Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-12 / 136. szám
m Létérdek az együttoiködés i zony os értelemben U fordulóponthoz érkezett a szocialista országok integrációs szervezete. Az elmúlt évek gazdasági fejlődése során új kérdések vetődtek fel, amelyekre külön-külön és együttesen is választ kell adniuk a KGST-tagállamok népgazdaságainak. A hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek kezdetén valamennyi szocialista országban lassult a növekedés üteme, és egyre inkább kiütköztek a termelés hatékonyságának fogyatékosságai. Tarthatatlanná vált az energiák és nyersanyagok korábban megszokott túlzott felhasználása. Sürgető feladat ’ a termelési szerkezet korszerűsítése, és a takarékosabb, jövedelmezőbb gazdálkodás feltételeinek kialakítása. Mindaddig azonban amíg e téren nem tudnak kellő eredményt elérni, a növekedés számottevően nem gyorsítható. Mindez kihát a KGST-tagországok együttműködésére ii. A hetvenes évek közepétől lelassult a szocialista országok közötti árucsereforgalom növekedésének üteme. Magyarország külkereskedelme KGST partnereivel 1970 és 1975 között — az árnövekedést leszámítva — mintegy 70 százalékkal nőtt. • A következő ötéves tervidőszakban a növekedés mértéke már csak 25 százalékot ért el. Ez magyarázza, hogy a XXXVI. KGST-ülés- szakon az együttműködés új formáinak kialakításáról oly sok szó esett. A küldöttek a legnagyobb figyelmet az 1986—1990. évi tervkoordináció programtervezetére fordították. Ez nemcsak a tervegyeztető munka további fő irányaihoz ad általános útmutatást, hanem új követelményeket is megfogalmaz. Többek között azt, hogy az érdekelt országok gazdaságpolitikájukat teljes egészében egyeztessék. Ennek megvalósítása mindenképpen jelentős előrelépés lenne az együttműködés új feltételeinek megteremtésében. Ez a tevékenység az elképzelések szerint a nemzetközi munkamegosztás koncepciójának kidolgozása mellett kiterjed olyan területekre is, mint az intenzív fejlesztés közös feladatainak meghatározása, az együttműködés fejlesztése az anyagi termelésben, a tervezésben, a valutáris és pénzügyi kapcsolatok korszerűsítésében. A termelési szerkezet korszerűsítésére ma minden szocialista országban feltétlenül szükség van, döntő mértékben ettől függ, hogy az elkövetkező években miképpen gyorsíthatják a fejlődés ütemét, illetve menynyiben kényszerülnek viszszafogására. A szerkezeti gondok megoldásához jelentősen hozzájárulhat a KGST keretében folyó gyártásszakosítás, illetve kooperáció. Már csak azért is, mert az árucsere-forgalom lassuló növekedési üteme ellenére a kooperációban gyártott termékek szállításai továbbra is dinamikusan bővültek. Amíg az idén a tervek szerint a magyar rubel elszámolású kivitel 8,9 százalékkal növekedik, addig a két- és sokoldalú együttműködésben gyártott termékek exportnövekedése meghaladja a 13 százalékot. Ezért is foglalkoztak az ülésszak résztvevői olyan alaposan a kooperáció és a gyártásszakosodás előrehaladásával és a ma még meglévő gondokkal, ellentmondásokkal is. Lényegében a közös szükséglet szülte a mostani ülésszakon elfogadott két új együttműködési programot is, melyek a mikroprocesz- szoros technika fejlesztését, illetve az ipari robotok ■gyártásának megvalósítását tűzik ki célul. A programok kidolgozása a szocialista országok viszonylagos lemaradása, illetve a tőkés országok embargója miatt vált sürgőssé. A legtöbb KGST- tagországban már eddig is jelentős erőfeszítéseket tettek a mikroprocesszoros technika fejlesztése terén. Magyarországon az orvos- technikai, mérlegtechnikai geofizikai mérőműszergyártásban már eddig is sikeresen alkalmazták a mikroprocesszorokat. A mikroprocesszorok alkalmazása azonban nem vált általánossá a népgazdaságban. Ezért Magyarország számára is fontos a most elfogadott program mielőbbi gyors megvalósítása. A z erőfeszítések eddiginél hatékonyabb ösz- szehangolása rövid és hosszútávon egyaránt — ez volt az, amiről a háromnapos ülésszak alatt a küldöttségek vezetői és tagjai tanácskoztak. Rövid távon mindenképpen az a legfontosabb, hogy a már megvalósuló együttműködésben minél kevesebb legyen a fennakadás. Kétségtelen, még e téren is sok a tennivaló — állapították meg többen a felszólalók közül. Hosszú távon viszont az eredményes együttműködés elsősorban a tagországok gazdaságpolitikájának egyeztetése révén lehetséges. Ennek keretébe illeszthetők be a megvalósuló és az elkövetkezendőkben kidolgozandó kooperációs egyezmények, amelyeknek realizálása így átgondoltabbá, összehangoltabbá és remélhetőleg tervszerűbbé vá_ ük. A nyíregyházi dohányfermentáló vállalat laborjában ellenőrzik a dohány minőségét. Mlinár- csik Istvánné még a tavalyi tér- más fehérjetartalmát vizsgálja. s Növelni kell a termelés korszerűségét Nyikolaj Faggyejev sajtótájékoztatója Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára pénteken, a Duna Intercontinental-szál- lóban tájékoztatta a hazai és külföldi újságírókat a KGST XXXVI. ülésszakának tapasztalatairól. — A mostani ülésszaknak különösen nagy volt a jelentősége — mondotta —, mert delegációink a korábbiaknál bonyolultabb, feszültebb nemzetközi viszonyok között országaink fejlődése szempontjából kulcsfontosságú kérdéseket vitattak meg, és hoztak határozatokat, írták alá egyezményeket. Rámutatott, hogy ma a KGST-közös- ség sokkal szorosabb kapcsolataira van szükség, mint valaha, hogy az USA és egyes NATO-körök által fokozott feszültség, a diszkrimináció ellenére gazdaságaink továbbfejlődjenek, korszerűsödjenek. Megalapozott célokat rülmények ellenére az utóbbi években is megoldottuk feladatainkat, egészében növekedett a KGST-országok gazdasági és műszaki-tudományos ereje. A KGST-ben megvalósult együttműködésnek nagy része van abban, hogy országaink gyarapodnak. Ha például valaki Magyarországon vagy más KGST-államban körülnéz, könnyen meggyőződhet arról, hogy olyan országban jár, ahol minden feltétele megvan annak, hogy az emberek nyugodtan és szabadon éljenek. Helyzetünk, gazdálkodásunk persze nem problémát- lan. Még biztonságosabbá kell tehni az energia- és anyagellátást, növelni a termelés korszerűségét, s az ipart, a mezőgazdaságot, a lakosságot is korszerűbb termékekkel kell ellátni. A tűztünk magunk elé, hiszen a nehéz külső és belső kö- (Folytatás a 4. oldalon) Nyíregyházán rendezik a X. Honismereti Nyári Akadémiát Július 12. és 17. között Nyíregyházán rendezik a X. jubileumi Honismereti Nyári Akadémiát, melynek előkészítésére a héten megyei szervező bizottság alakult a Hazafias Népfront, a megyei tanács, a KISZ, a megyei-városi művelődési központ, a múzeum és a levéltár képviselői- jből. A Hazafias Népfront Országos Titkársága és a Népművelési Intézet nyári honismereti akadémiájának színhelye a nyíregyházi tanárképző főiskola lesz. A résztvevők főként a mai falu tár- ; sadalmi változásait, — életmódváltás, művelődés, népi kultúra, demográgiai szerkezeti összefüggéseit vitatják meg a honismeret szemszögéből. Az első Honismereti Nyári Akadémiát 1972-ben Nyíregyházán rendezték. A tizedik, szintén a szabolcsi megye- székhelyen sorra kerülő akadémiára mintegy 120—150 érdeklődőt várnak az ország minden részéből. Ez idő alatt a megyeszékhelyen változatos művelődési programokról is gondoskodnak; a megyei-vá- rosi művelődési központban színes folklór műsor, népművészeti, zenei rendezvények várják a résztvevőket, akik megismerkedhetnek a múzeumfalu érdekességeivel is. ötvenéves a kórház Jubileumi ülés Mátészalkán Mátészalkán, a helyi kórház fennállásának 50. évfordulója alkalmából ünnepi ülést rendeztek pénteken, június 11-én. A megjelenteket — a megye és a város párt- és állami vezetőit, a társadalmi és tömegszervezetek képviselőit, valamint az egészségügynél dolgozókat Lánczi János, a városi tanács elnöke köszöntötte. Ezt követően dr. Tar Imre, az MSZMP megyei bizottságának első titkára tolmácsolta a pártbizottság és a megyei tanács köszöntését a jubiláló intézmény valamennyi dolgozójának. Beszédében méltatta a mátészalkai kórház szerépét abban a hatalmas munkában, melyet a népegészségügy érdekében kifejtett. Hangsúlyozta: azon a vidéken vált jelentős intézménnyé a kórház, mely a múltban szegénységével, elmaradottságával tűnt ki. A köszöntést követően dr. Csiszár Gusztáv, a kórház igazgatója adott történelmi visszapillanást, méltatta az alapítókat, akik 50 évvel ezelőtt dicséretes képviselői voltak az egészségügynek Szatmár- ban. A jubileumi ülést köszöntötte dr. Füzy István, az Az ünnepi ülés résztvevői Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete főtitkára, dr. őry Imre, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, akik kitüntetéseket adtak át. Az egészségügyi miniszter dicséretében részesült: Andrási Magdolna Porcsalma, dr. Bertóti Jánosné Mátészalka, Dicső Béla Győrtelek, Géressy Ferencné Mátészalka, Halmi József né Tyúkod, Hegyes Istvánné Fülpösda- róc, Jakab Ács József Mátészalka, Kolláth Istvánná Mátészalka, dr. Sófi Gyuláné Mátészalka, Szántó Gusztáv- né Nagyecsed, özv. Szűcs Lászlóné Mátészalka. Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozatot kapott: Har- sányi Imre és Kádár Piroska Mátészalka, oklevélben részesült: Bíró Istvánné, Ga- csályi Piroska és Pankotai Sándor. A kórház jubileuma alkalmából alapított emlékérmet — Tóth Sándor Munkácsy- dí jas alkotását — kapta: Dalmi Erzsébet, dr. Magos Ferencné, Kiss Istvánné. Tizenöten a Kiváló Munkáért kitüntetést kapták meg. A FÉMMUNKÁS balkányi gyárában az ajtók és ablakok összeállítását, a sarkok illesztését és a készre hegesztést automata gépek végzik. (Jávor L.) (-----------------------'-------------------A minőségileg új és bonyolultabb körülmények közepette épülő szocializmusunkban egyre fontosabb szerepet kapnak az emberi magatartások. A ma emberétől elvárható magatartásformákat dőreség lenne rangsorolni, hisz’ mindegyik a maga idejében és helyén nem pótolható mással. Hogy mégis épp az önzetlenség kerül most előtérbe, annak aktualitása van. Ma tanácskozik a Magyar Vöröskereszt Szabolcs- Szatmár megyei Szervezetének küldöttgyűlése. A Vöröskereszt hagyományosan azok mozgalma, akik önzetlenül, hálát és viszonzást nem várva munkálkodnak az emberért, a társadalomért, a környezetért — vagyis mindenkiért és mindenért, aki és ami rászorul a figyelemre, gondoskodásra. Békeidőben aligha képzelhető el nemesebb és szebb feladat, mint felválÖnzetlenek lain! a lelkileg és fizikailag egészséges emberközösségek alakítását, a magukra maradtak istápolását, nemzedékek felkészítését a modern, káros hatásoktól mentes életre. A megyénkben vöröske- résztes megbízatást vállalók tízezrei — minden nem, foglalkozás és korosztály képviselői — mély felelősségérzettől hajtva kértek és várnak részt ebből a munkából. Véradók, elsősegély- nyújtók, üzemi és szövetkezeti aktivisták, pedagógusok és diák-vöröskeresztesek, öregeket és betegeket patronálok, környezetüket emberivé tevő brigádok és orvosok akik szabad óráikat adják — hivalkodás nélküli munkásai a minőségileg jobbá teendő társadalomnak. Az elmúlt hónapokban tartott sok száz taggyűlés, küldöttértekezlet, munka- és lakóhelyi tanácskozás azt bizonyította: fokozódó elismerés, megbecsülés, tisztelet övezi fáradozásaikat. T öbbre nem vágynak, többet nem adhat senki nekik, mint ezt a megbecsülést, tiszteletet és köszönetét. Ésszel fel-, szívükkel megfogott korunk munkásai ők, kiknek győzelem a megszüntetett kín, a megszületett mosoly, az enyhült szenvedés, az embert ölelő szép környezet, a segítő kezet elfogadó kéz. Ha viszonzást nem is várnak, elismerésünkkel ne fukarkodjunk. J XXXIX. évfolyam, 136. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1982. június 12., szombat
