Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-26 / 121. szám
2 K elet-Magy arország 19S2. május 26 Kamarakiállítás Farkas Eszter festőművésznek, Nyírbátor díszpolgárának kamarakiállítását rendezték meg a tanácsházán, ahol a bemutatott alkotások meg is vásárolhatók. A kiállítás szervezőinek az a törekvése, hogy a már alkotni nem tudó, idős, 82 éves, Budapesten élő beteg művésznő gondtalan, nyugodt életének megfelelő színvonalához segítséget nyújtsanak, ugyanakkor az sem mellékes szempont, hogy a híres nagybányai festőiskola utolsó élő tagjának művészettörténeti értéket képviselő alkotásai közül minél több kerüljön Nyírbátorba. A kiállított képeket hivatalos zsűri bírálta és az értéket is ők állapították meg. A vásárlást a művelődési központ bonyolítja, a választott képhez a Képzőművészeti és Iparművészeti Lektorátus jegyzőkönyvi másolatát is átadják. Társulás táborozásra Sok nyírbátori úttörő üdült már az elmúlt években a káptalanfüredi váltótáborban, ám ahhoz, hogy jövőre és a későbbiekben is fogadhassa a tábor a gyerekeket, korszerűsíteni kell a környezetet, s jávftárii á feltételeket. A fejlesztés, a korszerűsítés, a működtetés egyre több pénzt igényel, ezért az Állami Ifjúsági Bizottság közös beruházások megvalósítására, közös létesítmények építésére hívta fel a tábort működtető tanácsokat, s egy „Káptalanfüredi Üttörő Nagytábor” elnevezésű társulás létrehozását kezdeményezte. Egy hónappal ezelőtt a tábort fenntartó tanácsok képviselői — a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, a Magyar Üttörők Országos Szövetsége és az Állami Ifjúsági Bizottság képviselőinek jelenlétében — létrehozták a társulást, s a legsürgősebb feladatnak a szennyvízhálózat kiépítését jelölték meg. A társulás költségeihez ebben az évben gyermekenként 250. forinttal — ez 37 500 forintot jelent —, s a későbbiekben gyermekenként 4000— 6000 forinttal járul hozzá a nyírbátori tanács. HOL SZANÁLNAK ÉS HOL NEM? A városközpont jövője Két éve úgy tervezték: hatezren élhetnek majd a város központjában, most ötezerről szól már csak a fáma. Mi e gyors előrelátás-változás oka? Mindössze annyi, hogy vékonyabb lett a város bukszája, a várostervezők pedig ennek megfelelően módosítottak elképzeléseiken. A Kossuth utcán például két-; illetve négyszintes magástetős épületek felépítését tervezték, az elmúlt hónapokban azonban -úgy értékelték át elgondolásaikat, hogy jobban figyelembe veszik a földrajzi viszonyokat, a gazdasági lehetőségeket, a tulajdonviszonyokat, sőt az építési technológiát is. Megváltoztatott program E szemléletváltozás eredménye, hogy az új rendezési terv helyesen tartja meg a város történelmileg kialakult szerkezetét, s a kisvárosi léptékhez jobban igazodó város- fejlesztési javaslatot ad. Olyan javaslatot, amely jól fejleszti tovább a műemléki és építészeti adottságokat és — összhangban a megváltozott feltételekkel és gazdaságpolitikai célokkal — helyesen alkalmazza a rekonstrukciós és rehabilitációs elveket. Az egyik legjelentősebb változás a Kossuth utca sorsában történt. Maradnak a korábban szanálásra ítélt lakások, átalakításukkal, korszerűsítésükkel, esetleg funkcióváltozással őrzik meg az utókornak az utca karakterét. A város rendezési' tervében történt változások voltaképpen megváltoztatták a 15 évre szóló lakásépítési programot is, hiszen ha kevesebb lesz a többszintes lakóház, ha nem fölfelé épül a város, akkor több helyre van és lesz szükség a földszintes lakások, a családi házak építéséhez. Ez a szükségszerűség tűzette napirendre, hogy a tanács illetékesei áttekintsék: hol kell továbbra is építési tilalmakkal védeni a város érdekeit, s hol nem szabad fönn- ’ tartani a tilalmat — szintén i a város érdekében. A korábbi rendezési tervek meglehetősen sok helyen kea zöldért új boltot nyitott Nyírbátorban, ahol a zöldségfélék mellett élelmiszert, háztartási cikket, tejet és tejtermékeket is árulnak. Az új üzlet reggel 6-tól este 19 óráig áll a vásárlók rendelkezésére. (E. E.) serítették meg a nyírbátoriak életét. Ezen változtattak a napokban, mégpedig úgy, hogy olyan határozatot hoztak, amely maximálisan figyelembe veszi a tulajdonviszonyokat és minden, a távlatokban megtartható építmény tovább szépíti a várost. Feloldották az építési tilalmat Sok helyen feloldották aa építési tilalmat így foghíjas, üresen álló telkek válnak be- építhetővé, régi lakások helyére épülhet új, de még mindig 161 telken út, 97 telken közintézmény, 39 telken ipari létesítmény, 21 helyen zöldterület, 181 telken pédig véderdő megvalósítása miatt maradt életben építési tilalom, ugyanakkor ha a tilalommal terhelt ingatlanok tulajdonosai beépíthető csere- telek-kérelemmel fordulnának a tanácshoz, mindössze nyolc család igényeit tudnák kielégíteni. A napokban az építkezni szándékozók számára kedvezően változott a helyzet, elkészült egy telekkialakítási ütemterv, amelynek első mozzanata az Erzsébet, a Zrínyi, a Sóhordó és a Szende Pál utcák közötti területen 39 telelj kialakítása lesz, s még ebben az évben tartós használatba is vehetik az építkezni szándékozók. Az év második felében alakítanak ki 50 telket a Hunyadi, az Encsencsi és a Sóhordó utcák által határolt tömbbelsőben, a későbbiekben pedig a Kis- bogáti-Hunyadi úti tömbbelsőben 42, a Debreceni, a Sóhordó, a Kisbogáti és a Szende Pál utcák közötti részen gondoskodnak 120 telekről azok számára, akik családi házat szeretnének építeni. Hol lesznek munkáslakások? 180 korszerű családi lakóház építhető fel a Hunyadi, az Iskola és az Árpád utcák által határolt tömbbelsőben, ahol a terület-előkészítés az év második felében várható. A város VI. ötéves terve 100 csoportos, korszerű családi ház felépítésével számol, úgy tervezik, hogy ezen a területen kapnak lehetőséget azok a vállalatok, amelyek vállalkoznak magánlakás-építési akcióra. Pro Őrbe... A Nyírbátori Városi Tanács által alapított „Pro Űrbe” kitüntetést az idén hárman kapták meg: Tari Antal, a csepeli szerszámgépgyár igazgatója, és .. . Lezajlott már az ünnepség, a kitüntetettek átvették már a szép érmét, mikor Tari Antalt kis beszélgetésre kértük meg. — Minek tulajdonítja a kitüntetést? — kérdeztük. — Azt szokás ilyenkor mondani, hogy ezt a kitüntetést tulajdonképpen nem is in, hanem a szerszámgép- gyár kollektívája érdemelte ki. Bármennyire is töröm a fejem, én sem tudok másra gondolni, már csak azért sem, mert ezt valóban a gyár közössége harcolta ki. Gondoljon bele, mit tehet egy ember egy olyan városért, amitől háromszáz kilométerre él, s évente jó ha hétszer- nyolcszor látja. — Fordítsunk a kérdésen. Mit köszönhet a város a gyárnak, és mit a gyár a városnak? — Kezdjük az elején. Köztudott, hogy a hetvenes évek közepén vettük át a bátori gyárat, s gondolkozni kezdtünk, mit is lenne érdemes itt gyártani. Először az anyagyár háttéripari tevékenységét akartuk a Nyírségben megoldani, aztán gondoltunk egy nagyot: miért ne lehetne itt egy sokkal korszerűbb termékeket előállító üzemet megteremteni. A létszám már megvolt, csak a szükséges szakmai ismereteket kellett elsajátíttatni velük. Persze ez volt a nehezebb. — Hogy kezdtek hozzá? — A döntés tehát megszületett, a termelést indítani kellett, így a betanított munkások egy részét az anyagyárba vittük, ahol elsajátíthatták a szerszámgépgyártás alapjait, ugyanakkor hozzá- kezdtünk a Bátorban történő szakmunkásképzéshez is. Tudtuk, hogy a végzős ipari TARI ANTAL tanulóknak egy hányada a város más üzemeiben helyezkedik majd el, de ez cseppet sem zavart bennünket. — Nagyképűségnek tűnik talán, de ez az igazság, eleve úgy szerveztük az iskolát, hogy jusson a jól felkészített fiatal szakmunkásokból a többi nyíri üzemnek is. Szerettük volna felfrissíteni, s képzett munkaerővel ellátni a környékbeli gyárakat, s úgy érzem, sikerült. Talán ezért is kaptuk meg a „városért” kitüntetést. S hogy számokat is mondjak: az idén például gyárunk négymillió forintot utalt át a városnak az étkeztetés korszerűsítésére, félmilliót az óvodák, bölcsődék fenntartására. De segítjük a múzeumot is, 15 ezer forintot adtunk épp a napokban nekik, s öt év alatt 12 munkáslakás építkezési költségeibe szállunk be. S mit köszönhetünk mi a városnak? A szorgos, becsületes embereket. — Mint tősgyökeres pestire milyen benyomást tett önre az ország egyik legkeletibb városa? Az Elekterfém ipari szövetkezet Ramovill-szervize is új helyre költözött Nyírbátorban. A 3 tv- és rádiószerelő, valamint a két háztartási gépjavító kitűnő körülmények között láthatják el muhkájókat. Képűnk: Varga Attila URH- hangolás közben, mellette Sipos Imre. (E. E.) MIT VISZ A SZÉL?! Tisztasági őrjárat Az emberek többsége akkor érzi jól magát, ha környezete rendben van, ha tiszta a lakása, az udvara, tiszta a munkahelye és nem csúfítja szemét az utcát sem. Ennek ellenére gyakran előfordul, hogy szemetes az utca, hogy nincs rend a gyárudvaron, s az sem igaz, hogy minden szemetet a szél hord közterületre a kukákból. Tulajdonképpen az emberi mulasztások csökkentését és a város tisztaságát hivatott szolgálni az évente két alkalommal megtartandó környezetvédelmi szemle, amely az idén április 15 és május 15 között volt Nyírbátorban. A hét üzemben, a négy intézményben és a hat lakókörzetben tapasztaltakról Ha.- lász Márta, a műszaki osztály vezetője adott rövid értékelést. — A helyszíni látogatásokon szerzett tapasztalatok összességében kedvezőek. Megállapítható azonban, hogy az üzemek, vállalatok, intézmények egy részének környezetvédelmi tevékenysége még mindig kampányszerű, de a folyamatosságra való törekvés már ott is tapasz— Hetvenháromban jártam először a városban, hát mit tagadjam, akkor eléggé vegyes érzésekkel utaztam haza. Nem, nem az emberekkel volt a gondom, valahogy maga az összkép nem ragadtatott el túlságosan. Még a főtéren is igen sok volt az elhanyagolt épület, a járdák, az utak töredezettek . .. Aztán, mikor elmentem a múzeumba, felkerestem a csodálatos templomokat, megértettem mennyi de mennyi munkát kell itt még elvégezni, hogy a mai Nyírbátor méltó utódja legyen az egykori városnak. — Most...? — Ö, össze sem lehet hasonlítani, az elmúlt tíz esztendő alatt egy teljesen új város született itt a keleti végeken. S úgy született ez meg, hogy sikerült megteremteni a harmóniát a régi és új között. Hogy ehhez a gyár is hozzájárult? Tagadhatatlan. Éppen ezért kapták meg a város legmagasabb kitüntetését. B. G. talható. Olyan üzemeknél, ahol az előző években főleg a hulladékelhelyezéssel probléma volt, már sikerült megoldást találni. Hiányosság, hogy a kerítésen kívüli környezetre még mindig nem fordítanak kellő figyelmet. — Külön dicséretet érdemel a megtekintett vállalatok között a Felső-tiszai Erdő-és Fafeldolgozó Gazdaság nyírbátori erdészeti üzeme. Az üzem területén a parkosításban, fásításban a tervszerűen végzett munka tapasztalható. Az intézmények közül a 3. számú általános iskolát emelnénk ki, ahol a pedagógusok és a gyerekek bevonásával törekednek a szebb környezet kialakítására. — A lakókörnyezetek vizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy a lakóházak udvara, környéke rendezett, parkosított. A szemle során azonban több lakóbizottsági területen is illegális szemétlerakó helyet találtunk. A szemetelés tényéről, helyéről* bejelentések érkeznek, azonban az elkövetők személyének megnevezése nélkül. Ezen a területen az előbbre lépés igényli az észlelés során tanúsított határozottabb kiállást, a felelősök felderítésében a fokozottabb együttműködést. — A szebb, tisztább környezet kialakítása volt a cél a város egész területére kiterjedő „lomtalanítási akció”- nak is, melyre 1982. április 24-én került sor. Az akció keretében a MÉH-telep 5014 forint értékű hasznos hulladékot szállított el, az ebből befolyt összeget a városi közlekedési park építésére kívánjuk fordítani. Az akció alkalmával az illegális szemétlerakó helyek egy részét is sikerült felszámolni. — A szép emberi környezet kialakítása érdekében tovább kell növelni a szervezett, tervszerű és folyamatos munkát: Ehhez kérjük az üzemek, intézmények vezetőinek közreműködését, számítunk a szocialista brigádok, lakó- és utcabizottságok kezdeményező, példamutató támogatására is. Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF