Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-23 / 145. szám
1982. június 23. Kelet-Magyarország 3 > Száz javaslat N ehéz lenne nyomon követni annak a száz javaslatnak, észrevételnek a sorsát, amely a szocialista brigádvezetők tanácskozásán hangzott el a Szabolcs megyei Építő és Szerelő Vállalatnál. Egy azonban bizonyos: ez a tömeges vé- leménnyilvánítás újra tanúsítja: a termelésirányítók, szakmunkások, építés- vezetők igénylik a beleszólást a vállalati ügyekbe. Bizonyítja, hogy nem szeretik az emberek a kinyilatkoztatásokat, melyek a megfellebbezhetetlenség látszatát keltik. Ott, ahol nem a megmásíthatatlan igen és nem szándéka vezeti a gazdasági, a párt- és szakszervezeti vezetést, megerednek az őszinteség csatornái és ezernyi jobbító szándékú javaslattal segítik a vezetést. fgy történt ez az ÉP- SZER-nél megtartott valóban jó hangulatú 12 tanácskozáson. Lehetetlen volna még csak felsorolni is, mi mindenre tértek ki a brigádvezetők. Lényeges viszont az, hogy egyetlen kérdés sem maradt vála- szolatlan, intézetlen. Nem maradtak kételyek, s homályos, megválaszolatlan, folyosói hangokra alkalmat adó kérdések. A 100 javaslat 10 kérdéscsoportot érintett. Legtöbb a termeléssel, üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatban hangzott el. Közülük néhány: Petri- kovics Mihály építésvezető például azt sérelmezte, hogy a szak- és szerelő- ipari dolgozók után más szakmabeliek kénytelenek takarítani, mintha kiszolgálói lennének az elit szakmunkásoknak. Ez nem csak megalázó, egyben termeléskieséssel is jár. Szabó József a munkaszervezés hibáira mutatott rá, említve, hogy a szakmunkásokkal sokszor segédmunkát végeztetnek. Benyitsz József kifogásol- ’ ta a felesleges műszaki adminisztrációs jelentést. Kocsis Emil és Tóth Ferenc szérvezetlenségi gondokra figyelmeztetett. Gé- gény Miklós, a munkavédelmi előírások elhanyagolását tette szóvá. Tógyer János a gépek kihasználatlansága miatt zsörtölődött, Kantár Mihály a bér- elszámolással kapcsolatos gondokat ostorozta, Giliga Ferenc javasolta: „A műanyag ablakokat üveg nélkül kellene rendelni a vállalatnak, mert ha helyben üvegezzük, olcsóbb.” Molnár István építésvezető így szólt: „Az alagútzsalus vasbetonfalak túlvasaltak. Debrecenben lényegesen kevesebbet használ-* nak fel. Jó lenne átvenni tőlük a módszert.” Az indokolatlan többV ___________________________ letmunkákat tette szóvá Jánosik István. „A vállalati géppark közpréda tárgya. Kibelezik a gépeket” — bírált Kurucz István. Almási György azt kifogásolta, hogy több gépet nem rendeltetésüknek megfelelően használnak, s emiatt sok a meghibásodás és a kár. Török István panaszkodott: „Kevés a létszám a nehézgépek javításához.” Segítséget sürgetett. Mikita Sándor: „Vállalatunknál az. igazolatlan mulasztásokat korlátlanul lehet gyűjteni. Semmi hátrányt nem jelent. Szigorúbb szankciókra lenne szükség a fegyelem javítása érdekében.” Benyitsz József, Iski János az anyagellátással kapcsolatos gondokra figyelmeztetett. Szó esett egyéni gondokról, sérelmekről, munkabérrel, munkaruhával kapcsolatos panaszokról is. Csakhogy nem ezek voltak a jellemzőek! Elsősorban a vállalat munkáját befolyásoló észrevételek kerültek terítékre. S ezek azt igazolják, ahol a tulajdonosi szemlélet kezd kialakulni a munkásban, semmi nem feszélyezteti, hogy szóljon, javasoljon. Nagyon fontos viszont, hogy igényelje is ezt a vezetés. S ha igényli, egyetlen észrevétel, kritikai megjegyzés, javaslat se maradjon hatástalan. Még akkor sem, ha azt pillanatnyilag nem lehet megvalósítani. Szükséges tudnia a vezetésnek, mi foglalkoztatja a munkást, a termelés irányítóit. Csak ezek tudatában lehet jól vezetni, irányítani. Ez a demokratikus jellegű vezetés olyan feltétele, amelyet nem lehet nélkülözni, s egyben a munkahelyi demokrácia érvényesülését is erősíti. A z ÉPSZER-nél minden észrevételező, felszólaló személyesen vagy levélben kapott választ a gazdasági, a párt- és a szakszervezeti vezetéstől javaslatára, kritikai megjegyzésére. És intézkedtek! Ezt a fajta együttgondolkodást és cselekvést szükséges munkastílussá alakítani vezetők és dolgozók között. S hogy ez gyakorlat itt, az idei eredmények igazolják. Bár igaz, hogy az építőiparra nem a legideálisabb idők járnak, az ÉPSZER sikerrel pótolta a téli kieséseket, tartják az építési, átadási határidőket, s feszítettebb programokkal igyekeznek a szocialista brigádvezetők tanácskozásán elhangzottakat megvalósítani. Farkas Kálmán ___________________________ A Kelet-Szövker. Vállalat nyíregyházi irodagép-javító részlege az 1981-es évben 3,5 millió forint értékű garanciális és egyéb javítási munkákat végzett megyei közületeknek. 'Képünkön: Berecz László FACIT típusú elektronikus asztali számítógépet javít. (Cs. Cs.) Nikecell fóliában A nyírmadai Béke Tsz NIKECELL üzemében új zsugorfólia csomagológépet helyeztek üzembe hétfőn. A gép segítségével az itt készülő XIKE- PANEL táblákat 10—15- ös egységcsomagokban szállítják a megrendelőknek. A fóliával megóvják az időjárás viszontagságaitól. (Elek Emil felvétele) A LEGSZEBB ÖZEM Néhány hete a megyei közművelődési bizottság előtt számolt be az üzemi közművelődésről a BEAG kisvárdai gyáregysége. Szimpatikus anyaggal álltak elő, többek között azért is, mert nem a hagyományos kulturális tevékenységet mérlegelték, nem a színház- és mozijegyek növekedésének arányával, vagy más szokott mutatókkal illusztrálták ezt a munkát. Hanem ilyenekkel: hogyan segíti a munkahelyi légkör a munkássá válás folyamatát egy olyan üzemben, ahol többnyire első munkahelyes dolgozókat foglalkoztatnak? Vagy miként hat a munkakedvre a tisztább és kulturáltabb munkahelyek és -körülmények megteremtése? És még egy: vajon a szakmai kultúra növekedése következtében hogyan lesz nagyobb rangja, értéke a jó munkásnak? Ma még a legképzettebb népművelők véleménye sem egységes arról, melyek legyenek az üzemi közművelődés feladatai? Talán ezért is volt jó hallani Tóth Sándortól, a BEAG kisvárdai gyáregységének igazgatójától, hogyan értelmezik ők az üzemben a közművelődést? — Megvallom, nem okozott nagy örömet, hogy a közművelődési bizottság beszámoltatott bennünket. Magát a szót: közművelődés nem is szeretem, nem is tartom kifejezőnek, mert olyasféle, mint az innováció, inkább csak egy kampány, vagy sikk Á feltételek Akkor hogyan érvényesül pnöknél az, amit a közművelődési párthatározat így szabott meg: az üzemi köz- művelődés feladatai tartozzanak a vezető első számú kötelességei közé? — A vezető mindenért felelős, ami az üzemben történik. Ha közművelődésről beszélünk, ez nekem azt jelenti: sok kis elavult épületben kell megteremtenünk a kulturált munkavégzéshez szükséges feltételeket, s olyan munkakörülményeket, melyek között az emberek jól érzik magukat. Még akkor is, amikor külső tényezők miatt egy hónap alatt többet kell termelni, mint a két előzőben együttvéve. — Ide tartozik, hogy korszerű termelésszervezést hajtottunk végre, szüneteket iktattunk be a munkafolyamatokba — így sikerült a kifáradási szintet kitolni egy optimális határra. Vagy például egy másik kísérlet: a mechanikai üzemben halk kísérőzene szól, ellensúlyozva a monoton munkából esetleg adódó figyelemlankadást. De számít az is: tágas-e vagy zsúfolt a raktár, milyen színűek a falak, van-e tekintélye a jó munkásnak? Sohasem unalmas Az igazgató becslése szerint mindezek a tényezők együttesen legalább 30 százalékban befolyásolják a munkakedvet. Jóleső érzés volt később a munkásoktól ugyanezt a számot hallani, amikor a beszélgetést a mechanikai üzemben folytattuk. Láda Ferenc elektroműszerész alaposan meg is lepődött, amikor megtudta, hogy az ő értékelése t munkakedvet befolyásoló tényezőkről megegyezik az igazgatóéval. De személy szerint mi határozza meg Láda Ferenc munkakedvét? — Sokan meglepődnek, ha meghallják, hogy a kismamaszalagon dolgozom. Ennek az az oka, hogy egyedül nekem van olyan szakképesítésem, mely a betanított munkásnők irányításához szükséges. Szeretem a munkámat, mert szép, mert soha nem unalmas — hangszórókból, elektroakusztikai berendezésekből nincsenek nagy szériák. És különösen jó az, hogy néha zavarba lehet jönni: most mit csináljak, hol kezdjem? Nemcsak rutin kell, de gondolkodni is muszáj! Több folyamatot ismerni Sipos Lászlóné, három gyermek édesanyja az egyik legmegbecsültebb munkásnak érzi magát — s annak is tartják. Vajon miért? — Az eredeti szakmám: kárpitos. Dolgoztam a kárpitosüzemben is, de itt, a mechanikában is tudnak nekem munkát adni. Most például műbőrözünk: bogáncstépőzáras borítókat rakunk fel a hangszórókra. Változatos, érdekes munka. Nagyon jó érzés itt dolgozni, mert az most rang, ha valaki a mechanikai üzembe kerül. Ehhez eleinte a szakképesítés is elég, de aztán az is kell, hogy egy munkást több munkafolyamatra is alkalmazni tudjanak. Én többfélét megtanultam. Érdemes volt, mert szerintem a gyárban ez a legszebb üzem . . . S vajon mitől jó a munkakedve a mechanikai üzem vezetőjének, Varga Lászlónak, illetve mi az, ami bosz- szantja? — Bosszant, ha előre egy héttel nem látom, mit fogunk csinálni? És jó a kedvem, ha Sipos Lászlóné, Láda Ferenc, meg a többiek tudják, mi a munkájuk. Ha bejövök, halkan szól a zene, s mindenütt rend van, tisztaság és jókedv. Dolgozni csak így lenne szabad. Hintát teremteni Talán túl optimistának is tűnik ez a beszámoló, melyet a közművelődési bizottság ülésén hallottak után készítettünk a helyszínen. Meglehet, nem a gyárra legjellemzőbb üzem hétköznapjaival ismerkedtünk. Meglehet az is: ma még, ha üzemi közművelődésről van szó, inkább a szocialista brigádokat faggatjuk vállalásaikról, színházlátogatásról, könyvtárhasználatról tudósítunk. A BEAG-ban, Kisvárdán az üzemi közművelődés egy korszerűbb értelmezésére találtunk példát: igyekeznek munkaszervezéssel, a környezet kultúrájával, a szakmai kultúra és a legjobb szakmunkások megbecsültetésé- vel mintát teremteni. Ha ez valóban 30 százalékkal esik a latba a jó munkahelyi közérzetben, akkor ezt a példát szívesen ajánljuk másoknak is. Baraksó Erzsébet Szabolcsi cipészek Becsben Ma már külföldön is jó híre van a Szabolcs Cipőgyár, a RACITA, a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet, a nagykállói KALLUX, a nyírbátori Minőségi Cipőgyár, a vencsellői Viktória cipőinek. Némelyik termék eljutott a tengerentúlra is. Az idén már 510 ezer pár férficipőt gyárt .szovjet megrendelésre a Szabolcs Cipőgyár. Az NDK részére 50 ezret, a román partnereknek 25 ezret. Jelentős a többi szabolcsi gyár, üzem és szövetkezet cipőexport-termelése is. De vajon mi várható jövőre? Lesz-e keletje a Szabolcsban gyártott cipőknek? Megfelelnek-e a divatnak, a külföldi partnerek igényeinek? Nehéz lenne egyértelmű választ adni ezekre a kérdésekre. Ehhez rendelkezni kellene a szükséges információkkal. Huszka József, a Szabolcs Cipőgyár igazgatója mondta: „Szeptember 16— 19 között Bécsben rendezik meg a cipőipari világkiállítást. Ezen húsz szakemberünk vesz részt. Tanulási szándékkal megyünk. Divatot, ízlést, minőséget tanulni az új kaptaformákat, technológiákat megismerni és elsajátítani, amelyeket itthon hasznosíthatunk. Elsősorban az olaszokra, a cipődivat diktátoraira vagyunk kíváncsiak.” összesen 45 nyírségi cipész szakember, modellező kél útra szeptemberben, hogy Bécsben néhány napon keresztül tanulmányozza a világ cipőiparának csodáit, termékeit. A tanulmányút szervezője a COOPTOURIST, de minden bizonnyal nem egyedüli haszonélvezője. élután. Csúcsforgalom. MM Kocsisor a zebra nőtt. Gyalogosok. Csomagokkal, gyerekekkel, magányosan, kettesben. Egy párocska csókolózva kel át a zebrán. Óriás teherautó tornyosul felettük, de a csók édes és hosszú. Egy türelmetlen „mazsola" hátul tülkölni kezd, mintha a teherautós tehetne arról, ha szép a szerelem. Benzingőz, motorzaj, nyüzsgés. Már-már végigmondom magamban a Cy- ranóból a csókmonológot, de mielőtt a végére érnék, ők ott ketten a teherautó előtt megindulnak. Lépnek kettőt, de hát mindig a szerelem első percei a legédesebbek. Megállnak újra. A teherautó most már majdnem elférne mellettük, vagy négyarasznyi hiányzik csak. A türelmetlen trabantos társakra talál. Több kocsi dudál, de néhány zebrán átkelő gyalogos is megtorpan és megróván, vagy együttérzőn nézik az utca közepéről a fiatalokat, akik viszont nem néznek semmit, mert csak a krimikben csókolóznak nyitott szemmel néha. fogyasztás A teherautós nem állja tovább. Félig kiesik az ablakon és onnan üvölt: — Menj már innen, te ... A szerelmes révedezve felnéz, és mert az előbbi kipontozott rész helyén valami nagyon csúnya szó állott, fenyegetőn kihúzza magát, hadd lássa a kislány, hogy ő milyen erős, és visz- szabeszél: — Tanuld meg a kreszt, ez a zebra kisöreg. Ha nem tetszik, gyere le! Fenyegetőzés közben a teherautós gázt ad, a motor felbőg, és mert azok ösztönösen arrább lépnek, a kocsisor megindul mellettük. — Barom autósok — mondja sértetten az ifjú szerelmes, de a gyorsuló gépkocsisorral nem tehet semmit. Minket néz, hátha együttérzünk vele, de csúcs- forgalom van, együttérezni se ér rá ilyenkor a városi ember. Kényszeredetten fellép a járdára, és csókolózva megindulnak a másik zebra felé. Nézem egy ideig őket, már a másik zebránál áll a kocsisor. Számolok, menynyit fogyaszt egy Trabant, mennyit egy Lada, egy Skoda, egy Dácia, egy teherautó ... Tíz zebrán ötször annyit, mint a földön is gyalog járó szerelem ... Bartha Gábor Mitől ió a munkakedv ?
