Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-25 / 173. szám

2 Kelet-Magya*ország 1982. július 25. LISZ-E ELÉG AUTÓ 1982-BEN? ........................................ ........................ Év végére Oltcít Ez idő szerint több mint 1 millió 100 ezer magántulajdonú személygépkocsi rója hazánk út­jait. Még emlékszünk Csűri Ist­vánnak, a Merkúr vezérigazgató­jának év eleji sajtótájékoztató­jára, amikor is arról adott szá­mot, hogy idén 101 ezer új kocsi értékesítését tervezi a vállalat. Túl az esztendő felén, megkér­deztük: Vajon a korábbi elkép­zelésekhez mérten alakult az eddigi beszerzés? — Az első fél évre 52 ezer gép­kocsi szállítására kötöttünk szer­ződést, partnereink azonban a hatodik hónap utolsó napjáig mintegy négy és fél ezer autó leszállításával elmaradtak. — Miből jött kevesebb? — Hétszáz Lada, ezer Wart­burg-, ötszáz Polski, 300 Zastava- és csaknem 2000 Dácia-megren- delőnket kellett megvárakoztat­nunk. Végül is 11 és fél ezer Trabantot, 7100 Wartburgot, 11 500 Ladát, 2200 Dáciát, megközelítő­leg 4 és fél ezer lengyel Fiatot és 11 100 Skodát sikerült átad­nunk megrendelőinknek. Gaz­dagította a választékot a csak­nem ezer piacra dobott Zastava 101 Comfort is. — Mire számíthatunk az esz­tendő végéig? — Szerződéseink alapján 1982. évre 92 ezer autó beérkezésére számíthatunk, azaz a második fél évben előreláthatólag 44 ezer autót értékesítünk: 13,5 ezer La­dát, 10 ezer Trabantot, 7 ezer Wartburgot, 2 és fél ezer Polski Fiatot, s mintegy 5 ezer Dáciát és 5000 Skodát akarunk eladni. A tárgyalások mostani állása szerint a korábban lekötöttnél több Skoda és Dácia érkezhet. — Szóbeszéd tárgya, hogy vesz­nek Nyva-t, Polonézt, még az idén bejön az Oltcit is. — A Nyváról és Polonézről nincs szó, ami az Oltcitot illeti, tárgyalásokat folytatunk, s re- ményienk vannak, hogy talán az esztendő végére már befut né­hány darab, mutatóba. — Sokan panaszolják szerte az országban, hogy nagyon lassan emelkednek a sorszámok. — A kiadás üteme nem min­dig tükröződik a sorszámok emelkedésében. Ennek egyik oka, hogy például a kiértesített vevők, őszi-téli hónapokban pél­dául alig-alig akarják átvenni autójukat. Az idén egész sor fennakadás származott abból, hogy a Dácia- és Lada-előfize- tők az új típusok megérkezésé­ig szitán elhalasztották az au­tók átvételét. Már csak tetézi a bajt, hogy egyenetlen a színvá­Megérkezett a kocsiszállítmány — 44 ezer autó a második fél évben laszték is. Türelmet kérünk megrendelőinktől, hiszen a sort nem kerüljük meg, s törekszünk arra, hogy klnek-kinek mara­déktalanul kielégítsük az igénye­it. — Hány megrendelést tartanak nyilván? — Egészen pontosan 205 ezer 266-nál a sor vége. A Lada ve­zeti a népszerűségi listát, csak­nem 90 ezren várnak különféle típusaira. Ezután mindjárt a Trabant következik, majd a Dácia és a Wartburg. — Es a Skoda? — Nem gyűlt össze túl sok, tudniillik, elég hamar megkap­hatják a megrendelők. Aki pél­dául holnap befizet, az jövőre már számíthat is az autóra. — Változott-e valamit az autó­vásárlási kedv? — Úgy tűnik a legújabb üzem­anyag-áremelés nagyobb meg­fontoltságra készteti a lakossá­got. Az első negyedévben napon­ta általában 304 új megrende­lést hozott a posta, míg a II. ne­gyedévben ez a szám átlagosan 234-re csökkent. — Hogyan alakul a használt- gépkocsi-forgalmuk? — Némiképp csökkent, mivel a jelek szerint változnak az autó- vásárlási és -üzemeltetési szoká­sok. Ez év első felében 9 ezer használt autó cserélt gazdát köz­reműködésünkkel. A használt- autó-piac központja Budapest, de vidéki telepeink is nagy forgal­mat bonyolítanak le. Ezért is kiemelten szerepel fejlesztési tervünkben több megyei Mer- kur-állomáshely. Kecskeméten már elkészült egy diagnosztikai sor, s szó van arról, hogy más vidéki városokban is korszerű­sítjük azokat a telepeket, ahol az autókat átvétel előtt felülvizs­gálják. Úgy tervezzük, hogy a gépkocsibontó helyeken bön­gészdét is nyitunk, a csepeli új személygépkocsi-telep mellett pe­dig az ott vásárolt köpenyeket díjtalanul felszereljük és centí- rozzuk. Szó van továbbá más, új szolgáltatások bevezetéséről is, szeretnénk foglalkozni például a korrózióvédelemmel, a nyitható kocsitetők szerelésével, a ha­gyományosak átalakításával. Ta­lán ennyiből is kitetszik, arra törekszünk, hogy a vásárló, ha belép az autósok népes táborá­ba, mindvégig barátunk és üz­letfelünk maradjon ... (s. 1.) A tárgyalóteremből Ment a dollár vándorútra Történt még április 30-án, hogy az aranyosapáti Kántor család­hoz Amerikából vendég érke­zett. Az édesanyját meglátogató fiú 3700 dollárt is hozott magá­val, amelyet úti holmijai között tartott. Május 8-án veszekedés tört ki közte és öccse, a 32 éves Kántor László között, s a báty, az idősebb jogán azt mondta öccsének: addig be ne tegye a lábát édesanyjuk lakásába, míg ő otthon tartózkodik. Kántor László távozott, de nem üres kézzel. Bement a szo­bába, s addig kutatott testvére holmijai között, míg 8 darab 100 dollárost talált. Azt egy neylon- zacskóba rejtette és zoknijába dugva elvitte otthonról. Útja az italboltba vezetett, ahol Biró Zoltán ismerősének megmutatta a bátyjától lopott pénzt és meg­beszélték, hogy eladják vala­kinek. Biró szólt egy ismerősé-, nek a 21 éves Kun Istvánnak, hogy vigye el őket Benkre, de amikor ott nem siekrült" túladni egy százdollároson, elindultak Vásárosnamény felé. Kántor útközben mondta el Kunnak milyen ügyben járnak, s át is adott 300 dollárt, hogy Kun próbálja meg ismerőseinek értékesíteni. Az üzlet csak két­harmadrészt sikerült, Kun 200 dollárt eladott, de a harmadikat visszaadta, s ezt Kántor később Biró Zoltánnak ajándékozta. El­ajándékozott, pontosában zsebé­be dugott egy ismerősének egy másik százdollárost is, de ami­kor az megtudta, hogy dollár van nála, visszaadta Kántor édesanyjának a pénzt, mert sej­tette, hogy nem egyenes úton jutott hozzá az ajándékozó. Amikor a lopás kiderült. Kán­tor Lászlónál még 400 dollárt megtaláltak, s azt visszaadták tulajdonosának. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Várad! Katalin tanácsa Kántor Lászlót lopás és devizagazdál­kodás megsértése miatt egy év hat hónap szabadságvesztésre ítélte, két évre eltiltotta a köz­ügyektől és elrendelte kényszer­gyógyítását. Kun Istvánnak 4 ezer, Biró Zoltánnak 5600 forint pénzbüntetést kell fizetnie. A bíróság Kántor Lászlót kötelez­te ,a, bátyjának okozott kár meg­térítésére. Az ítélet nem jog­erős1. ' 178 ÚJ IPAROS NYÍREGYHÁZÁN Heti bosszúságunk Kávé-, teakimérő kerestetik A kereskedelem és a szol­gáltatás ma már nem képzel­hető el magánkereskedők és kisiparosok nélkül. Az év el­ső felében a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács újabb engedélye­ket adott ki: 37-et magánke­reskedőknek, 178-an kisiparo­soknak. Elsősorban a külterületek és a lakótelepek alapellátását segítik az újonnan megnyílt vegyes kereskedések, a zöld­ség-gyümölcs boltok. Műkö­dik ilyen ma már a Szeder, a Csongor, a Csaba utcában, Felsősimán, egy zöldséges pe­dig a Szamuely lakótelepen. A 19 új iparcikkbolt az alap­ellátást segíti, egyúttal a vá­lasztékot színesíti. Ezek főleg felsőruházati — vagy kötött­divatáru kereskedések. A ta­nács engedélyt adott két ru­hakölcsönzőnek, egy mutat­ványosnak is. Városszerte nagy szükség lenne gyüjtőke- reskedőkre — az első fél év­ben ilyenre is kértek enge­délyt — akik a toll-, bőr-, vas- és papírhulladék gyűjté­sével, értékesítésével foglal­koznak. Vendéglátó szakmában az első fél évben öt új egység nyílt, köztük pecsenye- és lángossütöde, valamint két kisvendéglő. Az egyik a Síp utcában, a másik Sóstóhegyen működik, s főleg „házias éte­leikkel” igyekeznek megnyer­ni a vendégekt. Idén májusban belkereske­delmi miniszteri rendelet je­lent meg a magán kereskedé­sekről. Ebben olyan széles körben adnák lehtőséget ma­gánboltok nyitására, mint ezelőtt soha. Gondot jelent, hogy az engedélyt kérők fő­leg divat-kötöttáruk, felsőru­házati cikkek értékesítésével akarnak foglalkozni — holott ezekben a szakmákban váro­son belül igen nagy a kon- kurrencia. Gyógynövényke­reskedést, üvegvisszaváltót, kávémérést, teázót, szőnyeg­vagy lábbeli kereskedést sen­ki sem akart nyitni, pedig — sok más mellett — erre is lehetőség van. Jelenleg 944 kisiparos dol­gozik Nyíregyházán. Legné­pesebbek az építőipari szak­mák, melyekkel 290-en fog­lalkoznak. Ennek ellenére még több iparosra lenne szükség. Például kőművesek­re, akik új házak építését is vállalhatják. Ehhez mester­levelet kell szerezniük. Saj­nos kőműves mestervizsgát Nyíregyházán nem léhet ten­ni, pedig jó lenne, ha ilyen tanfolyamok szervezésére le­Megnövekedtek a szabály- sértések Nyíregyházán. Két kategóriába lehet osztani eze­ket a. szabálysértéseket. Jogi fogalmazás szerint: környe­zetvédelmi szabálysértés és közterületen való italozás. Az előbbi kategóriába tarto­zó szabálysértők szinte min­dig arra hivatkoznak: azért parkolnak gépkocsijukkal zöld területen, mert keyés a betonozott parkoló. Többen arra való hivatkozással isz­nak utcákon, tereken, hogy kora reggel a rendelet értelmében nem mérnek sze­szes italt. Egyik védekezés sem fogadható el, a városi tanács vb szabálysértési cso­portja ezért is szab ki gyak­ran példás bírságokat. hetőséget kapna a KIOSZ. Szükség lenne épületburko­lókra, ácsokra, üvegesekre, kevés a cipész és a bőrdísz­műves. Legrosszabb a hely­zet a Nyíregyházához tarto­zó Nyírszőlősön, hiszen sem férfifodrász, sem cipész, sem szabó nem dolgozik a telepü­lésen. A kiadott 178 iparengedély között új mesterségek is van­nak. Így az első félévtől dol­gozik a megyeszékhelyen egy-egy fémfelület-tisztító műanyagfólia-hegesztő, ru­hakitűző készítő, nádtetőfedő, sporthorgászcikk-javító, elektromosjáték-javító mes­ter is. (házi) A tanácsra feljelentés érke­zett M. H-né ellen, aki a la­kása közelében dúsan zöldel­lő füvön, kis fák közelében állt gépkocsijával. A szom­szédokat és az arra járókat is megbotránkoztató tettét le sem tagadhatta, hiszen a fel­jelentő egy jól sikerült fény­képet is mellékelt. A tanács ötszáz forintra bírságolta az asszonyt, aki reklamált és nem akart fizetni. Arra hi­vatkozott : a szóban forgó te­rületet lakótársaival ő füve­sítette és nem a tanács, nem is az IKSZV. Következéskép­pen a saját parkjára akkor hajt rá, amikor akar. Az „ér­velést” természtesen nem le­hetett elfogadni. Már csak azért sem, mert a közelmúlt­ban Nyíregyházán új tanácsi rendelet született, amely fo­kozottan védi a parkosított, fásított területeket. A rende­let értelmében a szabálysér­tőket környezetrongálás cí­mén maximum 3 ezer forint­ra lehet bírságolni. ötszáz forintra bírságolta a tanács P. S.-nét, aki szin­tén egy parkban hagyta gép­kocsiját. Neki már volt ön­kritikája, nem reklamált amikor meglátta a feljelen­téshez mellékelt fényképet. (A fényképeket egyébként a rendőrség és a tanács műsza­ki irodája készíti. De magán­feljelentők bizonyítékul, szol­gáló fényképét is elfogadják a tanácson.) Sajnos, mások is sok kárt tesznek az egyre szépülő vá­ros parkjaiban. B. K. példá­ul a forgalmas Kossuth téren szedett vastag csokorra való tulipánt. Szelíd érvelése mo­solyt váltott ki a tanácsi dol­gozókban. Azt mondta: későn ment haza egy buliról, s gon­dolta, a csokor virággal ki­engesztelheti otthon virrasztó feleségét. Akik az ABC-áruházak, boltok, iskolák, óvodák köze­lében állva iszogatnak, ront­ják a közízlést és különösen rossz hatással vannak a fia­talokra. T. Z. például a Bes­senyei téren kortyolgatott. Á. H. a Dózsa György utcán, munkahelye közelében a jár­dán ürítette ki a pálinkás üveget. Mindkettőjüket 700— 700 forintra büntették. Július 21-én délelőtt a rendőrség 14 szabálysértési feljelentést tett a tanácsnál köztéren italozók ellen. Szép számmal tesznek feljelenté­seket tanácstagok, állampol­gárok is. Jó tudni: a bírságo­láshoz fénykép, tanú vagy más bizonyíték is szükséges. Megnyugtatásul közöljük: több feljelentés után a tanács egy-egy helyet (például a jó- savárosi ABC környékét) ve­szélyeztetett területnek nyil­vánít és ide gyakran bírságo­lási jogkörrel is felruházott ellenőröket küld Ki.. N. L. Szerviz Ismerősöm a múlt hét szombatján hosszabb útra ké­szülődött. Előző napon — mint jó gazda — megmosta kocsiját. Törölgette a vizes járművet, aztán amikor be­lül is rendet akart csinálni, lehúzgálta az ablakokat. A munka elkészült, ám amikor elkezdte visszatekerni az ab­lakokat, az egyik csak né­hány centit mozdult, aztán megmakacsolta magát. Ismerősöm — kétbalkezes lévén — nem erőltette a dol­got, meg úgy gondolta, hogy Nyíregyháza két legnagyobb szervizében, az AFIT-nál és VAGÉP-nél este tízig várják a javítanivaló kocsikat. Útja az AFIT-hoz vezetett. Jött is a munkafelvevő, de amikor ismerősöm elmondta, mi a baja, a munkafelvevő- böl munkaelutasító lett, s nagy sajnálattal közölte, hogy hétfő reggelig nem megy a dolog, mert csak egy karos­szériásuk van ma, ő is ha­ä marabb hazamegy. Van ilyen — gondolta is­merősöm —, s sopánkodás nélkül ült vissza nyitottt ab- lakú kocsijába, hogy a VA- GÉP-hez menjen. Ott is el­mondta bánatát, ott is rá­nézett a munkafelvevő és ő is a hétfő reggelt ajánlotta. — Uram, hajnalban eluta­zott, segítsen — próbálta jobb belátásra bírni a munkael­utasítót, aztán azzal kísé­relt meg jóindulatot szerez­ni, hogy elmondta: nincs ga­rázsa, mégsem alhat az autó három éjszakán át nyitott ablakkal a forgalmas utcán. Mit szaporítsam a szót, a munkát itt sem vállalták. Ismerősöm bosszúságában mégsem sokáig osztoztam, mert az jutott eszembe: még jó, hogy csak két ilyen nagy szerviz van Nyíregyházán, mert ha négy lenne, akkor nemcsak négy helyen idege­sítenék fel, benzinből is . sokkal több fogyna, míg mindenünnen elküldenék. Arra azért kíváncsi len­nék, hogy ha például ismerő­söm nem utazott volna el szombaton, hanem elment volna a VAGÉP-hez (amikor kisvállalkozásban dolgoz­nak), akkor is elutasították volna? B. J. Mellesleg Úton útfélen kénytelenek va­gyunk megbékélni néhány különös helyzettel. Mint például történt ez csütör­tökön kora este a Debre­cen felé lévő felüljáró környékén. A türelmesebb autóvezetők szép sorban haladtak a zöld jelzésre, miközben a PR betűjelzé­sű magántaxi (mellesleg „HUNGÁRIA GM”) ámokfutót utánzó módon lavírozott a sávok között az útkereszteződés kellős közepén, s tette ugyanezt odébb, a felüljárón. Hozzászokunk lassan- lassan ahhoz is, hogy reg­gelente a megyeszékhely legforgalmasabb útjain éppen a nyolc óra előtti csúcsidőben keletkeznek közlekedési dugók. Tíz közül kilenc esetben azért, mert a leendő kocsiveze­tőket éppen akkor gyako­roltatják a tanintézeti ok­tatók, s bizony, gyakorlat hiányában gyakorta leful­lad a kocsi. Igaz, napköz­ben is kellően meg lehet már utáltatni a vezetést, olyan nagy a forgalom ... Alighanem ez a céljuk azoknak is, akik eldöntik, hogy a városban hol le­gyenek fizetőparkírozók. (Mármint ahol fizetni kell a parkírozásért.) Eddig ugyanis leginkább oda tették ki a táblát, ahol a belvárosban dolgozók kénytelenek parkírozni kocsijukkal, ugyanakkor a legnagyobb tumultusnál, az áruházak környékén naphosszat álldogálhat­nak a járművek. Megle­het, ez is üzleti fogás, bár szerintem az áruházakban is jobban forogna a for­góeszköz, ha kívül a ko­csik is gyakrabban cseré­lődnének. Mellesleg, nem is tu­dom, miért teszem szóvá mindezt. Valószínű, úgy leszünk ezekkel is, mint a most már Nyíregyhá­zán gyakorlattá vált éj­szakai repüléssel: hiába kérleli a közvélemény a változtatást, a szó elvész a légtérben, (angyal) Készült a Nyírségi Nyomdában Nyírfácska a borítón Nyomdatörténeti ritkaság is az első, Nyírségi Nyomdá­ban készült miniatűr köny­vecske, bizonyítva, hogy e táj nyomdászgárdája is képes szépmívű, igényes, múzeális értékű művek alkotására. Az első minikönyvet (sok gyűjtő féltett kincsként őrzi) 1975- ben kezdték szedni és 1976- ban hagyta el a Nyírségi Nyomdát 300 példányban. A Szabolcs-Szatmár Minikala­uzt először nagy és mini for­mátumban rendelték meg, de miután az igériyes rendelő meglátta a szép miniatűr for­mában, ízléses műbőrkötés­ben elkészült példányokat, lemondott a nagy formátum­ról. így alkotta meg egy felké­szült, igényes kollektíva a szőkébb pátria történelmi ér­tékeit, nevezetességeit bemu­tató fényképes kalauzt mini formában. Felfigyelt rá a ha­zai szakmai világ is. Az el­ső minikönyv 63. oldalán ez olvasható: „Készítették a Nyírségi Nyomda dolgozói társadalmi munkában az Ide­genforgalmi Hivatal által fel­ajánlott kézirat alapján a Bessenyei György Mini­könyvbarát Gyűjtő Klub megalakulása alkalmából. „Nem készítettünk belőle számozott példányokat, elke­rülve a megsértődést. Híre futott az egész országban. Még Sopronból is akadt olyan minikönyv gyűjtő, aki egyet­len példány megszerzéséért lépett be a Bessenyei klubba” — emlékezik Varga József, az egyik fiatal klubtag. Az első nyírségi próbálko­zást eddig kettő követte. Ki­adta a Nyírségi Nyomda a klub névadója, Bessenyei Agis tragédiáját, és a nagy realista író Móricz Zsigmond Karak szultánját. A Nyírségi A Nyírségi Nyomda első há­rom miniatűr könyve (Fotó: Varga József) Nyomdában készült parányi értékek felveszik a versenyt az ország bármely nyomdá­jában készült társaikkal. E ritkaságok alkotóinak neve ott olvashatók a miniatűrök lapjainak egyikén. Valóban emlékezeteset alkotott Hatva­ni Pál, Ördögh János, Péter Csaba, Serfőző Ernő, Török Mária, Závaczki Ágnes, Var­ga Józsefné és az a Varga József, aki a miniatűr könyv­készítés mesterségének tudo­mányát Budapesten tanulta neves mesterek mellett az Egyetemi Nyomdában, A Nyírségi Nyomdában ké­szült miniatűr könyvecskék hátlapját egy nyírfácska dí­szíti. Hitelességüket pedig a Csizmadia Attila saépvonalú fametszete alapján készült ex libris tanúsítja, amely a nyíregyházi Bessenyei szob­rot ábrázolja. A gyűjtők várják az újabb nyíregyházi miniköteteket... Farkas Kálmán Négy kerékkel a pázsiton Tulipán hétszázért Szabályt sért a parkrongáló

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom