Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-05 / 103. szám
1982. május 5. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Kinek teher? Levélírónk egyedülálló beteges ember, házi szociális gondozásban része-ül. Sérelmezi, hogy amikor e gondoskodást elfogadta, nem közölték vele: ezért havonta térítésre kötelezik. Nem most, hiszen kisnyugdíjas, hanem a házára hagyatéki teherként bejegyzik, s majdan az örökösök jussából ez az államnak megtérül. Levélírónk említi, hogy amikor ez a tudomására jutott, visszamondta a tanácstól kapott segítséget, de nemcsak ő, hanem sokan mások a községben, akiknek egy kis vagyonkájuk van; azt ne terhelje semmiféle adósság. Aztán megjegyezi levélírónk: tulajdonképpen azok járnak jól, akik életükben nem igen takarékoskodtak, esetleg minden pénzüket a torkukon leengedtek, nem gyűjtögettek vagyont, ök az államtól így jószerivel ingyen kapják a juttatást. „Hát nem igazságtalanság ez?” — kérdezi levélírónk, majd így folytatja:,,... miért nem öntenek tiszta vizet a pohárba, miért nem közük velünk előre a hivatalos szervek, hogy a juttatásért fizetnünk kell, így félrevezetettnek érezzük magunkat mi idős emberek... ” Mindenekelőtt arról szeretnénk levélírónkat és társait meggyőzni, hogy szó sincs elkendőzésről, titkolódzásról. A rendelkezés, amely többek közt tartalmazza azt a bizonyos térítési kötelezettséget — melyet panaszosunk reklamál — nem újkeletű, még 1968-ban született. Immár 14 éve, hogy érvényben van, ez a jogszabály, A szociális segélyt, a szociális étkeztetést, az öregek napközi otthonában nyújtott gondozást, a házi szociális gondozást azok veszik igénybe, akik rászorulnak. Nekik kevés a jövedelmük, vagy nincs közvetlen hozzátartozójuk (ha van is, azok nem hajlandók róla tudomást venni) és magukat nem tudják már ellátni. Szükségük van tehát a támogatásra. A tanácsok hivatalból kötelesek képviselni a társadalmi segítségre szoruló emberek érdekeit. Ez jelentős pénzbe kerül az államnak, bár erről tapintatból viszonylag kevés szó esik. De időnként kell róla beszélni, különösen akkor, ha méltánytalanságok történnek. Például nem engedhető meg, hogy olyan idős emberek, akiknek van tartásra köteles hozzátartozójuk, nélkülözzenek. de az sem, hogy a tartási kötelezettség megszegői helyett az állam legyen kénytelen a tartással járó terheket viselni. Vagyis arról van szó, hogy azok, akik nem vesznek tudomást a család öregjeiről, ne hárítsák át a terheket mindenáron az államra, ugyanakkor minden lelkiismeretfurdalás nélkül elfogadják az ölükbe pottyanő örökséget. Soltész Ágnes ZAJ AZ ÉJSZAKÁBAN — Látod, még a Cili sem bír ettől a piaccsarnoki bártól alud- niU! (Kiss Ernő rajza) Nagyon örültünk mi, Búza téri lakosok is a piaccsarnoknak. Azért is, mert városunk gazdagodott egy korszerű új létesítménnyel, no meg megszűnt ablakunk alatt az örökös lárma, csörömpölés, kiabálás, hisz azelőtt már hajnal 2—3 órakor megkezdődött a piaci zaj. Csöndes lett a tér. Örömünk azonban nem tartott sokáig, csupán a csarnok épületében lévő bár megnyitásáig. Azóta éjszakánként felriadunk a hangos zenére, ami a bárból kihal- latszik. Ügy tudom, hogy a bárjellegű szórakozóhelyek eleve úgy vannak megépítve, hogy onnan a zaj aligha hallatszik ki, legalábbis olyan mértékben, hogy az másokat zavarjon. Ügy látszik a Búza téri bár nem így épült, akkor jó lenne, ha a zenét vennék egy kicsit halkabbra. Fintor Károlyné Nyíregyháza, Búza tér 7/a. V. 17. TALÁLKOZÓ A MÉCSES KLUBBAN A nyugdíjas pedagógusok a tanárképző főiskola tanító- képzős hallgatóival találkoztak a közelmúltban. A pedagógusjelöltek nagy igyekezet- tel készültek a találkozóra. Azzal jöttek közénk, hogy hasznos tapasztalatokat szerezzenek a majdani munkájukhoz. Röviden ismertették napi programjukat, főiskolai életüket, majd bemutatták a televízióban történt kulturális szereplésüket. Őszintén szóltak terveikről és az oktató-nevelő munka nehézségeiről. Sok szó esett az iskolai fegyelem kérdéseiről. A klub tagjai ismertették pályafutásukat, tapasztalataikat. Sok hasznos tanács és javaslat hangzott el, amelyeket a fiatalok munkájukban gyümölcsöztethetnek majd. A jövőben is szeretnénk e kapcsolatot megtartani és elmélyíteni. Horváth József, nyugdíjas pedagógus Szerkesztői üzenetek Nagy Zsgimondné tyu- kodi, Szuhai Ferencné ti- szalöki, Almást Istvánná jármi, Für Mihály nyíregyházi Kása Andrásné rohodi, Magyar Mihályné nyíregyházi Iákosoknak levélben válaszoltunk. Kovács Miklós vásáros- naményi, Kedves Miklós- né nyírparasznyai, Bihari Károly kölesei, Szabó József né új fehértói, Ádámsz- ki Béláné nyírgelsei, Nagy József nagykállói, Répánszky Mihály nyírpa- zonyi, Borbás Lászlóné ti- szaszalkai, Kovács József székesfehérvári, Szalai Vilmos dombrádi, Erdeiné Hajnal Etelka demecseri, Baracsi Kálmánná piri- csei, Keresztúri Mihály új- kenézi, Tulipán Attiláné vajai, Mészáros Ferenc kéki, Fodor Zsigmondné, őri, Kovács Józsefné nyíregyházi, Fekete József nagyhalászi, Lengyel Já- nosné demecseri, özv. Nagy Istvánná berkeszi, Drotár József pátrohai, Batári Tiborné záhonyi, Tóth János biri, Lukács Istvánná nyírjákói, Repe- lik Miklósné ramocsaházi olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Kún Béláné mátészalkai, Kovács Pál nyíregyházi, Toldi Istvánná jándi, özv. Nagy Jánosné nagykállói, Budaházi Ignácné ökörítófülpösi, Matus Istvánná petneházi, id. Kiss Bálintné tunyogmatolcsi és Mészáros Balázs kékesei olvasók kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Megyesi Pál nyíregyházi lakost a társadalombiztosítási igazgatóság többek közt arról is tájékoztatta, hogy a szakszövetkezet vagy jogelődje tagjaként 1971. január l.-e előtt eltöltött azok a naptári évek számítanak, szolgálati időnek, amelyeket a tag 1973. december 31-ig előterjesztett kérelme alapján hozott jogerős határozattal, az illetékes társadalom- biztosítási igazgatóság nyugdíjévként ismert el. CSAK BESZÉLÜNK RÓLA Sok szó esik manapság az elhízás káros voltáról, az egészséges táplálkozásról, de úgy tűnik, csak beszélünk róla. Nézzük végig az étlapokat, a bisztrók kínálatát, vagy az állomáson működő automatákat! Mindenütt jóformán ugyancsak tápláló, kalóriagazdag ételeket kínálnak. Az üzletekben sokszor hiába keresi az ember a reklámban hirdetett kalóriaszegény üdítő italokat. így aztán nehéz a csábításnak ellenállni, mérsékelt evésre, ivásra fogni magunkat. Mezei János mátészalkai lakos KÉRÉS Mások is már szóvá tették, hogy nem tudnak műszálból készült harisnyát viselni, én sem. Az üzletekben kapható pamutharisnyák azonban nem minden öltözékhez esztétikusak, sokszor még otthoni viseletre sem. Miért nem gyárt iparunk sima kötésű műselyemharisnyát is. Egészségügyi szempontból kérjük immár jó ideje az illetékesek segítségét. Kerényi Mihályné Nyíregyháza MEDDIG NÉZZÜK? Hónapokkal ezelőtt — mint azt az újság is hírül adta — Nyíregyházán, a Bessenyei tér 3—4 számú épület egyik negyedik emeleti lakása kiégett. Azóta szinte semmi sem történt, legalábbis ezt látja az utca embere. A füstös, kormos falak emlékeztetnek még mindig a szomorú történetre. Nem hiszem, ha a munka ütemesen haladna, nem lehetett volna ennyi idő alatt — hónapok óta — a lakást, az épületet rendbe hozni. Ügy tűnik az épületen csak dolgozgatnak ... K. M. Nyíregyháza Széchenyi utcai lakos BOSSZÜSÄG Az utóbbi időben sorozatosan letörik a zipzárak húzója. A zipzárcsere nem túl egyszerű, különösen ahol két- három gyereknek, valamint a szülőknek is zipzáras a ruhája. A cseréjét leginkább varrónő tudja elvégezni, ez pedig pénzbe kerül és utána járásba. Nem sok családanyának van erre ideje. Inkább nagyobb gonddal kellene a húzózárakat készíteni! Halmai Imréné nyírbátori lakos Megkérdeztük A JOBB IVÓVÍZÉRT Tiszadadáról majdnem 40 aláírással tanúsították a Rákóczi utcai lakosok egybehangzó kérésüket, hogy az utcában lévő mélyfúrású kutat újítsák fel. Amint a községi tanácson megtudtuk, a községi vízmű üzembehelyezése előtt (1981. szeptember 1.) a Rákóczi utca 19. szám előtti mélyfúrású kutat használta a lakosság. Ennek üzemben tartása azonban nem indokolt, ugyanis a vízmű üzembehelyezése után 57 közkifolyón keresztül kapja a község lakossága a tisztított, fertőtlenített vizet. Mintegy 250 lakásba már bekötötték a vizet (a Rákóczi utcában is már jó néhányban) és ez a szám ebben az évben előreláthatóan 400-ra fog emelkedni. Az illetékes válaszol NEM INDOKOLT „Külterületiek kérése” címmel közölték a közelmúltban Gilányi Miklós Balkány, görénypusztai lakos kérését. Tájékoztatásul elmondjuk, hogy a levélíró lakóhelyéhez bármelyik irányban 800 méteren belül van autóbusz- megálló, ami a rendelkezések értelmében újabb megálló létesítését nem indokolja. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza AZ USZODA NYITVATARTÁSA Az április 28,-i Fórum rovatban kérést közöltek, a sóstói uszoda korábbi nyitásával kapcsolatosan. Elmondjuk, ahhoz hogy az uszodát reggel 6 órakor kinyissuk, egy újabb műszak beállítására lenne szükség, amely jelentős költséggel járna. Az uszoda forgalma — a jelenlegi nyitvatartási idő alatt is — gyér, sokkal több vendéget tudnánk fogadni, mint amilyen a jelenlegi forgalom. Javasoljuk, hogy a vendégek a délutáni órákban vegyék igénybe a szabadon lévő úszósávokat. A kora reggeli órákban az uszodában edzések vannak, és a korábbi nyitást ez sem teszi lehetővé. Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat •. Nyíregyháza A munka díjazása a tsz-ben A rokkantsági nyugdíjasnak járó háztáji Ki jogosult betegségi segélyre Balogh Miklós nagycserkeszi lakos, termelőszövetkezeti tag sérelmezi, hogy a termelőszövetkezetben a munkaközi szünet (ebédidő) időtartamára nem fizetnek munkadíjat és munkában töltött időként sem ismerik el. Kérdezi, hogy az ötnapos munkahét bevezetése esetén kötelezheti-e a tsz a munkaszüneti napként elismert szombati na. pokon munkavégzésre és hogyan történik a végzett munka díjazása? A termelőszövetkezet a munkajogi szabályok alapul vételével adhat különböző kedvezményeket a tagjai részére. Az ebédidő díjazását és munkában töltött időként való elismerését a tsz a munkaügyi szabályzatában elhatározhatja azonban arra nem kötelezhető. A mezőgazdasági munkák sajátosságai miatt a munkaidő szabályozása a termelőszövetkezetekben lényegesen különbözik a népgazdaság más ágazataitól. A mg-i szövetkezetekben önkormányzati hatáskörben határozzák meg az éves munkaidő hosszát az egyes ágazatokban a szükséghez mérten eltérő módon is. A havi, heti vagy napi munkaidő hosszát a vezetőség a munkaügyi szabályzatában határozza meg az évszaknak, a munka természetének és mennyiségének megfelelőnek. A vezetőség a munkaügyi szabályzatot, a munkaidő tartamára vonatkozóan év közben is módosíthatja, természetesen a dolgozók véleményének előzetes kikérése után. E széleskörű és szükséges belső szabályozás eredménye az, hogy a termelőszövetkezetekben a heti 5 napos munkarend bevezetése nem kötelező, az a tsz önkormányzati szerveinek elhatározásától függ. A tsz a heti 5 napos munkarendet folyamatosan és bizonyos megszorításokkal is bevezetheti. Például úgy , hogy március 1-e és november 30-a között az arra feljogosított vezetők a szombati napokon is munkát rendelhetnek el, túlmunkadíj felszámítása nélkül. Ez a megszorítás különösen indokolt a növénytermesztésben és a kertészetben, mivel az időjárási tényezők ezeken a munkaterületeken hatnak a legjobban. Abban az esetben, ha a tsz a heti 5 napos munkarendet az év teljes időtartamára és minden dolgozójára általános érvényűvé teszi, a szombati napra — mint munkaszüneti napra — ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a vasárnapi munkaszüneti napra, vagyis a munka elrendelésére csak indokolt esetben kerülhet sor, azt a dolgozó köteles végrehajtani, azonban a tsz a végzett munkát túlóraként és ennek megfelelő túlmunkadíjként köteles elszámolni. Dakó Bertalanné tiszabecsi lakos korábban az iparban dolgozott, majd rokkantsági nyugdíjasként a helyi termelőszövetkezetnek lett a tagja. Sérelmezi, hogy a tsz — annak ellenére, hogy csak évi 1260 órát dolgozhatnak a közösben — nem részesíti őt 1600 négyszögöl háztáji föld és 12 nap alapszabadság-juttatásban, hanem azoknak csak a felét adja. Az öregségi nyugdíjas vagy rokkant tsz-tag a tsz közös munkájában nem köteles részt venni. Levélírónk háztáji földre csak akkor lenne jogosult (közös munka végzése nélkül is), ha a tsz-ben arra a nyugdíjazást megelőzően jogot szerzett volna. Mivel ennek a feltételei hiányoznak, háztáji földet a tsz-től akkor igényelhet, ha az alapszabály rendelkezéseitől függő munkaidőt (legalább évi 1500 óra) a közös munkában teljesítette. Ez utóbbi szabály vonatkozik a fizetett szabadságra való jogosultság megállapítására is. Berec Sándor mándoki olvasónk a termelőszövetkezettől olyan igazolást kapott, hogy 1982. évben nem jogosult betegségi segélyre, mivel 1981-ben 141 10 órás munkanapot teljesített. Kérdezi levélírónk, hogy jogszerűnek tekinthe- tő-'e a tsz eljárása? A keresőképtelen termelőszövetkezeti tag jövedelemkiesésének pótlásáról — a jogszabály keretei között — alapszabály-rendelkezései szerint kell gondoskodni. Keresőképtelenség címén a tsz-nek azt a tagját kell jövedelempótló készpénzsegélyben részesíteni, aki az orvos által igazolt betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, továbbá azt, aki a keresőképtelenné válását közvetlenül megelőző naptári évben — férfitag esetében — legalább az évi 1500 munkaórát teljesítette. Mivel levélírónk az elmúlt évben csak 1410 munkaórát teljesített a közös munkában, betegségi segélyre 1982. évben nem jogosult. Dr. Nyitrai Zoltán
