Kelet-Magyarország, 1982. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-02 / 153. szám
1982. július 2. Kelet-Magyarország 3 Ördögi kör? Kérdezték, hogy a lakosság szükségesnek tart- ja-e egy cukrászda építését. Megkérdezték, hogy az ABC-áruház ruházati, cipő és tartós fogyasztási cikk kínálata megfelelő-e, hogy szükséges-e jobb ellátás vízvezeték-szerelési a fürdőszoba berendezési tárgyakból. Aki kérdőívet kapott, az véleményt mondhatott a zöldség- és gyümölcsellátásról, a kereskedők és vendéglátó dolgozók magatartásáról, ' az üzletek nyitvatartási rendjéről, a szövetkezet reklámpolitikájáról és arról is, hogy tapasztaltak-e visszásságokat az időszaki árleszállítások alkalmából, önmagához kegyetlenül, mintegy kritikát provokálva kérdezett tehát az áfész, egyben megvalósítható ötleteket, az ellátást javító javaslatokat is kérve a lakosságtól. Jó vállalkozás-e az ilyen? Bármennyire nem szeretem általában a kérdőíveket, a személytelenség ködében fogalmazott, és ezért nem egészen felelős válaszokat, ebben az esetben mégis azt mondom, hogy igen. Nem elsősorban azért, mert szerepelt a kérdőívben a legkényesebb téma, a felvásárlás is, hanem azért, mert tapinthatóan becsületes és jó volt a szándék. A kereskedők szembe akartak nézni önmagukkal, a hibáikkal is, és ehhez kérték a lakosság segítségét. írhatnám szebben: az ellátás színvonala közérzetet alakító fontos tényező, a színvonal javítása politikai rangú közös érdek. Elkészítettek a szövetkezetiek 100 kérdőívet, és ezt úgy osztották szét, hogy azokból a község minden területére, a községben élők minden rétegéhez jusson. Ebből a száz kérdőívből visszaérkezett :19. Nem egészen minden ötödik, öt ember közül, egész pontosan öt család közül négy túlságosan kényelmes, közömbös volt ahhoz, hogy az életét bizonyos szinten meghatározó fontos kérdésekről véleménye legyen. Nem vette a fáradtságot, hogy a neki jobbért bármit is segítsen. Ennyire rendben lenne minden? Nem valószínű, hiszen járván Porcsalmát, talán ezek a „diszkréten” hallgatók azok, akik panaszkodnak a faluról, többségükben ők azok, akiknek a jó is rossz, a legjobb is kevés, amíg csak beszélgetnek, de még a névtelen véleménymondás is teher, ha azt jó szándékhoz kérik tőlük. Ördögi kör, vagy komikus alaphelyzet? A magánbeszélgetésekben any- nyiszor hiányolt, annyiszor kritizált demokráciát azoknak kínáljuk tálcán, akik leginkább hiányolják, de bárhogy kínáljuk, nem kell, és itt kezdődik, ami komikus, mert felelőtlenül mondani a rosz- szat kényelmesebb, mint bármikor bármit tenni a jobbért. A kritika, amíg nem kell kiállni érte, szellemesebbnek tűnik, mint egy átgondolt igen. C sődbement vállalkozás lett volna a kérdőív elkészítése? Még akkor sem az, ha a visszaérkezett kérdőívek közül három értékelhetetlen, hiszen azokon tizenhét kérdésre tizenhétszer írták a lehető legellenségesebb választ, amit csak lehetett. Ez talán a hallgatásnál is alattomosabb, hiszen kihasználván a névtelenséget nem segíteni, csak bántani, marni, ártani akar. Ugyanígy értékelhetetlen az a kérdőív is, amelyre valaki minden kérdésre azt válaszolta, hogy ő elégedett. Tizenöt kérdőíven viszont értékelhetően feleltek. Kritizáltak, olykor erős szavakkal, javaslatokat fogalmaztak hasznosan, dicsértek és kértek is, vagyis segítettek, hogy valami, ha csak jottányival is, de jobb legyen. Nemcsak nekik, hanem mindenkinek. Ók azok, akik előre mozdítják a világot, a többiek pedig az öröm- telen jussolók, mert a jobbat csak kapják, de észre sem veszik. Bartha Gábor Bakfisszoknyák Szamossályiból A Debreceni Ruhagyár Szamossályiban létesített üzemében 5200 darab bakfisszoknyát készítenek az anyagyár részére. Nyíri Lászlóné szállítás előtt ellenőrzi a szoknyák minőségét. (Császár Csaba felvétele) MUNKÁBAN AZ ESZTERGÁLYOS. Kiss Pál a főiskolai tangazdaság esztergályos szak' munkása a központi műhelyben gépekhez egyedi alkatrészeket készít. (Elek Emil felv). ÉRDEKEGYEZTETÉS A YOR-BAN Szabadság miatt zárva Hernádi Judit hangja a legújabb hazai slágert búgja a hangszóróból. Akik hallgatják: a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyáregységének dolgozói. Kezük fürgén mozog, tempójukon nem látni, hogy a kollektív szabadság előtti utolsó munkanapjukat töltik a gépek mellett. TMK a varrodában Június 16 és július 2 között a tmk-sok vették birtokba a műhelycsarnokokat. Nem kis feladat várt rájuk. Fel keU újítania gépeket, eszközöket, az épületet, hogy egy évig ismét zavartalan legyen a termelés. — Nálunk a kollektív szerződés is rögzíti, hogy évente egy időben történik a szabadságolás. Aki tehát itt vállal munkát, annak ezt el kell fogadnia — tájékoztat Szilágyi József igazgató. A kollektív szabadságolásnak megvannak a nyomós indokai. Mivel ezidő alatt áll az üzem, jelentős energiamegtakarítást érnek el. A gépek, eszközök javítása mellett most történik az energia- hálózat ellenőrzése, a kazánok beszabályozása, az épület javítása s a nagy takarítás. Erre folyamatos munka mellett nem lenne mód. A szalagszerű gyártás pedig csak létszámtöbblet mellett tenné lehetővé az egyéni szabadságolást. A felsorolt érvek előtt meg kell hajolnunk. De vajon létezik-e, hogy az itt dolgozó 750 ember — akik többsége asszony és lány — mindegyikének megfelel a kiválasztott időpont? Igaz, döntés előtt megkérdezik a munkások véleményét is. De Szilágyi József is tudja: elképzelhetetlen, hogy mindenki elégedett legyen. Kisgyermekesek panasza — Főleg fiatalasszonyok zohorálnak azért, mert a szabadság és az óvodai szünet ideje nem egyezik — hallottuk £sikós Lászlóné szalagvezetőtől. — Nincs más megoldás, mozgósítani kell a rokonságot, hogy egy-két hétre vállalják el a gyereket. Néhány embernek ugyan szerencséje van, hiszen 20—25- en pár napig tovább dolgozhatnak. Például a készáruraktárban, vagy a befejező műveleteknél. Sajnos mindenkinek nem tudjuk megadni ezt a lehetőséget. Balázsi Éva a szerencsések közé tartozik. Szeptemberben férjhez megy, s az esküvő előtt érthetően szüksége lesz néhány napra. — Három napot nyerek azzal, hogy tovább dolgozhatom. összesen 16 nap szabadságom van, melyből egyet már kivettem. Az esküvőre 5 napom marad. Mivel nászút- ra is szeretnénk menni fizetés nélküli szabadságot kell kérnem. Vakáció a dohányföldön A dolgozók többsége nem ágál a szabadságolás ideje ellen. Sokuk falun él. Az ő vakációjukat évről évre a házkörüli munkák töltik ki. Mint Borók Ilona szabó szakmunkásét is. — Az idén még csak nem is gondolhatok nyaralásra, mert nincs megtakarított pénzem. Szüleimmel együtt Napkoron élek, dohányt termesztünk. Így nemigen fogok unatkozni a szabadság alatt. A VOR minden évben lehetőséget ad dolgozóinak az üdülésre. A SZOT-beutalók mellett sokan igényelhetnek helyet a vállalat Saját üdülőiben, így Római-parton, Agárdon, Gödön, Zalakaro- son,' Zamárdiban. Az idén 50-en jelentkeztek, akik kivétel nélkül lehetőséget is kaptak a pihenésre. Köztük Szász Elekné betanított munkás. — Férjemmel és a két gyerekkel június 21-től július 1-ig voltunk Zamárdiban. Ennek nagyon örülünk. De annak már nem, hogy a kislányom óvodájában július 16-án kezdődik a szünet. Az üdülés után a kisfiámat elvisszük Tarpára, a nagymamához. Július 16-tól ott nyaral a kislányom is. Nekem a szabadság után még 8 napom marad, amit augusztusban együtt szeretnék tölteni a gyerekkel. Házi Zsuzsa „Öltöző...“ A z építkezésre, melynek végeredménye egy szuperhigiénét szolgáló intézmény lesz, megérkezett a teherautó. Rajta egy tucanyi öltözőszekrény. A munkásoknak. Minden darab rozsdás, csorba, horpadt, kopott, piszkos. Amikor megláttam, úgy véltem: .ezt éppen elviszik, mert használhatatlan. Tévedtem. Nézte a szállítmányt brigádvezető, építésvezető, szakmunkás, segédmunkás, arra- járó. És mindenki csóválta a fejét. Sajnos, senki nem akadt, aki azt mondta volna: no, ezt szépen vigyék vissza annak, aki küldte. Érzésem szerint, ez a szakszervezeti bizalmi kiváló intézkedése lehetett volna. Ilyen öltözőszekrényt még a nehezebb gazdasági körülményekre hivatkozással sem lehet embereknek szánni. Mélyen lebecsüli a munkást, s kicsit még azt a véleményt sugározza: nekik ez is jó. De folytassuk %zzal: az építésen dolgozók minden munkafázisa igényes, egy majdani steril környezet kialakítását célozza. Erre fel saját ruháikat özönvíz előtti rozsdás szekrénybe kell, hogy zárják. Minden munkásellátási eszköz egyrészt funkcionális, másrészt nevelő célokat is betölt. Ezek a szekrények egyiknek sem feleltek meg. (bürget) Tiszavasvári: Szakcsoport, szövetkezetben A Tiszavasvári Építő és Szolgáltató Szövetkezetben a közelmúltban három szakcsoportot alakítottak. A tiszavasváriak jól használták ki az új rendelet adta lehetőségeket és a három szakcsoportban huszonöt dolgozójuknak engedélyezték a plusz munkát és a többlet jövedelmet. A Reagál és a Panel nevet viselő szakcsoport építő, javító és karbantartó tevékenységet kíván folytatni. Ezek a szakcsoportok a szövetkezettel kötött megállapodás értelmében vállalták két nyolclakásos családi ház felépítését. A házak Tiszavasváriban épülnek, de szó van arról, hogy később a két kollektíva munka után a környező községekben is vállal munkái A munkavégzés feltételeinek megteremtését a szövetkezet segíti. A Vasas névre „keresztelt” szakcsoport havonta 50—60 órában forgácsoló munkát végez. Ez a kollektíva havonta két szombatját, illetve két vasárnapját munkával tölti. Autóalkatrészeket gyártanak a szövetkezetnek és a budapesti AUTÓVILL-nek. Ezek az alkatrészek — közvetve — exportra kerülnek. A „maroknyi” szakcsoport működése így népgazdasági szempontból is hasznos. ^^Tlem szoktunk — mert I ki egyszerűen lehetetlen KAI vállalkozás is lenne — minden nyugdíjba vonulónak lapunk hasábjain jó pihenést kívánni. Füzessi Imrével, a Nyíregyházi Széchenyi István Közgazdaság! Szakközépiskola tanárával most mégis kivételt teszünk. Engedjen meg az olvasó egy szubjektív megjegyzést: e sorok írója is akkor került eme iskola falai közé, amikor a tanár úr első tanítási évét kezdte. A háború zűrzavara után, a Szabolcs utcai ócska, földszintes épületben, ahol még az íráshoz és az üléshez is úgy kellett összehordani a legkülönbözőbb bútordarabokat. Füzessi tanár úr 35 évvel ezelőtt, 1947. szeptember elsején lépett a magyar oktatásügy szolgálatába. Akkor, amikor a szabolcsi, a nyíregyházi szegény emberek gyerekei először érkeztek nagy hullámban a középiskolába, hogy friss aggyal, kitágult szemekkel és nagy- nagy tudásszomjjal szívják magukba az új ismereteket. Ennek a nem nagy létszámú, de lelkes társaságnak •volt az osztályfőnöke Füzessi tanár úr, aki rögtön szervezője és segítője lett a Diákszövetség iskolai munkájának, a városi diákmozA tanár ur galomnak. A fényes szelek korszakában Füzessi Imre hozta létre a megye első népi kollégiumát, a Véső utcán, egy több mint százéves régi épületben. S bár a helyiségek és berendezésük is ütöttek-'kopottak voltak, a kollégium szelleme új volt és friss. Besugározta az iskolát, a város és a megye oktatásügyét. Jól emlékszeni 1948 nyarára, amikor Szabolcsból innen vitték a munkás- és parasztgyerekeket az első tiszti akadémiára, a néphadsereg első tiszti karába. Azóta százak és százak kerültek ki innen az ország felelős közéleti posztjaira, lettek államtitkárok, vállalatvezetők, megyei tanácselnökök, vezető pártmunkások,^ pénzintézetek vezető szakemberei. És itt a megyében is sok-sok gyakorlati szakember állja meg a helyét a közben sokasodó iparvállalatokban, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok fontos posztjain. Füzessi tanár úr — és a vele dolgozó többiek — nagyon mélyről indult fiatalemberekkel kezdték meg a munkát 35 évvel ezelőtt. Olyanokkal, akik petróleumlámpás kis házakból érkeztek ebbe az iskolába, a még ma is korszerűtlen kollégiumba, s becsülték meg azt a lehetőséget, amit számukra a nép állama adott. A tanár úr és iskolája az életre, a gyakorlatra, a munkára nevelt. Füzessi Imre jegyzeteket, tankönyveket is írt a számvitel, az üzemgazdaság tárgyaiból. Az ő 35 éve az új szocialista iskola három és fél évtizede, egyben a felszabadulás utáni életünk hűséges tükörképe is. K. J. K íváncsiak voltak az áfész vezetői, hogy mennyire elégedett, vagy éppen elégedetlen a porosaimat lakosság a szövetkezet munkájával. Véleményeket kértek, hogy okulva azokból, magasabb színvonalon dolgozhassanak. Tizenhét pontos kérdőívet állítottak össze. Véleményt kértek az' üzleteikről, a kenyér, a félkész étel, a konzerv és tisztított baromfi, a hús és töltelékáru, az élőhal, a tej és tejtermék ellátásáról.
