Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-22 / 144. szám

1982. június 22. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA Több tömegtakarmány, gyepről így csinálják Tiszavasváriban A takarmánygazdálkodás korszerűségének egyik leg­fontosabb ismérve, hogy ahol lehet, a szántóföldi tömegta- karmány-termesztést minél nagyobb arányban váltsa fel, vagy teljesen küszöbölje ki a rétek, legelők termése. Ezt a célt közelítette meg a tisza- vasvári Munka Termelőszö­vetkezet. Tömbösítés, mint a szántóföldön Búzatermesztési rekordjai­ról híres ez a tsz, de a másutt oly elhanyagolt ágazattal, a gyepekkel is hasonló gondos­sággal foglalkoznak. Szarvas- marha- és juhállományuk ol­csóbb és jobb ellátása érde­kében fogtak hozzá a legelő­területek korszerűsítéséhez 1979-ben. 443 hektár a gyep­területük, ebből 97 az úgyne­vezett talajvédő gyep. Saját erőből kezdték el, és 1980- tól évente 100 hektárt újíta­nak fel. A gyepeknél szokatlanul magas, nyolc mázsa vegyes hatóanyagú műtrágyázás volt az első lépés a telepítések előtt hektáronként, amit ta­vasszal kiegészítettek még két mázsa nitrogénnel, ugyancsak hatóanyagban szá­molva. Látványosan emelke­dett a szénatermő területek hozama. Azonos terület mellett meg­duplázódott a szénatermés, a korábbi tizenkét-húsz má­zsás átlagokat 35—40 mázsa követte, és az idén 55—60 mázsával számolnak. Reális a terv, már az első kaszálás után behordtak hektáronként 30 mázsát. A hasznosítás másik iránya a legeltetés, mellyel mintegy 480 szarvasmarha takarmá­nyozását oldják meg. A gyen­gébb gyepeken pedig kétezer juh legel. A telepített és fel­újított gyepek még nem hoz­tak teljes termést, de a prog­ram végrehajtása után még eladásra is jut majd széna, és az csak természetes, hogy a háztájit is teljes mértékben ellátják. A tsz szénaszükség­lete 10 ezer mázsa, és a fűter­més. ötven mázsájával meg­számítva a kétszáz hektár in­tenzív gyepet, már elég is, és a maradékot adják el. Csak az elején drága A gyeptelepítés és a felújí­tás nem olcsó mulatság. Na­gyon drága a vetőmag, és kü­lönleges gépek kellenek hoz­zá. A nagy műtrágyaadagok javul a szénatérmesztés jö­vedelmezősége. Az előállított tömegtakarmányok beltartal- mi értéke jó, és ez meghatá­rozza a állattenyésztés jö­vedelmezőségét is, hiszen a költségek 50—70 százalékát ebben az ágazatban a takar­mányok adják. Az olcsó saját termésű takarmányon előállí­tott húsban, tejben lényege­sen kisebb értékkel szerepel ez a költségtényező, mintha vásárolnák. A jövedelmezőség fokozása érdekében a szálas- és tö­megtakarmány-termesztés technológiáját tökéletesítik. A gyepgazdálkodásban nem az a döntő, hogy milyen esz­közökkel dolgoznak, hanem az, hogy mennyire zárt a technológiai folyamat. Kapcsolódás minden ponton A kaszálás, a szénahordás, kazlazás gyenge pontja a nagy kézi munkaerőigény. Ma már elképzelhetetlen annyi embert előteremteni, amennyivel szakszerűen el lehetne végezni ezt a mun­kát, az időjárás pedig mindig sürget. A Munka Tsz-ben tel­jes a gépsor, gyors betakarí­tást tesz lehetővé. E—301-es NDK gyártmányú géppel és különböző adapterekkel ka­szálnak. A rendet Super Strellával lazítják, sűrítik, gyorsítva a száradást. A rendsodrók után K—453-as bálázó jár, a traktorra szerelt gereblye pe­dig az utolsó szál szénát is összegyűjti. A bálákat hasz­nálaton kívüli dohánypajták­ban tárolják gyakorlatilag veszteség nélkül, a kazlakat pedig befújt hideg levegővel szikkasztják tovább. A sze- názskészítésre is berendez­kedtek, E—281-es géppel ké­szül a szecska. A szállítás IFA tehergépkocsikkal, a tö­mörítés DT—75-ös lánctal­passal történik. Dicséretesek a tiszavasvári Munka Tsz gyepgazdálkodási eredményei, de maguk is tudják: még mindig jelentős tartalékaik vannak a műve­lés és hasznosítás területén. Ezeknek maradéktalan kiak­názása szerepel terveik között. Szükségük is van rá a közös és a háztáji állatállomány biztonságos és főleg olcsó el­látásához. Ésik Sándor Szépen kötött az esők után a Nyírségi 501-es burgonya. A Vetőmag Vállalat Nyírségi Kutató Központjának tenyész- kertjében Szűcs László vizsgálja a megbontott bokrokat. Palántaágyak nyári hasznosítása Ne hagyjuk elgyomosodni — a hivatásukat betöltött — palánta­ágyakat, hanem készüljünk fel azok nyári hasznosítására. A kertszerüen elmunkált — 2—3 dkg/m2 Orthocid 50 WP-vel fer­tőtlenített — talajba vessünk, rövid tenyészidejű zöldségféléket, pl. fejeskáposzta-fajtákat, így Koppenhágai piacit vagy Júniusi óriást. A kelkáposztáfajták közül a Futár, a Vasfej és az Ulmi jól hasznosuló rövid tenyészidejű fajták. Ami a vöröskáposztákat illeti: a Koppenhágai, a Korai vörös és a Topáz jól bevált, rö­vid tenyészidejű fajták. A kará- lábéfajták közül a Kék szalonna (magszükséglete 2 g/m2) jól hasznosítható e hideg ágyások- ban. Körültekintően gondozzuk nö­vényeinket, mert folyamatossá vált a tavaszi káposztalegyek második nemzedékének rajzása, amit „jótékonyan segít” a csa­padékos tavasz után beköszöntő ,,kánikulai” meleg, valamint a zöldségágyások tervszerű öntözé­se. Ezért fel kell készülnünk a zsenge palánták szakszerű védel­mére. Tudnunk kell. hogy a ta­vaszi káposztalegyek — nősté­nyei — tojásaikat a kis növény­kék gyökérnyaki részére vagy közvetlenül melléje rakják a ta­lajba. A tolásokból kikelő nyűvek a föld alatti szárrészen hámozhat­nak. majd behatolnak a szárba, s abban felfelé haladó járatot készítenek. A lárva orsószerű, kifejlett állapotban általában 0.6 —0,8 cm nagyságú, esontfeh^r színű nyű. amely a szájnyílás fe­lé fokozatosan elkeskenyedik. A lárvák gyakran csoportosan károsítanak, s a hámozgató nyű­vek a föld alatti szárrész kéreg­részét szinte teljesen elpusztít­ják, a szár belsejében pedig „rágcsálókkal” kitöltött járato­kat készítenek. így a fertőzött növények táplálékellátása a szövetek elroncsolása miatt nem tökéletes, ezért — a növények növekedésükben lemaradnak, vé­gül megsárgulnak. Az ilyen „beteg” növények könnyen felismerhetők: mivel gyökérzetük megsemmisült, könnyen kihúzhatok a talajból. A tavaszi káposztalégy az egyik legveszedelmesebb káposztakár­tevő. Ha nem védekezünk, 30— 50 százalékos pusztulást is okoz­hat. Nemcsak terméspusztítást, hanem minőségi romlást is okoz, főleg az exportra szánt karalá­bék földhöz érő alsó részének megfurkálásával, komoly gondo­kat okozhat a termesztőknek. A kártevő elleni megelőző vé­dekezéshez fontos termesztés­technológiai „fogás”, hogy ne termesszünk ún. ülő, rövidszárú karalábékat! Továbbá, nem sza­bad több éven keresztül ugyan­azon a helyen káposztaféléket termeszteni. A palántanevelő ágyakat — a károsítás megakadályozása érde­kében — kemikáliákkal kell ke­zelni. A kelés után 5—6 nappal, majd a továbbiakban hetenként Diazinon 5 G-vel — 3,5 g/m2 — vagy Basudin 5 G-vel — 3,5 g/’m2 — kell védekezni. A Diazinont és a Basudint — a tökéletes hatás é-dekében — óvatosan a talajba kell munkálni, s a területet be kell öntözni. A fertőzött, de még élő növé- nveket 0.2%-os Ditrifon 50 WP-s vagv 0,2%-os Fiiból F-s beöntö- zéssel ..gyógvíthatiuk”. Az erősen fertőzőn, hervadt tö­veket már nem tudjuk megmen­teni. Dr. Széles Csaba Századunk nagy orvosi felfedezései is sokba kerülnek. Az első három évben ezért 180 forin­tot is elér egy mázsa széna költsége. A jól karbantartott területeken azonban a negye­dik évtől kedve ugrásszerűen Napenergiával fűtött inkubátor A Karsinszki Tanárképző Fő­iskola tanárainak és az Üzbég SZSZK Tudományos Akadémiá­ja* Műszaki-Fizikai Intézetének együttműködése nyomán nap­energia segítségével tenyészthe­tők a selyemhernyók. A szak­emberek által elkészített külön­leges inkubátort naphőtároló be­rendezéssel építették egybe. A napsugarak által felmelegített gázkeveréket ventillátor fújja a kavicsokkal töltött kerámiacsö­vekbe. Egy napsütéses nap me­lege kétszer huszonnégv órára elegendő. Ha hosszabb ideig el­tart a felhős idő, elektromos árammal pótolják a hiányzó hőt. A napenergiával fűtött inkubá­torban a selyemhernyó első osz­tályú gubót nevel, vékony és egyenletes vastagságú szállal. Minden petekeltető ládánál közel fél tonna szénnel egyenértékű fűtőanyagot lehet megtakarítani. De más előnye is van: a nap­energia-rendszer egész évben működik. A selyemgubók érté­kesítése után a „napház” átvál­tozik zöldséges kertté. Az őszi és téli szezonban paradicsomot, és uborkát, illetve zöldségpalán­tákat termelnek benne. Á vitaminkutatás kezdete A múlt század végén a táplál­kozástudománnyal foglalkozó or­vosok — élettani kísérletek alapján — pontosan ismerték és meghatározták a tápanyagok ér­tékét, megállapították csoport­jait (zsírok, szénhidrátok és fe­hérjék), bár pontos magyaráza­tot nem tudtak adni a táplálko­zás és a betegség összefüggései­re. így például nem találtaK ma­gyarázatot a skorbutra: a hosz- szú tengeri utakon lévők gyor­san kigyógyultak belőle, ha friss húst, gyümölcsöt és zöldséget fo­gyasztottak. A hiányzó láncszem meghatá­rozását Christian Eijkman (1858— 1930) holland orvos, későbbi ut- rechti egyetemi tanár kísérelte meg. A gyarmati szolgálatot tel­jesítő Eijkmant 1896-ban bevá­lasztották abba a bizottságba, amely Holland-Indiában a beri­beri betegséget tanulmányozta. E súlyos kór rengeteg problémát okozott, és lázasan keresték kór­okozóját. Többen — éppen a bakterioló­gia felvirágzásának kezdetén — vírusra gyanakodtak, és Eijk­man is, aki különben kiváló bakteriológus volt, osztozott eb­ben a feltevésben. A véletlen in­gatta meg a hitében: az egyik fogház udvarán a beri-beriben megbetegedettekhez hasonlóan dülöngélő tyúkokat látott, és e véletlen folytán kezdett el más irányban kutatni. Ugyanis a fogház orvosaként számos beri­beris fegyencet gyógyított, és vi­lágosan állt előtte, hogy betegei és a dülöngélő tyúkok között valami összefüggésnek kell len­nie. Hamarosan megállapította, hogy a rabok és a tyúkok hán­tolt rizst fogyasztottak. Felis­merte, hogy a többi börtönben, ahol nem ettek hántolt rizst, ott nem tapasztalták a betegséget. Megfigyeléseit 1897-ben az egyik orvosi folyóiratban közölte. Eijkman közleménye már a fe­ledésbe merült, amikor egy fia­tal lengyel orvos, Kazimierz Funk (1884—1968), későbbi New York-i egyetemi tanár, megta­lálta az elfeledett holland orvos közleményét, és talán érdekes­ségből hasonló kísérleteket vég­zett galambokon, majd a rizs hártyájából kivonta azt az anya­got, amelynek létezését Eijkman feltételezte, így igazolta annak igazát, és ezt az anyagot vita­minnak nevezte el. Funk kísérleteit 1911—1914 kö­zött végezte, abban az időben, amikor Cambridge-ben Frede­rick Gowland Hopkins (1861— 1947) angol biokémikus is ha­sonló állatkísérleteket végzett — az általa „járulékos tápanyag­nak” nevezett — ismeretlen anya­gok kimutatására. A hővel és más hatásokkal kapcsolatos tu­lajdonságaikat kutatta, ami nem­csak az elmélet, hanem a min­dennapi élet számára is igen lé­nyeges volt. Megfigyeléseit 1912- ben publikálta, amelyek óriási sikert arattak, hiszen bebizonyí­totta. hogy a ..járulékos táp­anyagok” — csak később vette át a vitamin kifejezést — nem a szervezetben termelődnek, hanem a táplálékkal kerülnek az emberi szervezetbe, de hiányuk rendkí­vül káros. Vizsgálatainak másik iránya az élelmiszerkutatás volt. bebizonyította, hogy a szaksze­rűtlen kezelés a tápanyagokat megfoszthatja e fontos anyagok­tól. Hopkins közleménye nyomán vált ismertté Eijkman neve is, a világ megismerhette az isme­retlen holland kísérleteit és zse­niális megfigyeléseit. Eijkman igazát bizonyítani is kellett, amelynek nyomán 1929-ben együtt kapták meg a Nobel-dí- jat. Ez igazságos volt, hiszen a felfedező és a bizonyító-kutató között lényeges különbséget nem lehetett tenni. Az Eijkman által felfedezett anyag a B-vitaminok csoportjába tartozott, míg Hop­kins a későbbiekben azon vita­mincsoportokkal foglalkozott, amelyek az emberi és állati szer­vezet normális növekedését és működését biztosították. Végső célja az A-vitamin tisztázása lett, amely a növekedést szabá­lyozza és befolyásolja. Kiinduló­pontja az Eijkman-féle B-vita- min volt, de hamarosan rájött, hogy a vitaminok esetében nem egyetlen anyaggal, hanem az anyagok egész csoportjával áll szemben. Az Eijkman és Hopkins nyom­dokain járók a vitaminok egész rendszerét térképezték fel, így George Whipple a B tizenkettő, Szent-Györgyi Albert — 1937-ben ezért Nobel-díjban részesült — a C-vitamint fedezte fel, de a D-, a H-, a K-vitamincsoportok meg­határozásai is az orvostörténe­lem egy-egy fejezetét jelentik, hatásuk és jelentőségük szinte belátnatatlan jelentőséggel ren­delkezik a gyógyászat területén. Gondolatok a környezetvédelemről K örnyezetvédelmi feladatokra, teendőkre figyelmeztető dá­tum a mai: tíz évvel ezelőtt az ENSZ által Stockholmban rendezett világkonferencián fogalmazták meg először, hogy az emberiségnek a létét, jövőjét érintő sorskérdések közül nem­csak a háború és béke, a túlnépesedés problémáját, hanem kör­nyezetének tűrőképességét Is számon kell tartania. Amikor környezetvédelemről beszélünk, az ember és a termé­szet kapcsolatát, annak következményeit vizsgáljuk. Azt, hogy az ember hogyan ismeri meg, használja fel a természet erőit, és hogyan juttatja vissza hulladékait a természetbe, környezetébe. Az emberi környezet védelméről 1976-ban született törvényünk azon a felismerésen alapul, hogy gazdasági és társadalmi fejlő­désünk alapjaiban kedvező hatásai mellett romlott a vizek mi­nősége, a levegő tisztasága, csökkent a termőföld, településeink környezeti kulturáltsága nem megfelelő, és veszélybe kerültek természeti értékeink is. Megyénkben a környezeti elemek minősége — néhány kis ki­terjedésű területtől eltekintve — még jónak mondható. A ked­vezőtlen környezeti változások nagy része az utóbbi évtizedekben alakult ki. Sok gondot okoznak az Alkaloida Vegyészeti Gyár hulladékai, a Kisvárdai Villamosszigetelő és Műanyaggyár lég- szennyezése és a szakosított állattartó telepek hígtrágyájának megfelelő elhelyezése, hasznosítása. Az előző években komoly terméskiesést jelentett a Vásárosnaményi ÉRDÉRT Faforgácslap Gyárából a szomszédos tsz területére bulió csiszolópor és a hely­telen hulladékégetésből származó korom és pernye. Problémát jelent a tuzsérl ÉRDÉRT napi 70 tonna fakéreghulladékának el­helyezése. Gazdasági és környezetvédelmi szempontból a megfe­lelő megoldást az energia hasznosítása jelenti. A biztonságos, jövedelmező mezőgazdasági termelés alapvető feladata, hogy a tervidőszakban megvalósuljon a felső-szabolcsi és szatmári területeken B7 ezer hektár komplex meliorációja. Ki­emelt figyelmet kell fordítanunk ezen beruházások környezetvé­delmi vonatkozására és a táblásítások során kivágott fasorok, erdőfoltok pótlására, mert az utóbbi tíz évben megyénkben e munkák során csaknem négyezer hektár erdőnek megfelelő fasor tűnt el. Tapasztalataink felhívják a figyelmet arra, hogy az eddigi ká­rok utólagos kiküszöbölésén kívül a továbbiak megelőzésére kell törekedni. Erőfeszítések szükségesek, hogy megteremtsük az össz­hangot a termelés és a környezetvédelem érdekei között. Nem hallgathatjuk el, hogy a környezetvédelem sok pénzbe kerül. Időről időre viták lángolnak fel, hogy helyes-e környezetvédelmi berendezéseket, környezetvédelmi technológiákat, eljárásokat szorgalmazni, miközben a beruházási eszközöknek szűkében va­gyunk. Természetes, hogy nem szakadhatunk el a gazdaság min­denkori teherbíró képességétől, de anyagi fedezetre szükség van, mint ahogyan nélkülözhetetlen ez a szociális, egészségügyi és az életkörülményeket javító más feltételek megteremtéséhez is. Az elmúlt évben az öntödei Vállalat kisvárdai gyáregységében 4,5 millió Ft-ot fordítottak a vizes porleválasztó hatásfokának nö­velésére és a kúpoló füstgázainak tisztítására. A VI. ötéves terv­ben kb. 20 millió Ft-ot terveznek környezetvédelmi célok meg­valósítására. Nyíregyháza levegőtisztaságának védelme és a zaj­szint csökkentése érdekében a Kelet-magyarországi Faipari Vál­lalat és a dohányfermentáló vállalat 1981-ben környezetvédelmi beruházásuk 25 százalékát kapta támogatásként a központi kör­nyezetvédelmi alapból. A Taurus Gumiipari Vállalat új korombe­fogadó bázis építésével a koromszállítás, környezetet nem szeny- nyező módját kívánja megoldani és keresik a lehetőségét a nagy mennyiségben felhalmozott selejt gumiabroncsok újrahasznosítá­sának. A műszaki-gazdasági folyamat részeként jól oldják meg a kör­nyezetvédelmi teendőket a nyírbogdányi kőolaj finomítóban. Kö­vetendő példa a hulladékhasznosítás szempontjából a Hunniacoop Vállalat: környezetkímélő technológia alkalmazásával valutáért beszerezhető állati fehérjét állítanak elő. A MOM mátészalkai gyára és az Elekterfém Ipari Szövetkezet vezetői célul tűzték ki a galvániszap környezetvédelmi előírásoknak megfelelő elhelye­zését —, hogy csak néhány jó példát emeljünk ki. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a mainál sokkal kedvezőbb anyagi körülmények között sem lehet a környezet védelmét a la­kosság egészének figyelme, támogatása nélkül megvalósítani. A környezetvédelem ugyanis nem csupán egyes hivatalok, társadal­mi szervezetek feladata, hanem mindenkire tartozik. Az elszórt műanyag, szemét, a gondatlanságból eredő erdőtüzek, gondozat­lan kertek, árkok — az egyes ember környezetszennyezései és természetrongálásai — összességükben legalább annyi kárt okoz­nak, mint az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés. Jogunk van emberhez méltó környezetben élni, de a jog és a kötelezettség egységet alkot. A települési környezet védelméért kiemelkedően tevékeny­kedtek az utóbbi időben Mátészalka, Fehérgyarmat és a fehérgyarmati járás lakói. Sok tennivaló van ezen a te­rületen a megyeszékhelyen és jó néhány településünkön. A kör­nyezetvédelem a társadalom szemléletén, környezetkímélő élet­módján, környszetfejlesztő munkáján — mindannyiunkon múlik. Ez nem pótolja, hanem feltételezi a hathatós állami intézkedése­ket, szigorúbb ellenőrzéseket, a lehetőségekkel arányos — de nem elhanyagolható mértékű — anyagi ráfordítást. Az elmúlt két évtizedben az ember óriási lépést tett a világ­mindenség megismerésében — de élőlényt sehol nem találtak. Figyelmeztet a tíz évvel ezelőtti stockholmi környezetvédelmi vi­lágkonferencia jelmondata: „Csak egy Földünk van!” Itt kell megőrizni, megtartani az életfeltételeket a jelen és a jövő nem­zedékeinek. Dr. Káposztássyné dr. Berecz Emilia megyei környezetvédelmi titkár Á levéltetvek elleni védekezésről Egyre gyakoribb jelenséggé vá­lik különböző gyümölcsfák leve­leinek rendellenes torzulása, fe­lületükön mézszerű váladék kép­ződése. A levelek fonáki részén tömegesen (kolóniákban) szívo- gató levéltetvek károsításának következménye az említett tüne­tek kialakulása. Károsításukkal elsősorban őszibarack, szilva, cseresznye, meggy, ill. almafá­kon találkozhatunk. Folyamatos szaporodásuk következtében a gyümölcsfákon újabb gócok ala­kulnak ki, s a kártevők a leve­lek mellett a hajtásokra is ráte­lepednek. A levéltetvek különböző fajai által okozott kártételek hasonló­ak. Kivételként azonban meg kell említeni pl. a közönséges al­malevél pirosító levéltetűt, amely a levelek torzulása mellett a le­véllemez felületén piros színű kidomborodást okoz. A levéltet­vek által okozott veszélyt növeli egyes képviselőinek életmódbeli sajátossága. Míg a zöld stlmafa- levéltetű éves fejlődése során az almafán károsít, a zöld ősziba­rack-levéltetű az őszibarack mel­lett nyár elejétől áttelepedik a paprikára, paradicsomra, burgo­nyára. A szívogatás által okozott kártétel mellett mint víruster­jesztő, az említett növények álta*- lános leromlását eredményezi. A zöld őszibarack-levéltetű mellett zöldségnövényeken — ká­posztaféléken — károsít a ká­poszta-levéltetű — borsón —, a zöld borsó, vagy más néven lu­cerna-levéltetű. Károsításuk kö­vetkeztében a fiatal levelek a fo­náki rész felé sodródnak. Szem­betűnő a káposzta-levéltetű erős váladékképzése, mely fogyasz­tásra alkalmatlanná teszi a növé­nyeket. , összefoglalva, a levéltetvek szí- vogatásukkal a fiatal növényi ré­szek (levelek, hajtások) rendel­lenes fejlődését eredményezik, a vírusbetegségek terjesztésével az egész növény megbetegedését okozzák. A levéltetvek elleni vé­dekezésre az alábbi készítmények használatát javasoljuk: Bi 58 EC 0,1%, Anthio 33 EC 0,15%, Piri- mor 50 DP 0,06%. A Bi 58 EC és az Anthio 33 EC jó hatású a gyü­mölcsösökben jelenleg is megta­lálható lombrágó hernyók és a rövidesen megjelenő almamoly lárvák, ill. a zöldségnövényeken károsító bagolylepke lárvák ellen is. A permetezések során a ro­varölőszerek hatását nedvesítő­szer (pl. Nonit) alkalmazásával fokozhatjuk. Felhívjuk a figyel­met a munka- és élelmezésegész­ségügyi óvórendszabályok pontos betartására! Sipos László MEGYEI NÖVÉNYVÉDELMI ÉS AGROKÉMIAI ÁLLOMÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom