Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-20 / 168. szám

1982. július 20. Kelet-Magyarország 7 KÖZGAZDASÁG A világ búzanemosítésének élvonalában Még koraibb fajták, még rövidebb szár Jól megtermett kalászok, sűrű állomány, ez jellemzi a zágrábi búzákat A búza aratásának jócskán a derekán járnak már Horvát­országban, de a Zágrábi Búza- nemesítési Kutatóintézetben még egy darabig várnak. A világ minden tájáról érkeznek ide ilyenkor a szakemberek, meg­szemlélni a némesítők újdonsá­gait. Rendszeres vendég itt a Rákóczifalvai Gabona és Ipari- növény-termelési Rendszer is, az idén Bozsik Zoltán Igazgató ve­zette a delegációt. Mielőtt a tenyészkertben meg­szemléltük volna az intézet faj­táit Kolics Bozsó igazgató tájé­koztatott munkájukról. — Harminc éve kezdődött ná­lunk a nemesítő munka — tá­jékoztatott —, az első jugoszláv kukoricahibridet mi jelentettük be 1961-ben. Takarmány- és ipari növényekkel is foglalkozunk, de a hetvenes években búzára fek­tettük a legnagyobb súlyt. A Zlatna Dolina volt az első sike­res fajtánk, ma már Jugoszlávia búzaterületének csaknem két­harmadán a mi fajtáinkat ter­mesztik. A nagy mezőgazdasági kombinátokban pedig a kilenc­ven százalékot is eléri a rész­arányuk. Ilyen a biljei is, ahol a tizenháromezer hektár búza kevés híján tőlünk származik. Az új fajták nemesítője Mati- jasevics Mladen: — Véleményünk szerint a még nagyobb termések elérésének eszköze az, hogy minél több el­sődleges kalász teremjen, mert bár a búza bokrosodik, de az ol­dalhajtáson kifejlődött kalász nem azonos értékű a főhajtáson lévővel. Az állomány sűrítése persze magával hoz egy sor problémát. Magasabb műtrágya­adagokkal kell számolni, ami fo­kozza a megdőlési veszélyt, és a betegségekre való hajlamot. Szi­gorú szelekciós munkával sike­rült elkerülni ezeket a buktató­kat, és tucatnyi új fajtánk bizo­nyítja, hogy járható a nemesí­tésnek ez az útja. Az eredményről a tenyészkert parcelái között győződhetett meg a magyar delegáció. A Zlatna Dolinát, és utódát a Super Zlat- jját, ' valamint a Barankát már itthonról nagyüzemi táblákról ismerték, mégis mást mutat Hor­vátországban, hiszen itt az évi csapadékátlag 800 milliméter fö­lött van. Testesebb a szár, és a kalász is, így hihetőek a tíz tonna fölötti átlagok, öntözve nálunk is teremhetnének ennyit — állapították meg. Annál na­gyobb izgalmat keltettek az új­donságok, közöttük is a Zagreb- csanka, amelyről elmondták, hogy igen magas, 14 százalék a fehérjetartalma, a kiőrölhető- sége pedig 65—69 százalék. Ugyancsak nagy tetszést aratott a Pozsezsanka, a Lonja, a Dob­ra, a Dika, a Vucsedolka, vala­mennyi rövidebb tenyészidejű a korábbi fajtáknál, és a liszthar­maton, valamint a fuzáriumon kívül a gabonarozsdára is ellen­álló. A GITR és a zágrábi intézet közötti kapcsolat nem mai ke­letű, hosszú évekre nyúlik visz- sza. Az Országos Mezőgazdasá­gi Fajtakísérlet! Intézettel együttműködve elsők között pró­bálják ki az új fajtákat, és ki­bővítik, kiegészítik az itthoni választékot. Mint Bozsik Zoltán igazgató elmondta, rövid te­nyészidejű, nagy termőképessé­gű fajtákból megfelelő a magyar fajták választéka, de csak jó ta­lajokra. A homokos, vagy na­gyon kötött gyengébb földekre sajnos nincs elég alkalmazkodó itt is jól termű búzafajta, Zág­rábban pedig látott ilyeneket, és abból már most ősszel vetnek kísérletbe. Ez annál is inkább fontos, minthogy a rendszernek igen sok taggazdasága van a gyengébb földeken gazdálkodó szabolcs-szatmári és borsodi tsz­ek között. Esik Sándor Védekezés a napraforgó betegségei ellen Az elmúlt hetek időjárása or­szágszerte kedvezően segítette a napraforgó-állományok fejlődé­sét, ezért a legtöbb helyen már a virágzás is megkezdődött. Ez egyben azt is jelenti, hogy el­érkezett a napraforgó tányérbe­tegségek elleni megelőző véde­kezés ideje. A szóban forgó be­tegségek kórokozói a sérülése­ken keresztül fokozottabban fer­tőzhetik a napraforgót, ezért különösen fontosnak tartjuk a megelőző védekezéseket azokon a területeken, ahol az elmúlt hetekben erős poloskafertőzést vagy jégverést tapasztaltak. A jelenlegi csapadékos időjárás is növeli a veszélyt, mért elsősor­ban a botritisz fellépésének na­gyon kedvező. ÜJ SZARBETEGSÉG FELLÉPÉSÉNEK VESZÉLYE A virágzás kezdetétől válik fontossá az elmúlt évben megjé- lent új napraforgó-betegség, a szárkorhadás esetleges ez évi előfordulásának felderítése is. Amint korábbi szakmai informá­ciókból már ismert, az új be­tegség 1981 augusztusában lépett fel, elsősorban az ország déli, délkeleti megyéiben. Bár tavaly az érésben lévő növényállomá­nyokban már nem okozott mér­hető termésveszteséget, de jugo­szláviai tapasztalatok szerint ko­rábbi, virágzás körüli fellépése igen súlyos terméskiesést idéz­het elő. AZ OJ SZARBETEGSÉG KEZDETIT TÜNETEI Eddigi tapasztalataink sze­rint a tünetek a napraforgószár derekán, valamelyik levélnyél ízesülésénél jelennek meg, né­hány cm-es, hosszúkás folt for­májában. Ezen könnyen össze­téveszthetők a száron előforduló egyéb betegségek — pl. botriti- szes és szklerotiniás fertőzés — kezdeti tüneteivel. Az új beteg­ség okozta foltok azonban ro­hamosan megnövekednek, szár- ölelővé lesznek, a száron hossz­irányban végigfutnak, s sötét­barnára színeződnek. Igen jelleg­zetes vonás, hogy a fertőzött szárban a bél végül jórészt fel­szívódik! A foltokban — gyakran szabad szemmel is, de mikrosz­kópos vizsgálattal minden eset­ben — megtalálhatók a kóroko­zó gomba piknidiumai, amelyek alapján a betegség jól megkü­lönböztethető egyéb szárfoltossá­goktól. A BETEGSÉG FELDERÍTÉSE Az országos növényvédelmi há­lózat szervezetten figyeli az új betegség várható ez évi fellépé­sét.- A termelőüzemek azonban közvetlenül is érdekeltek abban, hogy a betegség potenciális ve­szélyessége miatt mindent meg­tegyenek az esetleges első tüne­tek minél korábbi felderítése és nagyobb méretű járvány meg­akadályozása érdekében. Ezért felhívjuk a figyelmet, hogy a napraforgótáblákat virágzástól kezdve rendszeresen ellenőriz­tesse. Kérjük, hogy a fertőzés­re gyanús tünetek észlelését ha­ladéktalanul jelezze a megyei növényvédelmi és akrokémiai ál­lomásnak, ahol elvégzik a szük­séges laboratóriumi vizsgálato­kat. Az első, megelőző védekezést a virágzás kezdetén kell elvégez­ni, a növényvizsgálat alapján ja­vasolt levéltrágyával kombinál­tan. Javasolt készítmények: Chi- noin-Fundazol 50 WP 1,0 kg/ha, vagy Kolfugo 25 FW 2,0 kg/ha, vagy Topsin-Metil 70 WP 1,0 kg/ ha. A második permetezés teljes virágzás idején válik szükséges­sé, s szintén levéltrágyákkal együttesen javasoljuk. A szerro­táció szükségessége miatt a ke­zeléshez a következő fungicidek egyikét kell használni. Rovral 50 WP 1,5 kg/ha, Ronilan 50 WP 1,0 kg/ha, Sumilex 50 WP 1,0 kg/ ha. A jobb terméskötődés érde­kében egyidejűleg 0,6—1,0 kg Ne- virol 25 WP is hozzáadható. További permetezés csak jár­ványveszély esetén indokolt, ha a virágzás kezdetétől a betaka­rításig 20—25 vagy ennél is több esős nap várható, ami, elősegíti a tányérbetegségek késői, gyors elhatalmasodását. A kezeléshez az előző permetezésekhez java­solt gombaölő szereket ajánljuk. Belvíz ellen karbantartás szóló időszerű növényvédelme A mezőgazdasági szakemberek szóhasználatában több helyen előfordul az ár- és belvízkár ki­fejezés. E kifejezés pontosítását, helyesbítését javaslom, ugyanis 1970 óta — szerencsére — árvíz­kár oly módon, hogy az árvé­delmi töltést a víz meghaladta vagy elszakította, a megyében nem fordult elő. Ezért a vízkárral kapcsolatos jelenség a belvíztől származik. Ez viszont visszatérően és nagy kiterjedésben károsít megyénk­ben. Nagy érdek fűződik csök­kentéséhez. A belvízkár kelet­kezésének okait széles körben és pontosan ismerjük. Anélkül, hogy a téma szakmai részlete­zésébe bocsátkoznék, megemlí­tem, hogy az utóbbi három év­tizedben a vízelvezető főművek teljesítőképességét a megye va­lamennyi öblözetében 1,5—2,5- szeresére növeltük, ugyanakkor a korszerű nagyüzemi gazdálko­dás által megkívánt nagyméretű táblák kialakítása során a tábla vízelvezető csatornái csak kis részben készültek el. Nagy csa­padékok esetén igen nagy kiter­jedésű és tartós elöntések ke­letkeznek. Ezek a gondok a két kiemelt térség esetében a melio­ráció megvalósulásával párhuza­mosan megoldódnák. Fel kell hívni a figyelmet arra a körül­ményre, hogy a térségen kívüli területeken a csatornafejlesztés állami támogatása — a tett erő­feszítések ellenére — lényegesen kisebb, mint a korábbi évek­Hazai gyártmányú konténere­ket láthatunk, belőlük akár öt­hat darab is biztonsággal egy­másra rakható. A nagy szállítótartályokkal — konténerekkel — lebonyolított áruforgalomban az elmúlt évti­zed során világviszonylatban gyots, mondhatni forradalmi fejlődést tapasztalhattunk, ami — ismerve az előnyöket — nem is csodálható. Az előnyök egyike az, hogy a bordázott acéllemez­ből készülő, az élek mentén szi­lárd vázzal bíró óriásládákat akár felül, akár alul való meg­fogással nyugodtan egymás te­tejére lehet rakni. A váz cso­mópontjain található vasaitok­nál fogva lehet megemelni, ha­jók tárolórekeszeibe csúsztatni, Szabványosított növényvédő szerek Először készítettek növényvé- dőszer-alapanyagokra szabványt hazánkban, a Vegyipari Szabvá­nyosítási Központban. A Ma­gyar Ásványolaj- és Földgázkí­sérleti Intézet, valamint a Bor­sodi Vegyi Kombinát felkérésé­re rovarirtó-, illetve gyomirtó- szer-alapanyagokat vizsgáltak meg, s az elkészüli szabvány tanúsítása szerint mindkét alap­anyag minősége a nemzetközi színvonalat képviseli. Növényvédő szerek, illetve alapanyagaik szabványosítása új gyakorlat hazánkban. A nö­vényvédő szerek és alapanyaga­ik gyártásának fellendülésével szükségessé vált a termelő le­hetőségeinek, illetve a vásárló igényeinek egyeztetése országos vagy ágazati szabványok kere­tében. A most készülő szabvá­nyokban a többi között már vizsgálják a mérgező hatást, meghatározzák a hatóanyagok mennyiségét, az anyag tisztasá­gát, s azokat a vizsgálati mód­szereket is, melyekkel a nö­vényvédő szerek és alapanyaga­ik jellemző tulajdonságai a ké­sőbbiek során folyamatosan el­lenőrizhetők, mert miután ér­vénybe lép a szabvány, a gyár­tó vállalat már csak az abban rögzített feltételek mellett for­galmazhatja termékeit. ben. A mezőgazdásági üzemek és helyi tanácsok erőfeszítésé­nek eredményeként az érdekelt­ségi hozzájárulás mértéke me­gyénkben a legmagasabb. Az állami támogatással meg­épült meliorációs létesítmé­nyeknél a 10/1976. MÉM-rendelet előírja az amortizációs alap kép­zését, illetve a művek kötelező karbantartását. Ennek nyomán 1981-ben mintegy 45 millió fo­rint amortizációs alap képződött a megyében, melyből körülbelül 5 millió forintot használtak fel rendeltetésszerűen. Több üzem végzett olyan fenntartási mun­kát, amit nem erre az alapra, hanem üzemviteli költségként számolt el. A minden év őszén történő csatorna-karbantartás felülvizsgálatánál 30—35 százalé­kos karbantartottság állapítható meg. A mostani gyakori esőzés mel­lett ellentmondásosnak tűnik, hogy javaslom az öntöző művek folyamatos karbantartását és igény szerinti használatát. A megyében több száz millió forint érték halmozódott fel az öntöző­művekben. Nem várható e te­rületnek számottevő fejlesztése, de szinte bizonyos, hogy a csa­padékos éveket száraz vagy aszályos évek követik, melynél a korábbi befektetések kihasz­nálásához jelentős érdek fűző­dik. Dr. Szeifert Gyula, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi igazgatóság vezetője vasúti vagy közúti járművek fe­lületén rögzíteni a konténereket. Az oldalfalakat és a födémeket a súlycsökkentés érdekében ké­szítik alumíniumból vagy mű­anyag borítású rétegelt lemezből is, a váz azonban mindig acél­ból van. A konténerek fenékle­mezét úgy méretezik, hogy — a ki- és berakodáskor — villás emelőtargoncák közlekedhesse­nek rajta. A két homlokfalat a 270 fokig nyíló ajtók teljesen szabaddá tudják tenni. Vannak felül nyitott vagy nyitható kon^ ténerek, előbbi esetben lefűzhe­tő ponyvázással, utóbbiban pe­dig hosszirányban csuklókkal felosztott és torziós rugókkal ol­dalirányba összecsukható fedél­lel. A konténer minden eddigi­nél tökéletesebb csomagolóesz­köz. Teljesen csapadékbiztos, és megbízható védelmet nyújt az időjárás egyéb hatásaival szem­ben is. Szilárd falai, biztonsági zárja a benne lévő árut jól ol­talmazza sérüléssel, lopással szemben. Egyre nagyobb szám­ban készítenek különleges kon­ténereket is. A gabonatárolás közbeni vesz­teségnek egyik legfőbb okozói a rovarkártevők. A mezőgazdasági termelés korszerűsödése (kor­szerű termelési technológiák el­terjedése intenzív fajták alkal­mazása stb.) a korábbiaknál jóval magasabb terméseredményeket produkáltak, melynek megvédé­se a kártevőktől fontos és ne­héz feladat. A munkát nehezíti az a tény, hogy modem fém- és betonsilók mellett még nagy mennyiségű termény kerül táro­lásra padlástereken, régi mag­tárépületekben és ideiglenes ter­ménytárolókban is. A raktározott termények vé­delmének első rendkívül jelen­tős mozzanata az új termény be­tárolása előtt az üres raktárak, silók fertőtlenítése. Az elmulasztott vagy nem kö­rültekintően végzett kezelés után ugyanis az újonnan betá­rolt gabona rövid idő alatt visz- szafertőződhet a tárolóhelyek különböző részein meghúzódó magtárt kártevőktől. A raktározott termények vé­delme az exportkövetelmények miatt is fontos, melyet a veszé­lyes listán lévő raktári kárte­vők kisszámú egyedének jelen­léte is meghiúsíthat. Minden vegyszeres rovarirtás, így a raktárhelyiségek kezelésé­nek is célja a meglévő kártevő populációban a legmagasabb fo­kú pusztulást előidézni. Érthető, hogy a legalkalmasabb szer ki­választása mellett a siker szem­pontjából, a legjobban megfele­lő alkalmazási mód a döntő. A vegyszeres kezelések előtt nagy gondot kell fordítani a tá­rolóhelyek kitakarítására, por­talanítására, a szállítószalagok és szellőzőaknák kitisztítására, eze­ken a helyeken felhalmozódott fertőzött termények összegyűjté­sére és megsemmisítésére. Tartamhatást biztosító kezelé­seket csak teljesen megtisztított felületeken szabad végezni. Ta­nácsos továbbá, hogy a mt-ként alkalmazott permetlé az 50 ml­es legmagasabb mennyiséget ne haladja túl, mert a porózus fe­lületeken a beszivárgást elősegí­ti. Optimálisnak a 25 ml/mz-es permetlé tekinthető. A szer kivitelére alkalmas be­rendezések a nagy nyomású ké­zi permetező, a dugattyús szi­A csapadékos júniusi időjárás következtében a szőlőskertekben megjelentek a szőlöperonoszpóra első tünetei. A fertőzött levelek felületén sárgászöld színű, ún. „olajfoltok” képződnek, fonák! részen a gomba szürkésfehér szí­nű telepei figyelhetők meg. A tünetek Jovábbi alakulására jel­lemző, liö'gy a felületi foltok he­lyén a beteg levélrészek beszá­radnak, vörösesbarnává válnak, megrepedeznek. Nyár közepétől a levélen keletkező foltok mérete csökken, alakjuk szögletes lesz. A betegség átterjedhet a fürtre is, melyen a tüneteket a penész­gyep megjelenése, a bogyók li- lásbarna elszíneződése, enyhe ráncosodása jellemzi. A peronoszpóra elleni védeke­zést a jelenlegi (csapadékos) idő­járás mellett 7—10 naponként meg kell ismételni. A réztartalmú ké­szítményeket (Miltox Special, Rézoxiklorid 50 WP) különböző mellékhatásuk miatt csak későb­bi időpontban, fürtzáródást kö­vetően használjunk. A szőlő je- jelenlegi fejlődési állapotában a hagyományos szerves hatóanya­gú gombaölő szerek mellett (Di- thane M—45 0,2%, Zineb 80 0,1%) igen jó eredménnyel alkalmaz­ható a mélyhatású Cursate CZ, mely alkalmas a már kialakult fertőzés megszüntetésére. A szölőlisztharmat tünetei vi­rágzást követően válnak szembe­tűnővé. A levelek színén, a haj­tásokon, a bogyókon a kórokozó gomba piszkosfehér színű penész­gyepe jelenik meg. Alatta, a le­velek felületén apró, vörösesbar­nás elhalások figyelhetők meg. A hajtásokon erezetesen lefutó, bar­nás nyomot hagy. A bogyók hé­ja elparásodik, kireped, (sérves bogyó). Szükség esetén a véde­kezést kéntartalmú (pl. Thiovit 0,3%), ill. szerves hatóanyagú (Karathene LC 0,08, Karathene FN 0,1%, Ch. Fundazol 50 WP 0,08%, Topsin Metil 70 WP 0,08%, Rubigan 0,02%) gombaölő szerek­kel végezzük. A csapadékos időjárás a szőlö­peronoszpóra mellett a szőlőbot- ritisz (szürkepenészes rothadás) kezdeti fertőzésének kedvez. El­sősorban a fürtök megbetegedé­se okoz komoly gondot a sző­lőskertekben. Ez évben a virág­záskor! száraz időjárás megaka­dályozta a betegség korai megje­lenését. A jelenlegi ismétlődő esőzések azonban fokozzák a fertőzés kialakulásának lehetősé­gét. A gomba az ép bőrszöveten, légzőnyílásokon vagy sebzéshe­lyeken keresztül hatol be a bo­gyókba. Jelenlétére utal a fürt rothadása, dús, szürkés színű pe­vattyúval ellátott háti permete­ző, valamint a motoros permete­zők. A szer kijuttatását alacsony nyomással kell végezni: sarkok, falrepedések, lyukak stb. irányí­tott (célzott) kezelésére az üre­ges kúpos szórófejek, vagy a be­állítható ködfejlesztő szórófejek alkalmasak. A nagy kiterjedésű felületi kezelésre a lapos sugarú szórófejek a legmegfelelőbbek. Az alkalmazott szórófejtípus­nak megfelelően meg kell válasz­tani az optimális üzemi nyomást. Ez általában 1,5 és 3 bar között van. Semmi esetre sem szabad túl kicsi cseppnagyságot kialakí­tani, amelyek nem tapadnak a felületre, hanem elterelődnek a határoló légtérben és ezáltal ér­téktelenné válnak. Tartamhatást biztosító felületkezelések Figyelembe kell venni a követ­kezőket: — mindig a megfelelő rovarölő szert kell kiválasztani, — a szer kiméréséhez mérő­hengert vagy mérleget kell használni, hogy az előírt koncentráció biztosan be­tartható legyen, — csak tiszta felületeket sza­bad kezelni, — a permetlé optimális nyomá­sát állandó értéken kell tar­tani, — nem szabad túllépni az 5 1/100 négyzetméter lé­mennyiséget, el kell kerülni a permetlé lecsorgását a fa­lakról és a mennyezetről, — raktározott terményt a ke­zelés alatt le kell takarni, vagy el kell távolítani. Légtérkezelés Légtérkezelés alatt azt értjük, hogy egy bizonyos légteret (tá­rolócsarnok, silócellák, zárt ga­bonaszállító berendezések) finom cseppnagyságú rovarölőszerköd- del telítjük (megtöltjük). Itt elsősorban a rovarölő szer­nek zárt helyiségekben való al­kalmazásáról van szó, azaz ok­vetlenül elkerülendő, hogy a ki­permetezett köd a szabadba sod­ródjék (pl. szellőzőberendezés, ablak, ajtó stb. útján). A légtérkezelés célja nem az, hogy a rovarölőszer-bevonat egy nészgyepképződés. A betegség el­leni védekezés kritikus időpont­ja a fürtzáródást megelőző idő­szak, amikor kontakt (Ortho- Phaltan 0,3%), ill. felszívódó ké­szítmények (Ch. Fundazol 50 WP 0,08%, Topsin Metil 70 WP 0,08%) alkalmazásával csökkenthetjük a fertőzés lehetőségét. Augusztusban és szeptemberben csapadékos időjárás esetén, a szürkepenészes rothadás elleni védekezést meg kell ismételni. Csemegeszőlőnél az élelmezés­egészségügyi várakozási idő be­tartása, borszőlőnél a must erje­dését gátló gombaölő szerek (Ortho-Phaltan, Orthocid 50 WP) mellőzésére már előzetesen fel­hívjuk a figyelmet. A szőlőt károsító atkafajok — szőlőlevélatka, szőlőgubacsatka — egyedszám növekedése a pá­rás, mérsékelten meleg időjárás következtében július hónapban is várható. A szőlőlevélatkák a levelek kanalasodását, a levél fe­lületének fürtösbama elszínező­dését, száradását okozzák. A zsu­gorodó leveleken áteső fényben sugarasan elágazó, világos foltok figyelhetők meg. A szőlőgubacs- atkák károsítását a levelek felü­letén Jelentkező kidudorodások, ill. a fonák! részen képződő fe­hér, majd később lilás színű ne- mezes képződmény Jelzi. A fen­ti tünetek észlelése esetén spe­ciális atkaölő szerek alkalmazása válik szükségessé ((Pol-Akaritox 0,2%, Mitac 20 0,2%). A szőlőmolyok újabb nemzedé­kének (tarka, ill. nyerges szőlő- moly) hernyói a fejlődő fürtöt károsítják, szövedékképzése mel­lett a bogyók odvasításával. A megyénkben nagyobb tömegben előforduó tarka szőlőmolyok el­leni védekezést július második felében kell végrehajtani. A nyerges szőlőmolylárvák kárté­tele — az előzőekhez hasonló tü­netekkel — augusztusban várha­tó. A közvetlen károsítás mellett a megrágott bogyók kedvező fel­tételt biztosítanak a szürkepené­szes rothadás megtelepedésének. A szőlőmolylárvák elleni védeke­zést az alábbi rovarölő szerekkel javasoljuk végrehajtani: Bi 58 EC 0,1%, Anthio 33 EC 0,15%, Unifosz 50 EC 0,1%, Ditrifon 50 WP 0,2%. A vegyszeres védekezések so­rán felhívjuk a figyelmet az élelmezés- és munkaegészségügyi óvó rendszabályok betartására! Sipos László növényvédelmi és agrokémiai állomás bizonyos felületen megmaradjon, hanem az, hogy az alkalmazás (ködösítés) időpontjában repülő­képes vagy mászó kártevők el­pusztuljanak. Ennek előfeltétele, hogy a rovarok a kijuttatott ködcseppecskékkel érintkezésbe kerüljenek. Az alkalmazás időpontját cél­szerű /úgy megválasztani, amikor a rovarok aktívak, tehát repülje­nek, másszanak. Ez rendszerint az esti órákban van, mely idő­pontban végzett kezelés lehetővé teszi, hogy a kezelt helyisége­ket, szállítóeszközöket, silókat az éjszaka folyamán zárva tartsák és így a légtérben bentmaradó köd a teret betöltse. Terménytárolók fertőtlenítésére engedélyezett hatóanyagok: Diklórfosz (Unifosz 50 EC, No- gos 50 EC, DDVP 50 EC, Vapona 48 EC) hatóanyagú készítmé­nyekből 20 g/100 köbméter szük­séges, 2,5 1 vízben ködszerűen kipermetezve. 18—24 órás expozí­ciós idő elteltével 24 órás ke­reszthuzatos szellőztetést kell végezni. Az inszekticides kezelés megkezdése előtt a nyüászáró szerkezeteket (ablakok, ajtók, szellőzők) le kell zárni. Fenltrotion (Metation 50 EC. Sumithion 50 EC) hatóanyagú szerekből 100 négyzetméterre mazimum 5 1 permetlében kijut­tatva 2 g/'négyzetméter szert kell felhasználni. A kezelés után 2 hétig terményt betárolni nem szabad. Két hét elteltével betá­rolható oly módon, hogy a ter­mény a kezelt felülettel ne érintkezzen (zsákolva, vagy fó­liával letakart padozatra). Malathion (Foszfotion) alkal­mazásának módja azonos a fe- nitrotion hatóanyagú készítmé­nyeknél leírtakkal. Pirimifoszmetil (Actellic 50 EC) hatóanyagú készítményből 1—2 ml/négyzetméter használható fel, üres raktárak falfelületének fer­tőtlenítésére, üres zsákok fertőt­lenítése esetén 0,5—1 ml/négyzet­méter dózisban alkalmazható maximum 5 1 perjnetlében kijut- vizes permetlé felhasználásával. Amennyiben meszelt felületű raktár fertőtleníthető Actellic 53 EC-vel, úgy a meszelés legalább 4 héttel előzze meg a vegyszeres kezelést. Konténerek egymáson Terményraktárak fertőtlenítés! technológiája 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom