Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-10 / 160. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. július 10. Napi külpolitikai kommentár Bécsi fordulók A z egykor oly sok pompás vigalmat látott bécsi Hofburgban, Mária Terézia hajdanvolt báltermében már a 27. fordulónál tartanak a kilenc éve folyó haderő-csökkentési tárgyalások. Talán jellemző az eszmecserék megítélésére, hogy a delegációk tagjainak többsége lakást bérel a drága szállodai szobák helyett... Nem mintha a VariSi Szerződés tagállamaiban nem lenne meg a készség minden ésszerű kompromisszumra, amely saját biztonságuk megőrzése mellett a megállapodás reményével kecsegtetne. Csakhogy az eddigi indítványok esetében az álláspontok egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben közeledtek egymáshoz. Nincs tehát abban semmi rendhagyó, hogy a bécsi tanácskozás legutóbbi, csütörtöki ülésén az NSZK küldöttségvezetője által előterjesztett újabb NATO-javaslat sem talált kedvező fogadtatásra a szocialista küldöttek körében. Amint a szovjet delegáció vezetője rámutatott: a nyugati országok tervezete a leglényegesebb pontokban nem előrelépést, hanem ellenkezőleg, visszalépést jelent. Sajnos, olyan témákban is, amelyekben a közös erőfeszítések korábban már bizonyos ' eredményekre vezettek. A nyugatnémetek által előterjesztett közös nyiigati indítvány egységesen 700—700 ezer főnyi plafont javasol a Kelet és a Nyugat szárazföldi haderőinek, illetve 900—900 ezret a szárazföldi és a légi erőknek együttesen. Ez eddig rendben is lenne. Az 1980- ban kicserélt hivatalos létszámadatok arról tanúskodnak, hogy a Varsói Szerződés 979 ezer, a NATO 981 ezer katórtávál rendelkezik a csökkentés hatálya alá eső területeken. Érdemes megjegyezni, hogy a szocialista országok már a meddő létszámvitát megelőzően, 1978 nyarán hozzájárultak a nyugatiak által most „újként” beterjesztett javaslatához, vagyis a 900—900 ezres plafonhoz. A vita nem is erről folyik Egyszerűen az késlelteti a megállapodást, hogy a NATO kétségbe vonja a szocialista országok által közölt adatok megbízhatóságát. Ennek alapján több mint háromszor akkora csökkentést követelnek a Varsói Szerződés érintett tagállamaitól, mint amennyit maguk kilátásba helyeznek. Az erőegyensúly, az egyenlő biztonság elve azonban változatlanul alapvető feltétele mindenfajta megállapodástervezetnek. Magától értetődik, hogy a szocialista országok is hajlandók hozzájárulni az ésszerű kompromisz- szurhon . alapuló tényleges csökkentéshez. Erről szólt a csütörtöki bécsi ülésen Lőrinc Tamás nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Ám az is tény, hogy a NATO egyoldalú előnyök szerzésére irányuló kísérletét sem Bécs- ben, sem más leszerelési fórumokon nem lehet komoly és felelősségteljes tárgyalási alapnak tekinteni.. Mitterrand hazautazott (Folytatás az 1. oldalról) képviselője, s ott voltak az elnök kíséretében lévő francia személyiségek. A díszebéden Francois Mitterrand és Kádár János pohárköszöntőt mondott. Francois Mitterrand és Kádár János a magyar— francia tárgyalások befejezését követően a Duna Inter- continental-szállóban találkozott a hazai és a külföldi sajtó képviselőivel. A nemzetközi sajtókonferenciát Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. A francia államfő és az MSZMP KB első titkára bevezetőben rövid nyilatkozatot tett. Hivatalos magyarországi látogatása végeztével Francois Mitterrand pénteken elutazott hazánkból. A francia köztársasági elnököt ünnepélyesen búcsúztatták a Kossuth Lajos téren. A francia és a magyar nemzeti zászlóval díszített Országház előtt felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja. Megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Marjai József, Péter János, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, valamint az Elnöki Tanács és a kormány több tagja állami és társadalmi életünk számos más vezető személyisége. Jelen volt Bényi József, hazánk párizsi és Jacques Le- compt, Franciaország budapesti nagykövete, s ott voltak a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. A Kádár János és Losonczi Pál társaságában lévő köz- társasági elnök érkezését kürtszó jelezte, a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett Francois Mitterrandnak. Elhangzott a két ország himnusza, majd a francia államfő Kádár Jánossal együtt elhaladt a díszzászlóalj előtt. Az Országház előtti ünnepélyes búcsúztatás után a vendégek gépkocsikba szálltak és — vendéglátóikkal együtt — a Ferihegyi repülőtérre hajtattak. Személyes búcsúzás percei Kádár János és Losonczi Pál itt szívélyes szavakkal, kézfogással elköszönt a magyarországi hivatalos látogatását befejezett Francois Mitterrandtól. Gyapay Dénes OLAJÁR ÉS TERMELÉS. Becsben ülésezik az OPEC olajügyi minisztereinek értekezlete. Képünkön: az elnöki asztalnál (balról jobbra) Gabon, Ecuador képviselője és Marc S. Nan Nguema főtitkár. (Kelet-Magyarország telefotó) Egyszer Pelageja elhatározta, hogy besóz egy kis veder rizikegombát Alkának — . hisz egyszer majd csak előkerül — messzire elkeveredett, ötversztányira a falutól, és maga is meglepődött, hogy Szurgán lyukadt ki, a tehéncsordánál Száraz, derült nap volt, a nap nyáriasan sütött, egyébként is az egész szeptember , ritka szép idővel örvendeztette meg, mintha Isten kárpótolni akarta volna azokért a hosszú évekért, amelyeket a sütödében töltött. Szurgát úgy ismerte, mint a tenyerét — hét évig gondozta itt a teheneket, mielőtt a pékségbe került volna. Esze ágában sem volt, hogy lemenjen az erdős, cserjés hegyoldalból a fejőnőkhöz. Minek? Mikor olyan jól ismerte. Aztán egyszer csak felberregett egy motor, a tehenek, szinte parancsszóra elindultak a kétlejtős fehér palaeresz alá, ott fejték őket, és az asszony habozni kezdett: vajon milyen lehet a villanyfejő? Már két éve felszerelték a kolhozban, és ő még nem is látta. A tehenészlányok tréfálkozva fogadták: — Ahá. szóval ezért nem jut nekünk gyümölcs meg gomba! Tolvaj jár az erde- inkben. — Nem, nem azért — ellenkezett velük Oleszka Lapin, aki a tűznél teázott —, hanem mert túl sokat al- szotok. — Még szép, hogy sokat — hagyták helyben a tehenészlányok. A lányok nevettek, viho- rásztak. Nem is csoda: a teheneket gép fejte, ők csak megmosták a tehenek tőgyét, meg ráhúzták a csecsükre a gumicsövek végét, amelyeken keresztül a tej a hűtött alumínium kannákba folyt. Erinyi volt az egész munkájuk. Bezzeg ők mennyit gürcöltek ázélőtt! Elzsibbadt a kezük a fejésben. Akár fújt, akár esett, mindegy volt, naponta kétszer meg kellett tenni az utat — a faluból Szurgába meg Szurgából a faluba. Térdig érő latyakban — és még csak egy szekér se akadt. Csak a tejeskannákat vitték el szekéren, szerencsére. Most meg — teherautó. Ponyvatetővel. Hogyisne nevetgéltek, tereferéltek volna! Most minden, minden más volt, mint régen, az ő idejében. Még valahogy a tehenek is másformák lettek. Előfordult, hogy