Kelet-Magyarország, 1982. június (42. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-15 / 138. szám
1982. június 15. Kelet-Magyarország 3 Szabadságon vagyunk □ kár ki is tehetnénk a táblát az ország, a megye határán: „szabadságon vagyunk”. Tíz- és százezrek töltik szabadságukat ezekben a napokban. De az élet nem állhat meg, a gyárak, intézmények, hivatalok aligha írhatják ki a bejárat fölé: „elnézést kérünk, a munka szünetel, vagy akadozik, mert dolgozóink közül sokan szabadságon vannak ...” Ahol általában jó a munkaszervezés, ott kevesebb a súrlódás a szabad-' ságok miatt. Két érdeket kell összeegyeztetni: a munkahelyit és az egyénit. A tapasztalatok szerint egyiket sem lehet eltúlozni, mert rossz hangulatot, igazságtalanságot szülhet. Nem jár helyes úton az a munkahelyi vezető, aki csak a munkahely érdekeit hangsúlyozza, védi, de az sem, aki a hamis népszerűség kedvéért a szabadságolásoknál nem tud, vagy nem akar rendet tartani, mégha a munkahely szinte megbénul is a sok hiányzó ember miatt. Hol hát az „arany középút”? Az emberek többségével meg lehet értetni, hogy mindenki nem veheti ki egyszerre a szabadságát, pontosabban nem tartható az a gyakorlat, hogy vannak, akik minden évben a legideálisabb időpontban kapják meg a pihenőnapokat — netán kész tények elé állítják a munkahelyi vezetőket, külföldi útra, üdülőjegyre hivatkozva — míg mások rendre szezon után, vagy télen mehetnek szabadságra. Sokszor a vita, a konfliktus nem is abból van, hogy nem mindig a kívánt időpontban kapja meg a szabadságát a dolgozó, hanem a kivételezés, a sumákság borzolja a kedélyeket. Ahol jó a munkahelyi légkör, a vezetők a szabadságolások etikájára is vigyáznak, ott nincs vagy igen kevés a súrlódás és a munkahelyi gépezet se érzi meg túlságosan a hiányzókat. Néhol ilyenkor hajlamosak a lezserséget, az ügyek tologatását azzal magyarázni, hogy akinek éppen intézkedni kellene, az szabadságon van. Ez nem elfogadható és mélyen k' zérdekeket sértő szemlélet, hisz rég tudjuk, nincs pótolhatatlan ember. Kevés kivételtől eltekintve az ügyek nem egy ember jelenlétén múlnak. Tény viszont, hogy a munkában maradókra általában ilyenkor több teher jut, amit megértéssel és türelemmel kell fogadni. Csínján kell bánni a szemrehányásokkal is — „amíg én itt húzom az igát, a másik gondtalanul pihen” —, mert a szerepek cserélődnek. A ma pihenő embere holnap már dolgozik ... S zabadságolási szokásaink igényeink, lehetőségeink, egyéni gondjaink szerint igen sokfélék. Sajnos, ma még — és talán soha — nem jut mindenkinek üdülőjegy, s van, aki ha tehetné sem menne el üdülni, mert építkezik, valamire gyűjt, hét végi telkén tölti napjait. Netán a több pénz után lohol, mellékes munkát vállal és szabadsága után fáradtan áll munkába, ök azok, akik a munkahelyükön pihenik ki magukat. P. G. A Csepel Művek nyírbátori fúrógépgyárában készülő RF fúrógépekbe nagypontosságú alkatrészek szükségesek. Jakab András ikerfogaskerék ütését műszerrel ellenőrzi. (Jávor L. felv.) A MEZŐGÉP nagykállói gyáregységében NDK-exportra nehézfelépítményeket készítenek. Kovács Sándor az alkatrészeket alapozó festéssel látja el. (J. L.) Példásan kampány idején AZ IDŐJÁRÁS OKOZTA KÁROK a mezőgazdaságban csökkenthetők emberi leleményességgel, jó szervezéssel. Az éppen optimális időjárás, a rekordtermés is plusz erőfeszítéseket kíván. Mondhatnánk, megyénk mezőgazdaságában így is, úgy is szükség van a kampánymunkák idején a példamutatásra. Mezőgazdasági pártszervezeteink ezért is adnak szép számmal ideiglenes pártmegbízatásokat. Ezek a megbízatások csak néhány hétre, olykor csak néhány napra szólnak, de anyagi és politikai hasznuk szembetűnő, mérhető. A Nyírmadai Állami Gazdaság pártszervezete egy szőkébb kollektívának, a traktorosok pártcsoportjának, adott ideiglenes megbízatást. Azt várják a traktorosoktól, kom- bájnosoktól, hogy nyújtott műszakban, megfeszített erővel a legkedvezőbb időben hamar végezzenek a fontos munkákkal. Ugyanakkor ésszerű, taktikus vezetéssel üzemanyagot próbáljanak megtakarítani. Az állami gazdaságba most is több szakmunkástanuló megy nyári gyakorlatra. Néhány párttagnak az az ideiglenes megbízatása, hogy hasznosan foglalkoztassák a tanulókat, igyekezzenek velük megszerettetni a mezőgazdasági munkát, ősszel sok vendégmunkás érkezik Nyírmadára. A mátészalkai Szamos menti Állami Tangazdaságban a traktorosok nyár végéig az almáskertnek ugyanazt a részét permetezik. Megbízatás, hogy munkájuk mellé adják a nevüket. A termésbecslésnél és a betakarításnál is meglátszik munkájuk minősége. A tangazdaság almatermésének jó részét megyén kívüli Volán-vállalatok szállítják el. A kertészetben és a szállításban dolgozó néhány párttagnak azt a megbízatást adják: kövessenek el mindent, hogy az „idegen” gépjárművek maximálisan ki legyenek használva. A NYÍREGYHÁZI SÁGVÁRI TSZ-BEN a pártvezetőség arra hívja fel a traktorosok, kombájnosok figyelmét: úgy alkalmazkodjanak az időjáráshoz, hogy minél kevesebb legyen a szemveszteség, ősszel pedig az érdekelt párttagok megbízatásul kapják: fokozott figyelemmel dolgozzanak, agitáljanak a tulajdonosi szemlélet kialakítására, hogy több exportképes alma kerüljön a ládákba. A komolyan vett és teljesített ideiglenes pártmegbízatások ezreket, százezreket hozhatnak a közösségek kasz- szájába. N. L. a kiscsoportos Bátran újítanak a mátészalkai bérezés előnyei Kraszna menti Tsz-ben A mezőgazdasági szövetkezetek legutóbbi megyei küldöttközgyűlésén mindenki odafigyelt Szilágyi Jánosnak, a mátészalkai Kraszna menti Termelőszövetkezet fiatal elnökének felszólalására. A náluk kísérletként bevezetett, többletnyereségre ösztönző kiscsoportos bérezésről adott tájékoztatót. A szövetkezet elnökétől, főkönyvelőjétől azóta bővebben tájékozódtunk, amelynek lényegéi itt közreadjuk. pesítési ágazatban a kiscsoportos bérezést. Az ágazatban három csoportot hoztak létre. Ezek: a szállítás, második a kis teljesítményű traktorok, munkagépek és a harmadik csoporthoz a nagy teljesítményű gépek, kombájnok, a központi műhely tartozik. Megszervezésükhöz alapot jelentett az 1981. évi havonkénti (nem utólagos év végi) költség- elemzés, az egységek önelszámolása. Erre lehetett építeni a kiscsoportos bérezést. A szállítási csoporthoz tartozik a tizenegy teherautó vezetője, hat fő rakodó és két szerelő. Kaptak egy külön műhelyt és raktárt. Az egyik szerelő ellátja a szállításve"- zető-helyettesi, raktárosi és üzemanyagkútkezelői feladatot, sőt ha szükséges, gépkocsira is ül. Már ez is jelzi a racionalizálást, példázza, Ha értelme van... A Kraszna menti Tsz 1974 és 81 között állandóan veszteséges volt, csak a múlt évben értek el szerény nyereséget. A gyorsan iparosodó Mátészalka a rosszul gazdálkodó tsz-ből a szakemberek többségét elszippantotta. Az új vezetőség a gazdálkodásban végrehajtott szerkezet- változással és a szigorú költségelemzéssel érte el a múlt évi eredményeket. Ezt azonban kevésnek tartják. A továbblépés lehetőségét elsősorban a megfelelő kvalifi- káltságú munkaerő visszaszerzésében, megtartásában, s nyereségérdekeltségű bérezésében látják. Ezért alakították ki a nagy értékű eszközzel, anyaggal működő géO rvosok javasolták az édesanyának, Vári Zsigmondnénak: „Ha azt akarja, hogy Péter egészségi állapota valamelyest javuljon, szereltessen jel lakásukba bordásfalat.” összeku- porgatta rá a pénzt. Falatot vont meg a családtól. A gyógytornáztatáshoz szükséges bordásfal most ott van Nyíregyházán, a Kórház utca 11. számú bérház földszinti lakásának egyik piciny szobájában. Ez Peti lakosztálya. Éva asszony, három gyermek édesanyja. Hat évig volt gyesen. Kisfia, Péter most harmadikos az általánosban. Tanítása, gondozása időt rabol szülőktől, testvéreitől. De áldoznak rá! Fokozott törődést, szeretetet igényel a nyitott gerinccel született kisfiú. És sok-sok tapintatot érzékeny lelkülete. Kis szobájában édesanyja tornáztatja. Péterért tanulta meg a gyógytornát. Gondoskodásának eredménye, hogy Peti egészségi állapota szemlátomást javul! „Jó lenne, ha Péter megtanulna kerékpározni” — javasolták az orvosok. Édesapja a fizikai munkás, fáradhatatlanságig tanítja kisni. Ö viszi-hozza Pétert. Úszni tanítja. Péter átformálta, átrendezte a család életritmusát, egész rendjét. Hozzá igazodnak. Édesanyja jobb keze a 13 éves Gabriella. Ha a mama már fáradt, ő látja el PéBordásfal fiát. Péter azonban egyik évről a másikra elfelejt kerékpározni. Az apa újra kezdi. Negyedik éve! Ott áll a kis szobájában az ablak előtt a kondicionáló kerékpár. Péter télen is gyakorol, hogy el ne felejtse nyárig. „Erősödnie kellene Péter tüdejének, gerincének, egész szervezetének. Hasznára válna, ha megtanulna úszni” — vélekedtek az újabb vizsgálatokon az orvosok. Édesanyja ezért tanult meg úsztert. Iskolába kíséri, eléje megy, tanítja. Tünde meg olyan, mint egy kis nyíló rózsa. Akkor született, amikor Péter hároméves volt. Egészséges. Szülésével szívizom gyulladást kapott az édesanya. Váriné; Sipos Éva a •kiskereskedelemben dolgozott. Egyik üzletben évekig állt a pult mögött. Most csak négyórás munkát vállalhat. Egy és fél keresetet kell beosztani az édesanyának. Ű igazán tudja, hogy az állami segítség mellett mennyit emészt fel Péter talpraállítá- tása, gondozása, egészséges emberré nevelése. Ez a szükségkörülmény késztette az édesanyát, hogy olyan szabad foglalkozás • után nézzen, amellyel pótolni tudja keresetüket. Ezért tanult meg festeni. Ki gondolta volna, hogy saját mitával festett tányérjai, a népművészeti korsók, rokkák sikert hoznak majd Várinénak? Felfedezték, s így jutottak el az éjszakákon festett tányérjai, korsói, rokkája Amerikába, Hollandiába. Ő nem tartja magát művésznek, bár részt- vett a KIOSZ 25 éves jubileumán rendezett kiállításon. Kapott meghívást Váriné Pécsre, Dunaújvárosba, kiállításokra, népművészeti vásárokra. Péter mellől nem lehet elmozdulni hosszabb időre. Hivatalosan bejegyzett kézifestő. Farkas Kálmán hogy egy ember mennyi feladatra képes, ha látja értelmét. Helyi tapasztalatok alapján megállapították, a szállítási csoport átlag tonnakilométer költségét. A teljesítmény után havonta egy összegben kapja meg a csoport a bértömeget. A kapott pénzt az egyéni teljesítmények alapján a csoport tagjai 51 százalékának egyetértésével osztják szét. A többség egyetértésével úgy is rendelkezhetnek, hogy jobb hónapokban a bértömeg egy részét tartalékolják kisebb forgalmú időszakra. Természetesen a későbbi kifizetéskor az összeget a megszerzett hónap teljesítménye alapján osztják el. A csoportnak jelentős érdeke fűződik a többletnyereség eléréséhez. A tervezett nyereségen felüli összegből év végén 30 százalék illeti meg a csoportot. A termelőszövetkezet olyan jogot fenntart magának, hogy év végén megvizsgálja a gépek állapotát és aki a szállítással nem arányosan koptatta el a gépét, az átlagnál jobban elnyütte, annak nyereségéből levonnak. Másrészt a kifizetést az érvényes szabályozók keretei között végzik. Pénzosztás többségi egyetértéssel Az üzemgazdasági csoport állandóan méri a költségszintet, a termelőszövetkezet minden ágazatában. A csoport érdekelt, hogy ne legyen holt munka, szervezetlenségből álló tehergépkocsi. Például a korábbi években, ha a növénytermesztési ágazat valamilyen szállítása megrendelt egy teherautót és nem volt rakodó, a gépkocsivezető akár fél napot is elálldogált. Most a csoport ilyen esetben is a növénytermesztési ágazatot annyi költséggel terheli, mintha a gépkocsi végig üzemelte volna a tíz órát. Ez fordítva is így van. Ha a szállítási csoport meny- nyiségben és minőségben nem teljesíti a megrendelt munkát, akkor ezt ráterhelik. Ezt a tsz-ben így mondják: sikerült ütköztetni az érdekeket. Megfizette a vagonállást Az ágazatok szigorúan ellenőrzik a megrendelt munka elvégzését. Ezen olykor vitatkoznak is, de a lényeg az, hogy jelentősen javult a minőségi és az időben való teljesítés. A szállítási csoport a gépek kihasználása, a nyereség fokozása érdekében idegeneknek is végezhet szállítást, de első a termelő- szövetkezet, mégpedig a technológiai fegyelem maximális megtartása mellett. A kiscsoportos bérezés alapján dolgozó egységnek saját fegyelmi jogköre is van. Előfordult, hogy a szállítási csoport egyik dolgozójának mulasztása miatt megkéstek a vagonkirakodással. A MÁV 2800 forint vagonállási pénzt számolt fel a termelőszövetkezetnek. A csoport tagjai úgy döntöttek: büntetésként a mulasztóval fizettetik meg a 2800 forintot. Ennek fegyelmező hatása más munkahelyekre is kihatott. Vázlatosan — nem teljes részletességgel — a szállítási csoportot mutattuk be. Hasonló elvek alapján működik a másik két csoport is. A szövetkezet vezetői hangsúlyozzák, a januártól bevezetett bérezési forma kísérleti jellegű. Néhány hónap után úgy ítélik meg, van értelme, haszna az egységek önelszámolásának, a kiscsoportos ösztönző bérezésnek. Reális megítélést, végleges eredményt az év végén mondhatnak. De már eddig is érezhetően javult a tulajdonosi szemlélet, a közösségi gondolkodás. Nem pontos számítások alapján, csak becsült megállapításokra alapozva elmondták: az év első öt bónapjában a teljesítményérték a tervezettnél 5—6 százalékkal magasabb és kisebb arányban, de nőttek a bérek is. Csikós Balázs
