Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-05 / 103. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. május 5. Nicaraguái küldöttség tárgyal Moszkvában A szovjet béke­bizottság elnöke A Brezsnyev-Reagan találkozóról A szovjet—amerikai csúcs­találkozó lehetőségéről, Le- onyid Brezsnyev és Ronald Reagan megbeszéléseinek valószínűségéről nyilatkozott az ismert szovjet publicista, Georgij Zsukov, a szovjet bé­kebizottság elnöke. Mint ked­di sajtókonferenciáján el­mondotta, szovjet részről változatlanul nem látnak le­hetőséget arra, hogy előké­szítetlen és alkalmi jellegű találkozót tartson a két ál­lamférfi — például az ENSZ leszerelési ülésszakán —, ám szükségesnek és lehetséges­nek tartanak egy olyan csúcs- találkozót, amelyet megfele­lően előkészítenek, és ame­lyen már lehet elérni konk­rét megállapodásokat. Ezért javasolják szovjet részről az őszi találkozót. Zsukov hangsúlyozta: szov­jet részről egyelőre nem kap­tak hivatalos választ Brezs­nyev javaslatára. Bár Wa­shingtonból számos jelentés érkezett, egyelőre az látszik valószínűnek, hogy Reagan elnök csak a nyugati szövet­ségesekkel folytatott megbe­szélések, a júniusi NATO-ta- nácskozások után fogalmazza meg végleges elképzeléseit. Utalva arra, hogy egyes saj­tójelentések szerint Reagan egy júniusi nyugat-berlini ta­lálkozót javasol, Zsukov han­goztatta: a szovjet elképzelé­sek szerint a találkozót Svájcban, vagy Finnország­ban kellene megtartani, s a két ország kormánya már kö­zölte, hogy kész biztosítani ehhez a megfelelő feltétele­ket. Portugál . sztrájkfelhivás Május 11-re egynapos álta­lános sztrájkra hívott fel Portugália legnagyobb, kom­munista vezetés alatt álló szakszervezeti szövetségének vezetősége. A Portugál Dol­gozók Általános Szövetsége — országos intersindical — azután bocsátotta ki felhívá­sát, hogy május elsején Por­to városban a rohamrendőr­ség sortüzet adott le a tün­tetőkre. Két fiatal munkás meghalt és hetvenhetén meg­sebesültek. Tegnap kezdődött a Nica­raguái Köztársaság állami küldöttségének moszkvai lá­togatása. A küldöttség, ame­lyet Daniel Ortega Saavedra, a Nemzeti Felszabadítás Sandinista Frontja országos vezetőségének tagja, a Nem­zeti Újjászületés Kormánya Kormányzó Tanácsának tag­ja vezet, az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Ta­nács elnöksége és a szovjet kormány meghívására érke­zett a szovjet fővárosba. A nicaraguai politikusok megbeszéléseket folytatnak a szovjet vezetőkkel a két or­szág kapcsolatainak helyze­téről, a további együttműkö­dés távlatairól, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A jelenlegi látogatásnak kü­lönös fontosságot ad a kiéle­ződött helyzet Latin-Ameri­Nicaragua határozottan el­ítélte Nagy-Britannia Argen­tína elleni, gyarmati jellegű agresszióját. A nicaraguai ál­láspontot tartalmazó külügy- minisztériumi nyilatkozat, amelyet hétfőn hoztak nyil­vánosságra Managuában, megállapítja, hogy Nagy-Bri- tarmia durván megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának és az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) hatá­rozatait. Nagy-Britannia nyíl­tan a latin-amerikai államok szuverenitására, területi egy­ségére és méltóságára tör, és ez veszélyezteti a földrész és az egész világ békéjét — han­goztatja a managuai nyilat­kozat. Tomas Borge nicaraguai belügyminiszter, a sand árlis­ta front legfelsőbb vezetősé­gének tagja hétfőn Managuá­ban kijelentette, hogy a la­tin-amerikai népeknek köte­lességük Argentína oldalára állni. A Falkland- (Malvin)- szigetek kérdésében kirob­kában, ezen belül a karib­ién geri és közép-amerikai térségben, ahol az Egyesült Államok állandó kísérleteket tesz a haladó rendszerek el­szigetelésére, megdöntésére. Nicaragua az egyik célpontja ezeknek a próbálkozásoknak. A két ország kapcsolatait a sandinista forradalom győ­zelme után rendezték, s azóta Nicaragua és a Szovjetunió számos megállapodást, szer­ződést kötött, a többi között a kereskedelmi-gazdasági együttműködésről, a kulturá­lis, a tudományos, a műszaki kapcsolatok fejlesztéséről. Magas szintű nicaraguai kül­döttség utoljára 1980 tava­szán járt a Szovjetunióban, a múlt év végén Miguel d’Esco- to Rockmann külügymi­niszter tárgyalt Moszkvában. bánt viszály figyelemre méltó vonása az, hogy az Egyesült Államok nyíltan Nagy-Bri- tannia gyarmatosító állás­pontját támogatja és szembe­helyezkedik a latin-amerikai népek érdekeivel — mondot­ta Borge. Venezuela állandó ENSZ- képviselője levelet juttatott el a Biztonsági Tanács elnö­kéhez. A levél élesen bírál­ja az Egyesült Államok ma­gatartását. Chile a jelek sze­rint nem tartja be a maga által meghirdetett „semleges­séget”. Mint a TASZSZ szov­jet hírügynökség brit lapérte­sülésekre hivatkozva jelenti, a brit kormány és a chilei fa­siszta rendszer katonai együttműködést alakított ki. A chilei kormány már a brit flotta rendelkezésére bocsá­tott egy üzemanyagszállító hajót. Emellett olyan hírek terjedtek el, hogy a brit ha­jók és hadi repülőgépek chi­lei támaszpontokon vesznek fel üzemanyagot. I Falkland-szigetek kérdésében Latin-flmerika népei Argentína oldalára állnak A Pravda 70 éves AHHOZ, HOGY VALAKI A MUNKÁS SAJTÓBAN DOLGOZZÉK — MUTA­TOTT RA LENIN — NEM­CSAK Jö STÍLUSRA, ÉLES- ELMEjOSEGRE ÉS NÉP­SZERŰSÍTŐI HAJLAMRA VAN SZÜKSÉG, DE ARRA IS, HOGV AZ ÜJSÁG1RÖ Újat adjon olvasó­inak, VALÓBAN SEGÍTSE A MUNKÁSOK FELVILÁ­GOSÍTÁSÁT. Ay,Pravda első lépéseitől fogva hozzájárult a bolsevik párt erősítéséhez, a dolgozók széles tömegeivel való kap­csolatainak szilárdításához. Eleinte 40 ezer példányban jelent meg. Az újság körül hamarosan nagyszámú mun- káslevelező-tudósító csopor­tosult. Az Októberi Forradalom győzelme után a Pravda igyekezett bemutatni az oroszországi dolgozók törté­MA 70 ÉVE, HOGY OROSZORSZÁG EGYKO­RI fővárosában, pétervAron megjelent A PRAVDA CÍMŰ LEGÁLIS MUNKASÜJSAG. A LAPNAK LENIN NEMCSAK ESZMEI ALAPÍTÓJA VOLT, DE KÖZVETLENÜL IS IRÁNYÍTOTTÁ TE­VÉKENYSÉGÉT, ÖVTA AZ ÚJSÁG OSZTALY- HARCOS JELLEGÉT. nelrni alkotását, a szocialis­ta társadalom kialakulását. Nagy figyelmet fordított „az új élet tényleges építésére”, arra, ahogyan a munkás és paraszt tömegek valóban va­lami újat, forradalmit hoztak létre mindennapi munkájuk­kal. A Szovjetunió fejlődésé­nek valamennyi szakaszában következetesen, a rá jellem­ző szenvedélyességgel segí­tette elő a szocializmus épí­tése lenini tervének megvaló­sítását. Feltárta, milyen sike­reket értek el a szovjetek or­szágában az iparosítás, a szö­vetkezetek szervezése, a nép­jólét emelése, a tudomány és kultúra fejlesztése terén. Az újság a maga eszközeivel hozzájárult a hitleri fasizmus ellen folytatott harcban a nehéz győzelem kivívásához .is. Jelenleg a Pravda csak­úgy, mint az egész szovjet sajtó, publicisztikai eszközök­kel igyekszik elősegíteni az SZKP XXVI. kongresszusán a XI. ötéves tervre kijelölt gazdasági és szociális fejlesz­tési tervek megvalósítását. A lap fontos feladata a nemzet­közi élet eseményeinek be­mutatása, az SZKP és a szov­jet állaim békeszerető külpo­litikai irányvonalának nép­szerűsítése is. A Pravda sík- raszáll a béke erősítésének, a kölcsönösen előnyös együtt­működés és a népek biztonsá­ga szavatolásának eszméje, a különböző társadalmi beren­dezkedésű országok békés egymás mellett élése elvei mellett. A Pravda tovább folytat­va a munkás és a kommunis­ta sajtó hagyományait, ál­landóan bővíti kapcsolatait az olvasókkal, rendszeresen tart olvasói konferenciákat. A lap példányszáma je- lenleg 10,7 millió. Moszk­ván kívül az ország 41 városában nyomják. A szerkesztőség évente 500 —600 ezer levelet kap ol­vasóitól: ezek érdekes és értékes in­formációk forrásai, segítenek a legjobb tapasztalatok ter­jesztésében, a hiányosságok kiküszöbölésében, és segíte­nek az újságírók témavá­lasztásában. A SZKP Központi Bizott­ságának sajtóorgánuma, a Pravda, a szovjet sajtó vezető lapja. Mindig a párt megbíz­ható segítője, a párt össz­népi fóruma volt és marad. A lap mostani jubileuma fontos esemény a Szovjet­unió társadalmi-poditikai éle­tében, s egyben az egész szovjet sajtó nagy ünnepe. Ivan Vorozsejkin, a Pravda főszerkesztő-helyettese Készül a Pravda (Folytatás az 1. oldalról) a két testület együttműködé­se, mely nagymértékben elő­segítette megyénkben az ifjú­ságpolitikai munka magasabb szinten való végzését. Szinte valamennyi munkahely tevé­kenységébe beépült a napi munkához kapcsolódó rend­szeres ifjúsággal való foglal­kozás. Társadalmi összefogás­sal bővült, gazdagodott me­gyénkben a fiatalok oktatá­sának, nevelésének, élet- és munkakörülményének felté­tele. Az együttműködés az élet szinte minden területére ki­terjed. A nevelés és oktatás terén elért jelentős tárgyi és személyi feltételek ellenére a megnövekedett gyermeklét­szám miatt egyre több elhe­lyezési gonddal kell megküz­deni. Az új tantervi követel­mények és az ötnapos mun­kahétre való áttérés feltéte­leinek biztosítása szintén nagy feladat. A fiatalok jelentős munkát végeztek és végeznek a gaz­dasági építőmunkában. Szak­mai felkészültségükre, tenni- akarásukra mindig számít­hatnak a munkahelyen. Tar­talmában gazdagodtak a kü­lönböző munkaformák, mint az ifjúsági szocialista brigád­mozgalom, a „Ki minek mes­tere”, az „Alkotó Ifjúság” pá­lyázati rendszere és így to­vább. A fiatalok aktívan részt vesznek a községfejlesz­tési tervek megvalósításában, a társadalmi munkaakciók­ban. Különösen kiemelkedő a fiatalok őszi betakarítási munkában — az almaszedés­ben — való részvételé. Egyre több fiatal vesz részt a taná­csi testületek munkájában, a társadalmi és tömegszerveze­tekben. Jelentős generáció- váltás történt a termelőszö­vetkezetek választott testüle­téiben, ahol 29 százalékra emelkedett a fiatalok száma. A közelmúltban tartott if­júsági parlamenteken maguk a fiatalok is elismerték, ja­vultak az élet- és munkakö­rülmények. Számos új mun­kahely létesült az üzemek­ben, szövetkezetekben. A me­gyébe települt üzemek és a törzsvállalatok által biztosí­tott bérek közötti nagy kü­lönbség csökkent, de ez még mindig feszültséget okoz. Az elmúlt időszakban az elért jelentős eredmények ellenére is legtöbb gondot a lakás- probléma okozza. Ezért a megyei tanács és a KISZ me­gyei bizottsága közösen dol­gozik a fiataloknak legmeg­felelőbb lakásépítési formák kidolgozásán, a lakáshoz jut­tatás lehetőségeinek bővíté­sén. Az utóbbi években jelentő­sen javult az ifjúság szabad­idős tevékenysége, művelődé­se, sportolása, turizmusa. A kulturális élet fellendülését hozta megyénkben az önálló színháztársulat létrejötte és az új művelődési központ át­adása. A feltételeket tovább kell javítani, valamennyi szabadidős foglalkoztatást nyújtó intézmény ifjúsági célra való hasznosításával. aA közművelődési intézmények programjai összeállításában egyre inkább számolnak a fi­atalok igényeivel. A két testület nagyra érté­kelte az elmúlt öt évben — az együttműködési szerződés alapján — az ifjúság érdeké­ben végzett munkát. Az eddi­gi tapasztalatok hasznosításá­val újabb együttműködési megállapodást kötöttek. Az új megállapodás hasonlóan az előzőhöz, részletesen foglal­kozik az együttműködés for­máival, tartalmával. Elő kí­vánják segíteni, hogy az ifjú nemzedék szocialista nevelése és az ehhez szükséges szemé­lyi, tárgyi feltételek tovább bővüljenek. Az ifjúság sokol­dalú, a társadalmi igények­nek megfelelő képzésben ré­szesüljön. Tovább szélesed­jék, fejlődjön a fiatalok tár­sadalmi és közéleti aktivitá­sa. Elősegítik, hogy az ifjúság a maga javára öntevékenyen használja ki a társadalom ál­tal biztosított lehetőségeket, teljesítse kötelességét és él­jen jogaival. A két testület azon dolgozik, hogy megyénk ifjúsága jelentős részt vállal­jon a megye gazdasági ter­veinek, célkitűzéseinek meg­valósításából. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága külön intézke­dési tervet készített a VI. öt­éves terv ifjúságpolitikai irányelveinek megvalósítá­sára. Bárány Tamás: A fészek melege 38. — Fúrod az öreget? — néz rá meglepve Lali. Tibor legyint. — Semmi értelme. Beton­ból van a feneke! — És különben is — szól közbe Kata —, oly mindegy, hogy ki az igazgató. Ha Bá­lint bácsi netán megy, úgyis Fülöp Géza ül a helyére. Ti­binek még legalább hét évet kell várnia az igazgatói szék­re! — Miért épp hetet? — kérdi az öccse. — Mert Fülöp most ötven­három éves! — Értem! — Lali fölnevet. Te aztán tudsz számolni, Ka­tikám! Az asszony kisiet az elő­szobába, beles a konyhaaj­tón, s jön is vissza. — Mindjárt végez! Gyor­san, gyerekek! Kitaláltátok már, hogyan lehet az új for­dulatot Imre bácsi tudtára adni? A két férfi hallgat. — Szörnyű, hogy mindent nekem kell megoldanom! — sóhajt Kata. — De hiszen megígérted — gyámoltalankodik Tibor. Az asszony erélyesen bic­cent. — Igen? Akkor be is vál­tom az ígéretem. — Éspedig? — néz rá kí­váncsian Lali. — Mi rendezzük az eljegy­zésedet, kisfiam! Természete­sen hivatalos rá az egész ki­terjedt rokonság — vagyis meghívjuk az én apósomat is. — Úristen! — mered rá Tibor. — És? — És abból, hogy apád a hófehér menyasszony mellett mást lát ülni talpig feketé­ben, nem magamagát, nyom­ban rájön, hogy nem ő a bol­dog vőlegény! — Iszonyú! — dünnyögi Tibor, homlokát tenyerébe szorítva. — Miért? Te talán oda- állsz elébe az örvendetes hír­rel? Vagy Lalitól kíván­nád ugyanezt? Mi ugrat­tuk bele ebbe az egész histó­riába, világos, hogy segíte­nünk kell rajta, hogy vala­hogyan kimásszék a bajból... A férfi fanyar arccal bólo­gat. — Ez a legjobb megoldás, hidd el! — erősködik Kata. •* — Nem lacafaca, hanem a tények dramaturgiájá! Tibor a száját rágja. — És ha az öreg a szívéhez kap? — kérdi kínlódva. Kata legyint. — Nem kap infarktust, ne félj! Annál keményebb fából faragták! — Jó, jó — tűnődik hango­san Lali. — Tegyük fel, hogy igazad van, az öreg motoros jól veszi a kanyart... De egy probléma még akkor is marad: hogy kerül ide, erre a bensőséges családi ünnep­re Kovács szaki a gyárad­ból, Tibikéin ? A sógor arca előbb elfel- hősödik, aztán földerül. — Ügy sem lehet örökké búj ócskát játszani! Legföl­jebb most majd kiderül, hogy ő az apám ... Elvégre megérdemli! Csöngetnek. Tibor megy aj­tót nyitni; Kata az órájára pillant. — Meg mertem volna es­küdni, hgy pontosan kilenc óra! Így érkezik egy precíz főkönyvelő. — Nem Fülöp Géza? Az asszony legyint. — Az majd csak fél tíz fe­lé. Ilyenkor még éppen sza­kít, vagy közelebbről ismer­kedik valamelyik új kis menyasszonya leikével egy presszóban... — Az a vén pali? — néz rá elhűlve Lali. — Hogyhogy vén? Alig harmincöt éves. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom