Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-18 / 193. szám
1982. augusztus 18. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás Hunkát vállalni Levélírónk, fiatalasszony úgy döntött, hogy iskolai tanulmányai befejezése után egyelőre nem vállal munkát. Gondolta, egy ideig pihen, megtehette férje oldalán. Csupán akkor kezdett állást keresni, amikor megtudta, hogy terhes, hogy anya lesz. Jelentkezett itt-ott, s múlt az idő eredménytelenül. Vagy neki nem felelt meg a felkínált állás, vagy őt fogadták gyanakodva, hogy miért éppen most akar elhelyezkedni, biztosan terhes. Legtöbb helyen nem azt firtatták, mi a végzettsége, mit tud, mivel szeretne foglalkozni, hanem a gyors elhatározásának az okát. Elutasításához a legkülönbözőbb okokat sorakoztatták fel, volt azonban ahol egyenesen rákérdeztek: nem azért akar-e elhelyezkedni, mert számot tart a gyesre? Levélírónk bosszankodik és példaként említi levelében, hogy a fiatalemberektől talán megkérdezik, amikor munkára jelentkeznek, hogy volt-e már katona, s ha nem, úgy elutasítják? Megértjük levélírónk háborgását, de nem lehet elhallgatni azt sem, hogy ő sem vétlen egészen a kialakult helyzetben. Hiszen, ha tanulmányai befejezése után rögtön munkát vállal, mindjárt azzal kezdte volna, most nem lennének ilyen gondjai, hiszen alkotmányunk mindenki jogává és kötelességévé teszi, hogy dolgozzék. Aki ezzel nem él, ennek nem tesz eleget, nem panaszkadhat jogtalanságról, ha netán hátrányosabb helyzetbe kerül, mint a kötelességét teljesítő másik személy. Nyugodtan mondhatjuk, kevés olyan ország van a világon, mint a miénk, ahol a dolgozó anyának annyi joga van, mint nálunk. Kétségtelen, ezek a jogok jó része munkaviszonyhoz kötött, viszont érdemes áttekinteni, hogy évtizedek alatt mennyit változtak ezek a szabályok, mennyire kiterjedtek és egyre szélesebb rétegeket érintenek. Elég, ha csak azt ragadjuk ki, hogy újabban már az egytemi, főiskolai tanulmányi időket is figyelembe lehet venni a gyes megállapításánál. Államunk pedig tovább munkálkodik az anyaság védelmének kiszélesítésén. Az a törekvés, hogy a nők maguk mögött érezhessék azt az anyagi alapot, amely mellett ki tudják küszöbölni azokat a hátrányokat, amelyekkel a gyermeknevelés — az otthon- maradás — idején küszködnek. Meg kell azonban mondani, olykor kevésnek bizonyulnak a törvények, rendelkezések. Mint levélírónk példája is mutatja, bár joga van a munkához« nehezen tud mégis elhelyezkedni, mert az előítélet még mindig dolgozik. Ez a rövidlátás, amikor valahol, vagy valakik nem veszik észre, hogy a nő, amikor az anyaságra készül, csak átmenetileg mond le a hivatali, a társadalmilag szervezett munkájáról. Előtte és utána is dolgozni akar, mert így teljes az élete. Mert gyermekének ezáltal is többet akar adni, mert képességét úgy tudja lemérni és kifejezésre juttatni, ha munkát vállal» Soltész Ágnes GAZDASÁGTALAN ÚTJAVÍTÁS — Ez útjavítás volt a javából Néhány hónappal ezelőtt örömmel tapasztaltuk, hogy hozzáláttak a Selyem utca felújításához. Teherautók nagy mennyiségű zúzalékot hordtak az út javításához, amit szétterítettek, pár napig hengerelték, majd elvonultak az útjavítók. Á zúzalékot semmiféle kötőanyaggal nem rögzítették, így aztán nem sokat ért az egész. Ma már ugyanolyan rossz és kátyús az út, mint azelőtt. A zúzalékot ugyanis a gépkocsik az út szélére sodorták, s középen a régi aszfaltréteg „garantálja” a bizonytalan közlekedést. Nem tudjuk ki rendelte meg és ki vette át ezt a „munkát”, vagy ki adott engedélyt a kifizetésére? Mindenesetre kár volt olyan útjavításért fizetni, ami csak két hónapig tartott. Dr. Ördögh János, Nyíregyháza, Selyem u. 25. NINCS KÉZBESÍTÉS A múlt évben is kértük, hogy a posta hozzánk is juttassa el az újságokat, leveleinket, pénzküldeményeinket. Sajnos kívánságunk még a mai napig sem teljesült. Komoró községben az új utcasoron nincs megoldva a kézbesítés. A postahivatalban azt mondták azért, mert a kézbesítőnek nem jár több bér a kézbesítői körzet kiterjedéséért, a postás viszont nem hajlandó ugyanannyi fizetségért többet dolgozni. No meg mondják, hogy rossz felénk az út. Erről sem tehetünk, de úgy érezzük, joggal elvárhatjuk, hogy mint a községhez tartozók, a posta hozzánk is eljuttassa a küldeményeket, s azokat ne az utcán találjuk meg, esetleg napok elteltével. Komoró községből, a Kossuth és a Tölgyes út lakói BALESETVESZÉLYES Rápolt, Géberjén, Sza- mosangyalos, Gyügye és még sorolhatnám tovább a községeket, ahol jó minőségű, úgymond tükörsima úton haladhat végig az autós, de némi aggódást érzek amiatt, hogy Ilk község belterületén bizony az útra nagyon sok homokhordalék kerül. Erre ha eső esik, balesetveszélyessé válik, s noha jó az útburkolat, mégis .a közlekedés nem biztonságos. Vajon miként lehetne ezt a körülményt kiküszöbölni? Bizonyára az illetékesek találnak rá megoldást. Magocsa László. Ököritófülpös, Lehel út 14. NYUGDÍJASOK KIRÁNDULÁSA A KPVDSZ művelődési házban működő nyugdíjasok klubjának rendezvényei mindig látogatottak, tartalmasak, és nem az első alkalom, hogy a klubtagok közös kirándulás keretében ismerkednek az ország szép vidékeivel, nevezetességeivel. Így volt ez július 31-én is, amikor a Zöldért vállalat autóbuszával Tokajba, a Zempléni hegyekbe indult a nyugdíjasok klubjának 45 tagja. Volt aki először járt ezen a vidéken, mások szívesen tértek vissza a már látott, de a feledés homályába merült régi várromhoz, vagy műemlékhez. Jó hangulatban töltötték együtt a klubtagok ezt a napot is, és kellemes kirándulásért ezúton mondanak köszönetét többek közt a Zöldért vállalatnak. B. J. Nyíregyháza, Csaló-közi lakos EGYÜTTMŰKÖDÉS Kisvárdán immár évek óta várja a nyugdíjasokat a pihenőpark, amely a művelődési központ keretében működő nyugdíjasok klubjának programjaihoz nagyszerű lehetőségeket nyújt. Nagyon sok társadalmi munka révén vált akár vállalati rendezvények, sportvetélkedők találkozók klubdélutánok tartására alkalmassá. A park kialakítása során bensőséges kapcsolat alakult ki a nyugdíjasok klubja és a város üzemeinek dolgozói, szocialista brigádjai között. Bizonyítja az is, hogy a parkot olykor üzemi rendezvényekre is igénybe veszik. A nyugdíjasok klubja tovább szeretné bővíteni kapcsolatait, hiszen a park karbantartása meghaladja az erőinket. Hován József Pál klubvezető VESZÉLYES ÁTKELÉS Újabban ismét megszaporodott a gyalogos közlekedés a Guszev aluljáró fölötti síneken. Ennek oka, hogy a síneket elzáró drótkerítést felszakították, de még egyikmásik betonoszlopot is ki- döntötték. Így aztán a vasúti pálya szabadon van, és sokan útmegtakarítás miatt mitsem törődve a veszéllyel inkább a kilenc vágányon való átkelést választják a biztonságos aluljáró helyett. Felelőtlenek, akik így veszélyeztetik életüket, egészségüket, de a MÁV sem vétlen benne. Ugyanis három hónap óta igazán helyre lehetett volna állítani a kerítést. Id. Rozman Gyula, Nyíregyháza, Toldi utcai lakos Szerkesztői üzenetek Molnár István kisvárdai, Antal Andrásné ilki, Papp Józsefné nyírjákói, özv. Gergely Andrásné demecse- ri és Cseh Júlia nyíregyházi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Nemes József demecseri, Deák Ferenc .aranyosapáti, Kiss Bálintné balkányi, Horváth Jánosné buji, iff. Nagy Sándorné tunyogma- tolcsi, Szabó Józsefné tu- nyogmatolcsi, Molnár János kállósemjéni, özv. Éles Istvánná rohodi, Bunkóczi József vasmegyeri, Varga István nagyecsedi, Lipták Béla mándoki lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Jónás Sándor győrtelki lakos a reklamált családi pótlékot meg fogja kapni, a miskolci társadalombiztosítási igazgatóságtól. Bodó Miklósné csengersi- mai olvasónkat a Volán 5. sz. Vállalat tájékoztatta, hogy a minimális utazási igény miatt a kért új autó- buszjáratot nem közlekedtetik Csenger és Csengersima között. Kiss Miklós nyírmadai levélírónkat a vásárosnamé- nyi járási hivatal értesítette többek közt arról is, hogy a kérdéses épület mellék- épületnek minősül, így arra belvizes kölcsön nem folyósítható. Újvári József pusztadobosi lakost a termelőszövetkezet éjjeliőrként alkalmazza. Szegedi Erzsébet rohodi levélírónkat a vízmű érdekeltségi hozzájárulás törlésére vonatkozó kérelmére az illetékesek határozatban értesítették. Pitlik Istvánná tiszatele- ki lakost a társadalombiztosítási igazgatóság értesítette, hogy a súlyos testi vagy szellemi fogyatékossága miatt állandó felügyeletre szoruló gyermek után a biztosított havi 810,— Ft összegű családi pótlékra jogosult. Áz illetékes válaszol HELYREÁLLÍTJÁK „Még egyszer” címmel megjelent észrevételre közöljük, hogy Nyíregyházán az Ungvár sétány 23—25—27. számú épület előtti járdát ’a TITÁSZ Vállalat bontotta fel, a földkábel meghibásodása miatt. Osztályunk a vállalatot kötelezte a járda helyreállítására, ezt megelőzően azonban a TITÁSZ már intézkedett, a munkát a tanácsi építőipari vállalatnál megrendelte, s így azzal augusztus 20-ig elkészülnek. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya RUGALMASABBAN A július 7-i Fórum rovatban „Fagylalthiány” és „Vaskalaposság” címmel megjelent észrevételekre elmondjuk, hogy az Omnia és a Tisza üzleteinkben a jövőben a fagylaltgépeket korábban fogják bekapcsolni, hogy már nyitáskor kapható legyen fagylalt. A másik megjegyzéssel is egyetértünk, valóban az Omnia cukrászdában dolgozó felszolgáló elnézhette volna azt, hogy az idős asszony unokáival megpihent fagylaltozás közben a cukrászda előtti egyik asztalnál. Az eset kapcsán elbeszélgettünk az üzlet kollektívájával, hogy a jövőben hasonló dolog ne forduljon elő. Szabolcs-Szatmár megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat Nyíregyháza ■ megyei társadalombiztosítási igazgatáság válaszol Többen érdeklődtek levélben a közelmúltban, hogy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idejükről előzetesen kérhetnek felvilágosítást, illetve, hogy a nyugdíj előtt állók ezt előzetesen tisztázhatják-e? Igen. A Szakszervezetek Országos Tanácsának szabályzata szerint a munkáltató egy évvel a dolgozó (a biztosított) öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának a betöltése előtt az erre a célra rendszeresített és a dolgozó által aláírt nyomtatványon kérheti az illetékes igényelbíráló szervtől (a lakóhely szerinti társadalombiztosítási igazgatóságtól) annak közlését, hogy a dolgozó megszerezte-e az öregségi nyugdíjra jogosultságot, illetve azt, hogy hány év szolgálati idővel rendelkezik. A kérelmet a nyugdíjazást megelőző legalább egy évvel a munkáltató köteles előterjeszteni. Ehhez csatolni kell a dolgozó összes szolgálati idejére vonatkozó és a dolgozó, a munkáltató rendelkezésére álló igazolásokat vagy egyéb okmányokat. A szolgálati időre vonatkozóan 1929. január 1-től időrendi sorrendben mely munkáltatónál, hol, mikortól, meddig, milyen jogviszonyban végzett munkát; a társadalom- biztosítási szerv által kiállított esetleges igazolást; az egykori okiratokat; a munkáltatója vagy jogutódja által az eredeti nyilvántartások alapján kiállított okirati igazolást és egyéb, hitelt érdemlő bizonyítékot; katonakönyvet. Ha a szolgálati időre vonatkozó bizonyítékok nincsenek, vagy ha vannak is, de azok a jogszabályokban előírt követelményeknek nem felelnek meg, a megfelelő bizonyítékok beszerzéséről a társadalombiztosítási igazgatóságnak kell gondoskodni. Ha az igénylő 1957 előtt termelőszövetkezeti tag volt, a termelőszövetkezeti tagságot elsősorban a fellelhető egykori nyilvántartások és egyéb adatok alapján kell igazolni. Nyilvántartás hiányában a tagság és a teljesített munkaegység számának megállapítására és igazolására a mezőgazdasági termelőszövetkezet vezetősége az illetékes az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Ha az igénylő 1967 után mezőgazdasági szövetkezeti tag, akkor a tagnyilvántartó lapot kell az igénybejelentéshez csatolni. A kérelem tárgyában az igényelbíráló szerv, tehát a társadalombiztosítási igazgatóság határozatot hoz, amelynek egy-egy példányát a munkáltatónak és a dolgozónak megküldi. A határozatban meg kell jelölni azt az időtartamot, amelyet az igényelbíráló szerv szolgálati időként elismert, továbbá megfelelő indoklással azt is, amelyet szolgálati időként nem ismert el. A társadalombiztosítási igazgatóság minden kiadott nyugdíjigénnyel kapcsolatos határozatában a fellebbezési lehetőséget biztosítja. Ez az előzetes .tájékozódás igen nagy jelentőségű abból a szempontból is, hogy egy évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt végérvényesen tisztázható minden fórumon a vitatott szolgálati idő, beleértve a bíróságot is. Hován Mihályné baktalórántházi lakos az iránt érdeklődött levelében, hogy kell-e külön igényelni az ösztönző nyugdíjpótlékot? A nyugdíj első megállapításakor a nyugdíj-megállapító szervek hivatalból — tehát erre irányuló külön kérelem nélkül — vizsgálják meg az ösztönző nyugdíjpótlékra való jogosultságot és kiszámítják azt. Szerdahelyi Miklósné záhonyi levélírónk érdeklődik, hogy van-e olyan időtartam, amely a szolgálati időben nem számít megszakításnak? Van ilyen időtartam, például nem számít megszakításnak az az idő, amely alatt az igénylő saját jogán nyugdíjban részesült; baleseti járadékban részesült, húszszázalékos, illetőleg 1952. január 1. után legalább ötvenszázalékos munkaképesség-csökkenés alapján. Ha valaki átmeneti segélyben, rendszeres szociális járadékban, vagy rendszeres szociális segélyben részesült a rehabilitációs rendelkezések alapján, ez sem számít megszakításnak. Vagy például az sem, ha valaki kórházi kezelés alatt állt. Továbbá nem számít megszakításnak az az idő sem, ha 1945. január 1. és a tanácsok megalakulása között eltelt időben valaki községi bíró volt, vagy diplomáciai mentességet élvező szervnél, vagy személynél szolgálati időt nem képező munkaviszonyban állt. Az sem jelent megszakítást, ha 1952. január^előtti jogszabályok alapján önkéntesen, vagy önkéntes továbbfizetéssel valaki biztosított volt, vagy mezőgazdasági szövetkezet tagja volt, továbbá nem számít megszakításnak az az idő sem, mely alatt valaki elismerési díjat fizetett. '
