Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-12 / 136. szám

* HÉTVÉGI MELLÉKLET 1982. június 12. O Lakberendezés 1982 KIÁLLÍTÁS A NYÍREGYHÁZI SZAMUELY LAKÓTELEPEN Az otthonteremtéshez ad hasz­nos tanácsokat, jó ötleteket a kö­zelmúltban megnyílt „Lakberen­dezés 1982”, a megye bútoripari termékeit bemutató kiállítás, amely az építőipari napok kere­tében került megrendezésre. Színhelye: Nyíregyházán a Sza­muely lakótelep 31. jelű épületé­nek földszinti lakásai, melyeket a lakók még nem vettek a bir­tokukba, s így az OTP megyei igazgatósága alkalmat adott e ki­állítás megrendezésére. Egy há-, rom plusz egyes, egy kétszobás, valamint egy másfélszobás lakást varázsoltak korszerű otthonokká. A kiállítást a Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat rendezte, a Vasvill, az Amfora és a Kelet-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagyke­reskedelmi Vállalattal karöltve. Első képünkön a Szatmár Bú­torgyár „Rebeka” elnevezésű ülőgarnitúrája és a „Szamos 1” szekrénysora látható. A következő képen „Herkules” fantázianevű étkezőgarnitúra, va­lamint a „Siklós” ebédlőbútor egyik darabja látható, melyek szintén az előbbi gyár termékei. Ügy mint a harmadik képen lát­ható „Bereg” ülőgarnitúra. A kö­vetkező képen a házgyári laká­sokban található beépített kony­habútor látható. Itt a hangsúly most a terítésen, a konyhai fel­szereléseken van. A kép jól pél­dázza: a helyesen megválasztott étkészletek, felszerelések, az íz­léses terítés barátságossá, kelle­messé tudja tenni az egyébként egyszerű beépített bútorokból álló konyhát. Természetesen a fürdőszoba sem maradhat ki egy lakás tel­jes bemutatásából, s utolsó ké­pünkön pedig a gyerekek „fel­legvárát” mutatjuk be, ahol a „Csöpi” elnevezésű gyermekszo­babútor kapott helyet, s az ügye­sen megválasztott kiegészítőkkel igazán vidám, hangulatos otthont nyújt a gyerekeknek. A kiállítás nagy erénye, hogy a bútorok, lakberendezési tárgyak, egyéb kiegészítők egy része máris kaphatók, vagy rövidesen megtalálhatók lesznek az üzle­tekben. A Szatmár Bútorgyár és a Nyíregyházi Bútoripari Szövet­kezet kiállításon látott termékei ugyanis minden valószínűség sze­rint nagy érdeklődésre tarthatnak számot a vásárlók körében. ■ B Üvegek tisztítása Sokan gyűjtik a mutatós és szép üvegeket, és díszként használják. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az üvegek csak akkor szépek, ha tiszták. A már egyszer tisztára mo­sott és csupán szép formájuk vagy érdekességük miatt tar­tott üvegek esetében elegen­dő, ha takarítások alkalmá­val száraz ruhával letöröljük. A használaton kívüli befőttes, lekváros stb. üvegeket is min­dig tisztára mosva tegyük el. Általában elég, ha a kevésbé piszkos üvegeket mosogató­szeres, langyos vízzel alapo­san átmossuk és jól kiöDlít- jük. Az erősen szennyezett üve­gek mosása azonban már kis­sé több munkát igényel, de nem megoldhatatlan feladat. A legpiszkosabb üveg is meg­tisztul, ha erősen oldott ház­tartási sósavval töltjük meg, és ezt az oldószert körülbe­lül 20—25 percig benne hagy­juk. A sósavas vizet azután még további tisztítandó üve­gek mosására felhasználhat­juk. Mosás után az üveget többször és alaposan öblítsük ki hideg vízzel. A kevésbé piszkos üvegbe szórjunk apróra összetört to­jáshéjat, vagy kávézaccot, és azután töltsük tele langyos vízzel. Többször alaposan ráz­zuk fel. Nagyon • rövid idő alatt teljesen megtisztul. Mo­sás után az üveget alaposan és jól kell kiöblíteni, először langyos, majd hideg vízzel. A hasas és szűk nyakú üve­gek tisztítására kiválóan al­kalmas a nagyon apró dara­bokra összetépett újságpapír, melyet az üvegbe gyömöszö­lünk. Erre azután langyos vi­zet kell önteni és pár percig rázogatni. Amikor a papír már teljesen elfoszlott, akkor a vízzel együtt kiönthetjük. Tejet, kakaót, vagy egyéb zsíros holmit kézmeleg ultra mosóporos vízzel lehet szépen kimosni. Az üvegeket mindig a nya­kuknál lefelé fordítva szárít­juk, mert csak így tud a víz egyenletesen kicsurogni. Sötét üveget mérgező anyag­gal soha ne tisztítsunk. Élelmiszereink nyári tárolása A nyári 20—30 C° hőmérsékle­ten ételeink, élelmiszereink gyor­san megromolhatnak, főleg azok, amelyeknek magas a fehérje- és víztartalmuk. A romlást okozó csirák, kórokozók ugyanis a me­legben gyorsan szaporodnak. Az élelmiszerek, ételek romlása el­len a tárolási hőmérséklet csök­kentésével, a hűtőszekrények tervszerű használatával eredmé­nyesen védekezhetünk, mert ala­csony hőmérsékleten a mikroor­ganizmusok életműködése, szapo­rodása lelassul, majdnem meg­szűnik. Sok háztartásban, főleg ott, ahol az elektromos energiaellá­tás korlátozott, még mindig hasz­nálnak természetes vagy mester­séges jéggel hűtött ládákat, szek­rényeket. Ezeknél arra kell vi­gyázni, hogy a hűtésre használt jég ne érintkezzék közvetlenül az ételekkel, élelmiszerekkel. A jég­szekrényekben általában közé­pen, külön jégtartóban kell a je­get tárolni, és kétoldalt, kellően elkülönítve, helyezzük el az élel­miszereket. A tárolás során meg­olvadó vizet rendszeresen le kell ereszteni, és a jégszekrényt vagy ládát alaposan kimosni, fertőtle­níteni. Ahol ennek megvannak a lehetőségei — különösen falun, tanyán —, ásott kutat is felhasz­nálhatunk ételek, italok hűtésére: az ételt, gyümölcsöt, stb. a kútba leeresztett tiszta vederben kell tartani, és a kút hideg vize biz­tosítja a lehűtést. Az viszont ter­mészetes, hogy eközben nem érintkezhet a kútvízzel. Csak ivásra alkalmas, tiszta kútvíz használható fel erre a célra! A modern hűtőszekrények bel­ső hőmérsékletét az igényekhez alkalmazkodva lehet házilag sza­bályozni. Ajánlatos a hűtőszek­rényben hőmérőt elhelyezni, és azon a mindenkori hűtési hőmér­sékletet ellenőrizni! A hűtőszekrénybe csak megmo­sott, lefedett vagy becsomagolt és hideg ételt helyezzünk el! A me­leg ételből felszálló pára ráfagy, rácsapódik az élelmiszerekre és a hűtőtestre, amit jéggel von be, és ezzel csökkenti a hűtés haté­konyságát. Arra is vigyázni kell, hogy csak száraz étel kerüljön a hűtőtérbe. Szagos ételt lefedve, légmentesen lezárva helyezzünk be, mert kü­lönben a többi élelmiszer is át­veszi a szagát. Kolbász, szalonna, füstölt áruk száraz, sötét, leve­gős kamrába valók, ahol a kül­sőnél alacsonyabb a hőmérséklet. Száraz tésztát ne tegyünk a hű­tőbe, mert a lehűtés rontja ezek élvezeti értékét (például élesztős tészták, kisütött pogácsa, stb.). Ne készítsünk egész hétre előre ételeket, csak akkor, ha mínusz 10, mínusz 20 C°-os mélyhűtő re­kesszel rendelkezünk. A már egyszer felmelegedett ételt ne hütsük le újra, mert közben bak­tériumokkal fertőződhetett. Az ilyen ételt gyorsan süssük vagy főzzük át, és fogyasszuk el mi­nél előbb. Az ételek egészséges voltát a legegyszerűbben érzékszerveink­kel ellenőrizhetjük. Az étel, ital megváltozott íze, színe, szaga vagy állománya jelzi a megindu­ló romlást, például a hús színe megváltozik, szaga idegen, kelle­metlen, színe eltér a megszokot­tól, állománya pedig tapadós, ra­gadós, foszlós, stb. lesz. Az ilyen étel elfogyasztása ételmérgezést okozhat. Vigyázzunk arra, hogy csak annyi élelmiszert tartalékoljunk, amennyit otthon biztonságosan el tudunk helyezni, a romlástól megvédeni. (Vegyük figyelembe a mélyhűtőrekesz befogadóké­pességét, a hűtőszekrény belsejé­nek tárolási kapacitását, stb.) Rudnay János A kisgyermekeket fenyegeti; A küllősérülés Újra itt a nyár, a gyerekek szá­mára legtöbb őrömet, játékot, szórakozást ígérő évszak. A bal­eseti statisztikák viszont azt mu­tatják, hogy utcán, játszótéren és vízparton ilyenkor leselkedik rá­juk a legtöbb veszély. Ezúttal egy nem annyira a nyári örö­mökkel összefüggő, inkább csak a nyári hónapokban gyakran elő­forduló sérüléstípusra, az úgyne­vezett „klillősérülésekre” szeret­ném felhívni a figyelmet. A sérülés körülményei csaknem mindig azonosak. A kerékpár csomagtartójára ültetett kisgyer­mek szétterpesztett lábait egy idő után leengedi, sarkát, bokáját a kerékpárküllők megnyúzzák, fel­csavarják. 1981 nyarán csak a nyíregyházi baleseti sebészeti szakrendeléseken 155 kis sérültet kezeltünk küllősérüléssel. Az egyébként is súlyos, nyúzásos sérülésekhez 30 esetben a boka- és lábszárcsontok törése is tár­sult. A sérülés rendkívül nagy fáj­dalommal jár. A gyógytartam többnyire meghaladja a 21 napot, csonttörés esetén pedig a hat he­tet. Leggyakrabban a 2—5 éves korú gyermekek sérülnek, s kü­lönösen gyakori azoknak a gyer­mekeknek a sérülése, akik éle­tükben először ülnek kerékpár- csomagtartóra. Sajnos akkor is bekövetkezhet a baleset, ha csak lassan tolják a kerékpárt, s a vezető nem száll fel. A hátul ülő kisgyermek szempontjából ugyan­is teljesen mindegy, milyen se- bességgel halad a kerékpár. Pici lábait nem bírja néhány percnél tovább terpesztett helyzetben tar­tani. Kedves apukák, anyukák! Próbálják csak meg 5—10 percig azt a testhelyzetet felvenni, amit kicsinyeiktől elvárnak, mikor ma­guk mögé ültetik őket a kerék­párra! Beláthatják, hogy nagy odafigyelést és állandó erőkifej­tést igénylő, fárasztó feladat ez. A küllősérülések nem véletlen balesetek, bekövetkezésük tör­vényszerű, csupán a hely és az időpont esetleges. Megfelelő elő­vigyázatossággal valamennyi ilyen baleset megelőzhető lenne. Hiba lenne arra kényszeríteni a szülőket, hogy lemondjanak a gyors és kényelmes kerékpárról, és nagy távolságra karon cipel­jék kicsinyeiket. Az a gyakran látott megoldás sem jó, amikor a gyermek lábát a kerékpárvázhoz kötözik. Ezzel annyira kiszolgál­tatottá teszik őket, hogy egy eset­leges boruláskor a legelemibb vé­dekezésre sem lesznek képesek. Ezek a balesetek egyetlen mó­don, megfelelő védőeszközök használatával előzhetők meg — mint a vázra szerelhető gyermek­ülés, a lábak elfáradását meg­akadályozó lábtartó, valamint a hátsó kerekek két oldalára sze­relhető úgynevezett „szoknyavé­dő”. Sajnos a régebben oly diva­tos szoknyavédő hálók nem kap­hatók, és a forgalomban lévő im­port kerékpárok sárhányóján sincsenek felszerelésükre alkal­mas lyukak. Helyettük azonban forgalomban vannak ugyanilyen célt szolgáló plexi-lapok. Igaz, nem szépek, de a küllősérülések megelőzésére kiválóan alkalma­sak. Az Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat illetékeseitől megtud­tuk, hogy a felsorolt cikkek üz­leteikben jelenleg is kaphatók. Apróságok ezek, melyekről gyer­mekeink biztonsága érdekében nem szabad lemondanunk. Dr. Noviczki Miklós r Étlapunkon: SÜLTBURGONYA-LEPÉNY RETEKKEL HOZZÁVALÓK 4 SZEMÉLY­NEK: fél kg burgonya, 1 beáz­tatott zsemle, 1 hagyma (lereszel­ve), 5 dkg darált marhahús, 2 to­jás, kb. 6 evőkanál olaj, vala­mint: 2 közepes nagyságú fehér retek, só, bors, 3 evőkanál ecet, 2,5 dl tejfel. A burgonyát meghámozzuk és megmossuk, majd lereszeljük. A kinyomkodott zsemlével, hagy­mával, darált hússal és tojások­kal jól elkeverjük. Sózzuk és borsozzuk. Az olajat nagy serpe­nyőben felforrósítjuk és a bur­gonyakeveréket beletesszük, és egyenletesen elosztjuk. Közepes lángon addig sütjük, amíg az alja ropogós barna lesz. Majd megfordítjuk és másik oldalát Is ropogós barnára sütjük. A retek- salátához a retkeket meghámoz­zuk, lereszeljük, tálha tesszük és megsózzuk, borssal és ecettel ízesítjük. Végezetül ráöntjük a tejfelt és jól elkeverjük. Meg­ízesítjük és a burgonyalepénnyel együtt fogyasztjuk. BURGONYAGOMBÖC GOMBASZÓSSZAL HOZZÁVALÓK 4 SZEMÉLY­NEK: 25 dkg gomba, 1 fej hagy­a burgonya ma, 1 evőkanál vaj, 2,5 dl víz, • paradicsompüré (2 kis doboz), 12 dkg főtt sonka, burgonyagombóc. A burgonyagombócokat sós vízben kifőzzük. A gombát meg­tisztítjuk, a hagymát feldarabol­juk és a gombával együtt forró vajban megpároljuk. Felöntjük vízzel és belekeverjük a paradi­csompürét. Felforraljuk, és be­levágjuk a sonkát. A burgonya­gombóc mellé tálaljuk. ZÖLDBORSÖS BURGONYASALÁTA HOZZÁVALÓK 4 SZEMÉLY­NEK: 80 dkg főtt burgonya, 28 dkg zöldborsó (üveges); a mari­nádhoz: 1,5 dl fehér bor, 1 citrom leve, só, bors, 1 fej hagyma (feldarabolva), kakukkfű; a ma­jonézhez: 2 dl tejföl, 10 dkg cse­mege uborka, kapor, petrezse­lyem, snidling, 4 evőkanál ubor­káié, só, bors, kevés citromlé. A burgonyát karikára vágjuk. A zöldborsót lecsepegtetjük. A marinádhoz valókat összekever­jük, a burgonyára és a borsóra öntjük. Lefedve állni hagyjuk. A majonézhez valókat is összeke­verjük és a burgonyával elkevert zöldborsóhoz öntjük. Adhatunk virslit mellé. KM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom