Kelet-Magyarország, 1982. augusztus (42. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-17 / 192. szám

Í982. augusztus 17 Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY Áz export feltétele: Megfelelő növényvédelem! (téli alma, körte szüret előtti védelme) — A szüret előtti növényvédelem helyes végrehajtása kettős problémát jelent a termelők részére: egyes károsítők (sodrómo­lyoic, gyümölcsmolyok, kaliforniai pajzstetű stb.) a szüret idején fokozottan veszélyeztetik a termést, ugyanakkor az előírt élelmezés­egészségügyi várakozási idők betartása megszabja a használható készítmények körét. Nagyüzemben ehhez hozzájárul még a betakarítási idő elhú­zódása, a különböző érési idejű fajták táblán, sőt soron belüli előfordulása. Fokozza a betakarítás előtti növényvédelem ki­emelkedő fontosságát, hogy a termés jelentős része exportra ke­rül. Az importáló államok szigorú növény-egészségügyi követel­ményeket írnak elő a megvásárolt növényekre, növényi termékek­re. Ugyancsak szigorú előírások tartalmazzák az élelmezésre, ta­karmányozásra kerülő termékek megengedhető szermaradék- mennyiségét. Ez utóbbi betartása föltétlenül megköveteli, hogy a növényvé­dő szereket csak az előírt dózisban használjuk fel, s az élelme­zés-egészségügyi várakozási időt pontosan betartsuk! MÉM-rende- let írja elő, hogy az eladásra termelt növények permetezéséről permetezési naplót kell vezetni, s a felvásárló szerveknek törté­nő átadáskor azt bemutatni. A nagyüzemek növényvédelmi mun­káit, a permetezési naplót az üzemekben folyamatosan ellenőriz­zük, viszont a magántermelők ellenőrzésére zömében a felvásár­láskor kerül sor. A Zöldért-, Áfész-felvásárlótelepek az alma le­adásánál kérni fogják a magántermelők permetezési naplóit, ezért azt a termelők föltétlenül vigyék magukkal! Az alábbiakban rész­letesen foglalkozunk a károsítok elleni, szüret előtti védekezési le­hetőségekkel. ALMA-, KÖRTEVARASODAS Csapadékos időjárás esetén a gomba a szüret előtti időszakban is fertőzhet. Nehezíti az ellene való védekezést, hogy a ditiokar- bamát (Zineb, Antracol, Dithane M—45) és a TMTD-hatóanyagtar- talmú szerek várakozási ideje 30 nap, a megengedett szermaradék 2 mg/kg, ezért augusztus folyamán a gyümölcsösök többségében már nem szabad felhasználni. Rövid várakozási idejű készítmények: Töménység Várakozási idő, nap Miltox Special 0,3% 21 Rubigan 12 EC 0,4—0,6 1/ha 21 Orthocid 50 WP 0,2—0,3% 14 Topsin M 70 WP 0,8—1,6 kg/ha 14 Chinoin-Fundazol 50 WP 0,1%0,8—1,6 kg/ha 14 Syllit, Efuzin, Carpene 0,03—0,07% 10 Ortho-Phaltan 0,2% 10 A lisztharmat elleni védekezés nem jelent komoly problémát, az engedélyezett készítmények többsége a szüretig felhasználható. KÁRTEVŐK ELLENI VEDEKEZES A júliusi időjárás kedvező feltételeket teremtett a kártevők felszaporodásához. További meleg időjárás esetén számítanunk kell a piros gyümölcsfa-takácsatka, a sodrómolyok, almamoly, ke­leti gyümölcsmoly, a kaliforniai pajzstetű erős rajzására. Kiemel­ten kell foglalkozni a sodrómolyokkal és a keleti gyümölcsmo­lyokkal. Előbbivel, mert érés idején hirtelen felszaporodva, megle­petésszerűen okozhat 10—30%-os minőségi veszteséget (elsősorban a lárvák rejtett életmódja miatt), az utóbbival, mert az exportra előkészített alma többsége szovjet exportra kerül, s a vevő teljes mentességet követel meg. A keleti gyümölcsmoly veszélyességét fokozza, hogy nemcsak fán lévő, hanem a nyitott helyen táróit almát is fertőzheti. A harmadik nyári nemzedék lepkerajzása szeptemberben zaj­lik le, s gyakorlatilag a betárolásig folyamatos veszélyt jelent a gyümölcsre. A keleti gyümölcsoly és a kaliforniai pajzstetű esetén a gyümölcsös környezetére is figyelemmel kell lenni, s fokozot­tan védekezni elhanyagolt házikertek, keleti gyümölcsmolynál az őszibarackosok közelében lévő almástermésű gyümölcsösökben. Nem megengedhető gyakorlat, hogy a kevert fajtájú táblákon a fehér áru, betakarítása miatt lezárt védekezést a fehér áru, a Golden Delicious betakarítása után abban az esetben sem foly­tatják, ha a jonatán, starking szedésének kezdetéig esetenként 10 15 nap is eltelik. Külön szeretnénk felhívni a figyelmet a piretrin származékok fokozottabb bevonására a szüret előtti időszak növényvédelmébe. Rövid várakozási idejük (2—4 nap) hosszú hatástartalommal pá­rosul, ezért a keleti gyümölcsmoly, almamoly elleni védekezésnél a jövőben elsőrendű szerepet kell kapniuk. A szovjet export mi­att külön kell foglalkozni az amerikai fehér szövőlepke és a bur­gonyabogár elleni védekezéssel: a szovjet növény-egészségügyi elő­írások e kártevők esetén is teljes mentességet követelnek meg. A szövőlepke az elmúlt két évben kis egyedszámmal jelentke­zett, ez évben már erősebb rajzásra kell számítanunk, feltétlenül szükség lesz a szállítási útvonalak, házikertek szövőlepke elleni védelmére. Elsősorban a megye déli részén várható erős fertőzés. A burgonyabogár a házikerti köztes termesztés (burgonya, para­dicsom) esetén, nagyüzemeknél a gyümölcsösök mellett lévő bur­gonyatábláknál jelenthet veszélyt. A szüret megkezdése előtt e te­rületeken a burgonyabogár elleni védekezést fertőzés esetén fel­tétlenül végre kell hajtani, mert a vándorló bogarak a távoli gyü­mölcsösökbe is eljutnak. A növényvédelmi és agrokémiai állomás szakemberei fokozott figyelmet fordítanak az amerikai fehér szö­vőlepke elleni védekezés végrehajtására, a fertőzött községekre zárlatot rendelnek el. A zárlat alá helyezett községekből tilos ex­portra szánt terméket kiszállítani! A kártevők ellen a szüret előtt felhasználható növényvédő szerek: Károsító Inszekticid akaricid Töménység, dózis Várak. idő, nap Piros Mitac 20 EC 14 gyümölcsfa­Anthio 33 EC 3,2—6 1/ha 14 takácsatka Almamoly, Ekalux 25 EC 0,15-0,2% 14 keleti (csak nagyüzemben) 1,5—2 1/ha gyümölcsmoly, kaliforniai Safidon 40 WP 0,25% 10 pajzstetű, Ditrifon 50 WP 0,2% 10 sodrómolyok Unitron 40 EC 0,2% 10 Satox 20 WSC DDVP (Unifosz 50 EC) 0,5 % 10 DDVP 50 EC, Nogos 50 EC Metation, Sumithion 0,1% 5 50 EC Hostaquick 50 EC 0,2% 10 (csak nagyüzemben) Phosdrin 1,5 1/ha 4 (csak nagyüzemben) 0,1—0,2% 3 Chinetrin 25 EC 0,25—0,5 1/ha 4 Decis 2,5 EC 0,5 1/ha 3 Ambush 0,4—0,6 1/ha 2 Bi 58 EC 0,1% 7 A leírtak figyelembe vételével elkerülhető, hogy a vegetáció folyamán rendszeres növényvédelemben részesített gyümölcs köz­vetlenül a szedés előtt fertőződjön, s váljon alkalmatlanná export­ra, súlyosabb esetben közvetlen emberi fogyasztásra. Molnár József megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás EGYSZER HASZNÁLATOS INJEKCIÓSTÜK. A MEDICOR Művek Debreceni Orvosi Műszergyárának legkeresettebb terméke külföl­dön az egyszer használatos injekcióstű. Az aszeptikus, túlnyomá­sos klímájú tűüzemben készült termékek 60 százaléka exportra ké­szül amerikai, ausztrál, egyiptomi, iraki, iráni, francia megrende­lésre. A tüüzem első féléves tervét 56,7 százalékra teljesítve több mint 120 millió egyszer használatos injekcióstűt gyártott. A képen: a tüüzem automatái a fej- és a tűrészt ragasztással illesztik egybe. (MTI fotó — Oláh Tibor felvétele — KS) Magyarország földterülete Legnagyobb Bács — legkisebb Komárom megye A közelmúltban fontos és ér­dekes kiadványt jelentetett meg a Központi Statisztikai Hivatal, az 1981. január elsejei mezőgaz­dasági összeírás alapján, a kötet címe: Magyarország földterülete. Ilyen részletességgel szektoron­ként, megye és helységenként statisztikai összeírás még nem jelent meg. A kiadvány három nagy cso­portban tárgyalja a mezőgazda- sági földterületet: az állami, a szövetkezeti és a kistermelői szektor szerint. Az állami szek­torhoz számolják az állami gaz­daságok, kombinátok, mezőgaz­dasági vállalatok, állami erdő- gazdaság, egyéb népgazdasági ágak vállalatai és költségevetési szervei által használt földterü­letet. Ilyen címen hazánkban állami földterület összesen 2 mil­lió 870 ezer 568 hektár van. A szövetkezeti szektorhoz tar­tozik a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, az egyéb mező- gazdasági és erdőgazdálkodási szövetkezetek területei. Ez össze­sen 5 millió 400 ezer 974 hektár. A kistermelőkhöz tartozik a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek és egyéb szövetkezetek háztáji gazdaságai, valamint a kisegítő és egyéni gazdaságok. Differenciálódó termelőszövetkezetek Á vezetőkön is múlik A termelőszövetkezetek diffe­renciálódása a megyén belül fel­gyorsult. A megyei pártbizottság részletes elemzése egyértelműen rögzíti az okokat, érdemi intéz­kedésekre alkalmas következte­téseket von le. Ezekkel a követ­keztetésekkel azonosulva érde­mes néhány tényen elgondolkod­ni. A kedvezőtlen termőhelyi adottságból eredő hátrányokat a változó közgazdasági szabályo­zók mérsékelhetik ugyan, de ki­egyenlíteni nem tudják. Az el­térő adottság és körülmények között gazdálkodó termelőszövet­kezetek differenciálódása bizo­nyos mértékig elkerülhetetlen. A differenciálódás mértéke azonban nagyobb, mint ezt a termőhelyi, vagy közgazdasági adottságok indokolnák. Ennek oka az embe­ri tényezőkben is keresendő. Megértéséhez egy példát emll- tek. Megyénkben elsőként a bűji és a nyírteleki tsz-ekben került sor a PM-MÍM felülvizsgálatra, azzal a céllal, hogy tartósan megszilárduljanak. A PM—MÉM intézkedés alap­ján mindkét tsz jelentős anyagi segítségben részesült, hitelelen­gedések, támogatások nyújtásá­val. A búji termelőszövetkezet az egyéb okból kedvezőtlen be­sorolása miatt átmenetileg 3 év­re még árkiegészítésre is jogo­sult. Személyi változásra is sor került Bújon és Nyírteleken a 3 legfőbb vezető személyét Ille­tően. (Elnök, föagronómus, fő­könyvelő.) Mint utólag megálla­pítható, a személyi változás Nyír­teleken sikereket eredményezett, Bújon azonban az elmúlt évek­ben is veszteséggel zárt a tsz. Nyírtelek 1981. évi nyeresége 11 millió forint. Búj 1980. évi vesz­tesége 3 millió, 1981. évi 9 millió. Üjra személycserét kellett vég­rehajtani ebben az évben Bújon. Említhetem jó példaként az új­fehértói Lenin Tsz-t is. E gazda­ság 1978-ban 3 szakszövetkezet­ből alakult, amikor a tsz-ek kö­zel 20 éves szövetkezeti múlttal rendelkeztek. Álló- és forgóesz­köz-ellátottsága akkor is, de még napjainkban is elmarad az átla­gostól. Ez az állapot gazdálkodá­sának eredményességén nem lát­szik meg, folyamatosan nyere­séges. Az eredményességben nagy szerpük van a fő- és kö­zépvezetőknek, akik legjobb ké­pességük szerint igyekeznek tel­jesíteni vállalásukat. Magas jövedelmi kategóriába tartozik megyénk 37 mezőgazda- sági termelőszövetkezete. Közöt­tük 17 szövetkezet kedvezőtlen adottságú. Jó példának lehet te­kinteni ezt a 17 kedvezőtlen adottságú, de magas jövedelmű termelőszövetkezetet és ezeknek a helyzetét. Részletesen elemezni kell az okozati összefüggéseket. Fel kell tárni a magas jövede­lem keletkezésének okait, hogy azok útmutatásul szolgálhassa­nak azok számára, akik átlagos, vagy alacsony jövedelmi színvo­nalon gazdálkodnak. A példa mutatja, hogy megvan a lehetőség a kedvezőtlen adott­ság mellett is alacsony jövedel­mű termelőszövetkezetekből át­lagos jövedelmű szövetkezetté, illetve átlagos jövedelműekből magas jövedelműekké fejlődni. Említhetem itt példaként Mária- pócsot, Encsencset. Nagy szerep jut a kedvezőbb helyzet alakításában a költség- takarékos gazdálkodásnak, mely­re ugyancsak találunk megyénk­ben számos jó tapasztalatot. A korábban említett 17 szövet­kezet esetében azt is tapasz­talhatjuk, hogy az alap- és ki­egészítő tevékenység között olyan arányt alakítottak ki, mellyel jelentősen javultak a jö­vedelmi pozíciók, s emellett fo­lyamatos foglalkoztatást, megfe­lelő nagyságú személyi jövedel­met biztosítanak tagjaiknak. Jellemző e termelőszövetkeze­tekre az is, hogy megtermelt termékeiket jő minőségben, leg­kisebb értékvesztés mellett rea­lizálják. Ez a gyengén gazdálkodókra nem mindig mondható el. A me­gye alacsony jövedelmű szövet­kezeteinek ötödé nem a kedve­zőtlen szövetkezetek kategóriájá­ból kerül ki. Ezek helyzetét azért is vizsgálni kell, mert ta­pasztalatok bizonyítják, hogy ezeknél a szövetkezeteknél álta­lában a vezetéssel van gond. Farkas Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának vezetője Megváltozott mértékegységek Ide 1 millió 032 ezer 051 hektár terület tartozik. Az 1981. januári mezőgazdasági összeírás nem terjed ki azokra a helységekre, ahol a haszonállat­tartás nem megengedett (városok belterülete^ üdülőövezetek). Az itt lakók adatait a felvétel nem tartalmazza. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok háztá­ji gazdaságaihoz azok a gazda­ságok tartoznak, amelyekben a gazdálkodó, vagy a gazdasághoz tartozók közül bárki aktív nyug­díjas, vagy járadékos mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti tag. A kisegítő és egyéni gazdasá­gokhoz tartoznak a munkások, alkalmazottak, nyugdíjasok (tsz- nyugdíjasok kivételével) túlnyo­mó részt kisegítő jellegű gazda­ságai, valamint az egyéni gazda­ságok és egyéb önálló foglalko­zásúak földterületei. A megyék földterület szerinti nagysági sorrendjében első Bács megye, több mint 800 ezer hektár területtel, második Borsod-Aoa- új-Zemplén megye 695 ezer hek­tárral, és ezt követi Szabolcs- Szatmár megye 627 ezer hektár­ral. A legkisebb megye Komá­rom, amely mindössze 240 ezer hektár területtel rendelkezik. Előtte van Nógrád, illetve Vas megye. A legkisebb állami terü­lettel. százezer hektár alatt Tol­na, Vas és Nógrád megyék ren­delkeznek. Kétszázezer hektár fö­lötti állami területtel rendelkezik sorrendben Bács, Borsod és So­mogy megye. Szabolcs megyé­ben az állami terület 138 ezer hektár. Legnagyobb szövetkezeti terü­lettel (476 ezer hektár) Bács me­gye rendelkezik. Második Sza- bolcs-Szatmár megye 396 ezer hektárral, harmadik, negyedik helyen Hajdú és Szolnok megye van, egyaránt 395 ezer hektár szövetkezeti területtel. Az utolsó három; a legkisebb Komárom, majd Nógrád és Vas megye. Egyedül Komárom megye az, ahol az állami terület nagyobb, mint a szövetkezeti. A kistermelők területe legna­gyobb Bács megyében, ahol ehhez a szektorhoz 123 ezer hektár tar­tozik. Második Szabolcs-Szatmár megye 92 ezer hektárral, és har­madik 81 ezer hektárral Pest me­gye. A legkisebb Nógrád, Komá­rom, illetve Heves megye. A városok kistermelői területé­vel első helyen áll Nyíregyháza 4 ezer 086 hektárral, őt követi Hódmezővásárhely 3 ezer 805 hektárral, a harmadik Szeged 3 ezer 492 hektárral. A kisterme­lők számát tekintve első Debre­cen 9 ezer 461 gazdasággal, őt követi Szeged 9 ezer 71 gazda­sággal, a harmadik Nyíregyháza 8 ezer 713 gazdasággal. A legkevesebb kistermelő me­gyénkben Nagygécen van (kilenc termelő, tíz hektárral), őt követi Kishódos (33 termelő 30 hektár­ral). E két község az árvízvédel­mi töltésen belül van. Olyan község, amely nem tartozik az előbb említettek sorába: Nemes- borzova 43 termelő, 31 hektárral, és Darnó 43 termelővel és 40 hek­tárral. A kiadványt elsősorban szak­embereknek, közigazgatásban dolgozóknak szerkesztették, de minden érdeklődő számára nem­csak érdekes, hanem hasznos Is a KSH összeállítása. Cs. B. Gyógyító kenyérpor lisztérzékeny gyermekekne k Az egész világon folyik az egységes nemzetközi mértékegy­ség-rendszerre való átállás. Ennek keretében az utóbbi évek során hazánkban is több olyan válto­zás történt, ami a mindennapi életet is érinti, köztük az autó­sokét. Hozzá voltunk szokva, hogy az autómotorok és más erő­források teljesítményét régebben lóerőben adták meg. Ojabban azonban legfeljebb csak zárójel­ben szerepel a lóerőérték a mo­tor kilowattban megadott telje­sítménye után. A lóerő elneve­zés egyébként amúgy is félreve­zető volt, hiszen nem erőt, ha­nem teljesítményt fejezett ki, azaz időegység alatt végzett mun­kát. A teljesítmény kifejezésére 1980. január elseje óta egysége­sen a wattot használjuk, illetve ennek ezerszeresét, a kilowattot. A nemzetközi mértékegység- rendszer (Sí) nem tesz különb­séget az elektromos készülékek és gőzgépek, turbinák, belső égé­sű motorok mechanikai és villa­mos teljesítménye között. Az át­számítás nem nehéz: 1 lóerő = 736 watt, azaz 0,736 kilowatt, vagyis durva közelítéssel az au­tómotor teljesítménye — persze csak „papíron”, wattban számol­va — a negyedével „csökkent” a Sí bevezetésével. Bár igaz, hogy a nemzetközi mértékegység-rendszerben a se­besség egysége a méter per má­sodperc, a gyakorlatban tovább­ra is változatlanul kilométer per órában lehet mérni a sebességet. Az ok — a nagy megszokottságon kívül — az, hogy lehetetlen len­ne világszerte sok millió sebes­ségmérő órát kicserélni. És az óra, mint törvényes időegység, az Sí mellett továbbra is élhet. A mindennapi életben előfor­duló nyomásértékeket 1980-ig különféle egységekben már tűk és fejeztük ki. A keréknyomást például atmoszférában, a meteo­rológiai jelentésekben szereplő légnyomást és az orvosi leletek­ben olvasható vérnyomást hi­ganymilliméterben, tudományos mérések során pedig torrban. Mindezek helyett több mint két év óta az Sí rendszer egyetlen nyomásegységét, a pascalt (ejtsd: pászkál, jele: Pa) kellene hasz­nálni. Mivel azonban ez igen kis ér­ték — a légnyomás értéke pél­dául százezer Pa körül van —, az egyszerűség kedvéért enge­délyezett a bar használata, amely voltaképpen nem tartozik az Sí rendszerhez. Ennek értéke: száz­ezer pascal egyenlő egy barral, ez pedig csaknem egy atmosz­féra, illetve 750 higanymillimé­ter, ami gyakorlati szempontból már igen jól „kezelhető” egy­ségnek számít. Az autós a rádió­ban már millibarban (ezredbar- ban) is hallja a meteorológiai jelentésben a légnyomást. A régi és az új egység közötti átszámítás nem valami egyszerű, a higanyoszlop-milliméterben megadott értéket négyharmaddal szorozva kapjuk meg a légnyo­mást millibarban (tehát hozzá­adjuk a harmadát, például 780 mmHg = 780 + 780/3 = 780 + 260 = 1040 mbar.) Tulajdonképpen az autósokat érintő változás lenne az is, hogy új hőmérsékletegység van ér­vényben, a kelvin. Jóllehet az új rendszer szerint egy hömérsék- letegység — egy fok — ugyan­annyi, mit a közhasználatú Cel- sius-skálán, mégis alapvetően különbözik tőle, mert nincsenek benne negatív értékek. A Kelvin­féle skála alappontja ugyanis az abszolút nulla fok, a természet­ben létező, de a földön el nem érhető legalacsonyabb hőmér­séklet. (Celsiusban: mínusz 276,16 fok). Mivel a hőmérséklet-vál­tozás mértéke a kétféle skálán számértékileg ugyanakkora, a Celsius-féle skála használata to­vábbra is megengedett. Később azonban bizonyára új skálát kap­nak majd a gépkocsik hőfokmé­rő műszerei is. Lisztérzékeny gyermekek szá­mára állított elő giutenmentes kenyérport a Pécsi Sütőipari Vállalat. A coelipán nevű gyógy- készítmény már kapható a vál­lalat pécsi szaküzleteiben. A rit­ka allergiában — orvosi nevén coeliákiában — szenvedő kicsinyek óvodai ellátását már két éve megszervezték a mecsekaljai vá­rosban, a szülőknek azonban még mindig nagy gondot okozott gyermekük otthoni szigorú dié- táztatása, hiszen csakis búza-, rozs- és árpamentes ételeket ké­szíthettek nekik. E gabonafélék gluten nevű fehérjéje ugyanis megtámadja a lisztérzékeny bél- bolyhokat, és a ^testi sorvadás veszélyével járó emésztési rend­ellenességet okoz. A pécsi sütő­ipari szakemberek a gyermek- kórház orvosaival közösen fej­lesztették ki a giutenmentes ke­nyérport; három éven át kísér­leteztek, s mintegy százféle re­ceptet próbáltak*» ki, mielőtt el­kezdték a gyártását. A coelipánból sütött kenyér alig különbözik a szokásostól, íze a burgonyapelyhes pékáruké­hoz hasonlót. A kiváló minősíté­sű kenyérpor negyedévig eltart­ható, a romlandó adalékokat — például a margarint — közvetle­nül a sütés előtt kell csak hoz­zákeverni. Az egykilós kenyér megsütéséhez elegendő fél kilo­grammos adag, tasakjához a re­ceptet is mellékelték. TECHNIKA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom