Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-27 / 122. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. május 27. A „bálványostól” a Tavaszi séta a Sóstói Mázeamlalulian A tavaszkezdet egyik biztató jele minden évben, hogy a Sós­tói Múzeumfalu a tél elmúltával szélesre tárja kapuit a látogatók előtt. Mivel az idei április szélső­séges, változékony időjárásával nem cáfolt rá a „bolondos” jel­zőre, a fogvacggtató hétvégeken a tavalyinál kevesebben keresték fel az április elsejei nyitás után az állancfóan bővülő szabad­téri néprajzi kiállítást. A viharos szelek, esők megne­hezítették a múzeumfalu építő­brigádjának munkáját. Lassab­ban haladtak a tél okozta rongá­lódások kijavításával. Minden la­kóházat, melléképületet újra me­szeltek. A szél, valamint a fa­gyok elől menedéket kereső var­jak sokasága több épület tetőze­tét megbontotta. Különösen a szatmári szegényparaszti portán álló tiszabecsi házat viselte meg az elmúlt tél. A helyreállítások, tatorozások mellett tervszerűen haladnak az építkezések is. El­készült a tavalyi múzeumi hónao alkalmával átadott anarcsi bál­ványos ház köré a kerítés. Az utca felől deszkapalánk zárja le az udvart, a szomszéd telek felőj pedig napraforgókóró kerítés öleli-« Az anarcsi 'hátfEah büSSkéfkedő ’ észak-nyírségi szegényparaszti portára a bökönyi díszes kiska­pun lehet ezentúl belépői, ame­lyet Lakatos József festőművész ajándékozott a Sóstói Múzeum- falünák. Szárúd 'á kállóserhjeni ház vert fala. A három osztátú la­kóházra az elképzelések szerint a nyár végére felkerül a tető, amit náddal fednek majd be. A por­tát körülvevő hasított akácléc ke­rítés is teljesen kész. Áll már a nagyhodosi csőszház faváza. A paticsfal és a tető elkészítése a következő feladat. A beregi portán az eredetileg zsindelyfedeles tarpai ház, amely a század elején kapta a bádogfe­delet, nem árválkodik már soká­ig. Ottjártunkkor a magtárnak és a nyári konyhának helyet adó melléképület alapjait ásták. Szé­pen haladnak a múzeumfalu to­vábbépítését, működtetését szol­gáló beruházásokkal. Átvezetik a villanyt a bejárati épülettől a tervezett faluközponton túli por­tákhoz. Az AGROKER-től két szint vásároltak, összeszerelése után' gBQ*^cki5í5í©1ijgá^^é)püijé£öffn raktár jes, restaurátorműhely kap majd helyét; ^ R. G. „Nagyon szeretjük egymást" Esküvő—korengedéllyel Pirulós tinilány toporog a Nyíregyházi Városi Tanács gyámügyi előadója előtt. Gyermek még, pedig igazi felnőtt lépésre készül. Férj­hez akar menni. A dolog — bár az ara még csak 15 éves — nem tűr halasztást. Útban a kis trónörökös. Tabutémák...? er — Két éve járok az udvar­lómmal. Nagyon szeretjük egymást — indokolja elhatá­rozását a menyasszony. Édesanyja lemondóan bó­logat. Szemében nyoma sincs az örömszülők boldogságá­nak. Dehogy is így képzelte csemetéje sorsát! — Azt akartam, hogy leg­alább leérettségizzen. Terhes lett. Ráadásul nem is szólt! Leányfejjel pedig az én há- zjynba nem hozhat gyereket. Legjobban az fáj, hogy nem ^ y^lt cjpjjinte hozzám. Jó lenne tudni, vajon hány­szor váltott szót bizalmasan kislányával az asszony? Be- szélfek-é szerelemről, szex­ről? Vagy ez tabutéma a csa­ládban ? Érbe nem felelt az „örömanya”; Sokat mond, hogy á terhességről akkor szerzett tudomást, mikor már nem lehetett eltitkolni. S hogy mentse, ami menthető, szó nélkül beletörődött az esküvőbe. Fedél és kereset Törvényeink szerint a 14— 16 éves „nők” és a 16—18 éves „férfiak” csak gyámha­tósági engedéllyel köthetnek házasságot. Nagy Ferencné gyámügyi előadó hosszan so­rolja mi minden szükséges .ehhez:», ^ „ ............•-eJÍ— iÖwos&sógaeejás-^'arról, hogy a kiskorú szellemileg érett, s a házasságkötés sem ÚT ÜVEGTÖRMELÉKBŐL? A terv: 55 milliós hasznosanyag-felvásárlás Iskolások örök pénzkerese­ti forrása a hulladékgyűjtés. A papír-, textil- és vashulla­dék mellett a MÉH felvevő­helyei fém-, üveg- és kiselej­tezett • gumikerekek begyűjté­sével ■ is foglalkoznak. . A MÉN nyíregyházi telepe azonban nemcsak addig ér­dekelt a hasznos anyag összie- szedésében, amíg a város üzemeit, iskoláit, intézménye­it rriegé'áabadítja a felesleges hulladéktól, hanem vala­mennyi anyag újra feldolgo­zásra kerül, némelyiket még exportálják is. A legnagyobb helyet a te­lepen az ócskavas foglalja el’. Az idén 7785 tonna begyűj­tésére számítanak. Az öntvé­nyeket a MÉH beruházásá­ban épült öntvényfőzőben ol­vasztják be, a vashulladékot az Ózdi Kohászati Műveknek továbbítják. Fémekből 783 tonnára számítanak. A réz, az alumínium, az ólom tartalmú hulladékokat válogatás után a nyírbátori fémszaktelepre küldik további feldolgozásra. A papír a legközismertebb hulladék. Á nyomda nagy té­telben szállítja a MÉH-nek a fatartalmú papírhulladékot, de érkezik hozzájuk a maku­latúra is, a kötegelt fekete­fehér újságpapír. A papírt először átválogatják, báláz­zák és a hazai papírgyárak, mint alapanyagot hasznosít­ják. A háromezer tonna pa­pírhulladék felét Ausztriába exportálják. A textilhulladék zöme a háztartásokból vándorol a MÉH-telepekre. A mosott rongy egy része a Temaforg Textilhasznosító Vállalat kunszentmiklósi telepére ke­rül. A VOR-ral nemrégen kötöttek megállapodást az úgynevezett szabászati hulla­dék átvételére: a gyártástól függően heti 5—10 mázsa textilről van szó. Hogy meny­nyire fontos a rongy össze- szedése, bizonyítja’ a MÉH áprilisi zsákos textilakciója: 10 ezer z^ákpt„osztottak,szét, 850D-át vittek, be a MÉH- hez ronggyal megtöltve. A 37 tonna textilhulladék több mint az egynegyedét jelentet­te az éves textilbegyűjtési tervüknek. Nálunk a kiselejtezett gu­mikerekeket jó esetben óvo­dáknak ajándékozza oda a Volán, vagy valamelyik épí­tőipari vállalat. Pedig néhány országban, üvegtörmelékkel keverve, aszfaltozásra hasz­nálják. Ezért Ausztria örö­mest vásárolja a felesleges gumikerekeket. A Taurusszal kötött szerződés szerint tran­zitrakodással egyenesen on­nan továbbítják a rakományt a külországi vásárlónak. A konzervgyár, a Nyírké­mia, az almatároló nagy mennyiségű üveggel jelentke­zik a MÉH-nél. A 240 tonna hulladék üveget a sajószent- péteri üveggyárban, mint alapanyagot, az exportra ke­rülő tételt pedig Olaszország­ban útépítésre használják. A nyíregyházi MÉH-telep 55 millió forint értékű hasz­nos anyagot vásárol fel az idén. A termelőszövetkeze­teknek szerveztek akciót ja­nuártól márciusig a nagyta­karításra. Ügy tervezik, hogy a hulladékbegyűjtés korsze­rűsítése nálunk is előtérbe helyezi a konténeres begyűj­tést. Ennek egyik feltétele­ként már épül Debrecenben a MÉH új átvevő telepe. (t. k.) rá, sem a születendő gyer­mekre nem káros. Mivel nem csak szerelemből élünk, fontos, hogy legalább az egyik házasuló dolgozzon. Szükséges a szülők írásbeli beleegyezése, s hogy fe­dél legyen a fiatalok feje fölött. Rendszerint valame­lyik szülő fogadja be az ifjú párt. Ma már a kiskorú terhes­sége elvileg nem ok az enge­dély kiadására. Hiszen a szü­letendő gyermeket jogilag el lehet ismertetni az apával. — Indok főleg az lehet, hogy a házasságkötéssel a kiskorú az eddiginél lényege­sen jobb körülmények közé kerül — folytatja Nagyné. — Ez szinte illúzió. A fiatalok azt hajtogatják, hogy nem tudnak egymás nélkül élni. A fő ok valójában a szüle­tendő gyermek. A mi állás­pontunk az, hogy nem szabad szétszakítani a családokat.. . Visszatérő ügyfelek Ha a körülményeket meg­felelőnek találják, akkor a tanács gyámügyi csoportja kiadja az engedélyt a házas­ságkötéshez. De vajon nem elsietett-e az ilyen esküvő? — Az esetek többségében igen — hallottuk az előadó­tól. — A legtöbb ifjú pár visszatérő ügyfelünk. Szűkös anyagi körülményeik miatt sokan jönnek közülük segé­lyért. Ha pedig elválnak — s ez sem ritka —, a gyermek- elhelyezés, vagy láthatás ügyében járnak hozzánk. Néhány éve még úgy a fi­úk, mint a lányok 16-tól 18 éves korig kaphattak gyám- hatósági engedélyt házasság­kötéshez. Mióta'' csökkentet­ték’a korhatárt, kevesebb lett a kiskorú házasulok száma. 1980-ban 262 tizennégy és ti­zenhat év közötti fiatal es­küdött egymásnak örök hűsé­get megyénkben. Ez nem je­lenti azt, hogy újabban főleg huszonéves korban, érettebb fővel házasodnak a fiatalok. A lányok gyakorta 17, a fiúk 18—19 évesen lépnek frigyre. Az intő példák bizonyítják: többnyire elhamarkodot­tan ... (házi) Csigakonzerv Az eső hatására, újabb „éti- csiga-hullámot” észleltek Zala megye vízjárta vidékein, a Zala, a Mura, a Szévíz és Principális völgyében. Az Erdei Termék Feldolgozó és Értékesítő Vállalat zalaeger­szegi kirendeltsége az elmúlt hetekben 320 mázsányit vá­sárolt meg. Az újabban meg­jelenő csigákból harminc gyűjtőállomáson a „másod­termést” azonban már nem élő állapotban exportálják, hanem a MAVAD vecsési üzemében konzervet készíte­nek belőle és késztermékként szállítják külföldre. Nemrégiben új amatőrfilmes klub alakult a mezőgazdasági főiskolán. A klub a főiskola életét bemutató filmeken kívül készít más témájú filmeket is, amelyekkel különböző pá­lyázatokra is neveznek. A tagok aktív kapcsolatot tartanak fenn a megyei művelődési központ amatőr filmklubjával is. A képen: Karnizs János és Ling Frigyes látható filmvá­gás közben. (Szabó Tihamér felvétele) Csiribiri-cserebere, gyöngyfűzés, aszfaltrajzverseny Gyermeknapra készülünk A tanároknak ezúttal föl van adva a lecke. A nemzetközi gyermeknap előkészületeit nézve a feladatról, melynek megoldása rájuk vár, idén, úgy tűnik, az időjárás gondos­kodott. A néhány napja tart’ó nyár után beköszöntött áz esösebb idő, s bár ez a föl­deken valóban aranyat ér, a gyermeknapi rendezvények szervezői — érthetően —, nem örülnek neki. Kétféle programot kell ösz- szeállítaniuk. Egyet arra az esetre, ha visszatér a jó idő, egyet pedig, ha a gyerekek szórakoztatásáról fedett he­lyen kell gondoskodni. A gyermeknapi előzetesek már 27-től megkezdődnek szerte a megyében, ily módon bővítvén az egy napot, négy­re. Nyíregyházán, az 1. szá­mú gyakorlóiskolában példá­ul 27-én, délután fél 5-kor kerül sor a hagyományos kisdobos- és úttörőavatásra, hogy 28-án délelőtt túrával folytatódjék a rendezvényso­rozat. Az iskola közel 500 ta­nulója akadályversenyben jut el a célba, a sóstói KISZ-ve- zetőképző táborba, ahol jó idő esetén őrsönként bizonyíthat­ják a gyerekek: nemcsak en­ni, de főzni is tudnak. E mellett tréfás ügyességi verenyeken, játékokon szó­rakozhat a félezer résztvevő, hogy délután, akinek kedve tartja, iskolába menjen. És hogy a szabad választás elle­nére is sokan mennek majd „suliba” péntek délután is, annak egy oka lesz: ezúttal nem felelni, tanulni, hanem vásárba hívják a nebulókat. A napköziben készített csiri­biri holmijait itt mindenki kicserélheti másikra, vagy épp eladhatja, ha már meg- únta. A szombatot és a vasárna­pot pedig családi .keretek között tölthetik a tanulók. Ami persze nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy egyéb rendezvényeken részt ne vegyenek. A. nyíregyházi úttörőház 30-án egész napos programmal vár minden ér­deklődőt. Délelőtt 9 órától ügyeskedő foglalkozásokon makramézhatnak, gyöngyöt fűzhetnek a résztvevők, s ha munkájuk olyan jól sikerül, hogy megtartanák, erre is mód nyílik: mindenki kap a munkákhoz anyagot az úttö­rőházban, így ha elkészült a mű, kiki magával is viheti. 10 órától az immár hagyo­mányos aszfaltrajzversenyre nevezhetnek a színes kréták kedvelői. Akkor se keseredje­nek el, ha történetesen esne az eső. Színes ceruza, rajz­lap is lesz elegendő, s akkor legfeljebb az épületben le­het dolgozni. Délután a rendezvénysor 3 órakor folytatódik. Az újon­nan felavatott kisdobosok és úttörők számára ad jutalom­műsort a Móricz Zsigmond Színház két művésze: Hart­mann Teréz és Vitai András. És akik a 3-as előadásra nem jutnak be, ne keseredjenek el. A színészek a gyermekna­pi összeállítást fél öt órai kezdettel megismétlik. (cs) tárgyalóteremből aranygyűrű zálogba Bár az újságok gyakran foglalkoznak a devizajogsza­bályokkal, vannak, akik eze­ket vagy nem ismerik, vagy ha ismerik is, hamar túlteszik magukat rajtuk. Az alábbi eset három vádlottja is fő­ként azzal védekezett az el­járás során, hogy nem tud­ták... Történt, hogy Pintér Béla 38 éves mátészalkai lakos és felesége egy romos házat vá­sároltak, aminek felújításá­hoz azonban nem rendelkez­tek elég pénzzel. Elhatároz­ták, hogy valahonan kölcsön fognak kérni. így jutottak el Veress Sándorné 45 éves helybeli zöldségboltoshoz és abban egyeztek meg, hogy Veressné Pintérék részére ad 12—18 ezer forintnyi köl­csönt. Ennek fejében — mintegy zálogul — Pintérék átadtak Veressnének négy gyűrűt, két nyakláncot, egy-egy fülbevalót és medált. Ezeknek összes értéke meg­haladja a 28 ezer forintot. A megindult nyomozás so­rán ezeket lefoglalták. Pin­térék állították, nem tudták, hogy saját aranytárgyaikat nem adhatják zálogba, Ve­ressné pedig azzal tagadta bűnösségét: nem tudta, hogy ezeket nem lehet zálogul el­fogadni. A devizagazdálkodást sértő bűntett végére a Nyíregyházi Megyei Bíróság *tett pontot: a Pintér házaspárt öt-öt hó­nap szabadságvesztésre bün­tette, büntetésük végrehajtá­sát azonban mindkettőjük esetében két év próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Veressnét a bíróság 7500 fo­rint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság a zálogul adott arany­tárgyak közül négyet — az összértéknek körülbelül a fe­le — elkobzott, a többit vi­szont méltányosságból Pinté­réknek kiadni rendelte. Az ítélet jogerős, (k.) Vak vágányon E gymás kezébe adják nap mint nap szer­kesztőségünkben a kilincset az emberek. Ki vélt, ki jogos panaszára keres gyógyírt, mások csak lelkükön szeretnének könnyíteni azzal, hogy el­mondják bújukat-bánatu- kat. így volt ezzel az a szép arcú, tizenéves fruska is, aki elkeseredésében for­dult hozzánk. Több mint egy éve már, hogy teng- leng a világban. Otthagyta a gimnáziumot. Ez súlyos tévedés volt — ma már belátja ő is. „Szép terveket dédelget­tem. Ügy éreztem, hogy a gimnázium nem sokat nyújt, hiszen ha végzek és nem tanulok tovább — amihez ambícióm nem­igen volt —, akkor újra beülhetek az iskolapadba, hogy elsajátítsak egy szakmát. Nem szerettem tanulni. Azt hittem, min­den egyszerűbb lesz, ha abbahagyom az iskolát. Bár ne tettem volna!” Azóta több munkahe­lyen is dolgozott, de egyi­ket sem tartotta megfele­lőnek. , Az egyik vállalat­nál fizikai erejét megha­ladó munkát bíztak rá. A másik üzemben a zajt nem bírta. A harmadik helyről pedig azért jött el, mert zavarta, hogy túl sok az üresjárat, rengete­get kell várni anyagra, munkára. így pedig csak eltékozolja fiatal erejét. Most ismét állást keres. Ám hiába kopogtatott a tanácson, érdeklődésének megfelelő helyet nem tud­tak ajánlani számára. Több műszakos munkák közötf választhat. Ám ez egy. sem jó, mivel tanulnj. szeretne — folytatni a fe­lelőtlenül otthagyott gim­náziumot. Ezt pedig csak egy műszak mellett vállal­hatja. Hasonló cipőben jár az a tizennyolc éves fiú is, aki ugyanilyen okból hagyta ott a gimnáziumot. Kettejük közül ő húzta a rövidebbet. Majd’ egy évig várt a kedvező munkaal­kalomra, ami sajnos mind­eddig nem jött el. Tovább ő sem bírja a tétlenséget. Most „válogathat”. Vagy kapuőr lesz, vagy segéd­munkás. Vajon hogy lehetne raj­tuk segíteni? Vagy példá­ul azon a fiatalasszonyon, aki családi békéjét féltve fordult Hozzánk jó szóért, tanácsért. Q féúével elé­gedetlen, atelbéW fikarcnyi kitartás sincs, s majd egy évtized is kevés volt szá­maira ahhoz, hogy elvé­gezze a középiskolát. Hiá­ba kilincselt a felesége, s intézte el újra és újra, hogy házastársa elkezd­hesse a félbehagyott ta­nulást. Hanyag férje még annyit sem tett meg, hogy eljárjon az órákra. így hát automatikusan kizárta magát az iskolából. A z elmúlt tanévben 682-en morzsolód­tak le a szabolcsi középfokú iskolákból. Hogy mennyien vannak azok, akik kedvük ellené­re — szülői akaratnak en­gedve — kínlódják végig, s fejezik be a középisko­lát, arról nincs adat. Ám tény, hogy a lemorzsoló­dók, s kedv nélkül tanu­lók sok-sok lelkes, tanul­ni vágyó fiatal helyét fog­lalják el. Ma, amikor se­géd- és betanított mun­kásokra épp úgy szükség van, mint diplomásokra, reálisabb pályairányítás­sal kell segíteni az ilyen fiatalokat. Hiszen az élté-, közölt évekért túl drága az ár. H. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom