Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-22 / 144. szám
1982. június 22. Kelet-Magyarország 3 A Nyírkémia nyírbátori üzemében a pezsdítő víz mellett 7 féle üdítő italt készítenek. Ebből az üzemből látják el Nyírbátort és környékét, valamint a szatmári térséget a kitűnő üdítő italokkal. Képünk: pezsdítő ital palackozása közben készült. (Elek Emil felvétele) Sok mindenre lehet kényszeríteni az embert. Talán csak azt nem lehet soha megparancsolni, hogy kit tiszteljen, becsüljön. A világon minden csoportban, az óvodától a munkahelyig, a galeritől a kutatóintézetig vannak' népszerű, kedvelt, becsült tagjai a közösségnek. S kár lenne még állítani is, hogy egyformán jut mindnek a tekintélyből. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál legutóbb a Szől- lősi István által vezetett betonozó szocialista brigád lett a Vállalat Kiváló Brigádja cím birtokosa. Tőlük érdeklődtünk: szerintük kit és miért övez tekintély a brigádban? Ha „meghúz" a beton Napszítta, cserzett ember a vezetőjük, Szőllősi István. Ahogy hajlong a harmincfokos hőségben a zsaluba ágyazott betontömbök felett, felesleges mozdulatot sem tesz. Begyakorlott minden lépése, a tizenegy brigádtag közül a legtöbbjükkel már csaknem két évtizede, hogy együtt dolgoznak. — Mi ad tekintélyt? — kérdez vissza. — Hát nézze meg ezt a munkát! Ha valaki becsületesen betonoz, meg is van a látszatja. A mellvédeket, válaszfalakat, lépcsőelemeket mi készítjük. Fakeretet ácsolunk a betonelemeknek, tükörsimára fényesítjük benn az anyagot, mert a tűző napon — ha nem vagyunk elég gondosak — „meghúz” a beton. Én úgy gondolom, itt nem lehet jól vagy rosszul, csak egyféleképpen dolgozni. Mi azt becsüljük. aki a munkáját a tőle telhető legtökéletesebben látja el. „Kizártuk a brigádból..." A brigádvezető pontosan fogalmaz. Nemrég saját maA KEMÉV jól felszerelt üzemi orvosi rendelőjében számos vizsgálatot lehet elvégezni. Szilágyi Miklósné üzemápoló egy gépkocsivezető halláskárosodását vizsgálja. (E. E. felv.) Kapcsolatok M egyénkben közismerten sok a gyáregység, fióküzem. Ennek termelési, elszámolási dolgai gyakorta szerepelnek különböző tanácskozások, a nyilvánosság előtt. A KISZ nyíregyházi városi és járási bizottságai most fordítottak egyet a kapcsolat lehetőségein, s azt nézték . meg, vajon miként segíthetik a termelést az ilyen helyzetben működő KISZ- alapszervezetek. Kitűnt, hogy ez a munka alapos megjavításra szorul. Együttműködés ugyanis sok helyen van, de ez főként a kulturális gs sport- rendezvényekre vonatkozik. A fiatalok egyébként „hivatalosan” is találkoznak: a termelési tanácskozásokat, ifjúsági parlamenteket a nagyvállalat szintjén is megrendezik. Érdemes egy pillantást vetni a névsorra, vajon milyen nagyságrendű lehet az együttműködés. Vannak olyan nagy, megyei vállalatok, mint a MEZŐGÉP, a Dohányfermentáló, a Zöldért, amelyeknek egész hálózatuk működik a megyében. Van néhány olyan gyár, mint a konzervgyár, gumigyár, amelyeknek csak egy-két üzemük van a megye más részén. Kb. 10—15 olyan munkahely, jelentősebb KISZ-szervezet is van, amelyek megyén kívüli központokkal működnek együtt. A KISZ most több kezdeményezést tétt az együttműködés javítására, hiszen a meglévőknél nagyobb lehetőséget lát az összehangolt ifjúsági munkában. Jó ugyanis, ha a gyáregység KISZ-szervezete tudja, mi foglalkoztatja a nagyvállalat KISZ-fiataljait, közösen lehet mozgósítani egy-egy kiemelkedő feladat megoldására. Szükség van az információ és a tájékoztatás csatornáinak bővítésére is. A hasznosítottnál gazdagabbak a lehetőségek az érdekvédelmi munkában. A vállalati központokban működő KISZ-vezetők például sokat segíthetnek a távolabb telepített gyáregységek fiataljainak, hogy ők is hasznosíthassák a nagyvállalati szinten természetesnek látszó kedvezményeket, lehetőségeket. K oordinációs iogkör — az elnevezés újkeletű szakzsargon. Tartalma viszont — ha megfelelő alapossággal végzik a munkát — korszerű, mai kapcsolatokat tükröz, s javítására, jó alkalmazására valóban érdemes nagyobb figyelmet fordítani. (m.) guk szolgáltattak példát erre. Az egyik brigádtag nemcsak otthon, még a munkahelyen is gyakran jelent meg dülöngélve. Szót váltottak vele, semmi eredmény. Mígnem felfüggesztették a brigádtagságát, egy évig nem részesült a szocialista brigádnak járó kedvezményekből. — Nemcsak anyagilag bánta, erkölcsileg is nehéz lehetett számára az egy év — szól Orbán Gábor, aki a brigád szakszervezeti bizalmija. — Bizonyított, kétszeresen. Amennyire akkor ki kellett zárni, később annyira indokolt volt visszavenni. Ma már az egyik legmegbízhatóbb tagunk. Hát, ilyen ez a tekintély. Nem hagyhattuk, hogy csorba essen egy italozó ember miatt a kollektíva tekintélyén. Á vizsgázó betonozó Szőllősiék már jogosan élnek az ilyen jellegű nevelési eszközzel. Tavaly télen — még ma is pontosan emlékszik Pataki János főépítés- vezető —, egy rendkívül gyors munkára kellett bejönni, ráadásul azt már nem is tudták túlórának elszámolni. A betonüzemből, az előre gyártóktól nemigen tolongtak a jelentkezők. A Szőllősi-bri- gád tagjai egymásra néztek, csináltak ők már ennél nagyobb dolgot is, bejönnek ők. A másik két brigád — látva a lelkesedést — ugyancsak feliratkozott. A végén már válogatni kellett, nem tudtak volna mindenkinek munkát adni. A brigád egyetlen párttagja, Baranyi Lajos, még a KISZ-ben is tevékenykedik. A fiatalok közt imponál, ha valaki alaposan tájékozott a zene, a tánc — természetesen a modern irányzatok — világában. Tetszik az is, ha valaki gyors karriert csinál. S ez alatt azt értem, ha felépít egy lakást, jól kereső szakmát választ. De ebben a közösségben például nagyra becsülik Botos Károlyt, Biró Miklóst, Oláh Gyulát és Varga Sándort, akik a nehéz testi munka mellett a napokban tették le a 7—8. osztály utolsó vizsgáit. Az erőfeszítés, a saját feladatok legpontosabb megoldása és a közös munka teljesítése. Ez ad nálunk tekintélyt. Tóth Kornélia D z egyik legutóbbi kulturális vetélkedőn nagy feltűnést keltett újdonsült asszonykórus, amely nemcsak kiváló képességgel, de furcsa nevével is kitűnt a többi résztvevő közül. A Mártonhely utca lakosaiból verbuválódott dalárda a Gödör nevet választotta magának. Vajon honnan ered ez a szokatlan névválasztás? — kérdeztük az együttes vezetőjét. — Kórusunk története abba az időbe nyúlik vissza, amikor utcánk lakói még szinte meg sem ismerték egymást, ha találkoztak valahol. Akkortájt bontottak fel egy csatornát az utcában, s a munkálatok után elfelejtették betömni a jókora üreget. Mondanom sem kell, nagyon bosszantott bennünket a dolog. Panaszkodtunk fűnek-fának, de a gödröt csak nem akarták betemetni. Az utóval rendelkező lakótársak például csak úgy tudtak átkelni a mélyedésen, hogy kis segédszárnyat erősítettek a kocsihoz, és pár métert repültek. A férjem így lett aranykoszorús vitorlázó repülő. Sajnos az egyik ugrása nagyobbra sikerült a kelleténél, és átrepülte az Alpokat. Azóta Münchenben várakozik a Trabantunkkal, mert kifogyott a benzin. A fiam is kétszer kitörte a bal lábát a gödörugró versenyen, igaz harmadjára megjavította az ifjúsági távolugró csúcsot. Aztán a harmadik szomszéd megtudta, hogy új rendszerű aluljárót építenek az utcában, amelynek csak egy lejárata lesz, így felére csökkenthetők a költségek, örültünk, hogy a népgazda- ságilag nagy hasznot hajtó újításnak a mi utcánk adhat otthont. A hír azonban valótlannak bizonyult, mert kiderült, hogy olajat találtak. Mondanom sem kell, hogy kollektívánk olajra . állíttatta át a fűtést. Ezúttal is bakot lőttünk, mert azok az arab egyetemisták, akiket olajfúróknak hittünk, hazamentek nyári szünetre, és feléje se néztek többet a gödörnek. — Mással nem is próbálkoztak? — Dehogynem. Megrendeztük a Gödör Napokat, hogy felhívjuk az illetékesek figyelmét a tarthatatlan állapotokra. A különböző társadalmi szervek is megígérték támogatásukat, ha pozitív mondandójú műsort állítunk össze. Így kerültek a programba a „Buktatók azért vannak, hogy kikerüljük őket”, és a „Gödör mint negatív domb” című tudományos előadások. A helyi búvárok bemutató lemerüléseket tartottak, a meteorológusok mély légköri méréseket végeztek. Meghívott vendégeink végül is nagyon elégedetten távoztak a Gödör Napokról, és tervbe vették, hogy a város más utcáiban is fúratnak kisebb lyukakat, amelyeket társadalmi összefogással gödHunka vagy karrier? II tekintély titka Fehérgyarmaton, Nagyecseden, Nyírbélteken Újabb iparfejlesztési tervek Tárgyalások, előkészületek folynak három település, illetve környéke foglalkoztatása gondjának enyhítésére, újabb iparfejlesztéssel. A MEDICOR Művek és a GANZ Műszer Művek a megyei egységük továbbfejlesztését tervezi, az Ipari Műszergyár Tklad pedig üzemet kíván telepíteni Fehérgyar- im aitra. A MEDICOR Művek nagy- ecsedi telephelyén 200 fős növelést tervez, amellyel a svéd licenc alapján gyártott gőz- sterilizátor eddigi nyugati import alkatrészeinek kiváltását oldja meg. A fejlesztést 1982 II. félévben indítanák, az üzembehelyezésre és teljes létszám felfutásra 1984 IV. negyedévben kerülne sor. A foglalkoztatott gépiforgácsoló, lakatos és hegesztő szakmunkások betanításáról a MEDICOR gondoskodik. A GANZ Műszer Művek nyírbélteki üzemében mintegy 25 millió forint értékű beruházást terveznek, amelyből 1000 négyzetméter alap- területű üzemcsarnokot létesítenek és gépeket szereznek be. 1985 végére ezzel mintegy 190 fős létszámnövelést valósítanak meg. Amennyiben a fejlesztés megvalósul, a Nyírbélteken gyártott alkatrészek felületkikészítési munkálatait is a megyében végzik el, erre megállapodtak az ELEK- TERFÉM Ipari Szövetkezettel. A termelésnövekedéssel jelentősen fejlesztenék exportjukat. Az Ipari Műszergyár Iklad vezetői Fehér- gvarmaton a mintegy 400— 500 fős munkahelyfejlesztést három ütemben tervezik megvalósítani. 1983 első félévében már 100—120 fő részére teremtenek munkaalkalmat. 1984-ben hasonló létszámot állítanak munkába, a harmadik fejlesztési ütemet pedig a Ví. ötéves terv végéig valósítják meg. Mind a három üzem részére a tervezett létszámnövekedés az érintett településekről és vonzáskörzetükből biztosítható. A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén javasolta a MEDICOR Művek, a GANZ Műszer Művek, és az Ipari Műszergyár Iklad központi területfejlesztési alapból történő támogatását. Az Ipari Műszergyár részére az ipar- telepítéssel kapcsolatos infrastruktúra kialakítására külön 6 millió forint támogatást nyújt a megyei tanács 1982-ben. Papírból külföldön A Népi Ellenőrzési Bizottság egy országos érvényű megállapításából idézem: „Sok helyütt kifogásolható az üzletek és az üzletek raktárterének belső rendje, tisztasága. Vonatkozik ez a külső, szabad ég alatt lévő raktárterekre is, ahol különféle göngyölegeket tárolnak . ..” Jó néhányszor láttam már ilyen szabad ég alatti raktárakat, olyant is sokat, amelyekre a megállapítás betű- szerint igaz. Tény, hogy ezek a külső terek is zsúfoltak, de a rendetlenség és az elhanyagoltság benyomását elsősorban a szertehagyott papírrökké lehetne bővíteni, a művelődés fellendítése érdekében. Ekkor határoztuk el, hogy világgá kürtöljük bajunkat. összegyűltünk a gödör mellett, és elkezdtünk kiabálni. — Gondolom, ezt már az illetékesek is meghallották? — Nem, de nem is hibáztatom őket. Felőlük fújt a szél, és úgy látszik, a másik irányba vitte el a hangot. Egyébként sem bántuk már a gödröt, mert rájöttünk, hogy egész szépen tudunk énekelni. így alakítottuk meg a Gödör kórust, amely sikert sikerre halmozott a kerületi kulturális vetélkedőkön. — Akkor végül is elégedettek lehetnek. — Nem egészen. Három fahangú lakótársunk ugyanis, akiket sorozatos félre- éneklés miatt kizártunk a kórusból, panaszos levelet írt az újságnak. A lap péntek reggeli száma közölte levelüket, délre két nyugdíjas kútásó már be is temette próbahelyiségünket. Nem tehettünk mást, feloszlattuk magunkat, és átalakultunk kertbarátegyletté. — Hogyhogy? — Az utcánkat teljes szélességben kitűnő termőtalaj borítja. Az autók úgysem tudnak átvergődni rajta, ideje, hogy más módon hasznosítsuk. A szakemberek szerint ezen a homokon a borszőlő terem meg leginkább. — Nem félnek attól, hogy megint valami hiba csúszik a számításukba? — Mitől félnénk? A bort mindnyájan szeretjük. T. Szűcs József hulladék, zsákdarab, szét- bomlott doboz, letépett címkék tömege kelti. Persze nem mindenütt kerget szétdobált papírokat a szél, így hát aligha fogadható az a mentegetőzés, hogy még az üzlet belső terének takarítására sincs ember. Vásárosnaményban az ABC áruház udvarán például — jóllehet takarítójuk erre nekik sincs — rend van. Nem takarítás utáni feltűnő, hanem folyamatos rend. Elmondták: az áruházban dolgozó „Tisza” szocialista brigád tagjai elhatározták, hogy munkaidő után összeszedik és elszállítják a papír- hulladékot. Egy idő után már nem volt szükség a „munkaidőn túli” takarításra. Megszokták, hogy a hulladékot mindenki, mindig egy helyre teszi. Ezt a közben odakerült tanulók is így szokták meg. Nincs ördöngösség, zseniális főnöki ötlet, szervezés mindebben. Egyszerűen ez így természetes. A nyereség a bolt raktárában és a bolt körül a rend. Az összegyűjtött papírt a bolt dolgozói, rendszeresen el is szállítják és eladják a MÉH-nek. Papír lehet hát újra a papírból és ez a népgazdaság nyeresége. Nem elhanyagolható szempont, hiszen a másként kidobott papír többsége beszennyeződik és értékesíthetetlen. A brigád szabályos könyvelést vezet a papírért kapott összegek felhasználásáról. Hogy nem kevésről van szó azt bizonyítja: havonta 1500—2000 forint gyűlik így össze. Ebből vesznek ajándékot a betegeknek, ebből fedezik a közösségi élet sokféle apróbb kiadását. Ebből az összegből szerveztek mátrai kirándulást, ebből utaztak nemrég Csehszlovákiába egy hétvégen úgy, hogy a brigádtagok csak kisösszegű hozzájárulást fizettek az úthoz. Az áfész vezetői mondták a brigádról, hogy még egy előnye van ennek a vállalkozásnak. összeforrottabb, jobb szellemű lesz a sokféle közös örömben a brigád. Példájukat így hát mindenüvé jószívvel ajánlom, már csak azért is, mert valamennyiünk nyeresége a — különben előírásokkal is megkövetelhető — rend. Bartha Gábor A gödör