megmakacsolták magukat, úgy kellett a fejőszékhez vonszolni őket. Az embernek majd kiugrott a szíve, mire megfejte. Most meg magától rohan a fejőgéphez, mert ott van neki a nyalósója, meg a takarmánya ... — Alkáról nem tudsz semmit? Ha Lida Vahromejeva meg nem szólal, Pelageja meg se ismeri. Milyen szép! Majd kicsattan az arca. Ez volna az a nyamvadt kislány, aki még tavaly kárt akart tenni magában? Lida Vahromejevának éppúgy, mint Alkának, nehezen ment a tanulás, hetedik osztályban pótvizsgára kellett volna mennie ősszel, mire az apja —, hirtelen haragú fér- *fi! — ráparancsolt: „Tehenészlány leszel! Ha egyszer az emberi tudományhoz nem értesz, menj a tehenek mellé!” Lida sírt, könyörgött az apjának, az anyja térden csúszva esdekelt, elhívták a városból a katona nagybácsit — csak hogy ne kerüljön a trágya, a tehenek közé. Most meg — csak rá kell nézni Lidára — nincs a világon nála boldogabb ember. Nevet. Tele szájjal. Szívből. (Folytatjuk) Tájékoztatás a lakasellátassal kapcsolatos feladatokról (Folytatás az 1. oldalról) esi előterjesztés véleménye- rendezési tárgyak megóvásáA lakásépítés- és fenntartás, a lakáselosztás és -gazdálkodás fejlesztéséről hozott irányelveket a Központi Bizottság és a Minisztertanács 1982. április 7-i ülésén hagyta jóvá. Az irányelvek végrehajtásának feladatait, ütemezését a kormány által jóváhagyott intézkedési terv határozza meg. Az elmúlt három hónapban végzett munkát áttekintve megállapítható, hogy az érdekeltek kötelezettségeiket az intézkedési tervben előírtaknak megfelelően teljesítették, s adottak a feltételek az intézkedési terv előírásainak további megvalósításához. Az eddigi és a további feladatok végrehajtását három bizottság irányítja és ellenőrzi. A miniszteri, valamint a fővárosi és a megyei tanácsok munkabizottságai munkájukról tájékoztatják a szövetkezeti érdekképviseleti szerveket. Az intézkedési terv és az ahhoz kapcsolódó részletesebb ütemterv meghatározta az elvégzendő munkákat, a betartandó határidőket. Az ellenőrzésre jóváhagyott irányítási program rögzíti az egyes bizottságok feladatkörét, az ellenőrzési feladatokat. Április végéig az építésügyi és városfejlesztési, a pénzügy-, az Igazságügy-minisztérium és az Országos Tervhivatal kidolgozta a lakáselosztás, -gazdálkodás korszerűsítésének, a lakásépítés, -vásárlás támogatási- és kedvezményrendszerének, a lakbérrendszer módosításának és a lakóházfenntartás korszerű, sítésének részkoncepcióit és szabályozási javaslatait. Május végére elkészültek az irányelvek és a részkoncepciók egyeztetése alapján a koncepciók, fejlesztési javaslatok és a főbb szabályozási elvek, melyekről országos munkaértekezleten tájékoztatást kaptak a megyei tanácsok általános elnökhelyettesei és érdekelt osztályvezetői. Júniusra az ÉVM, a PM és az IM kidolgozta a lakásügyi és a pénzügyi jogszabályok tervezeteit és elkészült a minisztertanácsi előterjesztés tervezete. Ezek széles körű egyeztetése jelenleg is tart. Júniusban egyeztetik a minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel, a társadalmi és érdeképviseleti szervekkel, a fővárosi és megyei tanácsokkal az előterjesztés tervezetét. A véleményeknek július 20-ig kell beérkezniük, az azt követő egyeztetések után a miniszteri bizottság még júliusban értékeli az előterjesztés tervezetét és jogszabály-mellékleteit és dönt a vitás kérdésekben. Augusztusban tárgyalják a politikai testületek a határozat végrehajtását. Ekkor a lakbéremelés, a különböző ár- és jövedelempolitikai kérdések, a telekellátás rendszerének továbbfejlesztését szolgáló intézkedések kerülnek napirendre. Várhatóan ugyancsak augusztusban tárgyalja a Minisztertanács az előterjesztést és a döntésnek megfelelően kerül sor a jogszabályok kiadására. Augusztusi feladat a lakásügyi tanácsrendeletek felülvizsgálatához — a lakáselosztás és -gazdálkodás továbbfejlesztéséhez — szükséges irányelvek kiadása is. Augusztus végével tehát lezárul az állami szervek előkészítő, szabályozó munkája, amelybe közben már a tanácsok véleményezésükkel, majd a tanácsi bizottságok szervezésükkel bekapcsolódtak. A továbbiakban a feladatok döntő többsége tanácsi hatáskörbe kerül. Július 20-ig a — minisztertanázésevel egyidejűleg — a tanácsok tájékoztatják az ÉVM-et a helyi végrehajtás előkészítéséről, személyi és tárgyi feltételeiről. Október végéig felülvizsgálják a helyi tanácsrendeleteket és szükség szerint az új vagy módosított tanácsrendeleteket adnak ki. Novemberben a fővárosi és a megyei tanácsok tájékoztatást készítenek a helyi tanácsrendeletekkel kapcsolatos munkákról. Ezek alapján kerülhet sor esetleges központi intézkedésekre. Jelentős feladat a lakbérrendezéssel összefüggő munkák előkészítése és zökkenő- mentes végrehajtása. Ehhez a tanácsok 1983 januárjában — lehetőség szerint — befejezik a lakáskataszter, a bérlemény-nyilvántartás ellenőrzését, kialakítják a lakbérek helyi differenciálásának mértékét, amelyeket tanácsrendeletben szabályoznak. Márciusban kell megállapítaniuk a lakások új bérét és azt írásban — az arra központilag kialakított nyomtatványok felhasználásával — közük a bérlőkkel. Egyidejűleg igazoló lapot adnak ki a szociális támogatásra jogosultak — nyugdíjasok, több- gyermekesek — részére. Május végéig az illetékes tanácsi építésügyi és pénzügyi szakigazgatási szerveknek elbírálják a vitás kérdéseket. Biztosítani kell a bérlők bejelentéseinek, panaszainak érdembeni, gyors, szakszerű intézését. A lakásépítés és -vásárlás támogatási és kedvezmény- rendszere a tervek szerint 1983. január 1-vel változik. Ennek leglényegesebb elemei: a támogatás nem az építési formához és településhez, hanem a családhoz — létszámához — kapcsolódik. Az országban egységes szociálpolitikai kedvezmény lesz, a munkáltatói támogatás minden munkavállalóra kiterjed. A kedvezményes kamatozású hitel sem az építési formához, településhez kapcsolódik, hanem a család létszámához, így a társadalmilag elfogadott lakásnagysághoz fűződik. A kamat mértéke egységes lesz, s lehetővé válik úgynevezett bankkölcsön — nagyobb kamatteherrel, rövidebb időtartamra — feltétele. Az Állami Tervbizottság — az intézkedési terv részeként — a lakóházfenntartási feladatok korszerűsítésével külön foglalkozott. Megállapította, hogy a kormányzati munkában kiemelten kell foglalkozni a tanácsi ingatlanok kezelésének — üzemeltetés és karbantartás, felújítás, korszerűsítés — valamennyi feladatával, mégpedig a jelenlegi helyzet átfogó javításával. Ez azért is kiemelten fontos, mert 1983. július 1-től fokozatosan emelkednek a lakbérek, és a több bérért, a bérlő is elvárja a gyors intézkedést, a javuló karbantartó hibaelhárító munkát, a nagyobb rendet és tisztaságot. A fejlesztésnek az a fő célja, hogy az ingatlankezelő szervezetek váljanak tényleges gazdáivá a lakásállománynak, legyen korszerű, a helyi viszonyokhoz, szükségletekhez igazodó szervezetük, rendelkezzenek a szükséges eszközökkel, önállóan gazdálkodjanak bevételeikkel és azok fedezzék is a felmerült költségeket. A tanácsi ingatlankezelés javítását elsősorban az érdekeltségi rendszer javításával lehet elérni. Ha a munkát végzők közvetlenül érdekeltek lesznek a kedvezőbb anyagfelhasználásban, a meglévő és használható beban, ha bérük közvetlenül kapcsolódik a munka menyi- ségéhez és minőségéhez, várható, hogy javul a munkaerkölcs, a jó munka pedig kedvező társadalmi megítélést is eredményez majd. Az érdekeltségi rendszert természetesen nemcsak a fizikai dolgozóknál változtatják meg, hanem az őket közvetlenül irányítóknál, sőt a szervezetek vezetőinél * is. Mindezekkel azt kívánják elérni, hogy a munka szervezettsége, színvonala gyorsan és érzékelhetően javuljon. A fővárosban és a nagyobb városokban továbbra is indokolt az önálló vállalati formát fenntartani, míg másutt e tevékenységet a város- és községgazdálkodási vállalatok, költségvetési üzemek vehetik át. Ezek mellett új szervezeti típusok is kialakíthatók. Az új és felújított épületekben hasznos lehet a bérlőközösségek létrehozása. A szervezetek korszerűsítésében alap- követelmény a kezelői-üzemeltetési, karbantartási, hi-( baelhárítási — feladatok ma-' radéktalan ellátása. Ezért a karbantartó részlegek munkáján kell elsősorban javítani. A kezelési feladatok mellett az ingatlankezelő szervezetek megmaradó kötelezettsége a felújítások, a korszerűsítések. Elsősorban előkészítik a felújított munkát, feladatokat, a kivitelezést pedig tanácsi építőipari vállalatokra, építőipari szövetkezetekre, leányvállalatokra, önelszámoló építőipari részlegekre bízzák. Mindez nem jelenti a meglévő építőipari kapacitás felszámolását, csak a szervezeti különválasztást. 9 A kapacitások bővítésére, bevezetik a korlátozott nyereségérdekeltségi rendszert, amelyből a vállalati alapokat egészíthetik ki. Tervezik, hogy az általánostól eltérő, kedvezőbb fejlesztési feltételeket biztosítanak arra, például — lakóház-javítási előirányzat terhére — fejlesztési alap képzésével. Az érdekeltségi rendszer már említett korszerűsítése mellett nagy jelentőségűvé válhat a bérlőközösségi rendszer létrehozása is. Ehhez anyagilag is érdekeltté teszik a bérlőközösséget. A feladatok végrehajtásához az ágazati és tanácsi ellenőrzést gyakorlatibbá teszik és abba bevonják a társadalmi szervezeteket is. A személyi tulajdonban lévő lakásállomány mintegy 13 százaléka — 450 ezer lakás — többszintes, többlakásos lakóépületekben van, ezek kezelése, központi intézkedéseket igényel. A felújítási költségek fedezetéül szolgáló felújítási alap jelenleg ugyanis az esedékes ráfordításoknak csak alig egynegyedét fedezi, lakásonként legfeljebb 100 ezer forintig vehető fel OTP-hitel. Ezért született olyan javaslat, hogy a hiányzó összeg intézményes biztosítására a lakástulajdonosok — a felújítás idejére — rendelkezzenek a felújítási költség 50 százalékával. A felújítási alap kialakításánál megkülönböztetnek majd felvonó nélküli és felvonós épületeket. Differenciálnak az épületek kora és műszaki állaga szerint is. Az elképzelések, az ÉVM javaslata szerint az épületek 15, illetve 15 —30 éves koráig más felújítási alapot képezhetnek a tulajdonosok a felvonó nélküli épületeknél 2, illetve 3 forint négyzetméterenként havonta, felvonós épületeknél 3, illetve 4 forintot. Ezzel lehetővé válna, hogy a nagyjavításkor a tulajdonosok ne kerüljenek hirtelen nagy anyagi megterhelés elé. (MTI)
