Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-11 / 161. szám

1982. július 11. Kelet-Magyarország 7 dűl KÉPEK, HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK BELFÖLDRŐL ÉS KÜLFÖLDRŐL | | | | | | ■■■■■■■■■■■■■■■■■■I ■■■■■■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■a RADIO Nyírségi babák exportra Szabó Józsefné és Haluska Józsefné babaszerelés közben. (Császár Csaba felvétele) Babáznak a felnőttek. Játék és munka. Azt mondják az üzem­ben, hogy Debróczki János, a szövetkezet kiváló dolgozója ön­ti, formálja a legszebb, legjobb és legcsinosabb babákat. Fröccs­öntőgépen készíti a baba fejét, aztán külön a testét, lábait, ke­zeit, s már is kész szerelésre a nyírségi pólyás baba, amelyet a Debreceni Játékipari Szövetkezet megrendelésére gyártanak. — Évente mintegy 70 ezer ba­bához szükséges műanyag alkat­részt készítünk a szomszédvár szövetkezetének — tájékoztatnak a Nyíregyházi Műanyag és Fény­képész Ipari Szövetkezet vezetői. A bébibabák hatvan centi hosz- szúak. A szövetkezet nyíregyházi Szikla utcai üzemében készülnek. Debrecenbe szállítják, ott szere­lik össze őket, felöltöztetik s utá­na kerülnek exportra és a TRIAL révén az üzletekbe, s megtalál­hatók az ország valamennyi já­tékboltjában. Van keletje a babáknak a bél­és külföldi piacon. Jövedelmező Játék. — Mi itt a babák alkatrészeit gyártjuk, szemeket Debrecenben festenek nekik. így születnek a kék és fekete szemű pólyás ba­bák — magyarázza Térjék Lász- lóné, a mindenki Kati nénije, a főraktáros. — Szép is és kedveit terméke a baba a szövetkeze­tünknek. Szívesen foglalkoznak vele a dolgozók. Korábban a ba­bák összeállítását is mi végez­tük, de van más fontos új ter­mékünk is, s így lemondtunk ró­la — magyarázza. Hetvenezer baba gyártásáig meg sem állnak. Kérdezem, va­jon meddig kapós ez a játék? — Amíg csak gyerekek szület­nek, amíg a- kislányok babázni fognak tehát —, gondolom — örökké — indokolja Térjék Lász- lóné. (fk.) Folyó hó 24-én a borsodi sör­ben döglött egeret találtam. Ké­rem a primást, játssza el a gyász­indulót, de ő csak az „egy'cica, két cica” nevezetű talpalávalót volt hajlandó elbazseválni. Mély­ségesen fel vagyok háborodva. Egy állatbarát Tudatom a vállalat központjá­val, hogy a vendéglő 10 óra he­lyett már 9-kor bezár. Egy vendég Inkább az üzletvezetőt zárják be, mint az üzletet. Egy másik vendég Ide úgy látszik mindenki bele- firkál. Ezután keresem azt az egyént, aki a szék ülése alá ra­kott rágógumit elvitte és azt to­vábbrágta. Lolka Bolka Minden nagyon szép, minden­nel meg vagyok elégedve. Na­gyon figyelmes az egyik szakács, név szerint Medvés Aladár, aján­lom nagyobb megbecsülésre. Eb­ből a fiúból még lesz valaki. Medvés Géza Kis üzemünk 40 dolgozója fél éve, amióta a vendéglőben eszik,. ‘ állandóan sárgaborsót és káposz­„Építnökök" hagyatéka Régi tervrajzok a levéltárban A levéltárak nemcsak régi ok­leveleket, megsárgult iratokat őriznek, hanem igen becses tér­képeket, valamint tervrajzokat, építkezések leírásait is. A közel­múltban fejezték be a Szabolcs- Szatmár megyei Levéltárban a nyíregyházi városi mérnöki hi­vatal fennmaradt anyagának a rendezését. Az iratok, tervrajzok átváloga­tása, rendszerezése után kilenc folyóméter levéltári dokumen­tum vár kutatójára. A ránk ma­radt iratok többsége az 1890— 1940. közötti évekből valók. A megtalált legrégebbi dokumen­tum 1839-ből származik. Négy tervrajzot tartalmaz, amelyet Povolny Ferenc debreceni ,,épít- nök” készített a nyíregyházi vá­rosháza építéséhez. A legfris­sebb irat 1959-ben keletkezett, és Borbánya villamosításával kap­csolatos. A mérnöki . hivatal anyagának döntő része a szá­zadfordulóra és a huszadik szá­zad első évtizedeire tehetők. Nagyon értékes az 1933—1935 között felvett vagyonleltár, ami­ből Nyíregyháza akkori arculata pontosan kibontható. Az iratok­ból jól kivehető a felmérés fo­lyamata is. A feljegyzések tájé­koztatnak a város ingó és in­gatlan vagyontárgyainak állapo­táról, helyéről. Egy másik, több évet átfogó iratcsomó az 1928— 1941. közötti építkezésekről tá­jékoztat. Megállapítható belőlük az is, hogy abban az időben kik voltak a nyíregyházi épületek tulajdonosai. A városképet meghatározó középületek építkezési rajzai is megmaradtak az utókornak. Saj­nos, a szöveges mellékleteik hiá­nyosak, szűkszavúak. Kiemelésre kívánkozik közülük a városháza 1871-es emeletráépítési rajza. Vaskos paksamétát tesz ki a Korona vendéglő építésének, sokszori tatarozásának, átalakí­tásának dokumentációja is. Szép számmal lelhetők Sóstóra vonat­kozó tervek, melyek egy része a mai napig papíron maradt. Ta­lán ennyiből is kitetszik, hogy Nyíregyháza helytörténetéhez számos adalékot rejt a városi mérnöki hivatal frissen rende­zett irategyüttese. R. G. Százéves a moszkvai telefon Zuhany— teheneknek A magas tejhozamú európai tehenek a trópusi hőségben mesz- sze nem olyan ellenállóképessek, mint ázsiai társaik. Ezért egy bangladesi kísérleti területen, melyet a berlini műszaki egye­tem tart fenn, helybeli tudósok­kal karöltve zuhanyokat szerel­tek fel a legelésző állatok számá­ra. Az európai tehenek ezért több tejet is adnak, mint a hely­beli állatok. A kutatás azt sze­retné kideríteni, hogy milyen fel­tételek mellett tartják meg tej­hozamukat a közép-európai ég­hajlati zónákból származó tehe­nek trópusi állomáshelyeiken is. A zuhanyon kívül a terv részei még az Ötletes etetési idők és a fedett szállások is. Száz évvel ezelőtt, 1882. júliu­sában kezdte meg működését Moszkvában az első telefonháló­zat — pontosabban az első né­hány készülék: a központhoz mindössze 26 előfizető tartozott. Még az évszázad végén is mind­össze háromezer készülék mű­ködött a városban s csak az első világháború éveire haladta meg az állomások száma a tízezret. Ma a szovjet fővárosban, amelynek lakossága valamivel a nyolcmillió fölött van, 2,8 millió előfizetőt tartanak nyilván, ebből kétmillió lakástelefon van, vagy­is a város telefonellátása vi­szonylag jó. Még ebben az ötéves tervben félmillió, jórészt lakos­sági állomással bővítik a hálóza­tot. elsősorban az új lakótelepe­ken, ahol egymás után nyitják meg . az alközpontokat. Bár Moszkvában sem j*uthat az újonnan beköltöző azonnal tele­fonhoz, s egyes körzetekben ma is hosszú a várakozási idő — ez főként a régebbi központok te­rületére vonatkozik, — a nyilvá­nos állomások hálózatát a lehe­tőséghez képest azonnal megnyit­ják az új lakókörzetekben és ál­landóan bővítik a belvárosban. Gyászinduló egy egérnek Válogatott bejegyzések a vásárlók könyvéből Vitáznom kell veled kedves Barátom! Azt mondod, szűkebb pát­riánkban a vendéglátóipar helyzete katasztrofális, s mi több, évről évre csak rosszabb a helyzet. Szabad legyen figyelmedbe ajánlani az ágazat egyik legnagyobb horderejű — mondhatnám stílszerűen, hordóerejű — kezdeményezését a panaszkönyv intézményének meg­változtatásával, a vásárlók könyvére történő átkeresztelését. Afféle kis görbe tükröt szeretnék most átnyújtani a hozzánk be nem kül­dött válogatott bejegyzésekből. CSILLEBÉRC ELSŐ TÁBOROZOL A Csillebérci Úttörőtáborban is megkezdődött a nyári szezon. Az idei első táborozókat a kitüntetett úttörőcsapatokból választották. A képen: hintázók. leles napok júliusban Kolduscipó, jakabalma tát kap. Az lehet, hogy a szerző­déses üzemeltetés jó dolog, de hogy a szerződéses üzemi étkez­tetés nem, azt tanúsíthatom. Pacala Péter Nem értek egyet az előttem tett beírással. Én például ma fácán­levest és vaddisznóhúst kaptam áfonyával. Itt minden finom és választékos. Medvés Géza A csusza apad, a főszakács da­gad. Kérdem én, hova lesz a te­pertő? Gusztáv bácsi A múltkor két órát vártam az Ojházi tyűklevesre. — Mit van úgy oda —> így a fő­pincér, amikor hetedszeri felszó­lításra nagy kegyesen kiszolgált — maga két órát várt a levesre, az meg hat napot magára. Borzong Benő Maguk itt 60 forintot kérnek a bécsi szeletért, majd nézzék meg, hogy én mit kérek jövőre a ma­lacomért. Mihály bácsi A bejegyzéseket gyűjtötte: Bodnár István A falvakban a nyári mezőgaz­dasági munkák idején, ünneplés­re, emlékezésre nemigen jutott idő, így az esztendőnek ebből a szakából elég kevés ünnepi szo­kást, hiedelmet jegyeztek fel a paraszti múlt kutatói. A mezőn, a határban folyó munka mindig is függött az időjárástól, ezért aztán a nagy nyári dologidőben ünnepek helyett az időjárással kapcsolatos reguláknak, hiedel­meknek jutott jelentős szerep. Júniusban Medárd napjához számos, az időjárással kapcsola­tos hiedelem járul: júliusban ha­sonló szerep jutott a hónap hú­szadikának, Illés napjának. A nép száján élő egyik történet sze­rint Illés szégyellte, hogy húgá­nak, Magdolnának oly sok szere­tője volt. Szégyenében két lovát befogta a kocsiba és végighajtott az égen. Otját viharok, hatalmas égzengések kísérték. Így lett hír­hedt, zivatart hozó nap július hú­szadika. Szegedi néphit szerint ezen a napon, illetve a közeli napokban — bármilyen száraz­ság is pusztítana különben — esőnek kell esnie. Ormánsági hi­edelem szerint Illés napján varrt inget nem szabad felvenni, mert a viselőjére rácsap a villám. Illés napján kívül még több jú­liusi dátumhoz kötődnek időjá­rási hiedelmek. Göcsejben elter­jedt időjárási regula szerint jú lius 15-ről azt tartották, hogy ha ezen a napon északi szél fúj, ak­kor drágaság lesz, tavasszal fel­megy a gabona ára. A középkor­ban az egyház ezen a napon ál­dotta meg az új kenyeret. Bálint Sándor néprajztudós feljegyzé­seiből tudjuk, hogy az új kenyér megkülönböztetett tiszteletben részesült a szegedi tájon is: min den családtag egyszerre evett be­lőle. Külön „Kóduscipót” is sü töttek. Voltak családok, ahol az új kenyérből addig nem ettek, amíg a koldusnak nem adták oda a cipót. Július 25-éhez, Kristóf és Ja­kab napjához is időjárási hiede­lem kapcsolódik: ha északi szél fúj, hideg tél várható, ha pedig déli szél, akkor enyhe, csapadé­kos, lucskos télre kell számíta ni. Az e nap táján érő almafaj­tát jakabalmának nevezték, egy korai szőlő neve pedig jakabsző- lö volt. Gyöngyöspatán az e nap készített vajat orvosságnak tet­ték el. Vihart hozó dátum még helyenként július 22-e, Magdolna napja, július 13-ának, Margit napjának névadóját Erdélyben mérgesnek is nevezik, mert ezen a napon gyakran hatalmas ziva­tarok teszik tönkre a termést a határban. FILM •mmwmmmnmmmmmwt 1982. július 11., vasárnap 1982. július 12., hétfő KOSSUTH RÁDIÓ 7,23: Előttünk a vasárnap! — 7,23: „Föld adta” sors. — 8,05: öt kontinens hét napja. — 8,21: Énekszóval, muzsikával. — 9,00: Negyedszázad iránytű­je. Az MSZMP 1957. júniusi or­szágos értekezletének évfordu­lóján (ism.) — 10,03: Kutyafü- lűek és citerások. A gyermek­rádió matinéja. — 11,00: Vasár­napi koktél. — 12,05: Harminc perc alatt a föld körül. — 12,40: Gond. Faragó Vilmos írása. — 12,50: Bemutatjuk új Melódia lemezünket. — 13,34: Szonda. — 14,04: Népdalkörök pódiuma. — 14,29: A Mongol Népköztársaság nemzeti ünne­pén. — 15,05: Tudósítás a Ma­gyarország—Izrael tenisz Davis Kupa mérkőzésről. — 15,15: Müvészlemezek. — 16,07: Irodal­munk a két világháború között. — 17,05: Tudósítás a Magyaror­szág—Izrael tenisz Davis Kupa mérkőzésről. — 17,15: Én, te, ő . . . Felejtsük el? Szél Júlia műsora. — 17,30: A hegedű virtuózai. — 18,40: Irodalmunk a két világháború között. — 19,36: Popper-Daróci ^árdos Ta­más feldolgozása: Rapszódia. — 19,55: Labdarúgó VB. Döntő. — kb. 21,50: Sporthírek. Totó. — 22,15: Lemezgyűjtemények. 23,05: Orlando lovag. — 0,10: Sporthírek. Totó. — 0,15: Angol madrigálok. PETŐFI RÁDIÓ 6,00: Népszerű muzsika ko­ránkelőknek. — 7,00: A római katolikus egyház félórája. — 7,30: Vasárnapi orgonamuzsika. — 8,05: Labdarúgó VB-híradó. — 8,15: A kerítésre rajzolt tör­pe, avagy a mese születése. Rádiójáték. — 8,50: Mongol népdalok. — 9,30: Ritmus. Cat Stevens felvételeiből. — 10,00: Magyar művészek operettfelvé­teleiből. — 11,00: Ludas Fórum Ludason. — 12,10: Jó ebédhez szól a nóta. — 13,06: Irodal­munk a két világháború között. — 14,00: Erről beszéltünk. . . — 14,35: Táskarádió. — 15,35: Pop­tarisznya. — 16,25: Közvetítés a Magyarország—Izrael tenisz Davis Kupa mérkőzésről. — 17,25: „Ez a föld, melyen any- nyiszor . . .” Rohanunk a forradalomba. — 20,35: Társal­gó. — 22,15: Lajta László nép­zenei feldolgozásaiból. — 22,45: Könnyűzene Gyulai Gaál Fe­renc szerzeményeiből. — 23,20: A tegnap slágereiből. — 0,10: Sporthírek. Totó. 3. MŰSOR 7,00: A pécsi körzeti stúdió műsora. — 8,11: Szőllősy András műveiből. — 8,35: Yehudi Me­nuhin hegedül és vezényel. — 9,45: A zenéről. — 10,45: öt kontinens hét napja. — 11,06: Szvjatoszlav Richter felvételei. — 12,06: Teli Vilmos. — 13,05: Az Iron Maiden zenekar felvé­teleiből. — 13,35: A vonósné­gyesjáték mesterei. — 14,51: Ca- talin Tircolea dzsesszegyüttese játszik. — 15,18: Pásztordalok, pásztortáncok. — 15,43: Érték­telen információ? — 15,58: Kis magyar néprajz. — 16,03: A bé­csi Concentus Musicus kama­razenekar Bach-felvételeiből. — 17,27: Újdonságainkból. Külföl­di táncdalok. — 18,02: Puccini: Bohémélet. Négyfelvonásos opera. — 20,00: A zeneirodalom remekműveiből. — 21,00: Sztá­rok sztereóban. — 22,00: Egy kis fájdalom. Hangjáték. — 23,04: Schütz: Sympohiae Sacrae. II. rész. NYÍREGYHÁZI rádió 8,30: Hírek. Időjárás. Lap­szemle. Évfordulónaptár. — 8,45: Tájközeiben. Ajak. Ripor­ter: Gönczi Mária. — 9,05: Sza­bolcsi népi együttesek műsorá­ból. — 9,20: Az én slágereim. Molnár István atlétaedzőnél Haskó József vendégeskedik. — 9,57—10,00: Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Antal István.) MAGYAR TV 8,00: Tv-torna. — 8,05: óvodá­sok filmműsora. — 8,25: Fókusz. — 9,05: Az űrből jött lovag. Ro­mán film. — 10,25: Hírek. — 10,30: Klaus Eidam Bach Arn­stadtban. Tévéfilm. — 15,20: Névtelen vár. 6. (bef.) rész. — 16,40: Reklám. — 16,45: Nótaszó. — 17,10: Reklám. — 17,15: Műso­rainkat ajánljuk. — 17,40: A Mongol Népköztársaság nemze­ti ünnepe. — 18,00: Zen, a ma- lacfarkú majom. Angol rövid­film. — 18,25: Reklám. — 18,35: A közönségszolgálat tájékozta­tója. — 18,40: Tv-torna. — 18,45: Esti mese. — 19,00: A hét. — 19,45: Hírek. — 19,50: Telesport. Olaszország—NSZK VB-döntő közvetítése. — Sporthírek, to­tóeredmények. — 22,00: Hírek. 2. MŰSOR 19,45: Hírek. — 19,50: Macskás öregúr. Amerikai film. — 21,40: Beszélgetések az operáról. HÉTFŐ KOSSUTH RÁDIÓ 8,25: Mit üzen a Rádió? — 9,00: A hét zeneműve. — 9,30: Tóth Árpád versei. — 10,05: Nyitnikék. — Kisiskolások mű­sora. — 10,35: Csehszlovák mű­vészek operafelvételeiből. — 11,04: A nemzetközi munkás­mozgalom dalaiból. — 11,19: Mestere volt egykor: „A céh apródja”. Bogdán István írása. 11,39: Édes Anna. Kosztolányi De­zső regénye folytatásokban. — 12,45: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 13,00: Zenei érdekessé­gek az elmúlt hét műsorából. 14,33: Illés Endre két novellája. — 14,54: Édes anyanyelvűnk. — 15,05: Szerelem bolondjai. Jó­kai Mór regénye rádióra alkal­mazva. — 16,03: Haydn: G-dúr katonaszimfónia. — 17,10: Ko­dály-művek legszebb hangfel­vételeiből XV/6. r. — 17,53: Si- mándy József operaáriákat éne­kel. — 19,15: A Rádiószínház bemutatója. Ravaszy és Szeren­csés. Pállya István vígjátéká­nak rádióváltozata. — 20,2!T! Népballadák. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 23,30: Hallotta? Rádiómagazin. — 23,30: Leon­cavallo operáiból. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Népdalok. — 8,35: Fi­gyelmébe ajánlom... — 8,45: Ländlerek. — 9,00: Slágermúze­um. — 10,00: Zenedélelőtt. — 12,00: Boross Lajos népi zene­kara játszik. — 12,35: Kis ma­gyar néprajz.<— 12,40: Táncze­nei koktél. — 13,25: Világújság. — 14,00: Kettőtől ötig... — 17,00: Eco-mix. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,35: Rockhang­versenyekből. — 19,30: Vásár­jelenetek operákból — operet­tekből. — 20,00: Hagyomány és modernség a mai Indiában. 20,35: Társalgó. — 22,00: Tip­top parádé. — 22,30: Nóták. 3. MŰSOR 9,00: Mesedélelőtt. — 9,23: Ma­gyar szerzők műveiből — Rad­nóti Miklós verseire. — 10,00: Szonda. —■ 10,30: Világslágerek zenekarra. — 11,05: Szerelmi kettősök operákból. — 11,41: A Magyar Hanglemezgyártó Vál­lalat Beethoven-lemezeiből. — 13,07: Magyar tájak dalaiból, táncaiból. — 13,50: Klasszikus operettekből. — 14,40: A kama­razene kedvelőinek. — 16,03: Római regék. Mucius Scaevo- la. Irta: Muraközy Gyula. — 16,25: Mozart-áriák. — 17,00: A Four Tops együttes felvételei­ből. — 17,30: Szimfonikus zene. — 19,05: Holnap közvetítjük. — 19,30: Nagy siker volt! Ránki Dezső zongoraversenye a Zene- akadémia nagytermében. — 21,06: Igor Sztravinszkij — az ember és zenéje. X/5. rész: A zeneszerző műhelyében. Az Amerikai Ismeretterjesztő Rá­diótársaság műsora. — 21,51: Maria Chiara operaáriákat éne­kel. — 22,30: A hét zenemüve. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. Időjárás. Lap­szemle. — 17,10: Hétnyitó. Hét­fői információs magazin. Köz­ben: dr. Kövér Antal jogász válaszol hallgatóink leveleire. — 18,00: Észak-tiszántúli króni­ka. — 18,15: Mario Lanza éne­kel. — 18,25—18,30: Hírössze­foglaló. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Rózsavölgyi Er­zsébet.) ROMÁN TV 15,00: Magyar nyelvű adás. — 17,50: A képernyő a kicsinye­ké. — 20,00: Tv-híradó. — 20,25: Uj utakon. — 20,50: Román színházi est: Camil Petrescu drámája. (Bef. rész.) — 22,05: Népi muzsika. — 22,20: Tv­híradó. MOZIMŰSOR Nyíregyháza Krúdy mozi: 11-12-én: HÁRMAN A SLA­MASZTTKÁBAN (amerikai). Előadáé kezdete: 16, 18 és 20 óra. Nyíregyháza Kert mozi: ll­én: MEZTELENEK ÉS BOLON­DOK (14 év!) (amerikai). 12- én: A KÉT ARANYÁSÓ (NDK). Előadás kezdete: 21 óra! Pénz­tárnyitás: 19 ór*! Nyíregyháza Béke mozi: li­án: VIZIMESE (lengyel—angol). Előadás kezdete: 16 óra! SZE­LÍD MOTOROSOK (16 év!) (amerikai). Előadás kezdete: 18 és 20 óra! 11-én MATINÉ: TÓT­ÁGAS. 12-én: AKCIÓ A FEGY­VERTÁRNÁL (14 év!) (len­gyel). é Nyíregyháza Móricz mozi: li­án: TALÁLKOZÁS (szovjet). 12-én: 25 MILLIÓ FONTOS VÁLTSÁGDÍJ (angol). Mátészalka Béke mozi: li­án: ... ÉS MEGINT DÜHBE JÖVÜNK (olasz). — 11-én: MA­TINÉ: A TÖRÖKFE.TES ROP­JA. 12-én: Filmmúzeum: A KÉT FOGOLY (magyar). Elő­adás kezdete: 15.30 és 19,30 óra! MEZTELENEK ÉS BOLONDOK (14 év!) (amerikai). 12-én, csak 17,30 órától! Fehérgyarmat: H—12-én: TRANSZPORT (14 év!) (ma­gyar). 11-én MATINÉ: SÜNI A KÖDBEN c. mesesorozat. Nyírbátor: 11-én SZICÍLIAI VÉDELEM (szovjet). 11-én MA­TINÉ: ÜZENET A METEORIT- BAN. 12-én: PIROS PULÓVER (14 év!) (francia). Vásárosnamény: 11—12-én: A VÁLASZT CSAK A SZÉL IS MERI (14 év!) (NSZK). Sóstói Kulturpark: DISZKÓ- PROGRAM. A VB színes TV-n megtekinthető. (1191)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom