Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-03 / 154. szám

MA % Ki kér segélyt? (2. oldal) Á Hundiairól jelentjük (16. oldal) Az automata vízlágyító berendezés segítségével napon­ta 30 ezer liter vizet használnak fel az üdítő italok gyártá­sához a Nyírkémia Vállalat nyírbátori üzemében. (E. E. felvétele) Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsá­ga július 2-án Tar Imre első titkár elnökletével ki­bővített ülést tartott. Az ülésen a párbizottság tagjain kívül részt vettek a megyéi pártbizottság osztályvezetői, a városi-járási pártbizottsáságok első titkárai. A testület beható vitában megtárgyalta és ha­tározattá emelte A mezőgazdasági nagyüzemek differenciálódása és a feladatok című előterjesz­tést. A téma tárgyalásához meghívták megyénk országgyűlési képviselőit, a megyében működő mezőgazdasági irányító szerveket, s a tsz-ekkel kapcsolatban lévő ipari, kereskedelmi és pénzügyi ; szervezetek képviselőit. A napirend előadója Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság tagja, a pb osztályvezetője volt. A megyei pártbizottság ezt követően Ekler György megyei titkár előterjesztésében vitatta meg és hagyta jóvá A pártszervezetek feladatai a szocialista munkaerkölcs fejlesztésében című anyagot. A napirend tárgyalásán részt vett Karva- lics László, a Központi Bizottság alosztályvezető­je. A testület ezután meghallgatta Tar Imre tájé­koztatóját a Központi Bizottság legutóbbi ülésé­ről és meghatározta az ebből következő legfonto­sabb megyei feladatokat. Az ülés résztvevői elfogadták Bánóczi Gyula megyei titkár tájékoztatóját a két ülés között vég­zett munkáról és a végrehajtó bizottság 1982. II. félévi munkatervéről. A pártbizottság végezetül személyi kérdésekben döntött. Hegedűs Lászlóné dr-t, a megyei párt- bizottság közigazgatási és adminisztratív osztálya vezetőjét nyugalomba vonulása miatt tisztségéből felmentette. Köszönetét és elismerését tolmácsol­ta a párt- és a tanácsi apparátusban több évtize­den át végzett eredményes munkájáért. A köz- igazgatási és adminisztratív osztály vezetőjévé Tári Gyulát, a megyei pártbizottság párt- és tö­megszervezetek osztályának eddigi helyettes veze­tőjét nevezte ki. Áttérés az ötnaposra Személyszállítás, hét végi rakodás Ülésezett a megyei szállítási bizottság Az utazók többségének megelégedésére szervezték meg a személyszállítást az öt­napos munkahétre. Az áru- szállításban sincsenek na­gyobb zökkenők, azonban gond a hétvégi rakodás meg­szervezése — állapították meg a megyei szállítási bi­zottság pénteki ülésén. Az ötnapos munkahétre való áttérés áru- és személy­szállítási tapasztalatairól a MÁV és a Volán adott be­számolót, ezt egészítette ki Tóth Ferenc, a megyei ta­nács vb ÉKV osztálya részé­ről. Előzetesen 320 üzem 103 ezer dolgozójának adatait mérték fel, akik közül 34 ezer a bejáró. Az ő igényeiknek megfelelően 55 személyszállí­tó vonat menetrendjét módo­sították, hogy minél keveseb­bet kelljen várniuk a műszak végén. A korszerű szerelvények beállitásával egyes vonala­kon csökkent a menetidő is. Az autóbuszközlekedésben a lépcsőzetes munkakezdéssel valamelyest sikerült csökken­teni a zsúfoltságot a csúcsfor­galmi időszakokban, össze­sen 46 helyi és 430, a telepü­lések közötti járat menet­rendjét módosították, 85 új járatot indítottak. A kihasználatlanság miatt néhány hét végi járatot le­állítottak. A következő nagy feladat az ötnapos tanítás megoldása, hiszen nyolcezer a bejáró középiskolások szá­ma, míg a körzeti általános iskolákba /négy és fél ezren járnak más községből. Az áruszállitás kisebb mennyiségű volt, mint egy évvel korábban. Legnagyobb gond, hogy erősen visszaesett a hét végi rakodás, ilyenkor a hétköznapi mennyiség ötö­dét sem éri el a feladott áru mennyisége. • Közel 900 ezer forinttal nőtt a kocsiállásért kifizetett bírság. A változta­tásra azért van szükség, mert a második fél évben maga­sabb az elszállítandó áru mennyisége a megyében. A vitát /László András, s megyei tanács általános el­nökhelyettese, a bizottság el­nöke foglalta össze. A tíst- gyobb fuvaroztatókat .nieglvé- resik, hogy a hétvégi'' "rako­dást szorgalmazzák. A rako­dásfejlesztési alap kihaszná­lására is nagyobb a lehetőség. Ennek a jegyében javasolják, hogy a nyíregyházi Tünde ut­cán iparvágányt építsenek ki a déli oldalon fekvő vállala­tok részére. A rakodás szer­vezésében a gazdasági mun­kaközösségek alakításával is lehet javulást elérni. Sikeres kozmikus utazás után FÉL ÉV HÁROM ÜZEMBEN Ünnepélyesen fogadták a nemzetközi űrtriót Visszaérkezett a Földre a Szojuz T-6 űrhajó Konvejor Taskentbe XXXIX. évfolyam, 154. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1982. július 3., szombat Pénteken délután, moszk­vai idő szerint 18 óra után Arkalik térségében földet ért a Szojuz T—6 űrhajó leszálló egysége. A szovjet—francia közös űrrepülés három részt­vevője, Vlagyimir Dzsanibe- kov, Alekszandr Ipancsenkov és az első francia űrhajós, Jean-Loup Chrétien épség­ben, egészségesen tértek visz- sza a földre. Az űrhajósok a helyszíni orvosi vizsgálat után Arkalikba mentek, on­nan pedig Bajkonurba foly­tatták útjukat. Rövid bajko- nuri pihenő, az ellenőrző vizsgálatok és az első beszá­molók után rövidesen vissza­térnek csillagvárosba. A Szal- jut—7 űrállomáson az állan­dó személyzet, Berezovoj és Lebegyev, folytatja a mun­kát, amelyet rnég május kö­zepén kezdtek el. A szovjet—francia űrexpe­díció tagjai még csütörtökön átvitték a földre visszahozan­dó anyagot, a tudományos kísérletek eredményét tartal­mazó magnetofon- és video­kazettákat, a fényképfelvéte­leket, a biológiai kísérletek anyagát tartalmazó tartályo­kat — együttvéve mintegy 16 kilogrammos csomagot — az űrhajóba. A földi irányító központ moszkvai idő szerint röviddel 15 óra után jelentette, hogy a két objektum Szibéria térsé­ge felett elvált egymástól és a Szojuz T—6 megkezdte a leszálláshoz szükséges manő­vereket. Közben Arkalik tér­ségében elfoglalta helyét a kutató-mentő szolgálat: heli­kopterei, terepjárói a mega­dott körzetbe érkeztek. A helyszínre érkeztek a szovjet —francia program vezetői közül többen és több francia újságíró is a szolgálat heli­kopterein várta a leszállást. A ballisztikusok által ki­számított időpontban műkö­désbe lépett az űrhajó fékező hajtóműve, majd a visszatérő egység levált a műszaki egy­ségről. A Föld légkörébe lép­ve egy ideig megszakadt az összeköttetés a három űrha­jóssal. Amikor a visszatérő fülke a megadott magasságba ért, működésbe lépett az ej­tőernyők rendszere és a fülke (Folytatás a 4. oldalon) A magyar üzemeknek és exportra egyaránt szállítják a HAFE nyíregyházi gyárának termékeit. Fél év telt el 1982-ből, s az üzemek, vállalatok ilyen­kor gyorsmérleget készíte­nek: hogyan állnak a terv­teljesítéssel. A Szabolcs- Szatmár megyei ipari üzemek többsége teljesítette, sőt túl­teljesítette a céljait, határ­időre elvégezték vállalásai­kat. Három vállalatot, szövet­kezetét kérdeztünk meg: idő­Semmelweis-iinnepség Nyíregyházán Bensőséges hangulatú ün­nepségen emlékeztek meg július 2-án a megyei taná­cson az egészségügyi dolgo­zók . Semmelweis Ignácról. Az anyák megmentőjének születésnapján — 1818. július 1-én Budán született — kö­szöntik az egészségügyben fá­radhatatlanul tevékenykedő­ket. Az ünnepségen részt vett Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Sütő Mi­hály, az Egészségügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője, dr. Petruska Sára, az egész­ségügyi pártbizottság titkára, Farkas Pál, a megyei pártbi­zottság munkatársa és Sza- bóné dr. Csiszár Gabriella, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára. A nyíregyházi 4-es iskola díjnyertes kórusának műsora után dr. Magyar János, a me­gyei tanács vb egészségügyi osztályának vezető főorvosa közel tízezer egészségügyi dolgozó nevében köszöntötte a betegek érdekében legtöb­bet tevékenykedő, áldozatos, odaadó munkát végző egész­ségügyi dolgozókat. Utalt ar­ra, hogy megyénk minden lakosa évente átlagosan tíz­szer kerül kapcsolatba vala­melyik egészségügyi intéz­ménnyel. Éppen ezért a lakosság közérzetét, hangula­tát alapvetően befolyásoló politikai tényező az egész­ségügyi ellátás. A betegek elvárják, hogy az orvosok a legmodernebb gyógyászati el­járásokat, műszereket és tu­dományos eredményeket is alkalmazzák betegségük gyógyításánál. Éppen ezért különösen fon­tos az egészségügyi alapellá­tás színvonalának emelése, a fekvőbetegeket kezelő intéz­mények korszerűsítése, a la­kosság szűrése, gondozása. Ugyanakkor nagyon lénye­ges — hangsúlyozta a főor­vos —, hogy a betegek érez­zék a törődést, a megértést, mert ez sok esetben fonto­sabb, mint a műszeres és a gyógyszeres kezelés. Igaz, időhiányra hivatkozva gyak­ran háttérbe szorul a pjzi- cho-szociális kezelés, mégis meg kell őrizni az orvos és a beteg közvetlen kapcsola­tát. — A betegellátás érdeké­ben összehangoltan kell hogy működjenek a kis és a nagy egészségügyi intézmények — hangoztatta dr. Sütő Mihály. — A törzsgárdatagok megbe­csülése ne csak alkalomsze­rűen történjék, hanem vala­mennyi intézményben hasz­nosítsák az évtizedeken át szerzett jó tapasztalatokat. Ezt követően Kiváló Mun­káért miniszteri kitüntetése­ket és miniszteri dicsérete­ket nyújtott át az Egészség- ügyi Minisztérium képvise* lője. (A kitüntettek névsorát lapunk 15. oldalán közöljük.) arányosan hogyan teljesítet­ték tev vüket? A Hajtóművek és Festőbe­rendezések nyíregyházi gyára tízmillió forinttal teljesítette túl féléves tervét, s így a 230 millió forintos kiszállítá­si és árbevétellel szemben 240 milliót realizáltak. Mind a kül-, mind pedig a belföl­di kötelezettségeiket teljesí­tették. Legjelentősebb impor­táló ország a Szovjetunió, s -három gyárba, a kraszno- jarszki kombájn, valamint a kremencsugi és a taskenti gépgyárakba szállítottak Nyíregyházáról festőberende­zéseket és konvejorokat. Emellett cseh és NDK meg­rendelésre is készítettek be­rendezéseket. A tőkés export közül ki­emelkedik az iraki, ahová padlószintű konvejorokat szállítottak. Sok hazai gyár­ban is üzemel már a Nyír­egyházán készült termék, s az idén többek között szállí­tottak a Dunai Vasműbe, az Ikarus szegedi és székesfe­hérvári gyárába, valamint a Csepel Autógyárba festőbe­rendezéseket, konvejorokat. (Folytatás a 4. oldalon) ÜléstjR^ott a megyei %|(2pí‘0»: izollság Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom