Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-24 / 146. szám
1982. június 24. v Kelet-Magyarország 3 Afgán vendégek a kállósemjéni termelőszövetkezet kivarróüzemében. (Császár Csaba felvétele.) Sokan azt vallják ma, az öntözés drága dolog. Raka- mazon sem tagadják ezt, de ha a Tisza vizével a terméshozam a költségek arányában növelhetők úgy érdemes öntözni. Hogy mi minden kap a kiépített csőrendszeren csapadékot? A cukorrépát, lucernát már kétszer juttatták mesterséges esőhöz. Most a kukorica, búza és az alma van soron. Fontos a terméstöbblet : Rakamaz tavaly az öntözött területekről rekord- terméseket takarított be. Cukorrépából például hektáronként 53 tonnát, kukoricából 8 tonnát. Most úgy számolnak, — ezt ígéri is minden növény fejlettsége —, hogy az öntözés hatására 10—30 százalékkal lesz nagyobb a termésátlag. Sokat várnak egy új, az úgynevezett vízágyús öntözéstől. Vízágyúból, — egyenként 280 ezer forintért —, hármat vásárolt a tsz. Jellemző ezekre a berendezésekre, — hogy kimagasítva — 72 méter sugarú körben, messze magasan a gyümölcsfák koronája fölé lövelli a vizet. A hatás olyan, mintha égi eső esne. Ezzel már ki is mondtuk: a vízágyúkkal elsősorban a 280 hektár téli almát öntözik. A vízágyúk előnye más öntözőberendezésekkel szemben, hogy a nagy teljesítmény mellett könnyen, gyorsan telepíthetők, traktorvontatással. A rakamazi termelőszövetkezetben most azt tervezik, hogy újabb három vízágyút vásárolnak és a későbbiekben 12-re egészítik ki az öntözőarzenált, (s. e.) Elmondták: Afganisztánban a forradalom egy feudális rendszert döntött meg és ennek megfelelő a gazdálkodás színvonala is. A mezőgazdaság termelési szerkezetében az éghajlatnak és a földrajzi viszonyoknak megfelelően a Még nem hullott annyi csapadék, hogy a növények ne szomjaznának. Rakamaz térségében eddig különösen szűkmarkúnak bizonyult „Me- dárd”. Amíg másutt a megyében 20, sőt 30 milliméter esővizet mértek, a rakamazi határra alig 3 milliméter hullott. Öntöznek tehát gőzerővel. Szerencséjére a közös gazdaságnak aránylag nagy, 1250 hektár az a terület, amelyre mesterséges csapadékot juttathatnak. A megyénkben tartózkodó afgán szövetkezeti delegáció tegnap egész napos üzemi látogatáson ismerkedett a kállósemjéni Űj Élet Termelőszövetkezettel. Érdeklődésüket különösen az keltette fel, hogy a közös gazdaság elődei különböző típusú termelőszövetkezetek voltak, így figyelemmel kísérhették a fejlődését a mai állapot eléréséig. Az eltérő vagyoni helyzetű és szervezettségű szakszövetkezetek és a termelőszövetkezet egyesülése után gyorsan egybeforrt a közösség, és terveik között a 100 milliós termelés szerepel. A küldöttség tagjai érdeklődtek a tagok szociális ellátásáról és jövedelemviszonyairól, azt követően ők is beszámoltak az otthoni helyzetről. je. — A parasztok egyik kezében kapa, a másikban puska van, mert még mindig ellenforradalmi bandák garázdálkodnak az országban. Jelenleg demokratikus földreformot valósítanak meg Afganisztánban, és a magyarországi tapasztalatcsere is ezt az ügyet szolgálja. Vannak már kis szolgáltató szövetkezeteik, de legtöbb helyen még a neve is ismeretlen ennek a gazdálkodási formának. Az idegenkedést pedig még szítják is a reakciós pakisztáni rádióadások. A küldöttség lelkesen beszélt magyarországi tapasztalatairól, nagyon imponáltak nekik az elmúlt évtizedek eredményei. Náluk még a mienkénél is fontosabbnak tart-1 ják a türelmet, a fokozatosságot, és az önkéntességet, elmaradottságuk miatt. A baráti eszmecsere után a vendégek megtekintették a tsz melléküzemét, ahol az asszonyok ruhaszövetek hibáit javítják ki a Magyar Posztógyárnak. Az asszonyok foglalkoztatása náluk is gond, és csökkentené az elmaradottságot is — mondották. Nagy tetszést aratott a tehenészeti telep, különösen az olcsó építési megoldások. Az üzemlátogatás a határban folytatódott, végül a géptelepet keresték fel. Az afgán szövetkezeti delegáció tegnap délután elutazott a megyéből. Békés arzenál Vízágyú a földeken külterjes állattartás dominál. Tartanak marhát, kecskét, és híres a karakül juh az értékes bundájáért. Ahol arra lehetőség van a szántóföldeken — bár alacsony színvonalon —, kukoricát, búzát és árpát termesztenek. — Nemcsak a mezőgazdaság, hanem az élet minden területére rányomja bélyegét a hadi állapot — mondta M. H. Bajman, a delegáció vezetőFÜSTCSÖ MÄNDOKRÖL. A Mándoki Fa-, Vastömegcikk Ipari Szövetkezetben évente húszezer darab füstcsőcsatla- kozó falhüvelyt készítenek. Zoldcsák Imréné a kétféle készterméket csomagolja. (Jávor L. felvétele) Politizálóbb tantestületek BEFEJEZŐDÖTT A TANÉV, megtartották a pedagógus pártszervezetek beszámoló taggyűléseit is. Az oktató-nevelő munka eredményei, a pártszervezetek politikai munkája mindenütt első helyen szerepelt a beszámolókban — amelyek most is, mint korábban, kollektív munkát tükröztek, a hagyományos elbeszélgetések számos értékes megállapítással gazdagították a beszámolókat. Nyíregyházán a pedagógus párt-vb a napokban már értékelte is a 25 alap- szervezet beszámoló taggyűlését, s hangsúlyozta, hogy sok helyen frissen, már a párt KB legutóbbi ülésének állásfoglalását is figyelembe véve értékelték a munkát, határozták meg az újabb feladatokat. Több jellemző, sok helyen visszatérő téma szerepelt a pedagógus pártalap- szervezetek taggyűlésein. A nevelőmunka részterületei közül többen említették a könyvtár szerepét, a könyv megszerettetésének fontosságát. A honvédelmi nevelés kérdései is több teret kaptak a taggyűléseken. Különösen sok javaslat hangzott el a tehetséges gyermekek gondozása, segítése érdekében, s arról, miként zárkózhatnak fel azok a tanulók, akik valamilyen ok miatt társaiknál hátrányosabb helyzetben vannak. Évek óta visszatérő téma a pályaválasztás, amelynek lehetőségeit, hatékonyságát most is sokan érintették. Csak szeptembertől lesz általános, de már most foglalkoztatja a pedagógus pártszervezeteV __________ két, miként lehet legcélszerűbben megoldani az ötnapos tanítási hétre történő áttérést. A KOMMUNISTA PEDAGÓGUSKÖZÖSSÉ- GEK természetesen a gondokat is sorra vették. Ezek legtöbbje a zsúfoltsággal függ össze; a nagy létszámú korosztályok elhelyezése sok általános iskolában jelent különösen nagy feladatokat. A körzethatárokból is számos helyen adódik feszültség, ezek levezetésére a tanácsok, az iskolák szakmai és pártvezetői közösen tehetnek sokat. Az iskolai pártalapszer- vezetek jelentős részében került szóba a tanórán kívüli kulturális nevelőmunka: sokan szervezhetnek különböző kulturális eseményeket, és hiányos az együttműködés, egyszerre több eseményre hívják ugyanazokat, máskor hetekig nincs program. Visszatérő volt a bírálat: az oktató-nevelő munkában mostanában olyan sok a változás, amelyekkel még a gyakorlott pedagógusok is csak alig-alig tudnak lépést tartani, s ez már veszélyezteti a munka minőségét is. Az ALAPOS ÉRTÉKELÉSEK után csaknem minden alapszervezet konkrét határozatot dolgozott ki az új tanév feladatainak helyi politikai irányítására. Ennek nagy része éppen az előző tanév értékelésére épül, de számos helyen fogalmazták meg: többet kell tenni a tantestületek politizálóbb légkörének kialakítása érdekében is. M. S. több, mint negyven tehén a tehén kérődzőit egyszerre az faluban. Látom, minden reg- istállómban. Az volt a szép gél megnézem a csordát, hisz idő. Mostanra már megkopott éjjeliőr vagyok. Inkább zöld- az ember, elég, ha egy—kétséggel, dohánnyal, meg al- tőt ellát tisztességesen. Permával foglalkoznak az embe- sze, kaszálok én másutt is, Kaszával az árokparton L evelek határában, a negyvenegyes főút mentén szépen rendre kaszált az árokparti fű. Mindez Köblös János munkáját dicséri, akinek kezében serényen lendül a kasza, s nyomában dől az addig feszesen álló fű. — Már évek óta itt takarítom be a jószágok téli takarmányát — mondja a szikár parasztember, miközben egy szussza- násnyira abbahagyja a munkát, feltolja homlokán kalapját, s a kaszára támaszkodik. — Nyolcszáz méter árokpartot bériek, de most nem volt rajta sok. Tudja, kevés volt az eső, víz nélkül meg nem nő úgy a fű. Csak elöregszik, aztán tömeg nincsen belőle. — Mennyi állatot tart? — Hat sertésem, meg egy lovam van csikóval, de lehet, hogy veszek az őszön egy tehenet iá. — Kicsit elgondolkozik, majd folytatja. — Nagy község ez a miénk, de mit mondjak, nincsen itt rek. Nekem is van zöldbabom, nem mondom, jól is fizet, de én csak az állatokat szeretem. Hatvanéves leszek hamarosan, mégsem mondok le a jószágról. Olyan szeretettel beszél Köblös János az állatokról, mint a legkedvesebb ismerősről. Másként persze nem is lehet tehenet, lovat tartani, csak így. A négylábúak mindennapi elfoglaltságot adnak. — Ilyenkor nyáron gyűjtöm össze az egész évi takarmányt — folytatja. — Volt, amikor négy—öt fejősnemcsak itt. Amióta megjelent a rendelet, hogy az árokpartokat, töltésoldalakat bárki vághatja, megyek én. A kanálispart a legjobb. Ott a vízközeiben zsírosra hízik a fű. Nem is volt ilyen lehetőség még állattartásra, mint most. Csak az a baj, hogy sokszor veszekedés lesz a kaszálásból. Mert amíg kell, addig a tulajdonos nem kaszálja le a területét. Amikor meg már szabad a gazda, akkor kap észbe. Úgyhogy sokszor én is otthagyom. Nem hiányzik nekem a perpatvar. Közben suhint négyet— ötöt a kaszájával, majd ismét kiegyenesedik, s előveszi a fenőkövet. Akkurátusán kifeni a vasat, s közben megjegyzi: — Vigyázni kell a fenéssel, elég egy kisiklás és vége a kasza élének. Lehet kezdeni a kalapálást. Most elég gyakran használom a fenkö- vet, alig haladok öt métert, újra fenni kell. Ez is a kevés eső miatt van, nem olyan a fű, mint máskor. De ez a kasza jól bírja, már az ötödik nyarat „tapossa”. Persze, van otthon még egy kaszám, tartalék nélkül nem lehet nekivágni ennek a munkának. Beszélgetés közben nagy utat tett meg a nap is az égbolton. Lassan szedelőzködik a gazda, este munkára kell jelentkeznie a tsz besenyődi telepén. — Délután kettőtől kaszálok itt, ideje hazamennem. Talán már kipihente az éjszaka fáradalmait Kántor, a kutyám is, aztán indulhatunk a munkába. Sípos Béla ISMERKEDÉS MEGYÉNK MEZŐGAZDASÁGÁVAL Afgán vendégek Kállósemiénben ARATÁS ELŐTT Hol az alkatrész? Hol az alkatrész? Vissza- visszatérő kérdés ez minden esztendőben aratás előtt és közben, hiszen a gépek elhasználódnak, a nagy igény- bevételtől megkopnak a részegyséf 3d. Nem véletlen, hogy ilyenkor magas az alkatrész-felhasználás, szinte sorban állnak a termelők egy-egy kurrensebb darabért. Ugyanakkor a legtöbb gazdaság biztosítja magát az aratás idejére, megtöltik a raktáraikat alkatrészekkel. Az idén — eddig — huszonhatmillió forint értékű kombájn-, bálázó- és pótkocsi-alkatrészt vásároltak a nyíregyházi Agroker telepén. Hogy sok-e, vagy kevés ez, nehéz megítélni. Mindenesetre más országokban sokkal kisebb arányú a pótalkatrész-felhasználás. Inkább gyakrabban karbantartják, felújítják a gépeket, az egyes alkatrészeket. Persze, most aratás előtt legfontosabb teendő a gépek üzemképessé tétele, a zavartalan kombájnolás biztosítása. A legszükségesebb alkatrészeket beszerezhetik a nagyüzemek az Agrokernél, ám a vállalatnál is látják, várhatóan több vevőt is el kell majd utasítaniuk. Különösen az NDK-gyártmá- nyú gépekhez kevés a meglevő alkatrész. Azért a vállalat is próbál enyhíteni az ellátáson. Száz felett van már azoknak az alkatrészeknek a száma, amelyeket hazai üzemekben legyártatnak, olykor más kereskedelmi vállalatokkal együttműködve. A nyíregyházi telepen az aratáshoz szükséges gépekhez jelenleg húszmillió forint feletti értékű alkatrészt tárolnak. Ez a szám természetszerűleg naponta változik, mert folyamatosan kapnak árut, ugyanakkor nincs olyan nap, hogy tíz-húsz gazdaságból ne érkezne anyagbeszerző. S ha itt nem találnak, ajkkor más forrást keresnek, hiszen, ma már nem az Agroker a mezőgaz- daságialkatrész-ellátás egyetlen láncszeme. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az aratás sikere nem egyedül az ellátókon múlik. Legalább ugyanolyan szerepe van ebben a gépeket üzemeltetőknek — _ ha nem nagyobb. A mostanság kapható gépek a legkényesebb igényeket is kielégítik, szinte minden munkafolyamatot elvégeznek emberi kéz érintése nélkül, de csak gondos kezelés, karbantartás mellett. Szélsőséges példákat is hallani, hogy az előző évi búza kicsi rázott a kombájn magtartályában, sőt rágcsálók is befészkelték magukat a vastag gabonarétegbe. Most persze nem is ez a fontos. Sokkal inkább a felkészülés, az, hogy ráhangolódjon a munkára ember és gép, tökéletes harmónia alakuljon ki kombájnos és szerelő között. Minden időben felfedezett apró hiiba órákat, napokat jelenthet, nem beszélve arról, hogy csökken a javítás költsége. Ilyen összhang esetén pedig már nem is lesz mindennapos kérdés: hol az alkatrész?
