Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-09 / 107. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. május 9. Harckészültségben A Falkland- (Malvin)-szigetekkel kapcsolatos válság ügyében a jelek azt mutatják, hogy a hallgatólagos tűzszünet után ismét kiújulnak a harci cselekmények. (Kelet-Magyarország telefotó) Események címszavakban HÉTFŐ: Az első tengeri csata a Falkland (Malvin)-szigetek körül: egy brit atomtengeralattjáró elsüllyeszti a Belg- rano tábornok nevű argentin cirkálót, a későbbi visszavágás a Sheffield romboló elpusztítását jelenti — Rendzavarási kísérletek több lengyel városban KEDD: Magas szintű szovjet—nicaraguai tárgyalások Moszkvában — Amerikai és szovjet nyilatkozatok a lehetséges csúcsértekezletről — Az izraeli parlament határozata a települések változatlan fenntartásáról SZERDA: Az indonéziai választások megerősítik a Golkar kormánypárt helyzetét — Nagyarányú kormányátalakítás Kínában — Írország a Biztonsági Tanács összehívását sürgeti a falklandi válság ügyében CSÜTÖRTÖK: A NATO hadügyminiszter! csoportjának brüsz- szeli ülésén a fegyverkezési kiadások emelését javasolják — Az olasz kereszténydemokraták kongresszusán De Mitát választják meg új főtitkárként PÉNTEK: A csehszlovák külügyminiszter Bécsben, a francia külügyminiszter Szófiában folytat megbeszéléseket — Spadolini olasz kormányfő bonni látogatása — Husszein jordániai király Egyiptom visszatérését sürgeti az arab táborba — Bush amerikai alelnök Pekingben SZOMBAT: Eltemetik a rejtélyes körülmények között repülőszerencsétlenség áldozatává lett algériai külügyminisz- * tért — Az ENSZ-főtitkár közvetítési kísérletei, London fenyegető katonai lépései Falkland-ügyben Á hét három kérdése O Milyen új fejlemények történtek a Falkland (Malvin) -szigetek egyre mélyülő válságában? Ügy látszik kis szigetek is okozhatnak nagy válságokat. Amikor a brit sajtó néhány hete feltette a kérdést a címoldalakon: „meghalni a Falklan- dokért?...” — kevesen vették komolyan ezt a mondatot. Pedig bekövetkezett, s a héten fellángolt ellenségeskedések két hajó, valamint számos repülőgép pusztulását, mintegy háromszáz ember halálát eredményezték. (A veszteséglisták, akárcsak az iraki—iráni háború frontjairól érkező hadijelentések, meglehetősen ellentmondóak, nehéz kihámozni a hiteles adatokat.) A harci cselekmények egyszerre jelentettek mindkét kormánynak siker- és kudarcélményt. Nyilván ez a magyarázata annak, hogy a hét második felében nem érkezett jelentés újabb összecsapásról, viszont a diplomáciában is nagy volt a hullámzás. Kedvező jelnek tekinthető, hogy a kizárólagos amerikai közvetítés, majd egy amerikai—perui kísérlet nyomán nagyobb szerepet kapott az ENSZ, a főtitkár kompromisszumos javaslatait általában mindkét érdekelt fővárosban tárgyalási alapnak tekintik. Ugyanakkor De Cullear terve megkerüli a legtöbb vitát kiváltó szuverenitás kérdését, s ez a hiány egyelőre óvatosságra int. A tárgyalási kísérletekkel egyidőben azonban újabb brit fenyegetőzés történt, a blokádövezet kiterjesztésének formájában. Brit értelmezés szerint, ha az argentin hadihajók elhagynák a parti vizeket, akkor ez jogot formálna megtámadásukra. Angol lapok olyan kombinációkat közöltek, hogy a flotta a Május 25. nevet viselő egyetlen argentin repülőgép- anyahajó kilövését tervezheti, mivel ez megváltoztatná az erőviszonyokat a légtérben. (A sors iróniája, hogy a repülőgép-anyahajó eredetileg angol volt, Argentína úgy vásárolta meg.) A katonai szakértők esetleges ellenlépésként a brit tartályhajók megsemmisítésének lehetőségét vetik fel, hiszen ez megbénítaná a flottatevékenységet. Hangsúlyozzuk mégegyszer: latolgatásról van szó, s remélhetőleg nem következik el a háború eszkalációja. Mindenesetre jellemző lehet, hogy a diplomáciai erőfeszítések a súlyos katonai fenyegetések árnyékában folynak ... © Milyen nyilatkozatok hangzottak el a lehetséges csúcstalálkozó ügyében? A lecke változatlanul fel van adva és sportnyelven szólva a labda az amerikai térfélen található: Moszkva és Washington tervezett csúcstalálkozójáról van szó. Reagan elnök a héten ismét nyilatkozott, ezúttal nem tért ki egy őszi, októberi magas szintű párbeszéd elől, az európai színhelyet sem vetette el. (Leonyid Brezsnyev korábbi Pravda-nyilatkozatá- ban Finnországot és Svájcot, Ronald Reagan most Ausztriát vagy Írországot említette, a jelek szerint a találkozó helye nem fog áthidalhatatlan problémát okozni.) Az amerikai kijelentésekben azonban változatlanul kevés szó esik a legfontosabb tartalmi követelményről: egy esetleges találkozót gondosan és alaposan elő kell készíteni, nem lehet szó rögtönzésekről. A nemzetközi helyzet mai állapotában egy magas szintű összejövetel eredménytelensége- csak fokozná a bizalmatlanságot és rontaná a kelet—nyugati viszonyokat. Ezért is él gyanúperrel a világ, hogy az amerikai elnök változatlanul felveti egy júniusi New York-i, ENSZ-beli összetalálkozás szükségességét. Arról azonban soha nem történt bejelentés, hogy a szovjet államfő New Yorkba szándékozna utazni, s ezt a kérdést érintve, Jurij Zsu- kov, a Pravda ismert publicistája a héten megjegyezte: sokkal komolyabb dologról van szó, semmint a két vezető félórás összefutásáról az ENSZ-palota első emeleti kávézójában ... Mindenekelőtt Washingtonban kell tisztázni: alibijavaslatokra van-e szükségük, amelyek eleve nem valósulhatnak meg, vagy kénytelenek voltak valóban felismerni, hogy megfelelő körülmények között tárgyalásokra van szükség. Ha az Egyesült Államok részéről igazi tárgyalási szándék mutatkozik — mivel az építő jellegű szovjet hozzáállás közismert —, megnyílhat az út egy esetleges csúcstalálkozó irányába. O Mi jellemezte a lengyelországi helyzet alakulását? A május elsejei ünnepségeken, a városokban és falvakban, mintegy hatmillió lengyel dolgozó vett részt, az ünnepet követő munkanapokon zavartalan termelő tevékenység folyt minden üzemben, enyhítettek a szükségállapot több előírásán, s hétfőn, az első lengyel alkotmány meghirdetésének évfordulóján a parlament, a Szejm egységfelhívással fordult az ország lakosságához. A konszolidációval biztató tények mellett azonban súlyos rendzavarásokról is hír érkezett. Hétfőn és kedden több lengyel városban utcai tüntetések zajlottak, főként középiskolások és főiskolai hallgatók részvételével, akiket ellenforradalmi erők és nyugati hírközpontok fel tudtak használni saját céljaik érdekében. A következményekkel nem törődve, szerettek volna olyan látszatot kelteni, hogy a konszolidáció nem halad előre s egyúttal újabb ürügyeket kívántak szolgáltatni a lengyel belügyekbe való külső beavatkozásra. A zavargásokat megfékezték, a zűrzavart nem sikerült általánossá tenni s külön hangsúlyozni érdemes, hogy egyetlen üzemben sem történt sztrájkmegmozdulás. A kormány képviselői bejelentették: nem hagyják letéríteni Lengyelországot a határozott szocialista megújulás útjáról, folytatják a szükséges reformintézkedések megvalósítását, ugyanakkor átmenetileg elkerülhetetlenné vált a szükségállapot néhány területen történő megszigorítása, például az elrendelt enyhítések egynémelyikének visszavonása. (Nem általánosan, hanem azokban a helységekben, ahol a zavargások történtek.) A rendteremtés sikeres folyamatában fel kellett lépni a rendbontók utóvédharcaival szemben is ... Réti Ervin A Győzelem Napján M ájus 9-e a Győzelem Napja. A szovjet naptárakban ezt a dátumot piros színnel írják. A sok- nemzetiségű Szovjetunióban nincs egyetlen olyan család, ahol ne emlékeznének meg róla— büszkeséggel, bánattal. A háború, amelyet a hitleri Németország a Szovjetunióra kényszeritett, a szovjetek országának egyik legnehezebb megpróbáltatása volt. A fasiszta Németország meg akarta semmisíteni a világ első szocialista államát. Hitler ide irányította a Wermacht szárazföldi csapatainak több mint 80, a légierők 90 százalékát, velük több ezer páncélost és löveget. A támadás ereje iszonyú volt, a szovjet nép azonban hitt a szocialista rend erejében, a kommunista pártban. A Szovjetuniónak kellő anyagi tartaléka volt. A párt központi bizottsága, a legfelső tanács és a népbiztosok tanácsa megalakította az Állami Honvédelmi Bizottságot. E rendkívüli szerv kezében összpontosult a teljes hatalom. Az országot egységes katonai táborrá kovácsolták. A szovjet hadiipar 1942 második felétől több harckocsit, repülőgépet, löveget és más fegyvert gyártott, mint Németország. 1941 decemberében, a moszkvai csatában, a szovjet katonák eltemették a hitlerista villámháború tervét és szétoszlatták a német fasiszta hadigépezet legyőzhetetlenségének mítoszát. Egy év múlva a sztálingrádi csata, majd 1943 nyarán a kurszki ütközet után a hadászati kezdeményezés a szovjet katonai vezetés kezébe került. A szovjet csapatok 1944-ben az ellenséges csapatokat kiűzték az ország területéről és megalapozták más európai országok felszabadítását. A fasizmus ellen folytatott harcban nem voltunk egyedül. Emlékszünk rettenthetetlen küzdőtársainkra, a megszállt országokban szervezett ellenállás hőseire. Nem felejtjük el szövetségeseink katonáit. De tudjuk, hogy a háború terhének zömét a szovjet katona viselte. A Szovjetunió az elmúlt háborúban 20 millió fiát és leányát veszítette el. „1945 felejthetetlen, győztes tavaszán — mondotta Leonyid Iljics Brezsnyev egy alkalommal —, mi frontkatonák hittünk abban, hogy ez a világháború az utolsó. Hittük, hogy gyermekeink soha többé nem hallják meg a robbanások zaját, a légiriadó szirénáját, nem látják hogyan ömlik az emberi vér, hogyan pusztul el szülőházuk lángok között... Embermilliók gondolták ugyanezt valamennyi kontinensen. Nem lehet, nem szabad, hogy reményük meghiúsuljon .. Mihail Poreckij, a Nagy Honvédő Háború veteránja Csehszlovákia ünnepe Harminchét esztendeje szabadult fel Csehszlovákia. Az évforduló alkalmából a magyar vezetők: Kádár János, Loson- czi Pál és Lázár György táviratban köszöntötték a Csehszlovák Szocialista Köztársaság vezetőit, Gustáv Husákot és Lu- bomir Strougalt. „Nagyra értékeljük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Csehszlovákia a szocialista közösség szilárd tagjaként a béke, a nemzetközi biztonság és a társadalmi haladás érdekében kifejt. Mély megelégedéssel állapítjuk meg, hogy pártjaink, országaink és népeink sokoldalú együttműködése minden területen eredményesen fejlődik a marxizmus—leninizmus szellemében, a szocializmus, a béke és népeink boldogulása javára” — írják egyebek között a táviratban. E rdekes történelmi adat, amely ritkán kerül szóba: Hitler hadigépezete 1938-ban Csehszlovákiában nyitott tüzet először, s 1945-ben — öt nappal a német fegyverletétel után — szintén Csehszlovákiában adta le az utolsó lövéseket. A történelmi emlékezés azonban ennél sokkal többet idéz. A többi között azt, hogy a Harmadik Birodalomba „védnökségként” bekebelezett (Folytatás az 1. oldalról) Hat évvel ezelőtt, amikor a nyírturai és sényői termelő- szövetkezetek egyesültek, nem sok kilátás volt arra, hogy a gyenge termőhelyi adottságú, rossz eszköze llá- tottságú gazdaság rövid idő alatt magas termelési szintet ér el. 1977-ben még több mint 3 millió forint volt a mérleghiány, az 1981. évi gazdálkodás nyeresége viszont tíz és fél millió forint volt. Az eredmény titka: megszüntették a gazdaságtalan ágazatokat, új alapokra helyezték az állat- tenyésztést, növelték a termelés műszaki színvonalát, és nem utolsósorban jelentős melléküzemi tevékenységet folytattak. A gazdálkodás színvonalával együtt nőtt a tagok jövedelme, javultak a munka- és életkörülmények. A személyi jövedelmek éves átlagban három év alatt 6 ezer forinttal növekedtek. Nagy eredményként könyvelte el az elnöki beszámoló, hogy 1979-től sikerült megoldani a teljeskörű foglalkoztatást. A termelőszövetkezeti tagok száma növekedett, az átlagos életkor pedig fiatalodott. Hozzájárult az eredményekhez, hogy az aktív tagság 93 százaléka szocialista brigádokban dolgozik, s a brigádok kivétel nélkül teljesítették munkavállalásaikat. Az eredmények számszerű ismertetéséből kitűnt, hogy a termelési érték egy év alatt 50 millió forinttal nőtt. Az alaptevékenység és az ipari termelés egymással kölcsönhatásban fejlődött. Különösen jó eredményt értek el az almatermesztésben és a háztáji gazdálkodásban. Az 1982. évi feladatokról szólva a termelőszövetkezet elnöke hangsúlyozta, továbbra is fontosnak tartják a tervszerű, arányos fejlesztést, a minőségi munkavégzést, a termelés gazdaságosságát. Az elnöki beszámolót követően több küldött kért szót, majd Soós Gábor köszöntötte a termelőszövetkezet tagságát, vezetőségét, gratulált a jó eredményekhez. Felszólalásában kiemelte: Magyarországon az élelmiszertermelés nem általában jelentős, hanem mint ágazat fontos. Népgazdaságunk alapvető érdeke, hogy a mezőgazdaság minél többet, és minél magasabb színvonalon termeljen. Pártunk és kormányunk számos alkalommal minősítette jelesre az élelmiszergazdaság munkáját. Beszélt az államtitkár arról, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nemcsak a hazai ellátásban, hanem az exportban is fontos szerepet tölt be. Hangsúlyozta: a jelenlegi gazdasági helyzetben, különösen nagy jelentőségű, hogy _ országunk milyen mennyiségű mezőgazdasági, élelmiszeripari terméket exportál. Pozíciónk jó, ennek megtartására kell törekedni, ehhez viszont szükséges a minőség, a gazdaságosság javítása, a versenyképesség fenntartása. A beszéd további részében az államtitkár a sényői termelőszövetkezet gazdálkodásával, sikéreivel foglalkozott. Kijelentette: ahol a szövetkezeti vezetés és tagság együttes akarata jól érvényesül, ott a tervek és elhatározások teljesülnek. A sényőiek jól értelmezték a párt- és kormányhatározatokat, jól éltek a helyi lehetőségekkel a gazdálkodás fellendítése érdekében. Fontos, hogy a termelőszövetkezetek — mint ahogyan az Sényőn is történt —, összhangban fejlesszék alap- és melléküzemi tevékenységüket, legyen meg a kellő arány. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ipari tevékenység, az alaptevékenység érdekében történik, hozzájárul az alaptevékenység fejlesztéséhez a biztonságos munka megteremtéséhez. A felszólalásokat követően az államtitkár a termelőszövetkezet elnökének átadta a minisztériumi oklevelet, Tóth Jánosnénak § MÉM Kiváló Dolgozója kitüntetést és Nyitrai Józsefnek a TOT emlékplakettjét. Az ünnepség befejezéseként a termelőszövetkezet elnöke ismertette a szocialista brigádok eredményeit, átadta a helyezésekkel járó plaketteket, majd tíz termelőszövetkezeti tag vette át a Kiváló termelőszövetkezeti tag kitüntetést. Cseh- és Morvaország népe kezdettől egységben szállt szembe a német megszállókkal, egészen az 1945 májusi, prágai felkelésig. A fasiszta Tiso-kormány által meggyötört Szlovákia népe pedig 1944-ben, példátlan méretű, nemzeti felkeléssel mutatta ki igazi érzelmét. És a históriából még valami, ami rendkí- kxvül fontos: a felszabadító szovjet csapatok és a kötelékükben harcoló csehszlovák ezredek Európa egyik fejlett ipari országából űzték ki a Wehrmachtot. Amiből egyenesen következett, hogy 1948 februárjában, a győzelmes februárban, a nép egy magas színvonalú ipari országban vette át a hatalmat, hogy hozzálásson a fejlett szocializmus építéséhez. Most, a felszabadulás 37. évfordulóján visszapillantva: a változás vitathatatlan. A 80-as évek elején, 1948-hoz képest, a már akkor is óriási ipari termelés tizenegyszeresére, benne a gépiparé 28- szorosra nőtt. Csehszlovákia egy főre eső ipari termelése ma a világátlag négyszerese, acélipara pedig — Japán és Belgium mellett — a világ- ranglista 2—3. helyén áll. A mai világ komor politikai és gazdasági helyzetében Csehszlovákia igyekszik megfelelni a kor parancsának. Két-három éve napirendre tűzte az ország gazdasági irányításának korszerűsítését. Az első lépéseket e nehéz úton már megtette. Ennek jegyéhen fordul Csehszlovákia az eddiginél nagyobb érdeklődéssel a KGST-országok, köztük a Magyarországgal való kooperáció felé.
