Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-07 / 157. szám

1982. július 7. 7 Kelet-Magyarország olvasóink leveleiből Posta bontás Újítás A rövidke levélből mind­össze annyit tudtunk meg, hogy panaszosunk munka­helyén nem foglalkoznak kel­lőképpen az újításokkal. írja, hogy ésszerű javaslatát már hasznosítják, de az újítóknak kijáró anyagi és erkölcsi el­ismerés elmaradt. Szerencsénk volt, hogy a magát egyébként titokban tartó levélíró — aki érdekes témát szolgáltatott a szá­munkra — legalább a mun­kahelyét árulta el, így utána­járhattunk: a szellemi érté­kekkel miként sáfárkodik a vállalat. Az első megállapításunk már is kedvező volt: a kér­déses javaslatot, újítást a vál­lalati újítási szabályzatban leírtak szerint kezelik. A ja­vaslatot elfogadta a vállalat és kísérletre bocsátották, az ezzel kapcsolatos szerződést megkötötték. Sőt már a kí­sérleti gyártáson is túl van­nak. Elkészültek a beszámo­lók, az előkalkuláció, és a közeljövőben kötik meg a hasznosítási szerződést. A vállalati újítási szabály­zatban az áll, hogy ha az újítás hasznát mérni és szá­mítani lehet, úgy azt utókal­kulációval meg kell állapíta­ni. Ennek időbeliségéről pe­dig így szól az írott szabály: „Az újítási eredmény kiszá­mításának határideje az ese­dékességet követő 60 nap. Az esedékesség ideje alatt az újítás bevezetésétől számított 12 hónapra kerekített idő­szakot kell érteni”. A pana­szunkra vonatkoztatva: a benyújtástól számítva még csak négy hónap telt el. A vállalat vezetői részletes tájékoztatásukban azt is el­mondták, hogy az újítások értékelésénél minden esetben kitérnek a munkaköri köte­lesség vizsgálatára, s a kö­zépszintű vezetők is kaphat­nak újítási díjat a hasznosít­ható, megvalósult újításaik után, ha az minden tekintet­ben megfelel az újítás kri­tériumának. (Egyébként szá­munkra ez azért is érdekes volt, mert levélírónk néhány sorában arra is utalt, hogy talán azért is maradt el az anyagi és erkölcsi elismerés, mert középvezető.) Az intézkedések sorából azonban kiderült: ez vélt sé­relem. A vállalatnál lehető­séget, teret kapnak a vállal­kozó szelleműek, az új után búvárkodó, újat akaró, több­re törekvő dolgozók. Nem tit­kosak az újítási iratok, bár­mikor megtekinthetők, és az érdekeltek tájékozódhatnak ügyeik állásáról. így van ez rendjén, hiszen a vállalatok vezetőinek kötelességük, hogy megteremtsék az újítómoz­galom fejlesztésének anyagi, személyi és szervezeti felté­teleit. Az újítások ügyeit megfelelő szakképzettségű személyekre bízzák, s az újí­tási mozgalom irányításához rendszeresen, de legalább évente újítási feladatterve­ket készítenek. Pályázatokat hirdetnek, meghatározva a feladatok megoldásával el­érendő eredményt és az ezzel arányos anyagi elismerést. Ahol ilyen szervezett az újí­tómozgalom, ott az eredmé­nyek sem maradnak el. VÁLLALKOZÓ kellene BÉAZAS — Reméljük, hogy nemsokára tudunk rajtad segíteni?!... Januárban vásároltam egy Autópress négyszemélyes ká­véfőzőt, amely most az el­múlt hetekben meghibáso­dott. Azért mondom, hogy he­tekkel ezelőtt, mert itt Nyír­egyházán nem tudom megja­víttatni. A jótállási jegyen az áll, s az érdeklődésemre is azt a választ kaptam, hogy az Autópress kávéfőző országo­san kijelölt javítószolgálatát az Autófelszerelés és Fémtö­ebben a nagyvárosban is BEVÁSÁRLÁSI GOND Berkesz községben ugyan három helyen is vásárolhat­nánk tejet, kenyeret, mégis gondjaink vannak ezek be­szerzésével. Reggel ugyanis későn érkezik a tej, s a dol­gozó szülők ilyenkor már a munkahelyükön vannak. A kenyérből meg keveset ren­delnek, s ez most különösen zavart okoz, mert a vegyes­bolt szabadság miatt zárva van. A berkeszi asszonyok JAVASLAT A nyíregyházi piaccsarnok egyik árudájában dolgozom. Nem túlzók, de naponta 50— 60 gyermek és felnőtt j.ön hozzám pénzt váltani, mert különben nem tudnának fagy­laltot venni, aprópénz nélkül. Jól is néznénk ki, ha mi is ezt tennnénk, vagyis a pénz­váltást megtagadnánk, hány vásárlót veszítenénk el miat­ta. Javaslom (az üzlet és a vásárlók érdekében) hogy a fagylaltárusítók is tartsanak váltópénzt a pénzbedobó per­sely közelében. Simkó Jánosné eladó VASKALAPOSSÁG Ma sem tudom elfelejteni az esetet, aminek június 29- én délben szemtanúja voltam. Egy nagymama kedveskedett unokáinak, s fagylaltot vásá­rolt nekik az Omnia cukrász­da utcai árudájában. A káni­kulában hamarosan csordo­gálni kezdett a fagylalt, no meg el is fáradtak, s gondolt egyet a nagymama: lepihen­nek a cukrászda előtti aszta­lok egyikéhez. Le is ültek, mi­re odalépett tüstént egy fel­szolgáló, s közölte, hogy oda csak akkor szabad leülni, ha valaki megrendeli a fagylal­tot. Egyszóval távozásra szó­lította fel a nagymamát két kis unokájával. Ma is azon töprengünk: — akik az eset­nek szemtanúi voltunk — hogy volt szíve ezt megtenni a pincérnőnek? A rendnek nem vagyunk elrontói, de eb­ben az esetben el lehetett volna nézni ezt a kis „rend­bontást”, egy idős asszony­nak, kiváltképp, mert üresek voltak az asztalok. megcikk Ipari Szövetkezet látja el, amely Budapesten van. így hát csomagolhatom gondosan a kávéfőzőt, esetleg hetekre elbúcsúzhatom tőle, s fizethetem a postaköltséget, ha egykoron kávét akarok főzni. Lehet, hogy könnyelmű voltam, de én más megoldást választottam, tekintve, hogy egyetlen napig sem tudja családom a feketekávét nél­külözni. Vásároltam egy má­sik kávéfőzőt, de azóta is tű­nődöm: miért nincs a város­ban, vagy a megyében egy vállalkozó szellemű szövet­kezet, amely vállalná ennek az apró háztartási eszköznek a javítását, hogy ne kellene a fővárosba utaztatni bármi­nemű apró bajával? Z. M.-né Nyíregyháza, jósavárosi lakos Nyíregyházán az Ungvár sétány 35. számú ház hetedik emeletén lakom öttagú csa­ládommal egy egy plusz ket­tes lakásban, amely immár több éve az oldalfalak men­tén beázik. Ezt többször je­lentettem a lakásszövetke­zetnek, minden lakógyűlésen jegyzőkönyvbe foglaltattam. Most márciusban írásos beje­lentésem alapján panaszomat a SZÁÉV-hez továbbították, s erről engem is értesített a szövetkezet. Mindössze eny- nyi intézkedés, történt eddig, de a beázás megszüntetésére ez idáig semmi. Erdei Sándor AKADOZÓ FELVÁSÁRLÁS A jobb zöldségellátás érde­kében bennünket, kisterme­lőket arra serkentenek az il­letékesek, hogy termeljünk minél több zöldségfélét. Ez nem kis munkával jár, de nyugdíjkiegészítésnek jól jön­ne az a kis pénz. De csak jönne, ha a csomózott zöld­ségünket elszállítanák. A Nagyecsedi ÁFÉSZ-en ke­resztül a Mátészalkai ZÖL- DÉRT-tel van szerződésünk. Az eddigi 300 ezer csomóból 100 ezer sem ment el, leállt az átvétel, a szállítás. Mi en­nek az oka? Erre szeretnénk választ kapni, mielőtt ked­vünket szegné az akadozó, netán rosszul szervezett fel­vásárlás. Vári István és társai mérki lakosok A TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGOK JOGAIRÓL Bz eredményességi részesedés Hegedűs Józsefné nyíribronyi lakos tsz-tag férjével közösen 1968. december hónapban 1200 öl házasbelsőségű ingatlant örököltek. A termelőszövetkezet a nem tsz-tag levélírónk tulaj dohába került belterületet is számításba vette a háztáji föld mértékének megállapításánál. A tsz — levélírónk kérelmére — korábbi döntését megváltoztatta és a belterületet a háztáji föld mértékébe már nem számí­totta be. Kérdezi, hogy tsz-tag férjének van-e kártérítési igénye a termelőszövetkezettel szemben amiatt, hogy 12 éven át a háztáji föld mértékét részükre kedvezőtlen mó­don állapították meg? A vonatkozó rendeletek szerint azok a termelőszövet­kezeti tag hozzátartozók, akik a termelőszövetkezetnek nem tagjai és személyi földtulajdont — például házasbel­sőségű ingatlant — 1968. január 1-e után öröklés, vétel, vagy más jogcímen szereztek, azt a tag háztáji föld mérté­kének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az 1968. január 1-e után tsz-tagsági viszonyt létesítő nem tsz-tag hozzátartozók személyi földtulajdona az előzőkhöz hasonlóan nem vehető figyelembe a tagot megillető háztá­ji föld mértékének megállapításánál. Azt a körülményt, hogy a tsz tévesen állapította meg a háztáji föld mértékét a tagnak kell bizonyítania a rendelkezésére álló iratok (telekkönyvi szemle, stb.) alapján. A tagot a tsz határoza­tával szemben jogorvoslati lehetőség is megilleti, melynek alapján kérni lehet a sérelmezett döntés megváltoztatását. Mivel levélírónk férje 12 éven át a tsz eljárásának jog­szerűségét nem vitatta, a tsz a tévedés miatt nem marasz­talható el, az elmaradt haszon megfizetésére nem kötelez­hető. Egyébként követelése tagsági viszonyból származó igény, amelynek elévülési ideje 3 év. Ifj. Pecséri Miklósné fülpösdaróci levélírónk és test­vérei — elhunyt tsz-tag hozzátartozójuk után 800—800 négyszögöl tsz használatában lévő földterületet örököltek. Sérelmezi, hogy a tsz az örökölt föld után járó földjáradé­kot visszamenőleg nem fizette ki, ugyanakkor azt a ház­táji föld mértékének a megállapításánál figyelembe vette. Kérdezi, hogy jogszerűnek tekinthető-e a tsz eljárása? A tsz-tag tulajdonában lévő földet az arra jogosultak örökölhetik akkor is, ha a föld a tsz közös használatában van. Kívülálló (nem tsz-tag) örökösök esetében a föld, a földhivatal által hozott határozat alapján a tsz tulajdoná­ba kerül. A tsz a tulajdonába került földért a volt tulaj­donosnak (örökösnek) a szántóterület aranykorona-érté­kének 80-szoros, erdő, továbbá termő szőlő és gyümölcsös esetében pedig négyszázszoros forintösszeget köteles térítés Szerkesztői üzenetek Szondi Zoltánná nyír- meggyesi, Varga Bertalan­ná botpaláéi, Lőrincz La­josáé mátészalkai, Kas- nyóczki Mihályné tiszada- dai, Révész G. Albertné nyírpazonyi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Nagy Zsuzsanna tunyog- matolcsi, Lénárt István gé- gényi, Szakács Miklósné nyíregyházi, Cs. Balogh András mándoki, Jámbor Istvánná nyíregyházi, Vin- cze Lászlóné urai, Fekete Sándor mátészalkai, Virág Jánosné paposi, Vasas Ist­vánná lónyai, Kántor Elek apagyi, Bukta Ibolya köl­esei, Vári István mérki, Furman Andrásné mátyusi, Hamza Barnabás tiszaszal- kai, Bodó Miklósné csenger- simai, Szalay Lászlóné kis- várdai, ifj. Jaczkán Jánosné bátorligeti. Major Jánosné nyírcsászári, Mártonfalvi Györgyné ajaki, Balogh Já­nosné baktalórántházi, Ke- rezsi Illésné nagykállói, Ádám Istvánná tiszadadai lakosok ügyében az illeté­kesek segítségét kértük. Sasvári András nyíregy­házi olvasónk kedves köszö­nő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Sipos József berkeszi ol­vasónk panaszát orvosolták, a reklamált családi pótlé­kot a ráckevei termelőszö­vetkezet kifizeti. Ujj Magdolna baktaló­rántházi levélírónk a sza­badságmegváltás címén já­ró munkabért megkapja. Véninger Istvánná nyír- bogdányi lakosnak a Bú­torkereskedelmi Vállalat az értékkülönböztetet visszaté­ríti. Papp Róza csengeri olva­sónk a megrendelt tüzelőt e hónap 15-ig megkapja. Novák Lajosné nyíregy­házi levélírónk lakásában a szükséges hézagszigetelése­ket megkezdték, és a későb­biekben az ezzel összefüggő javításokat is elvégzi az in­gatlankezelő vállalat. Az illetékes válaszol A ZAJ MEGSZŰNIK „Zajos ügyek” címmel szó­vá tették a közelmúltban, hogy Nyíregyházán a Szántó Ko­vács János utcában lévő be­tonkeverő telepünk zavarja a környék lakóit. Tájékoztatá­sul elmondjuk, hogy szövet­kezetünk a lakásszövetkezet megbízásából végez itt mun­kát. Az éjszakai betonkeverés gazdasági okokból történik — a technológiai igénynek meg­felelően — az építés ütemé­nek gyorsítása végett. Sajnos szövetkezetünk nem kapott kedvezőbb helyen anyagelő­készítő telepet. A közeljövő­ben — várhatóan július végé­ig — azonban telepünket át­helyezzük a Kert közbe, s re­méljük, hogy munkánk kevés­bé fogja zavarni a környék lakóinak nyugalmát. Ibrányi Építő- és Szakipari Szövetkezet címén megfizetni. Levélírónknak — mivel tsz-tag — a földtulajdon megszerzésére a joga törvényes öröklés jog­címén az örökhagyó halálának időpontjában nyílt meg. A tulajdonjog — illetékes szervek részéről történő — elis­merésének késedelme, nem eredményezheti a földjáradékra való jogosultság elvesztését, vagyis az elmaradt földjára­dék megállapítását és visszamenőleges kifizetésének elren­delést jogosan követelheti a tsz döntőbizottságától. A tsz- tag által örökölt közös használatában lévő földterületet, a háztáji föld mértékének megállapításánál figyelembe nem lehet venni. Abban az esetben, ha a tsz-tag olyan földte­rületet örököl (pl. belterület) amelyet személyi tulajdon­ként használ, a háztáji föld mértékénél számításba kell venni. Kóródi János piricsei lakos 22 éve tagja a helybeli termelőszövetkezetnek. Időközben 1977—78. évben rok­kantnak nyilvánították, majd az orvosi felülvizsgálat ered­ményeképpen 1982 márciusától a munkaképesség csökke­nését 50 százalékban állapították meg. Levélírónk azt kér­dezi, hogy a tsz köteles-e figyelembe venni munkaképes­ség-csökkenését a fizetett szabadság, az eredményességi részesedés, és a tagsági pótlék megállapításánál? A tsz-törvény rendelkezései szerint „csökkent munka- képességű tag esetében az elvégzendő munka mennyiségét (mértékét) az egészségügyi miniszter rendelkezése alapján az erre kijelölt szerv szakvéleményének alapulvételével arányosan csökkentett mértékben kell megállapítani”. A csökkent munkaképességű tagok részére egészségi állapo­tuknak megfelelő munkát kell biztosítani. A tsz a csök­kent munkaképességű tagok munkaidejéről az ezzel össze­függő juttatásokról részletesebben, az alapszabályban és a munkaügyi szabályzatban rendelkezik. A szabályozásnak az a lényege, hogy a csökkent munkaképességű dolgozó kevesebb időtartamú munkavégzés esetén is megfelelő jut­tatásban részesüljön. Fizetett szabadságra a csökkent munkaképességű tsz- tag akkor jogosult, ha az előző évben a részére megálla­pított munkaidőt — figyelemmel a csökkent munkaképes­ség mértékére — de legalább az évi 1500 órát a közösben teljesítette. Ebben az esetben a csökkent munkaképességű tsz-tagot úgy kell elbírálni és részére a fizetett szabadsá­got megállapítani, mintha egész éven át folyamatosan dol­gozott volna. Az eredménytől függő részesedés elosztásáról az alapszabályban meghatározott elvek alapján a közgyű­lésnek van joga rendelkezni. Az elosztás elveinek meg­határozásánál a tsz köteles figyelemmel lenni és a feltéte­leket úgy megállapítani, hogy az a csökkent munkaképes­ségű tagokra nézve hátrányos ne legyen. A gazdálkodás eredményétől függő részesedés kifizetése a zárszámadás megállapítása után esedékes. A tsz alapszabályában hatá­rozhatja el, hogy tagjai részére a rendszeresen közös mun­kában töltött minden 5 év után a munkadíj 3 százalékát meg nem haladó pótlékot fizet. A tsz tagja akkor vesz részt rendszeresen a közös munkában, ha — férfi esetében — legalább az évi 1500 órát teljesítette. Levélírónkat tehát a tagsági pótlék a fentiek szerint számításba vehető évek után illeti meg. A tagsági pótlék munkadíjnak minősül, és azzal egy időben kell kifizetni. Dr. Nyitrai Zoltán Soltész Ágnes R. Gy. nyíregyházi lakos

Next

/
Oldalképek
Tartalom