Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-28 / 201. szám

1982. augusztus 28. Kelet-Magyarország 3 Tanév kezdetén MEGKEZDŐDIK AZ 1982/ 83-AS TANÉV. Tudtuk, vár­tuk eljövetelét, készültünk érkezésére. Szülő és tanár, kis- és nagydiák szorongó izgalommal, kíváncsi várako­zással tekint az iskolákra. Az iskolakezdés — mivel a la­kosságnak csaknem minden rétegét érinti — egyre jelen­tősebb társadalmi ügyünkké válik. Olyan eseménye éle­tünknek az, amikor öröme­inkbe az üröm morzsái is be­lekeverednek. Néhány füzet, vagy könyv nem érkezik meg időre, nem abba az iskolába vették fel a gyereket, ahova szerettük volna, nincs kollégiumi hely, vagy jobban örültünk volna egy másik osztályfőnöknek, tanítónak, szaktanárnak stb. Vég nélkül sorolhatnám bosszúságaink kisebb-na- gyobb okait, de talán nem kell megerőltetnünk magun­kat, hogy mindezek mellett azt is észrevegyük,, aminek örülhetünk! Azt például, hogy Szabolcs-Szatmár me­gyében a fiatalok 90 százalé­ka 17—18. életévéig tanulhat; hogy tanuló ifjúságunkat 100 százalékig beiskolázzuk, hogy 99,7 százalék osztott iskolá­ban, szakrendszerű oktatás­ban részesül; hogy a közép- iskolások 40 százaléka kol­légiumban lakhat és a diákse­regnek 60 százaléka az isko­lában étkezhet. Az elmúlt években — mint az élet más területein is — kemény küzdelem folyik az iskolák korszerűsítéséért, tartalmi, módszertani meg­újításáért, teljesítőképessége növeléséért. E nagy vállalko­zás az iskolákban sem köny- nyebb, egyszerűbb, mint a gazdasági élet sok-sok terü­letén. Az oktatás megújulá­sának korántsem nehézség­mentes folyamata, meglehe­tősen nagy nyilvánosság előtt megy végbe, amikor az isko­la bajairól, gondjairól talán a kelleténél is többet mond­tunk el, amely egyesek sze­mében az iskolába vetett bi­zalom megrendülését, az ok­tatás lehetőségeinek helyte­len megítélését eredményez­te. Talán ennek is tudható be, hogy ma sokan úgy te­szik fel a kérdést: az élet újabb kihívásaival — példá­ul az 5 napos munkahétre történő áttérés nehézségeivel, a nagyobb gyermeklétszám­mal, az új tantervek további bevezetésével stb. — meg tud-e birkózni ez az intéz­ményrendszer? AZ ISKOLA GONDJAI­NAK lényegét tömörítő kéfir déseket sokszor és sokféle­képpen válaszoltuk már meg. A közelmúltban ezekre egyértelmű választ, orientáló útmutatást az MSZMP KB 1982-es áprilisi állásfoglalása adott. E dokumentumok alapján örömmel megfogal­mazhatjuk, hogy napjainkra nevelési-oktatási intézmé­nyeink olyan helyzetbe ke­rültek, hogy sikerrel szembe­nézhetnek az új, növekvő fel­adatokkal, felelősséggel vál­lalhatják új körmények kö­zött is a már megkezdett kor­szerűsítési folyamatok ered­ményes vitelét. Mindezek bizonyítására — némi büszkeséggel — sok-sok adatot sorolhatnánk fel. Olyanokat, hogy például 1970-től a megyénkben 1000 általános iskolai tantermet, 15 ezer óvodai és 1800 közép­fokú kollégiumi férőhelyet létesítettünk. Ez alatt az idő­szak alatt csaknem megszün­tettük a képesítés nélküli pe­dagógus alkalmazását, 80 szá­zalék fölé emeltük a szako­san leadott órák arányát, közel 200 millió forintot köl­töttünk taneszközökre, 90 százalékra növeltük a tankö­telezettség teljesítését. Természetes, hogy az isko­lai élet az elkövetkező tan­évben mindezektől könnyeb­bé nem válik, hatékonyabbá azonban igenis válhat. Mond­juk ezt még akkor is, ha tudjuk, hogy iskoláink egy részében még továbbra is nagy lesz a zsúfoltság, kor­szerűtlen, rossz állagú épü­letekben is dolgozniuk kell, gyerekink 20 százaléka — a még mindig váltott műszak­ban tanul, nem jut minden­kinek napközis ellátás, kollé­giumi hely, egyes iskolákban átmeneti tandrhiánnyal és gyakori helyettesítésekkel is találkozhatunk. Ezek súlyos gondok ott, ahol halmozottan jelentkez­nek, valóban nehéz helyzet­be hozzák az iskolát. Itt el­sősorban a hozzáértő, szín­vonalas iskolavezetés, a ma­gas szintű pedagógiai mun­ka, a jól szervezett iskolai élet mellett sokat segíthet az iskolát körülvevő társadalmi környezet, azok az intézmé­nyek és szervezetek, melyek közvetlenül (gyerekeinken át) érdekeltek az iskola kn- elégítő funkcionálásában. De legtöbbet tehet a sokszor em­legetett szülői ház, amely ha­tásában és felelősségében az iskolával egy rangon áll. AZ AUGUSZTUS VÉGI CSENGÖSZÖ iskolába hívja gyerekeinket, megyénkben 83 ezer általános iskolás, 9000 szakmunkás és 11 ezer kö­zépiskolás fiatal kezdi el a munkát. A tanulás munká­ját, mely egy cseppel sem könyebb, mint bármely más munka. Az iskolában is — mint életünk más területein — többért és a jobbért ta­nárnak és diáknak kemé­nyen meg kell dolgoznia. A több tudás itt is csak jól szervezett munkával, na­gyobb befektetésekkel sze­rezhető meg. Ne feledjük, hogy e munkából a részün­ket a tanévkezdésre átadott új létesítményekkel, korsze­rűsített, felújított, átfestett, megszépült tantermekkel nem tudhattuk le. Mint szü­lők, mint a társadalom fele­lős tagjai, jövőnkért, gyer­mekeinkért az év minden napján, a nap minden órá­jában felelősek vagyunk. Nevelésükért, testi, lelki fej­lődésükért e kötelezettséget az iskolával együtt kell vál­lalnunk, essék e munka szombatra, vagy vasárnapra, vagy éppen a hét öt iskolai munkanapjára. Dr. Kuknyó János /Ä“------------------­. Á." fos dízelmozdony du­Ja $ál, s felbőgnek a motorok. A hosszú szerelvény meglódul, kicsit odébb megáll, kezdődhet a irakodás. Három esztendeje min­dennapos látvány ez a nyír­egyházi gumigyár udva­rán, ahol a tranzit dolgo­zói aligha boldogulnának e parányi, makettszerű moz­dony nélkül, mely több ezer vagon terméket moz­gat meg évről évre. Nagy György, a tranzit vezetője mesélte, hogy az idén csak az első fél évben másfél millió darab kerékpárkö­penyt és tömlőt, 700 ezer kempingterméket, százezer mezőgazdasági abroncsot és még ki tudná felsorolni mennyi mindent vitt el e parányi jószág. Rakodnak most is. A mozdonyvezetőnek, Kondor Ferencnek elvileg semmi dolga, csak figyel. Közben meg mesél. Arról, hogyan lett az egykori vasmegyeri parasztfiúból mozdonyve­zető. — Negyvenéves szolgálat áll én mögöttem kérem — cseng büszkén a hangja. — S tálán nem veszik sze­rénytelenségnek, ha azt mondom, mindig megbe­csültek. Most mentem nyugdíjba négy esztendeje, de mint az író, Moldova György mondta: akit a ________________________________ Esztergapad a tsz-ben Űj E—800 típusú esz­tergapaddal gazdago­dott az ibrányi Rákóczi Tsz lakatosüzeme. A géppel Roma József szakmunkás turbina­koszorút esztergál. (E. E. felv.) A takarékosság alapja Éberség számítógéppel Magas fokú energiagazdálkodás a Volánnál-nos A . A Volán 5-ös számú Vállalatánál az energiával, az energiahordozókkal történő takaré­kosság évtizedekre nyúlik vissza. De rendszeresen, a tervekbe beépítve 1975-től foglalkoz­nak intenzívebben az energiagazdálkodással. Az V. ötéves terv idejére meghatározott célo­kat sikeresen teljesítették. A 80-as évekre ez már kevés volt. A VI. ötéves tervben a koráb­bihoz képest az energiamegtakarítás jelentős gyorsítását irányozták elő. A sorozatos ár­emelések hatására a vállalat profiljából adódóan a felhasznált energia értéke a legjelen­tősebb költségtényező lett. A múlt évben már megközelítette a 150 millió forintot, amely több mint 20 százalékos költséghányadot jelent a vállalatnál. Az energiagazdálkodás ha­tékonyságának javítása céljá­ból négy területen kívánnak előre lépni. Ezek: a beszerzés­politika és eszközgazdálkodás fejlesztése, a szállítások ener­giafelhasználásának csök­kentése, az emberi tényezők fokozottabb figyelembe véte­le, az energiaellátás és érté­kelés feltételrendszerének fej­lesztése. Átváltás gázolajra A beszerzéspolitikában fon­tos helyet kapott a. Diesel-üze­mű gépjárművek vásárlása. Egyéb intézkedések között előre hozták a nagy fogyasz­tású benzines típusú gépjár­művek selejtezését. Elérték, hogy 1982 első fél évében a benzines áru-tonnakilométer arányt 24 százalék alá csök­kentették, amely az V. ötéves tervben még 43 százalék volt. A korszerűbb autóbuszpark kialakításával kedvezőbb lett a fajlagos fogyasztás. Vala­mennyi ZIL típusú gépjármű­vet fogyasztáscsökkentővel láttak el. A társadalmi tulaj­don fokozottabb védelme cél­Mmi­mozdo­nyon mozdony füstje megcsa­pott ... Nem tudtam én pi­henni, még álmomban is a műszereket láttam. Most, jó éve találkoztam egy régi cimborámmal, ő is nyugdí­jas mozdonyvezető már, ő mesélte, hogy a gumigyár pont olyan embereket ke­res, mint én is vagyok. Van itt egy kis mozdony, nem lenne kedvem ráülni? Volt. A szolgálat kemény, egy- egy műszak ideje hajszál­pontosan 12 óra. S a beosz­tás, alól nincs kibúvó, ha úgy hozza, éjszaka is men­ni kell, s mindegy, hogy ünnepet mutat a naptár. De kanyarodjunk vissza a történet elejére, hogyan is lett mozdonyvezető Kondor Ferencből! — Apámnak volt néhány hold földje — meséli — s kaszáltam, kapáltam, mint a legtöbb falubeli legény. Aztán hazajött valahonnan jából az üzemanyagtankokba leszívást gátló szűrőbetéteket építettek be. Gond, hogy a beszerezhető gépjárművek választéka vi­szonylag szerény. A kapható járművek nem mindig ren­delkeznek üzemanyag-fo­gyasztás, illetve méréssel kapcsolatos megfelelő műsze­rekkel. Például sok vitára ad okot, hogy a több műszakos járműveken nincs meg a gép- járművezetőnkénti mérési le­hetőség, a beépített üzemóra­számlálók megbízhatatlanok. A fogyasztáscsökkentés ér­dekében a nyíregyházi köz­ponti telepen megteremtették a diagnosztikán alapuló gép­jármű-karbantartás techni­kai, technológiai és személyi feltételeit. A vidéki telepe­ken ezt most szervezik meg. A szállításszervezés haté­konyságának fokozása céljá­ból a menetrendszerinti sze­mélyszállításban teljes körű­en bevezették a számítógépes irányítást. Ugyancsak számí­tógépes programozást alkal­maznak a teherforgalomban. Az utóbbinak hatékonyságát jelentősen rontja, hogy a partner vállalatok fogadási készségé a program betartá­sát sokszor lehetetlenné teszi.----------------------­--------------------------­Debrecen környékéről az egyik barátom, s annyi szé­pet mesélt a vasútról, hogy ott mennyire megbecsülik az embert, biztos pénz ... szóval felkerekedtem én is, mentem Debrecenbe pá­lyamunkásnak. Markoltam a csákányt, a gombosvillát, de csak azon töprengtem én, hogyan lehetne feljutni egy mozdonyra. Aztán a háború után, 46-ban beáll­tam fűtőnek. Boldog ember voltam, ott lehettem a ve­zetőfülkében. Még a határ is más volt onnan felül­ről. De milyen az igaz ember? — törekvő. Egy idő múltán Kondor Ferenc már megint nagy terveket kovácsolt. Ha már itt van a műszerek mellett, miért ne kezelhet­né ő is. Mindent megtanul­hat az ember, ha akar. — Soha nem felejtem el, 1952-őt írtunk, akkor vizs­gáztam gőzösből. A legen- gás 424-essel jártam, jó ne­gyedszázadig. Közben le­vizsgáztam a dízelből is, most meg itt vagyok. Jól jön ez a kis pénz a nyug­díjhoz. E z utóbbi állítás nem lehet vitás. De az sem, hogy nem csak a pénz csalta vissza a va­súthoz Kondor Ferencet. B. G. _________________________________ Jelentősen növelték a pótko­csivontatás arányát, s ez igen kedvezően befolyásolja a faj­lagos üzemanyag-felhasználá­si mutatókat. Folyamatosan kutatják a költség és üreski- lométerek csökkentésének le­hetőségeit, ezek feltárásával már eddig is jelentős haté­konyságjavulást értek el. Fuvar az adatbankból Ide tartozik például a „sok­szöges” (szakmai szó) fuvaro­zásban való részvétel. Ez azt jelenti, ha Nyíregyházáról el­indul Budapestre egy teher­autó, ott további feladatot kap; esetleg Pécs, majd Sze­ged és Békéscsaba érintésé­vel jön haza. A központi adatbankból számítógépen már indulás előtt megtudják, hogy milyen fuvarok várnak a gépkocsivezetőre. Ezért ilyen sokszöges járatokra iparkodnak olyan gépkocsi­vezetőket ültetni, akiknek a családi körülménye akár tíz-, tizenkét napos távollétet is megenged. Ézzel a módszerrel a tehergépkocsik kihasználá­sa 90 százalék fölé emelke­dett. A csak Budapestre-indu-i ló gépkocsik visszfuvarban általában PilisvörösvárrÖÍ kő­port hoznak a TÜZÉP-nék. A költségcsökkentést segíti, hogy a nagy távolságú fuvar­feladatokat csaknem kizár,ór lag gázolajos üzemű.gépáár,-?; művekkel látják el. -.óla:. ;:;i Az energiáféinasznáiasDári legnagyobb szerepe az emberi tényezőknek van. Az üzem­anyag-fogyasztást nagymér­tékben befolyásoló energiata­karékos vezetéstechnika okta­tásra 1980-ban egy oktató­gépkocsit szereztek be. Azóta valamennyi gépjárművezető elméleti és gyakorlati okta­tásban vett részt. Ez a gép­jármű megfelelő segítséget nyújt az új gépjárművezetők kiválasztásához is. A gépko­csivezetők egy része eleinte nem látta jelentőségét az ok­tatókocsin való gyakorlás­nak. Amikor első útra elin­dultak, többen becsmérelve beszéltek a kocsi műszereiről. Az oktató engedte, hogy oda- útban úgy vezessenek, ahogy ők megszokták. Visszaúton pedig a műszerek szerinti ve­zetést követelték meg. Leg­több esetben visszaúton a gépkocsi négy-öt százalékkal kevesebbet fogyasztott, mint a korábbi berögzött vezetői stílussal. Az oktatáson átesett vezetők többsége jól vette át a kijelző műszerek ált*il meg­követelt vezetői stílust. He­lyes lenne más vállalatoknál es valamennyi gépkocsiokta­tást végző intézménynél ha­sonló műszerezettségű kocsik beállítása. Nagyobb visszatérítés A gépjárművezetők üzem­anyag-megtakarítást ösztönző anyagi érdekeltségi rendszert 1976 óta alkalmazzák. Koráb­ban a lehetőségek szerények voltak, mivel a nyereségré­szesedés terhére lehetett a megtakarítást kifizetni. 1981 július 1-e óta ez megváltozott, s most minden liter megtaka­rított üzemanyagért 8 forint 72 fillér visszatérítést kap a járművezető. A nagyobb ará­nyú anyagi lehetőség vala­mennyi gépjárműtípusnál rö­vid idő alatt 100 kilométerre számolva 2 literes megtakarí­tást eredményezett. 1982. ja­nuár óta havonta átlagban mintegy 200 ezer forint visz- szatérítést fizet ki a vállalat. A visszatérítésben részesülő gépkocsivezetők fejenként és havonként átlagban 600 fo­rinttal többet visznek haza a borítékban. Vállalati szinten 1980-ban az előző évhez vi­szonyítva 2,7 millió, 1981-ben pedig 4,7 millió forint megta­karítást értek el. Az 1982. el­ső félévi megtakarításuk 2,5 millió forint, ez több mint a tervezett. .A változó körülményekhez alkalmazkodva már az idén iis több intézkedést tettek és tesznek. Így például az üzem­anyagtöltő oszlopokhoz jól ol­vasható, digitális kijelzőket szereltek fel. A gépkocsiveze­tő és az üzemanyag-kezelő •messziről látja, mennyi ment a tankba. Minden gépkocsi üzemanyag-felvétele 24 órán belül kartonra kerül. Ennek alapján operatív intézkedést tesznek. Amelyik a normát túllépte, azt bemérő vizsgá- lato/küjdifo Gyorsan kiderül, ja '.gépben vagy az emberben jván-e a hiba. Tervezik, hogy az üzemanyagkijelzőt össze­kötik a számítógéppel. Ha ez meglesz, azonnal látják, me­lyik kocsi mennyit fogyaszt és még eredményesebb lesz a Ibeavatkozás. Érdekeltség szélesebb körben Az energiatakarékosságra ösztönző anyagi érdekeltségi rendszert kiterjesztik a javí­tók, beállítást végzők, energe­tikusok stb. részére is, akik közvetlenül befolyásolhatják a fogyasztást. Az energiatakarékosság szerves részévé vált a szocia­lista brigádmozgalomnak, a munkaverseny szervezésnek. A vállalatnál rendszeresen szerveznek energia-megtaka­rítást is segítő újítási hóna­pot. Párt-, tömegszervezeti fó­rumokon, termelési tanács­kozásokon és ismeretterjesztő előállásokon rendszeresen foglalkoznak az energiataka­rékosság tudatosításával. Amint a számok bizonyítják, nem kis eredménnyel. Csikós Balázs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom