Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-07 / 105. szám

Megnyílt az Akadémia közgyűlése AZ ESEMÉNYEN FELSZÓLALT HAVASI FERENC Csütörtökön Budapesten — az MTA Vári kongresszus termében — megkezdődött a bazai tudományos élet idei egyik legjelentősebb eseménye: a Magyar Tudományos Aka­démia közgyűlése. Az évenként ismétlődő ilyen rendezvé­nyek sorában ez a 142. közgyűlés, amelynek most kétnapos programja van, s központi témája: negyedszázados gazdasági fejlődésünk eredményei a világgazdasági korszakváltás mér­legén. “Kibővített ülés vezette be a közgyűlést, amelynek meg­nyitóján az elnökségben foglaltak helyet Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese és Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizott­ság tagjai, s jelen voltak közéletünk más vezető személyisé­gei is. — Bonyolult világunkban a korábbiaknál is nagyobb jelentősége van annak, hogy a párt a szocialista fejlődés általános törvényszerűségeit tisztelve még nagyobb figyel­met fordítson történelmi és nemzeti sajátosságaink, or­szágunk adottságai, lehetősé­gei tanulmányozására, hogy (Folytatás a 4. oldalon) Gépesített fakitermelés Baktalórántházán a külső-tagi erdészke­rületben közel 60 hektárnyi területen vé­geznek fakitermelést a FEFAG baktalóránt- házi erdészetének dolgozói. A korszerű erő- és szállítógépek használata jelentős mér­tékben megkönnyíti a korábban nehéz és kevésbé termelékeny fizikai munkát. Első képünkön: markoló daru emeli után­futóra a kitermelt rönkfát. Második ké­pünkön: az LKT—80-as erőgép a rakodó- területre húzza a farönköt. (Császár Csaba képriportja) Fokozódó érdeklődés a politikai művek iránt A Kossuth Könyvkiadó terveiről tanácskoztak Nyíregyházán Szentágothai Jánosnak, az Akadémia elnökének üdvözlő szavai után megemlékeztek az Akadémia legutóbbi köz­gyűlése óta elhunyt tagokról, majd átadták a kiemelkedő­en eredményes kutató mun­kát elismerő kitüntetéseket az idei díjazottaknak. A kitüntetések átadását kö­vetően Havasi Ferenc emel­kedett szólásra. Elöljáróban Havasi Ferenc átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Minisztertanács üd­vözletét és jó kívánságait az Akadémia tagjainak, tisztség- viselőinek, a közgyűlés vala­mennyi résztvevőjének, a magyar tudomány alkotó munkásainak — majd így folytatta: — Ä Központi Bizottság és a kormány — csakúgy, mint korábban — most is nagy vá­rakozással tekint a közgyűlés munkája elé. Tudományos életünk e legmagasabb fóru­ma megbecsülést és rangot vívott ki magának azzal, hogy mindig nemzeti lépté­kű, jelenünket és jövőnket egyaránt befolyásoló kérdése­ket tűz napirendjére. Célja sem kevesebb, mint az, hogy a tudomány oldaláról mérje és minősítse, alapozza és to­vábbfejlessze társadalmi- gazdasági életünk egy-egy meghatározó körét. A tudo­mányos műhelyek eredmé­nyeinek e nagy nyilvánossá­gú összegezése és kritikai elemzése — amelyet a köz­gyűlés elvégez — mindig ak­kor adott számunkra sokat, ha pontosan mérte a múltat, érzékenyen, de tudományos alapossággal ítélte meg a je­lent és rá tudott* mutatni a jövő lehetséges és kívánatos útjaira*. E felelős munka el­végzése az alkotó értelmiség kitüntető feladata, de ered­ményessége már egész nem­zetünk ügye. — A Magyar Tudományos Akadémia törekvéseinek si­keres megvalósításához jó feltételeket teremt hazánk ki­egyensúlyozott, nyugodt bel­politikai helyzete. A nyugodt és kiegyensúlyozott belpoli­tikai élet természetesen nem jelent társadalmi mozdulat­lanságot, nem jelenti azt, hogy nincsenek gondjaink és nem jelenti azt sem, hogy nincsenek társadalmi méretű viták. Ezeket a vitákat alap­vetően és meghatározó jelleg­gel az alkotó, a jobbító szán­dék vezérli. Ezután arról szólt, hogy a párt Magyaror­szágon ma olyan elfogadott politikai erő, amely teljesíti küldetését, szervezi és irá­nyítja a társadalom munká­ját. Növekvő hitelének alap­ja: a bizalom a tömegek iránt, a valóság tisztelete, az új gondolatok befogadására való készség, a szocialista de­mokratizmus fejlesztése. Né­pünk eddig a bizalomra bi­zalommal válaszolt, és remél­jük, így lesz a jövőben is — hangsúlyozta, majd kifej­tette: A Kossuth Könyvkiadó 1983. évi előzetes tervjavaslatáról tanácskoztak csütörtökön Nyíregyházán. Pártmunkások, alapszervezeti titkárok, pro­pagandisták előtt Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára szólt a politikai irodalom szerepéről, megyei terjesztéséről, majd Rapai Gyula, a Kossuth Könyvkia­dó igazgatója vázolta a jövő évi terveket. A fő feladatnak változatlanul azt tekintik, hogy a párt politikáját és ideológiáját sajátos lehető­ségeikkel jól szolgálják. Köny­veikkel, kiadványaikkal is segítik a párt gazdaságpoliti­kájának megvalósítását. Rendszeresen foglalkoznak a pártélet kérdéseivel, s hoz­zájárulnak a pártoktatás mi­nőségi fejlesztéséhez. Folytatják és bővítik a jól bevált sorozatokat. A klasz- szikusok közül újabb köte­tekkel gazdagodik a Marx— Engels művei sorozat, a Le­nin összes művei sorozat. Le­nin műveinek magyar nyelvű kiadása több tematikus gyűj­teménnyel gyarapszik. Az elméleti munkák mel­lett napjaink kérdéseire, tör­ténéseire is reagálnak a Kos­suth Könyvkiadó kiadványai; helyt adnak vitáknak, lehető­séget teremtenek a kor ideoló­giai problémáinak tanulmá­nyozására; közrebocsátanak kézikönyveket, kislexikono­kat. A könyvek egy része a Marx évfordulóra, az ünnepi könyv­hétre, a politikai könyvnapok­ra és a téli könyvvásárra je­lenik meg. A pártoktatást újabb szemléltető eszközök­kel segítik. A Kossuth Könyvkiadó jö­vő évi tervéről folytatott eszmecserén számos észrevé­tel, javaslat hangzott el. A résztvevők elmondták; sokan olvassák szívesen a politikai irodalmat, gyakran nagyobb példányszám is elkelne, s jó, hogy erre a kiadó gyorsan re­agál az utánnyomásokkal. Szóba kerültek a terjesztés kérdései, miként lehetne az olvasók még szélesebb köré­hez eljuttatni a párt kiadójá­nak ' könyveit. Az eszmecse­rén az is elhangzott; a párt­oktatás és az agitáció számá­ra hamarosan újabb, kor­szerűbb kiadványok kerülnek az olvasóközönséghez. A Csepel Művek nyírbátori fúrógápgyárában Hazánkban eddig még nem gyártott S palettás munkadarabcseréld berendezést gyár­tanak. Az új géppel, amelyet a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem szerszámgép tan­székén terveztek, az NC megmunkálógépeket egészítik ki. Üzembe helyezésével a nagy méretű és súlyú munkadarabokat automatikusan irányíthatják a megmunkáló gép szer­számaihoz. A BNV idején a szakembereknek a csepeli gyárban működés közben mu­tatják be a nyírbátori gyár új berendezését, amely lránt már nyugati szakemberek is érdeklődnek. Képünk: Csabina János és Csoba Gyula szerelők a gép továbbitó szerke­zetét készítik. (Elek Emil felv.) Több gabonára szerződtek megyénkben A nagyobb termelői érde­keltség hatására megnöveke­dett megyénkben a kalászos gabona vetésterülete. A na­gyobb területről most ered­ményesebb a kalászos gabona értékesítési szerződéskötése. Április 25-ig 220 ezer tonna termés felvásárlására kötötte meg a termelőszövetkezetek­kel a szerződéseket a Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat. Ebből kimondottan az étkezési búza 177 ezer tonna. A tavalyi szerződéskö­tési eredménynél 15 ezer ton­nával több. Kedvező ígéret van abban is, hogy ezúttal — a jelzett időig — 31 ezer 600 tonna minőségjavító búza került ér­tékesítési lekötésre. E minő­ségjavító fajtákért a kedve­zőbb átlagárnál is többet fi­zet a felvásárló vállalat, 100 kilogrammonként 40, illetve 25 forinttal. A megyében je­lenleg 41 szövetkezeti nagy­üzemi gazdaság foglalkozik minőségjavító búzafajták termesztésével. (Az ilyen bú­za lisztjével javítani lehet a szokványbúza lisztminőségét.) A megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat má­sik két fontos felvásárlási terménye: a kukorica és nap­raforgó. Ezek szerződésköté­sei még tartanak. Április 25- ig az eredmény kukoricából 85, napraforgóból 75 száza­lék. (a. b.)------------------------------------------------------------------------------------------\ Fehérgyarmaton megtárgyalták Jobb feltételeket a lakásépítéshez A Fehérgyarmati Járási Építőipari Szövetkezet munkáját értékelte csü­törtöki ülésén a Fehérgyar­mati Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. Az 1976-ban létrehozott szö­vetkezet termelése az el­múlt ötéves terv időszaká­ban évente 6 százalékkal, árbevétele 6,5 százalékkal növekedett, 1980 végére csaknem 50 millió forint volt. Abban az időszakban építettek Kölesén általá­nos iskolát, gyógyszertá­rat, vízmüvet, sütőüzemet, Tiszabecsen gyógyszertá­rat, szolgálati lakást, Cé- génydányádon általános is­kolát, Szatmárcsekén, Csa- holcon és Győrteleken óvo­dát, Csegöldön szociális létesítményt, Beregdaró- con tehenészeti telepet, Csengerben sertéstelepet, Jánkmajtison és Túrricsén pártházat, Szamosújlakon és Gügyén vízműtelepet, Vásárosnaményban sü­tőüzemet. Fehérgyarmaton ebben a tervidőszakban adták át az MHSZ székházat, a Metripond tanműhelyét, a sütőüzemet, a vízműtele­pet, a GEV-telepet. rak­tárt a ruházati szövetke­zetnek, bővítették a SER­KÖV-öt, a városnak pedig 72 lakást építettek. A VI. ötéves tervre eredetileg 112 tanácsi, -120 OTP és 72 szövetkezeti lakás építé­sét tervezték, de a múlt évi munka értékelésekor kiderült, hogy ezt az el­képzelést a szövetkezet nem tudja megvalósítani. A hagyományos technoló­giával azért nem, mert nincs megfelelő létszám hozzá, a gépesítésre pedig nincs elegendő pénzük. A nyereségből a fejlesztésre fordítható összeget ugyan­is a szolgáltató és ipari tevékenység fejlesztésére fordítja a szövetkezet. A végrehajtó bizottság azt állapította meg, hogy a szövetkezet jelentős részt vállalt a város és a járás építési feladataiból. Meg­értéssel fogadták, hogy az utóbbi időben a szövetke­zet a nagyobb nyereséget jelentő munkák végzését vállalja, azt azonban in­dokoltnak tartják, hogy a szövetkezet a taná­csi, illetőleg a lakásépítési feladatokban — azok át­futási és határidejét, üte­mét és volumenét tekint­ve — kedvezőbb feltétele­ket biztosítson, s vállaljon nagyobb részt a feladatok megvalósításában. XXXIX. évfolyam, 105. szám ARA: 1,48 FORINT 1982. május 7., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom