Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-31 / 178. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. július 31. Idegenvezető molnárok Valóság lesz a makettből Gerberaház Ha történetesen valakinek eszébe jutna, hogy Nyíregy­házán a Jósavárosban, vagy akár a befejezés előtt levő Sza­muely lakótelepen jó lenne még néhány lakóházat felépíte­ni, netán a városnegyedek egyhangúságát valamilyen új formájú épülettel feloldani, aligha valósíthatnák meg öt­letét. ják a várost az üzemek, épp ezért kellene meghatározni: hol lehet úgy fejleszteni, hogy az kedvező legyen úgy a város, mint a vállalatok számára. „Elúszott“ a nagy jutalék Korábban kétszer is kapott ki­váló dolgozói kitüntetést Makay Bálint György 40 éves fehérgyar­mati lakos, a helyi ÁFÉSZ volt felvásárlója, s munkájának kö­vetelményeit igen jól ismerte. 1980-ban Makay átvette a gázcse­retelep vezetését, de ezzel egy időben megegyezett az ÁFÉSZ vezetőségével, hogy a kölesei felvásárlást is le fogja bonyolí­tani. Kölesén a munkáját előbb kifo­gástalanul végezte, később azon­ban mindinkább előtérbe került az, hogy a jutalékának növelése érdekében egyre nagyobb meny- nyiségü almát vásárolt föl, s már nem tudott a továbbeladásnál sem úgy figyelni a tőle átvevők minősítésére, ahogy korábban, s ezt az átvevők természetesen azonnal kihasználták. Tizennégy személynél bizonyít­ható, hogy a — gyakran szabály­talanul, a kertekben, vagy az ud­varokon, s nem a felvásárlási te­lephelyen — átvett almát a vevők leminősítették, s ezzel az AFÉSZ-t 158 ezer forint kár ér­te. (Az egyik termelő ebből meg­térített 16 ezer forintot.) Makay a túlhajtott felvásár­lási tevékenység mellett nem tu­dott eléggé figyelni a göngyöle­gekre sem. A telepet és a terme­lőket a Zöldért látta el ládák­kal, s a kiszállított jó ládák kö­zött bizony gyakran voltak sé­rültek, roncsoltak, hibásak is. A termelő a ládák állapotát soha nem kifogásolta, megörült, ha kapott, inkább otthon saját maguk igyekeztek kijavítgatni, használhatóvá tenni. Annyira azonban sohasem si­került kijavítani, hogy a Zöl­dért az átvételkor meg ne kifo­gásolja azokat, s ebből levonás következett. A későbbi bírósági eljárásban megállapították, hogy elsősorban Makaynak kellett volna felügyelnie arra, hogy ki­fogástalan ládákat kapjanak, s ha így történik, az ÁFÉSZ-t nem éri 8 ezer forintnyi kár. Ugyan­akkor a válogatás, szállítás költ­ségeit is el kellett volna számol­ni a termelőknek, s hogy ez nem történt meg, az ÁFÉSZ-t 17 ezer forint kár érte. A kölesei felvásárlási telep kis kapacitású volt, s ezt Makay az első pillanatban észrevette. Nem is tervezett többet, mint 590 tonna alma felvásárlását, s en­nek elszállítására fuvarigéretet kapott azz ÁFÉSZ-tól. A szállítás azonban kezdettől fogva akadozott, a telepen ösz- szetorlódott az áru, fokozott romlilsvesszélynek volt kitéve. Makay látva a helyzetet, nem csökkentette a felvásárlás ütemét, s nemcsak a szerződéses terme­lőktől, hanem a többiektől is kor­látlan mennyiségben vásárolt, összesen eredeti tervének majd­nem a kétszeresét, 10C$> tonna árut vásárolt föl. Az ÁFÉSZ osztályvezetője előbb felhívta Makayt, hogy csök­kentse a felvásárlás ütemét, (Ma­kay nem csökkentette), majd no­vember 11-én — látva a telepen felhalmozott hatalmas mennyi­ségű almát, — határozottan le­állította a további felvásárlást. Makay azonban még ekkor is vásárolt föl almát. Tény, hogy a rossz tárolási vi­szonyok miatt az alma minősége súlyosan károsodott, és a rom­lás miatt az ÁFÉSZ-t 595 ezer fo­rint kár érte. Makay azzal védekezett a bíró­ságon, hogy az ÁFÉSZ a szerző­dött almára vonatkozó szállítá­si ígéretét sem tartotta be, s a kár keletkezésében rajta kívül­álló ok, a telep hiányosságai is közrejátszottak. E védekezést a bíróság elfogadta, s megállapí­totta, hogy az eredeti tervben szereplő 590 tonna, alma minősé­gi romlásáért Makay nem felelős, felelőssége csak a terven felüli almáért, összesen 246 ezer forint kárért áll fenn. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Makayt hűtlen és hanyag keze­lés miatt egy év szabadságvesz­tésre büntette, a büntetés végre­hajtását azonban három év pró­baidőre feltételesen felfüggesz­tette. Kötelezte a bíróság Makayt, hogy az okozott kárból 158 179 forintot az ÁFÉSZ-nek fizessen meg. Az ítélet Jogerős. <k) Egyik oka természetesen az lenne, hogy csak nagy érté­kű házak lebontása árán len­ne elegendő hely. De vol­na más is, hogy például a korábban kiépített közműve­zetékek kapacitása behatá­rolt, hogy csúcsidőben sem több vizet, sem több hőt, vagy áramot nem lennének képesek a vezetékek odaszál­lítani, márpedig ezek nélkül nem lenne összkomfortos a lakótelep. Regionális szerep És mennyi minden hiá­nyozna még! A mainál is zsúfoltabbak lennének abol­tok, az iskolák, az óvodák, a tömegközelekedési jármű­vek, jóval több gépkocsi on­taná kipufogóján a gázo­kat, s nyilván kisebb terület jutna a parkoknak. Tulajdonképpen, ha nem is konkrétan az említett város­negyedek miatt, de a megye- székhely jövője miatt vető­dött fel a gondolat a város I főépítészében, hogy célsze­rű lenne egy új általános I rendezési tervet készíteni Nyíregyházának. Igaz, még . alig múlt néhány éves az előző, ám olyan tervre len­ne szükség, amely a regioná- í lis elképzelésekből, Nyíregy- l háza szerepköréből kiindul­va hosszú távon nyújtana le­hetőséget, vagy szabna határt az iparfejlesztésnek, a köz­lekedés által támasztott igé­nyeknek, figyelembe venné a demográfiai tapasztalatokat, például a népességmozgást, a régiókból kiemelve foglal­kozhatnának közművesítés­sel, környezetvédelemmel, környezetalakítással, s tisz­táznának olyan alapokat, amelyek kiindulását jelente­nék egy rugalmas városfej­lesztésnek. Rugalmasab­ban Mit jelent ebben a rugal­masság? Azt, hogy nemcsak dinamikus fejlődést tenne le­hetővé, hanem a változáso­kat, a változtatásokat is be­fogadná, nem kötné meg úgy a városfejlesztők kezét, mint ahogyan a mai terv teszi. Mert a jelenlegi előírja, hogy itt, vagy ott parkot stb. kell elhelyezni, de biztos-e, hogy ott a helye? Biztos-e, hogy amikor rajzokon, maketteken elhelyezték a különböző for­májú épületeket, már akkor látható volt, mennyire lesz forgalmas ez a terület, s mi a biztosíték rá, hogy egy-egy tér hangulata előre és jól megjósolható? Az új terv mellett az élet- szerűség szól. Az, hogy ru­galmasabban kezelné, s csu­pán csak kijelölné a fejlesz­tési irányokat, s nagyobb távlatokban, mint a jelenlegi. Most kelet' felé terjeszkedik a város, ott épül a majdani Újváros, de mi lesz, ha ott is elfogy a terület? Az új terv erre is megkeresi a választ, miként arra is, hogy hol, s milyen lehetőség kínálkozik üdülőterület kijelölésére és létrehozására, mit és hogyan lehet majd arra a területre építeni. De nem következetes a mostani tervünk az ipar­területek elhelyezésében sem, hiszen ma tulajdonképpen csaknem teljesen körbefon­Beszűkült városmag A mostani terv lezárja a városközpontot is, pedig ez a mag, ez a terület kicsi, s a zártság behatárolja a fejlesz­tési lehetőségeket, nem ad módot magasabb fokú intéz­mények elhelyezésére. Nyír­egyháza központja, mint az alföldi városok (mezőváro­sok) zöménél, nagyon kicsi, az egykori városmag beszű­kült helyen konzerválódott és ezt a terv meg is hagyta. Ma már megváltoztak az igé­nyek, a város szerepköre, ezért az új tervnek változ­tatnia kell. Ilyen, de ehhez hasonló és nagyobb hordere­jű kérdések is felvetődnek; mint a különböző terület­hasznosítási rendszerek (pl. üdülő), valamint az esztéti­kai struktúrák és más kér­dések. Ahogyan a népgazdaságban a népgazdasági tervek, régi­ókban a regionális tervek rendkívül fontosak, úgy egy város életében, fejlődésében nélkülözhetetlen a jó és meg­bízható prognosztikákat, fej­lesztési irányokat tartalmazó általános rendezési terv. Balogh József Színes virágok pompáznak a Nyíregyházi Közterület­fenntartó Vállalat kertjében szabad ég alatt és hangulatos űvegházakban. Hatalmas te­rületet foglalnak el a földből éppencsak kibújt szegfűk, melyek majd Erzsébet-napon kerülnek a pultra. Az elmúlt évben 470 ezer szál termett, az idén mintegy félmillió vár­ható. Az Erzsébetek köszön­tésére a szegfű mellett kard­virág és gerbera is lesz. A gerbera a legkeresettebb virágok közé tartozik. Eddig más megyéből érkezett Sza­bolcsba. Tavaly Nyíregyhá­zán felépült az első gerbera­ház, s az idén még egyet sze­retnének felállítani. A növek­vő igényeknek megfelelően pedig legalább még kettőt- hármat. A csodálatos színű, nemes virágok gördülőasztalokon helyezkednek el az üveghá­zakban. Érdekes és hasznos megoldás, a növények ápolá­sa szempontjából is, hogy a mintegy 30 méter hosszú gör­dülőasztalon könnyedén el­mozdíthatok. így végig, szin­te faltól falig szabaddá válik az út. A növények gondozói könnyen hozzáférnek a virá­gokhoz. Hazánkat is meghódította az új divatirányzat, a száraz­kötészet. A közterületfenntar­tó vállalat szalmarózsát ter­meszt e célra. A virágokat leszedés után szárítják, és ké­ső ősszel csokrokat, valamint fali, asztali és térkom­pozíciókat készítenek belő­le. A vállalat már évek óta tagja a virágküldő szolgálat­nak. Ez lehetővé teszi, hogy az ország távoli részein, il­letve külföldön élő rokona­inknak, ismerőseinknek vi­rággal kedveskedjünk egy-egv ünnep alkalmából. O. J. Ezután elmélyült kutatá­sokkal teli dolgos évtizedek következtek. Számos könyv, tanulmány született, melyből néhányat eredetiben láthat a művelődési házban található emlékszobába betérő vendég. Ott vannak folyóiratának, a Cserháti Sándorral együtt szerkesztett Mezőgazdasági Szemlének példányai. A trá­gyázás alapelveiről írt mun­kája a korabeli szakmai köz­véleményben nagy visszhan­got váltott ki. Az agrokémikuS Kosutány az elsők között is­merte fel a mezőgazdasági iparok fejlesztésének jelentő­ségét. A mezőgazdasági szesz- gyártás és a malomipar kor­szerűsítése terén nagy érde­meket szerzett. A filoxéra pusztítása 1890-ben a szőlőre irányította a figyelmét, majd élete legjelentősebb szaka­szában a magyar búzafajtákat vonta vegytani vizsgálat alá a „gazda, a molnár és a sütő GYÖNYÖRŰ HOBBY. A Debrecenben élő fiatalasz- szony, Kozárné Szabó Erzsébet műsorvezető nem min­dennapos időtöltést választott. A porcelánfesztészet megismerésére vállalkozott — autodidakta módon. Munkái a kávéskészletek, a vázák és más egyedi da­rabok, a klasszikus porcelánfestészet hagyományait őrzik. Honismeret Nyírlugoson Kosutány emlékezete A név — Kosutány Tamás — ma már keveset mond. Méltatlanul merült feledésbe a nyírlugosi születésű mező- gazdasági szakíró, agrokémi- kus. A lelkes lokálpatrióták egy csoportja Fekete József tanár vezetésével a hiányos emlékezetet akarta kiigazíta­ni, amikor kitartó gyűjtő­munka után 1979 augusztusá­ban emlékszobát avattak. Az azóta is gyarapodó gyűj­temény a Nyírlugosról elin­dult mezőgazdász életútját mutatja be, 1848. március 7- én született. Szatmáron járt gimnáziumba, majd a keszt­helyi felsőbb mezőgazdasági tanintézetben és a pesti egye­temen folytatta tanulmányait. 1872-ben a magyaróvári me­zőgazdasági tanintézetben ka­pott állást. A mezőgazdasági kémia és a mezőgazdasági iparok vegytanának előadó­ja lett. A szerény kiállítást nézegetve azt is megtudjuk, hogy Kosutány 1873-ban a lipcsei egyetemen szerezte meg doktori diplomáját. szempontjából.” A még élő Kosutány-utódoktól kapott családi fényképek teszik szemléletessé a kicsiny kiál­lítást. Az emlékszoba létrehozói nem tekintik befejezettnek a munkát. A Kosutány-emlék-' anyag állandó gyarapításán túl tervezik egy helytörténeti, helyismereti szoba berende­zését. Ebben a Nyírlugosra és környékére jellemző gazda­sági eszközöket, tárgyi emlé­keket* helyeznének el. Otthont találnának benne a népi ha­gyományt ápoló szövők, fafa­ragók. Ha mindez megvalósul, akkor már méltó körülmé­nyek között fogadhatják a dél-nyírségi táj múltjára kí­váncsi országjárókat. R. G. Két ipartörténeti értékű i malom van megyénkben, s , érdekes, hogy mindkettő * Szatmárban. Egyik a híres s túristvándi vízimalom, a } másik a nem kevésbé neve­lj zetes tarpai szárazmalom. 5 Mindkettő helyreállítására ] jelentős összeget fordítottak I az elmúlt évek során. A tar- \ paira a műemléki felügye­lj lőség 660 ezer forintot, a I megyei tanács 1 milliót, a 3 tarpai tanács 100 ezret, míg | a Szabolcs megyei Gabona- I forgalmi és Malomipari Vál- “ la lat 900 ezer forintot adott, i A vállalat több éven keresz­ti tül ugyancsak több milliót áldozott a túristvándi vízi­malom helyreállítására is, : hogy gyönyörködésére szol­gáljon a hazai és külhoni turistáknak. Az ipartörténeti értékű malmokat felújításuk óta a Szabolcs megyei Gabonafor- gaimi és Malomipari Válla­lat üzemelteti. Marosi Ká- ■ roly a vállalat igazgatója elmondta, nagy a látogatott­ságuk, s erről a vendég­könyvek tanúskodnak. Ha a turisták üzemelés közben kivágják látni, hogyan is működik a vízimalom, ak- 3 kor az ott szolgálatot telje- ■, sítő nyugdíjas molnár Bak . Sándor bácsi bemutatja. Felhúzza a zsilipeket és megforgatja a kerekeket. A túristvándi vízimalom. Nagy mestere e műnek, hi­szen félszáz esztendeje dol­gozik a malomban. A vállalat filmet is ké­szíttetett a túristvándi ví­zimalomról, s a vállalat éle­téről, s ha vendég érkezik megyénkbe be is mutatják részére. Csupán azért nem szerepel e filmen a tarpai szárazmalom, mert akkor még a helyreállításán dol­gozták. De a tarpai malom idegenvezetője is szakava­tott. Demeter Mihály bácsi nyugdíjas molnár évtizede­ket töltött a szakmában. A vállalat igazgatója elmond­ta, hogy Túristvándiban a vízimalom szomszédságá­ba vendégház építését ter­vezik az elkövetkező évek­ben. Szép tervet dédelgetnek a vállalatnál. Megkezdték a malomipari emlékek, régi eszközök, hengerszékek, da- ratisztító gépek, egykori fel­vonók, sziták, malomipari berendezések összegyűjtését a megyében, s Nyírbátor­ban az összegyűjtés, rend­szerezés után egy malom­ipari történeti múzeumot kívánnak létrehozni, s majd az érdeklődők előtt felavat­od. (farkas) Vendégház az istvándi malomnál ? felfrissített rendezési terv Szárazkötészet és virágposta Ä tárgyalóteremből

Next

/
Oldalképek
Tartalom