Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-01 / 152. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. július 1. Napi külpolitikai kommentár A bejrúti acélbilincs K atonai és politikai érte­lemben mind fojtoga- tóbb a Bejrut köré vont izraeli ostromgyűrű. A legfrissebb Arafat-interjú szerint máris közel egymil­lió (!) az izraeli invázió által földönfutóvá tett libanoniak és palesztinok száma. Tel Aviv egyik libanoni szövet­ségese pedig sokat sejtetően kijelentette: ha a paleszti­nok nem teljesítik az összes izraeli feltételt, akkor „a há­ború csak most kezdődik igazán”. Minden jel arra vall, hogy Basir Gemajel nem a saját szakállára mondta ezt. Be­gin parlamenti vitazárójában sem csinált titkot abból, hogy nem hajlandó párbeszé­det folytatni az izraeli ulti­mátumról senkivel, legke­vésbé a PFSZ-szel. A körül­zárt Nyugat-Bejrut lakossá­gát, hatszázezer embert, egy­szerűen túsznak tekinti, akiknek a sorsa „a palesztin lépésektől” függ. Izrael kato­nai, Tel Aviv és támogatói politikai lépéseiből viszont világossá válik, hogy a tá­madók ezúttal nem érik be kevesebbel, mint a PFSZ li­banoni jelenlétének meg­szüntetésével. Ami a katonai lépéslehe­tőséget illeti, egybehangzó jelentések szerint a katonai ostromgyűrűt utcai harcra al­kalmas alakulatokkal és jár­művekkel erősítik meg. A politikai-diplomáciai faktor fejleményei szintén egyértelműek. Izraeli részről percek alatt vetették el a PFSZ-nek Habib amerikai megbízotthoz eljuttatott és az izraeli követelések jó részét figyelembe vevő ötpontos ja­vaslatát. Begin annak ellené­re döntött így, hogy az izra­eli parlamentben hajthatat- lansága meglepően nagy el­lenállásba ütközött. Az invá- kell kezdeniül zió bejelentését még 90:3 lást, pénteken arányban hagyta jóvá a visszatérnek a knesszet, Begin mostani vo- program szovje nalát, tehát a „végső megöl- irányítói szerinl dást” már csak 60:47 arány- Ivancsenkov és ban. Peresz, az ellenzék ve- masa eddigi m zére, Begin riválisa, kereken váló minősítést kijelentette, hogy „az izraeli rel oldották mc támadás túlment meghirde- tősen zsúfolt pi tett célján”. mennyi pontját Mindez arra utal, hogy az megfelelően véí izraeli törvényhozásban erő- dományos vizsf södik azok hangja, akiket sérleteket. aggaszt az egyetemes -nem- Vagyim Kra\ zetközi felháborodás. repülesvezeto k T , . . moszkvai nemz Izrael szamara ebben a köz ntban kie helyzetben természetesen zsúfolt prograrr kulcsfontosságú az amerikai naevobb erőfes­magatartás Tel Avivban ki- ^f^zmom sebb sokkot okozott az in- felkészült expe­kabb arab-, mint Izrael-ba- tudott birk ratnak mondott uj kulugy- tokkal. Az űrh. miniszter, George Shultz ki- zete már átám nevezese. Beginek azonban talansásra Elés valószínűleg nem alaptalanul v(Jsok fs Dzsan bíznak abban, hogy a félidős csenkov és chr amerikai választás esztende- , óllanntával , jében a nagy hatalmú Izrael- ^gy a minden lobby a múlthoz hasonlóan, ^i ismét kiharcolja az izraeli eredményeként akciók teljes amerikai tamo- adattal gazdag, gátasát. kozmikus orvos A Magyar Távirati Iroda -----­tudósítója azt jelentet­te Washingtonból, hogy UayIoII ez a lobby, amely mögött ha- |lU/>lvll talmas pénzügyi-politikai ér­dekcsoportok állnak, meg­kezdte „Shultz megdolgozá­sát”. Cranston szenátor, e csoport egyik kulcsfigurája Az MSZMP nem titkolja: az új miniszter zottságának mt kinevezésének kongresszusi nius 21. és 30. jóváhagyása Shultz „közel- tást tett házi keleti állásfoglalásától” függ. del Prado, a F Világos beszéd. És éppoly nista Párt fótit brutális, mint a bejrúti őst- vendeget fogad romgyűrű. Az izraeli hadije- a? . , lentések „acélbilincsről” szól- Bizottságának nak. Arról azonban hallgat- Megbeszelest fi nak, hogy ez a bilincs végső Várkonyi Petei soron Izraelt is béklyóba ve- Bizottság titkí n Sándor, a SZÓ Harmat Endre lyettese. Jorge Bejrút egyes részeiből — a harcok további súlyosbodásától tartva — meggyorsult a lakók kiköltöztetése. (Kelet-Magyar­ország telefotó) FF ürm unkanap a Szálját—7 fedélzetén Már jóval túl vannak a fél­időn a szovjet—francia űrex­pedíció tagjai. Ma már meg kell kezdeniük a csomago­lást, pénteken pedig délután visszatérnek a Földre. A program szovjet és francia irányítói szerint Dzsanibekov, Ivancsenkov és Chrétien hár­masa eddigi munkájával ki­váló minősítést kapott: siker­rel oldották meg a meglehe­tősen zsúfolt program vala­mennyi pontját, a tervnek megfelelően végezték el a tu­dományos vizsgálatokat, kí­sérleteket. Vagyim Kravec, helyettes repülésvezető kedden este a moszkvai nemzetközi sajtó- központban kiemelte, hogy a zsúfolt program a lehető leg­nagyobb erőfeszítést követeli meg a kozmonautáktól, a jól felkészült expedíció azonban meg tudott birkózni a felada­tokkal. Az űrhajósok szerve­zete már átállt a tartós súly­talanságra. Elégedettek az or­vosok is Dzsanibekov, Ivan­csenkov és Chrétien egészsé­gi állapotával és úgy vélik, hogy a mindennap elvégzett orvosi témájú vizsgálatok eredményeként igen sok új adattal gazdagodik majd a kozmikus orvostudomány. Az adatokat az expedíció tagjai kazettákon hozzák maguk­kal. Reggel kilenctől éjfélig tartott szerdán a Szaljut—7 űrállomáson dolgozó űrhajó­sok napirendje, s ezen belül csak igen kevés volt a szabad idő. A reggeli után egy bio­lógiai kísérlet szerepelt a programban, a mikrobacsere elnevezésű vizsgálat. Ezután elő kellett készíte­ni a Piramig és a P. C. N. elnevezésű asztrofizikai fény­képező berendezéseket a dél­után esedékes munkához, majd ismét biológiai kísérlet, a cytos következett, de köz­ben elvégezték az esedékes szívvizsgálatot is, az echogra- fiaprogramnak megfelelően. Az irányító központ közzé­tette az űrkomplexum jelen­legi pályaadatait: a földfel­színtől legtávolabb 307, leg­közelebb 281 kilométerre ha­lad az űrállomás és a kél hoz­zá kapcsolt űrhajó, s a komp­lexum 90,6 perc alatt kerüli meg a Földet. A pontos pá­lyaadatok ismeretében hatá­rozzák majd meg a pénteki visszatéréshez szükséges fel­adatok időpontját és sorrend - jét. Közlemény Jorge del Prado látogatásáról Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására jú­nius 21. és 30. között látoga­tást tett hazánkban Jorge del Prado, a Perui Kommu­nista Párt főtitkára. A perui vendéget fogadta Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Megbeszélést folytatott vele Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára és Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhe­lyettese. Jorge del Prado lá­togatást tett a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkárságán. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken a két párt képviselői tájékoztatták egy-, mást országuk helyzetéről, pártjuk hazai és nemzetközi tevékenységéről, soron lévő feladatairól. Véleményt cse­réltek a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, valamint a párt­közi kapcsolatok elmélyítésé­nek lehetőségeiről. Jorge del Prado szerdán elutazott Budapestről. A pe­rui pártvezetőt a Ferihegyi repülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője bú­csúztatta. Elutazott Budapestről a zambiai pártkiildöttség Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke szerdán a Parlamentben fo­gadta Humprey Mulembát, a Zambiai Egyesült Nemzeti Függetlenségi Párt főtitká­rát. A szívélyes, baráti lég­körű találkozón véleményt cseréltek néhány időszerű nemzetközi kérdésről, külö­nös figyelmet fordítva a dél­afrikai térséggel összefüggő problémákra. Áttekintették az államközi kapcsolatokat, és kifejezték készségüket a két nép érdekeit szolgáló együttműködés bővítésére. A zambiai pártküldöttség szerdán elutazott Budapest­ről, látogatásáról közös köz­leményt hoztak nyilvános­ságra. A vendégeket a Feri­hegyi repülőtéren Várkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. a sütödébe, rászánta magát, hogy a saját szemével győ­ződjék meg róla, miért fújtat annyira Anyiszja. A folyó szinte anyai gyen­gédséggel fogadta Pelageját. Bögöly már nem volt — le­járt az ideje. Viszont csak úgy nyüzsögtek a partifecs­kék. Alacsonyan, a víz színe felett repdestek, csivitelve. Megállt a füves part mel­lett kitaposott ösvényen, s boldogan figyelte játszado­zásukat, aztán sietve lesza­ladt a gázlóhoz: valamiféle pajkos, a korához nem illő vágya támadt, hogy lerúgja a cipőjét, és mászkáljon egy kicsit a part mentén a lan­gyos vízben, a mezítelen tal­pával megsimogassa a tutaj homokos kötőfáját, a murvás kiszögellésnél. Kisvártatva azonban meg­látta Antonyida Petrovnát, vagyis Tonyecskát, ahogyan magában Pjotr Ivanovics lá­nyát nevezte, és úgy ment a folyóhoz, mint máskor. Tonyecska napozott. Egy takarón. Könyvvel a kezé­ben. Gyönyörű takaró — az a hatalmas, zöld bojtos nagy­kendő, amit az anyja hordott télen — a piros színű könyv szinte tüzelt a kezében. An­tonyida Petrovna viszont mintha csak most jött volna a háborúból. Soványka, véznácska és olyan fehér, akár a tej — még a nap se fogja. Igaz, a szeme nagyon szép. Ezt aztán senki se ta­gadhatja. Akár az angyalé. Tisztább és finomabb, mint az ég. De most eltakarta a napszemüveg. — Szépítkezünk, szépítke- zünk, Antonyida Petrovna? — kérdezte Pelageja. — Na- pozgatsz, hát csak napozzál. A tudomány szerint kell él­ni. De mi az, hogy egyedül vagy? A filmekben a kisasz- szonyok mindig a lovagjuk­kal sütkéreznek... Megsértette — aztán meg­sajnálta. Pjotr Ivanovicsnak mind a két gyereke olyan nebáncsvirág. Antonyida is, Szergej is Isten tudja, kire hasonlítanak ezek — olyan félénkek, nyámnyilák. Szerette volna jóvátenni a hibáját, s igazán őszintén, nagyon szívélyesen meghív­ta Tonyecskát, menjen át vele. — Átmegyünk, Antonyida Petrovna! Nem bánod meg. Kapsz nálam teát, de nem üresen, grízes lisztből sütött kaláccsal — tudod, ahogy a régi nótákban szokták éne­kelni? Meg aztán a másik parton jobban lebarnulsz. — Nem, nem, köszönöm ... Haza kell mennem ... — mo­tyogta hadarva Tonyecska. Pelageja halkan sóhajtott, és — mivel mást nem tehe­tett — odament a csónakhoz. Minden, minden a helyén volt — maga a sütöde is, szélesre tárt ablakaival, lej­jebb a fehér fenyőfarakás, a kerekes kút, meg a helyen­ként bedőlt, ócska kerítés. Az asszony felment az ös­vényen a sövényhez, és érez­te a meleg kenyérillatot, amilyen csak a pékség köze­lében szokott lenni, és sírva fakadt. Méghozzá úgy sírt, hogy egy lépést sem tudott továbbmenni. A tornác előtt a katonák — fát fűrészeltek — abba­hagyták a munkát: hát teve­led meg mi van, néném? Hát hiszen, ha legalább a néném tudná, mi van vele?! (Folytatjuk) Telt ház a párizsi műszaki információs központban FRANCIAORSZÁG '82 A Kiéber sugárúton Kiállítás a CTIH termeiben Q A francia köztársasági el­nök rövidesen várható ma­gyarországi útjának különös érdekessége: ez lesz történel­münk során az első eset, hogy francia államfő lép ha­zánk földjére. Egyébként Mitterrand nem először jár nálunk, 1976-ban pártvezető­ként már megfordult a ma­nagy francia szervezet felel. Már csaknem tízezer céggel, szakemberrel áll rendszeres kapcsolatban. Programjában előadások, kiállítások, kerek - asztal-beszélgetések, viták, filmvetítések — az ismeret- terjesztés legkülönbözőbb formái, eszközei szerepelnek. Könyvtár az érdeklődőknek, dokumentációs anyag a szak­embereknek. Több mint száz előadás hangzott már el ed­dig a magyar műszaki és technikai ismeretek terjesz­tésének ezen a fórumán. gyár fővárosban. Akkori be­nyomásait, élményeit köny­vében is megörökítette. Ahogy az őt megelőző kül­döttségek számából és össze­tételéből, a látogatást meg­előző alapos előkészületekből „jósolni” lehet: Mitterrand útja a jobb, kölcsönös megis­merésből származó szellemi és anyagi együttműködés újabb lehetőségeinek nyithat utat. Párizsi vélemény Apropo: egymás jobb meg­ismerése. „Ne higgye senki, hogy egy kis. országtól, akár mint az önöké is, egy nagy ország nem tanulhat semmit” — mondta egy párizsi épí­tész, akivel a BUVÁTI kiál­lításán találkoztam. Ezzel a megjegyzéssel a műszaki is­meretek tájékoztatási köz­pontjának igazgatóhelyettese, Pierre Waline is mélységesen egyetértett. „Másképp miért is volna érdemes itt, a fővá­ros előkelő negyedében, a Kiéber sugárúton fenntartani ilyen központot, a CTIH-t? (E betűk az intézmény meg­lehetősen hosszú .francia ne­vének kezdőbetűi.) A rövidí­tés magyar értelme: Műsza­ki Ismeretek Tájékoztatási Központja. A centrum felállí­tásáról Kádár János 1978-as párizsi látogatásának alkal­mával döntöttek, megnyitá­sára pedig már a következő év tavaszán sor került. A szo­cialista országok közül még Csehszlovákiának van ha­sonló intézménye, ök a mi­énk után nyitották meg. Az intézet fenntartásáért, irányításáért a Magyar Ke­reskedelmi Kamara és három Minek van sikere? — Leginkább azoknak van sikerük, amelyek megvalósít­ható ötletekről, újításokról, eljárásokról szólnak, amelyek gyorsan hasznosíthatók — mondta Pierre Waline. — A franciák ugyanis féltik az idejüket az öncélú, érdekte­len szimpozionoktól. Ott jártamkor épp a BU­VÁTI, a Budapesti Városter­vezési Intézet ismertette munkáját a francia szakem­berekkel. A sikerre jellemző, hogy a kiállítást bevezető előadás után volt olyan ér­deklődő — a CIC, Párizs egyik nagy beruházási válla­latának képviselője —, aki közös vállalkozás lehetőségét sem zárta ki. Nekünk csak az a dol­gunk, hogy összeismertessük a leendő házasfeleket. Aztán, hogy az ismeretségből lesz-e házasság, s születik-e majd belőle gyerek is, az már nem rajtunk múlik — tréfálkozott a fiatal igazgatóhelyettes. Akadnak persze „házassá­gok”, amelyek itt köttetnek és jól sikerültek. A METRI- POND praktikus kézműtőasz­tala a bizonyság rá, hogy az ügyes termék mily könnyen találhat jó francia partnerre. Az Europagraf vállalta is a magyar készülék terjesztését, s így az most segítségükkel jut el Nyugat-Európa piacá­ra. Valkő Mihály Vége — De nem a megrendelés miatt jön ám. Folyton csak Alka jár a fejében. — Ugyan már, néném, pál­cát törsz a rokonod felett. Te csak ne ítélkezz, ne ítélkezz. Anyiszja Zaharovna. Az ide­genek úgyis elítélik. Na és, ha csintalankodnak egy kicsit, azért fiatalok, hát nem? Te meg én, mi is el-elcicáztunk annak idején ... — Nem addig van az — nem jó a tűzzel játszani — hajtogatta makacsul a ma­gáét Anyiszja. Végül is Pelageja elindult

Next

/
Oldalképek
Tartalom