Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-06 / 131. szám

4 1982. június 6. Kelet-Magyarország Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége ülésén az SZKP KB májusi plénumán elfogadott élelmiszerprogram meg­valósításának feladatairól beszélt. <___________________________> A HÉT — CÍMSZAVAKBAN: HÍTTFÖ: Leonyid Brezsnyev és Le Duan találkozója Moszkvában — Spanyolország a NATO 16. tagja — Szovjet és amerikai bejelentés a START tárgyalás június 29-i megindításáról — A konzervatív jelölt győzelme a kolumbiai elnökválasztásokon KEDD: Gustáv Husák vezetésével csehszlovák küldöttség tárgyal a szovjet fővárosban — Az olasz gyáriparosok egyoldalúan felmondják a mozgó bérskáláról kötött egyezményt, ál- talános tiltakozó sztrájk SZERDA: Erich Honecker vezetésével NDK delegáció érkezik Budapestre — A kínai kormányfő Japánban — A magyar külügyminiszter Kanadában CSÜTÖRTÖK: Todor Zsivkov ausztriai munkalátogatása — A DÍVSZ közgyűlése Prágában — Az öböl menti országok 25 milliárd dolláros újjáépítési segélyt ajánlanak, ha Irán hozzájá­rul az Irakkal vívott háború befejezéséhez — Tárgyalás Namíbiáról. PÉNTEK: A hét vezető tőkés állam csúcstalálkozója Versailles-ben világgazdasági problémákról Londonban merényletet követnek el az izraeli nagykövet ellen, izraeli légitámadás­sorozat libanoni célpontok ellen, Bejrut a Biztonsági Tanács összehívását kéri — Jaru­zelski Bukarestben SZOMBAT: Katonai felvonulás és előkészületek a falklandi főváros körüli csatára, az angol és > amerikai szavazás meggátolja a Biztonsági Tanácsban a tűzszüneti felhívás elfogadását A hét három kérdése O Mit jelent a tárgyalá­sok felélénkülése? A most záruló hetet, minden túlzás nélkül, a tárgyalások hetének is nevezhetnénk. A jelentések sokféle diplomá­ciai tevékenységről tudósítot­tak : nyugat—nyugati, ke­let—keleti- és - kelet—nyugati eszmecserékről. Kezdetét vette a nyugati csúcstalálkozó-sorozat. Ver­sailles-ben, valóban pompás keretek között, prózaibb té­máról, a világgazdaság gond­jairól cserélték ki vélemé­nyüket hét vezető tőkés or­szág vezetői s aligha lehet kétséges: szóbakerültek a ke­let—nyugati kapcsolatok, va­lamint a Falkland- (Malvin) válság kérdései. Ez volt a nyitány, amelyet nemsokára NATO-csúcs követ Bonnban s egy rövid Reagan-látogatás Londonban és Rómában. A Varsói Szerződés orszá­gai között három kétoldalú eszmecsere zajlott, a legma­gasabb szinten. Budapesten a magyar—NDK, Moszkvá­ban a szovjet—csehszlovák és Bukarestben a román—len­gyel találkozó. (A hetedik VSZ-ország legfelső párt- és á lami vezetője, Todor Zsiv- k >v is utazott, Ausztriában tett rövid munkalátogatást.) A szocialista országok meg­beszélésein kifejeződött az óhaj a komoly nemzetközi párbeszédre, hogy a konfron­tációt és feszültséget egy enyhültebb állapot válthassa fel. A világgazdaság, . az együttműködés ugyancsali té­ma volt minden esetben, s az erre vonatkozó kétoldalú megbeszélések sokoldalúvá alakulnak majd a K©ST kö­vetkező kormányfői üléssza­kán, amelyre a napokban ke­rül sor hazánk fővárosában. A két oldalon történő „ala­pozás” összefügg azzal, hogy június végén, esetleg előtte, fontos összejövetelek várha­tók a kelet—nyugati viszony­latban is. Június 29-én star­tol a START, a hadászati fegyverrendszerek csökken­tését célzó szovjet—amerikai tárgyalássorozat, előtte New Yorkban, az ENSZ-kÖzgyű- lés rendkívüli leszerelési ülésszakának tanácskozása során lehetséges egy Gromi- ko—Haig találkozó s megnö­vekedett a valószínűsége egy őszi Brezsnyev—Reagan csúcsértekezletnek. A tárgyalás felélénkülése mindenképpen jó dolog, no­ha nem lehetnek illúzióink és túlzott várakozásaink. O Mi a helyzet a Falk­land- (Malvin-) szige­tek körül? Lassan több mint húszezer katona néz már egy­mással farkasszemet a kétne- vű szigetek, kétnevű fővárosa körül. Kölcsönösen nagy ka­tonai előkészületeket tettek a Port Stanley — Puerto Ar­gentine birtoklásáért vívott csatára. A mindössze hat asz­faltozott utcával és „béke­időben” 1080 lakossal rendel­kező település a hadi jelenté­sek középpontjába került. Londoni kommentátorok­nak az a véleménye, hogy ez­úttal nem valószínű „víkend- roham”, mert Thatcher asz- szony ez esetben kellemetlen helyzetbe kerülne Versailles- ben, ahol kollégái szeretnék a kizárólagos katonai megol­dástól eltanácsolni. Tartanak ugyanis Argentína és Latin- Amerika nehezen kiszámítha­tó reakcióitól... De hát ki tudja? Lehet, hogy a nyugta­tó jelentések csupán ködfüg­gönyül szolgálnak, hogy va­sárnap az argentinek „lazít­sanak” . .. A katonai lépés növekvő valószínűségére utal, hogy a Biztonsági Tanácsban nem koronázta siker az erőfeszí­téseket. O Mi történt Libanon­ban? Alig fejezte be vi­táját a Biztonsági Tanács a dél-atlanti krízisről, amikor Libanon újra sürgős összehí­vását kérte — az országot ért rendkívül súlyos bombatáma- dás-sorozat miatt. Az előzmények: a londoni Dorchester hotel előtt, egy diplomáciai fogadást követő­en, merénylet áldozata lett az izraeli nagykövet. Állapota válságos, a PFSZ egyértelmű­en elhatárolta magát a ter­roristacselekménytől, amelyet méltán ítél el a nemzetközi közvélemény. Mégis, a lon­doni géppisztolysorozatot használta fel ürügyként az iz­raeli vezetés arra, hogy a ta­valy júniusi „hatodik hábo­rú” óta a legsúlyosabb légi­támadást intézze Bejrút és az ország déli része, palesztin és libanoni célpontok ellen. A palesztin tüzérség válaszkép­pen észak-izraeli települése­ket lőtt. Ezzel a tavaly óta érvényben levő tűzszünetet az eddigi legsúlyosabb csapás érte, jövője bizonytalanná vált. Bonyolítja a helyzetet, hogy Izraelben a belpolitikai hely­zet meglehetősen ingatag, azt követően is, hogy a tizenkét hónap alatt lezajlott nyolca­dik bizalmi szavazás során a Begin-kormány alig vitte át a lécet. Márpedig az ország belpolitikai viharai rendsze­rint a határokon túl is érződ­nek, rendszerint bombák rob­banásának formájában. Ta­valy júniusban, a nagy Bejrút elleni légitámadás éppen egy rendkívüli választásokat elő­zött meg... Réti Ervin Tovább folytatódtak a harcok a Falkland-szigeteken. Képünkön: érkezik az utánpótlás a brit hídfőál­láson keresztül. KGST Életünk számokban A statisztikai táblázat ön­magában igazán nem szóra­koztató olvasmány, mégis ér­demes néha elgondolkodni a számözönön. Tavaly 9420 autóbuszt szállítottunk kül­földre, több mint kétmillió hektoliter bort és néhány va­gon híján 600 ezer tonna gyümölcsöt. Ezek még csak száraz adatok. Az elmúlt esz­tendőben 7 és fél millió ton­na kőolaj érkezett az ország­ba, 18 ezer teherautó, 743 vasúti teherkocsi és közel egymillió tonna műtrágya — ez megint csak néhány szám külkereskedelmi statiszti­kánkból. Ám mindjárt köze­lebb van az élet mindennap­jaihoz, ha valakinek azt mondjuk: az a tény, hogy az energiaszűkös világban is korlátozások nélkül — bár a kötelező takarékosság szel­lemében — gyújtjuk a vil­lanyt, kapcsoljuk be a ház­tartási gépeket, ülünk La­dánk vagy Trabantunk kor­mánykerekéhez, már a nem­zetközi munkamegosztás fon­tosságára utal. Ha pedig a konkrét példákhoz hozzátesz- szük, hogy népgazdaságunk nyersanyag- és energiabeho­zatalában a Szovjetunió, jó néhány más területen pedig a többi KGST-tagállam szál­lításai a meghatározóak, a statisztika egyszerre sokat­ránkzúduló hírei oly félreért­hetetlen világossággal ma­gyarázzák, milyen eltéphetet- len kapcsolat van a gazdasá­gi és politikai kérdések kö­zött, még az eddiginél is na­gyobb gonddal kell őrköd­A KGST-ORSZÁGOK RÉSZESEDÉSE A MAGYAR IMPORTBAN (1980) 82.0% <D Energia­hordozók, villamos energia 63,5% Gépek, szállító­eszközök, egyéb beruházási javak 57,5% & Fogyasztási iparcikkek A KGST ORSZÁGOK RÉSZESEDÉSE A MAGYAR EXPORTBAN (1980, %) nünk azon, hogy a nemzetkö­zi munkamegosztásban, s ezen belül a KGST-kapcsola- tokban nemcsak jól, hanem mind jobban álljuk meg a helyünket. A nehezedő kül­gazdasági feltételek mellett ma a szocialista országok együttműködésének különle­ges jelentősége van. Olyan világban élünk, amikor nem elég a tegnapi módszerekkel és a tegnapi gondolkodással színre lépni a világgazdaság­ban. Éppen a minap mondta a Tudományos Akadémia köz­gyűlésén helyzetünk bonyo­lultságát elemezve Bognár József akadémikus: „Lassú gazdasági növekedés esetén a belső piac szükségletei . . . lassan nőnek. A múlthoz vi­szonyítva csökkenő tenden­ciát mutat a KGST-országok vásárlóerővel fedezett felve­vőképességének növekedé­se ...” Azaz nemcsak a tő­késpiaci jelenlétünk, hanem itthoni és KGST-beli feltéte­leink is bonyolultabbak lesznek az elkövetkező évek­ben. Aki tehát ma a gazda­ság előtt álló feladatokra gondol, s ezen belül a test­vérországokkal való együtt­működésre, annak nagyon is gyakorlati tennivalókra kell figyelni. Gyors alkalmazko­dóképesség a nemzetközi pi­ac viszonylag rövid idő alatt átformálódó követelménye­ihez; rugalmasság a tervezés­ben, döntésben, végrehajtás­ban — ezek az első feltételek, amelyeket mind a magunk, mind barátaink számára fon­tosnak tartunk. Legalább ennyire lényeges, hogy vilá­gosan lássuk: a szocialista gazdaságban nincs más mér­ce az eredmény méréséhez, mint a jövedelmezőség, a ha­tékonyság. A szocialista ma­gyar gazdaságra és partnere­ire egyaránt érvényes a kor parancsa: az emberi ténye­zők, személyes felelősség, az erőforrások reális figyelem- bevételén alapuló kölcsönö­sen előnyös együttműködés. Gárdos Miklós A KIVITEL MEGOSZLÁSA ORSZÁGCSOPORTONKÉNT (1980) 30 50-r~ 100 -1 mondóvá válik. Akárcsak az előző számadatok, hiszen azok az autóbuszok Rostock és Szófia, Kiev vagy Harkov utcáin is járnak, budapesti vagy kaposvári öltönyt egy berlini vagy haiphongi fiatal­ember is kiemelhet szekré­nyéből. Az apró példák mind azt mutatják, mit is jelent tulajdonképpen mind hazánk, mind testvérországaink szá­mára az immár több mint három évtizedes szocialista gazdasági szervezet, a KGST léte és tevékenysége. Mint például az a nemrégi ülés­szak, amelyen Szegeden vet­tek részt három napig a KGST vízügyi szakértői: vízminőség-védelmi egyez­ménytervezetet dolgoztak ki a csehszlovák, jugoszláv, ma­gyar, román és szovjet szak­emberek. A terv a Tisza 150 ezer négyzetkilométeres víz­gyűjtő területének megannyi adatát tartalmazza, melyből az előbbi számokat is vettük. 1982 kora nyarán, amikor a világpolitika napról-napra Szocialista országok 55,1 KGST o. 51,5 Nem szocialista o. 44,9 VVV ! Összesen:'_ V\\\\\\YVN °Sioo,oí A BEHOZATAL MEGOSZLÁSA ORSZAGCSOPORTONKÉNT (1980) 10 30 50 _____________________________ 10° i-----1------r-----1------1-----t-----1 i 1 1 1 Szocialista 50,6 _________ országok _____________i--------------------------— KGST 47,3 országok ---­Nem szocialista 49'4 P —­országok ____________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom