Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-21 / 169. szám

Bizalmiak Budapestre érkezeit a máltai miniszterelnök A hol gondot fordíta­nak a szakszervezeti tisztségviselők, bi­zalmiak, főbizalmiak és helyetteseik képzésére, ott az üzemi demokrácia fóru­mai aktívak, hatékonyak, sok javaslat, észrevétel se­gíti a gazdasági és a moz­galmi élet fejlődését. Ezt tanúsítják a zárófoglalko­zások is, amelyeken si­kerrel adtak számot csak­nem 300 szakszervezeti alapszervezetben az el­múlt oktatási esztendőben tanultakról a szakszerve­zeti tisztségviselők. Különösen a nagyobb szabolcsi vállalatoknál zá­rult sikerrel a tisztségvi­selők oktatása. Figyelem­mel kísérték tanulásukat az szb-k mellett az üzemi pártbizottságok, pártszer­vezetek is. Sok helyen a propagandisták mellett külön előadókat is biztosí­tottak egy-egy téma mé­lyebb megismeréséhez. Az 1981 októbere óta tartó és június végén zárt. tanfo­lyamokon a Volán 5-ös számú Vállalatnál például 265 tisztségviselő vett részt. Ünnepélyessé tet­ték a zárófoglalkozásokat a közlekedésieknél. Sike­res volt a bizalmiak kép­zése a Mezőgép Vállalat gyáregységeiben, a kis- várdai Öntödei Vállalat­nál, a Nyíregyházi Kon­zervgyárban, az építő- és szerelővállalatnál és több üzemünkben. Ezeken a tanfolyamo­kon a partner gazdaságve­zetők: brigádvezetők, üzem- és művezetők is ott tanultak a bizalmiakkal együtt a Volánnál, a va­sas üzemekben, a Szamos menti Állami Tangazda­ságban és másutt. Hogy mi ennek a közös tanulás­nak az előnye? Elsősorban az, hogy fontos termelési, egyéni, bér-, jogi és más gondokat-problémákat azonos módon látnak, ítél­nek meg. A tanfolyamok hallgatói 11—12 témában ismerked­tek a szakszervezeti moz­galom időszerű elméleti és gyakorlati kérdéseivel és azokkal a problémákkal, amelyek a dolgozókat érintik, foglalkoztatják. Jó kezdeményezése volt a HVDSZ megyei bizottsá­gának, amikor a kis üze­mekben dolgozó szakszer­vezeti tisztségviselők kép­zését két helyen, összevon­tan oldotta meg. Egyik csoportnak Mátészalkán, a másiknak Nyírbátorban tartották a havi egyszeri foglalkozásokat. L ezárult egy oktatási esztendő. Eredmé­nye minden bizony­nyal az üzemi szakszerve­zeti életben, de nem utol­sósorban a termelési ered­ményekben lesz majd mérhető. F. K. Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására, nem hivatalos^láto- gatásra, kedden Budapestre érkezett Dom Mintoff, a Mál­tai Köztársaság miniszter- elnöke, a Máltai Munkáspárt főtitkára. Kíséretében van Wistin Abela miniszterelnök- helyettes és Maurice Lubra­no, a Máltai Köztársaság magyarországi nagykövete. A vendégek fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Lázár György, Szűrös Mátyás, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága külügyi osztá­lyának vezetője és Hollai Imre külügyminiszter-he­lyettes. Újabb javaslatok tárgyalásokra Változatlanul súlyos a libanoni helyzet Mattityahu Peled, az izrae­li—palesztin békéért küzdő izraeli bizottság elnöke és Isszam Sartavi, a Palesztin Nemzeti Tanács tagja közös nyilatkozatban sürgette az izraeli csapatok kivonását Libanonból. Keddi párizsi sajtóértekez­letükön igazságtalannak mi­nősítették az Izrael által a palesztin nép ellen kirobban­tott háborút. A közös nyilat­kozat szerint a két fél ha­misnak tartja azt az érve­lést, hogy a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet — ame­lyet a nyilatkozat a palesztin nép egyetlen képviselőjének nevez — le akarja rombolni Izraelt. Ezzel kapcsolatban utalnak arra, hogy a PFSZ 1975 óta többször is kinyilvá­nította készségét a kölcsönös elismerésre a palesztin és az izraeli nép önrendelkezése alapján. A jelenie'gi válság egyetlen megoldása megítélésük sze­rint az lehetne, ha Izrael fel­oldaná Beirut ostromát, ki­vonná csapatait Libanonból és tárgyalásokat kezdene a PFSZ vezetőivel. A két poli­tikus a nyilatkozatban vége­zetül felszólította a világ valamennyi államát, hogy is­merjék el a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezetet. Sartavi a sajtóértekezleten külön köszönetét mondott Mitterrand francia elnöknek és Kreisky osztrák kancellár­nak a közel-keleti kérdésben elfoglalt álláspontjukért. Megfigyelők felhívják a fi­gyelmet arra, hogy a két politikusnak ez volt az első közös nyilvános szereplése, bár 1975 óta rendszeres meg­beszéléseket tartottak Párizs­ban. Eddig ezeket a találko­zókat igyekeztek titokban taftani, a róluk szóló jelenté­seket mindkét részről cáfol­ták. A közös fellépést nyil­vánvalóan a libanoni helyzet súlyossága indokolja. MA Többet, jobbat kér a vevő (2. oldal) Jobb egészség- ügyi ellátás (2. oldal) Búzaszemek a tenyérben (3. oldal) Demokrácia a „falón11 (3. oldal) Strandmozaik (3. oldal) ADMINISZTRÄCIÖ — GÉPPEL. Munkában az adatfeldol­gozó FLOPPY-MAT gépek a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság számítástechnikai osztályán. (E.) KEVESEBB ÁRAM, ÓLAI Előny az energia- takarékosnak Évek óta a legjobbak kö­zött van a Tiszántúl nagy energiafogyaszói között a nyíregyházi papírgyár. Ennek alapján készítették el idei energifelhasználási és megta­karítási tervüket is. Villamos energiából 77,8 MWó a meg­takarítás, ami a gyár három­napi felhasználásának felel meg. A termelés alakulását elemezték, a gépek üresjára­tát csökkentették le, hogy ke­vesebb áramot fogyasszanak. A közelmúltban átalakítot­ták a gyár fűtési rendszerét, új típusú kondenzedényéket építettek be, s többek között ennek is köszönhető, hogy 1800 tonna gőzzel kevesebbet hasz­náltak fel. Az állandó kar- banartással, tisztítással és a bicosin nevű adagolóanyag felhasználásával érték el, hogy javult a kazán hatásfo­ka, kevesebb olaj szükséges hz üzemeléshez. Pala, konténerben A Szovjetunióból éven­ként 2,6 millió négyzet- méter tetőfedő hullám­pala érkezik hazánkba.- Ennek a nagy mennyi­ségnek egyharmadát a Kelet-magyarországi TÜ- ZEP Vállalat fogadja. Nagy gond Záhonyban és a fogadótelepeken a pala átrakása, mivel csak ké­zi erővel s egyenként le­het. Kísérletként a szov­jet fél a napokban öt magyar vagon palát kül­dött olyan vasszerkezetes konténerben, amelyeket emberi kéz érintése nél- kül, gépekkel lehet át­rakni. Szakemberek a tapasztalatokat összeg­zik, s jelzik a gyártónak. Minden bizonnyal ez a szállítási mód a jövő út­ja, s ha a kisebb javas­latokat megvalósítják, a jövőben konténerben ér­keznek a hullámpalák Magyarországra. Ké­pünk: a nyíregyházi TÜ- ZÉP-telepen, rakodás ' közben készült. (Elek Emil felvétele) I _____________I A legnagyobb megtakarí­tást a következő évek hozzák a gyárban, ugyanis az eddigi olajfűtés helyett gázzal fűtik majd a kazánokat. A Tünde utcai vezetéképítéshez a gyár is hozzájárul, a kazán átépí­tésére ezután kerül sor. A vil­lamos energia felhasználásá­nak csökkentésében pedig a meglévő kompresszorok le­cserélésével várnak ered­ményt. Több pályázaton is sikerrel szerepelt a Szabolcs megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. Ennek egyik létesítménye a vásárosnaményi szennyvízte­lepen felállított szélkerék. Az „ingyen” energia révén jóval kevesebb áramot fogyasztanak A nyíregyházi szennyvíztele­pen olyan műszaki megoldást alkalmaztak a tisztítás során, amelynek révén egy 150 ki- lowattos villanymotor üzeme­lésére nincs szükség. A sós­tói strandon az uszoda felett feszülő sátor eredményezett energiamegtakarítást. A téli hónapokban sem kell állandó levegőbefúvással lebegtetni a sátort, csak a fűtésre hasz­nálnak meleg levegőt. Az egyes vízműtelepeken pedig az olajkályhák helyett hőtá­rolós villanykályhák beépíté­sével csökkentik a fűtőolaj­felhasználást. A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Gépgyártó és Szolgálta­tó Vállalatnál egy évben kö­zel 50 millió forintot tesz ki az energiaköltség. Az idei tervben egymillió 350 ezer forintos megtakarítást tűztek ki, s fél év alatt — a jóval hosszabb fűtési szezon ellené­re — 684 ezer forintos meg­takarítást értek el. Több in­tézkedés segítette az ered­ményt. így olyan gyártmá- gyokat készítenek, amelyeknél kevesebb villamos energiát használnak fel. A gyártásfej­lesztésben szintén az energia- takarékos megoldásokat ré­szesítik előnyben. Több újítást is elfogadtak. A tiszavasvári gyáregységben széntüzelésű kályhákkal oldják meg a fű­tést, ezzel kevesebb olajat használnak fel. Olyan ütem­tervet készítettek, amelynek révén 1985-ig mindenütt megszűnik az olajkályhák használata. PÉNZÜGY, SZÁMVITEL Kihelyezett tagozat Negyven százalékkal nőtt 1976 óta megyénk mezőgaz­dasági nagyüzemeiben a fel­sőfokú végzettségű szakem­berek száma, ami dicséretes dolog, de nem lehet elhall­gatni, hogy igen alacsony szintről indultunk. A tsz-el- nököknek akkoriban csak az egyharmada, ma már több mint háromnegyede rendelke­zik ilyen végzettséggel, a szakmai vezetésben pedig gyakorlatilag egyetemet, főis­kolát végzettek találhatók. A főkönyvelőknél volt a legala­csonyabb a szám, mindössze 13 százalék, és igaz, hogy ez harmincötre emelkedett, de ez még mindig kevés. Ugyan­csak alacsony azoknak a szá­ma is, akik az üzemgazdasá­gi és számviteli ágazatban középszintű vezetők. A kevés képzett szakem­ber miatt alacsony a számvi­teli és üzemgazdasági munka színvonala, amit jellemez a hiányos döntéselőkészítés, és a nem megfelelő elemzés. A gondok megszüntetésére már korábban is történtek erőfe­szítések, de a legnagyobb baj, hogy messze, Zalaegerszegen van ilyen profilú iskola. En­nek ellenére az idén is tucat­nyian mentek oda tanulni, de az igazi megoldást az jelenti, hogy a nyíregyházi mezőgaz­dasági főiskolán ősztől indul a Pénzügyi és Számviteli Fő­iskola vállalatgazdálkodási szakának mezőgazdasági ága­zati tagozata. A továbbiak­ban kétféle rendszerben tart­ják majd az oktatást. Az első huszonöt hallgató felvételi nélkül kezd az idén szeptem­berben. Felsőfokú végzettsé­gű szakemberekre számíta­nak, és a képzés időtartama három év lesz, szemeszteren­ként négy hét bennlakással. Jövő évtől párhuzamos cso­port is indul hasonló lét­számmal, amelynél érettségi is elegendő lesz, de náluk fel­vételi vizsgát is kell tenni. Megkönnyíti a jelentkezők dolgát egy előkészítő tanfo­lyam, amit a télen tartanak. A beiskolázásban közreműkö­dik a megyei tanács is, vala­mennyi termelőszövetkezet személyzeti csoportjával fel­mérik a számításba vehető dolgozókat. Az oktatásra megfelelő szá­mú szakember áll rendelke­zésre a mezőgazdasági főisko­lán, és rész vesznek benne a Pénzügyi és Számviteli Főis­kola tanárai is. Az új főisko­lai tagozat nemcsak a mi me­gyénkből, hanem Borsodból és Hajdúból is számít jelent­kezőkre. (és) XXXIX. évfolyam, 169. szám ÄRA: 1,40 FORINT 1982. július 21., szerda I

Next

/
Oldalképek
Tartalom