Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-20 / 116. szám

XXXIX. évfolyam, 116. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1982. május 20., csütörtök Tovább építik a földgáz­hálózatot (2. oldal) Karbantartás a város szívében (3. oldal) Kiváló tsz-ek kitüntetése KÉTEZER KIÁLLÍTÓ RÉSZVÉTELÉVEL Megnyílt a tavaszi :k | H Harminc ország és Nyugat-Berlin csaknem kétezer kiállítójának részvételével szerdán délelőtt ünnepélyesen megnyitották a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárt, a beruházási javak szakvásárát. A vásárváros főterét a részt vevő országok zászlói díszítik. Itt gyüle­keztek a megnyitóünnepség vendégei: Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára és Méhes Lajos ipari minisz­ter, a Politikai Bizottság tagjai, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács elnökhelyettese, to­vábbá a kormány több tagja. Ott volt Nyiko- laj Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának titkára és Nicolae Constan­tin, a Román Szocialista Köztársaság minisz­terelnök-helyettese. Megjelentek a diplomá­ciai képviseletek vezetői és tagjai, továbbá a hazai és a külföldi kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után Veress Péter külkereskedelmi miniszter mondott beszédet. Üdvözölte a megnyitóünnep­ség vendégeit, majd így foly­tatta: — Országunk és a Buda­pesti Nemzetközi Vásár irán­ti bizalomnak tekintjük, hogy minden eddiginél nagyobb a résztvevő országok száma. A külföldi kiállítók aránya is nagyobb, mint tavaly. A vá­sár sikerének — létezése óta — fontos eleme a szocialista országok ismétlődő, színvona­las részvétele. Ennek lehe­tünk tanúi most is. Az elmúlt évi 17-tel szemben 22 nem szocialista ország van jelen a BNV-n. Kifejtette, hogy a vásár a már jól bevált szakosításnak megfelelően tagolt, felépítése igazodik a korszerű gazdasá­gi szerkezet arányaihoz. Tük­rözi azokat a törekvéseket, amelyeket a termékstruktúra átalakítása érdekében mi is, más országok is tesznek. Bő­vült a híradástechnika és az erősáramú ipar kiállítási te­rülete, jelentős az építőipar, a szerszámgépipar és a jár­műipar bemutatója. A miniszter szólt arról, hogy a mai nemzetközi poli­tikai és világgazdasági hely­zet nagy erőpróbája a gazda­sági kapcsolatoknak. A világ valamennyi nemzetének ér­deke, hogy az évtizedek alatt kiépített munkamegosztás, gazdasági kapcsolat tovább­fejlődjék. Magyarország a jö­vőben is — éppúgy, mint ed­dig — a folyamatosan- bővülő gazdasági együttműködésre, zökkenőmentes kapcsolatok­ra törekszik partnereivel. — A múltban is teljesítet­tük vállalt kötelezettségein­ket, ezt tesszük ezután is — mondotta. — A szocialista or­szágokkal, első helyen a Szov­jetunióval fennáll: gazdasági kapcsolataink meghatározóak népgazdaságunk egész helyze­tére, de minden területen bő­víteni akarjuk kapcsolatain­kat a nem szocialista orszá­gokkal is. Kereskedelempoli­tikánk tengelyében továbbra is a kölcsönös előnyök, a diszkriminációmentesség elve és gyakorlata áll. Veress Péter külkereskedelmi miniszter beszédével megnyílt a tavaszi BNV. (Kelet-Magyarország telefotó) — Ha valaha igaz volt, ak­kor ma még inkább az: nem elég, ha a fejlődésünket csak korábbi önmagunkhoz mér­jük. Alapvető érdekünk, hogy a nálunk fejlettebbektől ta­nuljunk, és a tanulságokat gyakorlati munkánkban hasz­nosítsuk. Ezért a vásárt nem csupán a termékek sereg­szemléjének, az üzleti kap­csolatok közvetítőjének, ha­nem kritikus mércének is te­kintjük. Az átrendezendő vi­lággazdaság követelményei minket nem a kapcsolatok szűkítése, hanem a bővítés irányában ösztönöznek. A be­zárkózás értelmetlen anakro­nizmusa helyett mi a kapcso­latbővítésnek, az új megoldá­sok keresésének vagyunk a hívei — mondotta egyebek között. Veress Péter sok sikert kí­vánt a kiállítóknak, köszöne­tét mondott a rendezőknek, és mindazoknak, akik hozzá­járultak a vásár jó előkészí­téséhez, fáradoznak majd a sikeres lebonyolításnál. Végül megnyitotta az 1982. évi ta­vaszi Budapesti Nemzetközi Vásárt. Veress Péter beszéde után a vendégek körsétát tettek. Elsőként a vegyipari és bá­nyászati termékeket bemuta­tó pavilont keresték fel. A Tiszai Vegyi Kombinát veze­tői elmondották: a vásáron többek között új ablaktömítő masszával szerepelnek, amely kitűnően alkalmazható épü­letszigetelésre. Az Észak-ma­gyarországi Vegyi Művek ki­állításán olyan új gyomirtó szert ismertek meg, amely amellett, hogy intenzív hatá­sú, más vetőmagok előállítá­sánál is használható. A vendégek megtekintették az Alba Regia Állami Építő­ipari Vállalat szintén nagy­díjas termékét, az Albaplast műanyag bevonatú fa nyílás­záró és térhatároló szerkeze­tet, élettartama hosszú és hőszigetelése is kedvező. Az Építésügyi Tájékoztatási Köz­pont részlegénél elmondot­ták, hogy a felhasználókat rendszeresen informálják az ipar kínálatáról, a magán­lakás-építőket külön is tájé­koztatják az újabb lehetősé­gekről, egyebek között a BNV-n is. Az idén kétszer annyi vál­lalatuk vesz részt a BNV-n, mint az elmúlt évben — er- ről adtak tájékoztatást a kör­séta részvevőinek az olasz . kiállítók. Elsősorban elekt- 5 ronikai termékeiket népsze- j rűsítik. A jugoszláv kiállí­tók 70 vállalat termékeinek egy részét hozták el és el mondották* a BNV-t is alka­lomnak tartják arra, hogy a 1 magyar vállalatokkal például \ a rézhulladékok kooperációs . hasznosításáról és a jármű- • ipari együttműködés kitér- í jesztéséről tárgyaljanak. Hosszasan időztek a ven­dégek a magyar járműipar szabadtéri kiállításán az Ika­rus újdonsága, a repülőtéri busz előtt. Az állítható ma­gasságú lépcsőházzal, rako­dólapos, konténerizált pogy- gyásztartóval és mozgó utas­híddal szerelt jármű új kor­szakot nyithat a légi közle- ] kedésben. A vendégek azután ismét több külföldi kiállítást kerestek fel. A C-pavilonban a nemzet­közi szerszámgép-bemutató a látogatókat több helyen is megállásra késztette. A Cse­peli Szerszámgépgyár BNV- nagydíjas megmunkálóköz­pontja előtt a vendégek az üzem vezetőit a külpiaci ér­tékesítés lehetőségeiről kér­dezték, s a csepeliek ismertet­ték a részletes programot. A hazai vaskohászat képviselői arról szóltak, hogy a vásár 54 díja közül tízet sikerült meg­szerezniük. Délután 2 órakor a nagy- közönség előtt is megnyitot­ták a vásár kapuit. Már az első napon nagyszámú érdek­lődő kereste fel a kőbányai vásárvárost. A nagy méretek és a sokoldalú tevékenység jel­lemző a máriapócsi Rákó­czi Termelőszövetkezet gazdálkodására. A tsz-ta- gok ötezer hektár földet művelnek, emellett jelen­tős az ipari termelés. A munka jól szervezett és jövedelmező. Tavaly a gazdaság nyereségét fő­ként a hektáronkénti 64 mázsás kukoricatermés, a pluszként termelt 4500 tonna téli alma és a 4250 literes tehenenkénti tej­termelés adta. A máriapócsi szövetke­zet kiemelkedő, jó mun­kája alapján elnyerte a kiváló termelőszövetke­zeti címet. A kitüntetést május 20-án Vendégh Fe­renc MÉM-miniszterhe- lyettes adta át. Paszternák József, a termelőszövet­kezet elnöke az ünnepsé­gen tartott beszédében többek között azt is el­mondta, hogy gazdaságuk nem csak a nagyüzemi termelésben igyekszik eredményeket elérni, de megoldották az állandó foglalkoztatást, segítik a háztáji termelést és mint gesztorok, koordinálják a tájkörzet dohánytermesz­tését. Ma Máriapócson az ipa­ri termelés több mint 200 dolgozónak — főként asz- szonyoknak — ad mun­kát, a termelési érték 55 millió forint. A háztáji termelés értéke az elmúlt évben közel 27 millió fo­rint volt. A tsz bemutató gazdaság, ezért is az el­múlt évben különböző té­makörökben bemutató­kat, üzemlátogatásokat, előadásokat tartottak. A megyében az országból ezeken a rendezvényeken 1890 szakember vett részt. A kiváló termelőszövet­kezeti ünnepségen az élen járó dolgozókat kitün­tették, átadták a szocia­lista brigádok helyezésé­vel járó jutalmakat. ★ A csegöldi Bajcsy-Zsi­linszky Termelőszövetke­zetben tegnap ünnepsé­gen adta át a MÉM dicsé­rő oklevelét Tisza László, a megyei tanács elnöke Juhos Sándornak, a tsz elnökének. A közös gazdaság gyen­ge termőhelyi adottságai ellenére tavaly 115 millió értékű termelésével csak­nem 11 és fél millió forint nyereségre tett szert. Leg­eredményesebb ágazatuk a gyümölcstermesztés. 140 hektár almájuk termését 4 forint 70-ért állították elő kilónként. A további 100 hektár meggy, körte, szilva jól illeszkedik a konzervüzemhez, amely nagyszerű .munkaalkalom a helybelieknek és negy­venmilliós termeléséhez a háztáji is besegít, ötven hektáron termelnek a ta­gok zöldségféléket, a fel­vásárlás értéke tavaly 18 millió forint volt. A szántóföldön nagyrészt kukoricát és őszi kalá­szosokat termelnek, az utóbbiakból a gabona­programhoz csatlakozva az elmúlt őszön száz hek­tárral többet vetettek. Növekedett az utóbbi időben Csegöldön a tsz- ben dolgozó fiatalok szá­ma. Szakmát szerezve, visszatérnek a községbe és megtalálják a számításu­kat: az egy dolgozóra jutó jövedelem 4160 forint ná­luk. ★ A tiszaszalkai termelő- szövetkezet Március 15. női szocialista brigádja a termelőszövetkezetek IV. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett verseny­ben kiváló eredményt ért el. A munkakollektívának az erről szóló elismerő ok­levelet május 19-én adták át. EGY DARAB SZABOLCS-SZATMÁR — BUDAPESTEN Harmadikként az országban, Szabolcs-Szatmár megyét bemutató napok kezdődtek kedden Budapesten, a Politikai Főiskolán. Mint arról röviden már hírt adtunk: a három­napos programot kedden Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg a Politikai Főiskola hallgatói, a meghívott vendégek előtt. — Elismerésre méltó kezde- mondta többek között, majd ményezés, hogy a megyék be- azzal folytatta, hogy a bemu- mutatkozhatnak a Politikai tatott tények egyszerű igazsá- Főiskolán, hozzájárulván ez- ga kézzelfoghatóan bizonyítja zel az ismeretek bővítéséhez, az elmélet és a gyakorlat egy- a tapasztalatok cseréjéhez — ségét, azt, hogy a marxizmus —leninizmus elmélete és az arra alapozott pártpolitika jól szolgálja az ország és lakos­ságának érdekeit. — A Politikai Főiskolán szervezett kiállítással • és a programban szereplő rendez­vényekkel szeretnénk hiteles képet nyújtani a szocialista építés során bekövetkezett változásokról, meglévő gond­jainkról és céljainkról — foly­tatta Tar Imre, majd részle­tesen beszélt az 5900 négyzet- kilométer nagyságú, termé­szeti szépségekben és népi ha­gyományokban gazdag hat­százezer lakosú Szabolcs-Szat- márról. Vázolta az életviszo­Itészletek a termékbemutatóból. nyokban bekövetkezett nagy­arányú változásokat, azt, hogy a Politikai Bizottság 1965-ös és 1977-es határozatait köve­tően miként élénkült meg, vált még dinamikusabbá a megye fejlődése. Beszélt ar­ról, hogy tavaly már 33 mil­liárd forint termelési értéket állított elő a szabolcsi ipar, s hogy az itteni iparosítás jól szolgálja az egész népgazda­ság érdekét. A termékek egy- harmada exportra jut, minden ipari üzem nyereséges. Sza­bolcsban 130 ezres munkásság szilárd bázisa a pártnak. Fel­gyorsult a munkássá válás folyamata. Jelenleg is alap­vető érdekeink fűződnek ah­hoz, hogy a harmincezer me­gyén kívülre ingázó munkás és családtagjaik helyzete to­vább javuljon, enyhüljenek foglalkoztatási gondjaink. Nagy érdeklődéssel hallgat­ták a jelenlévők a szabolcsi mezőgazdaságról szóló tájé­koztatót, melyben elhangzott: több fontos kultúrának — té­li alma, dohány, burgonya — fő termőhelye Szabolcs-Szat­már, ahol a jelentős eredmé­nyeket a közös gazdaságok még mindig nehéz körülmé­nyek között érik el, hiszen a téeszek 60 százaléka kedvezőt­len adottságú. Beszélt Tar Imre a korszerű mezőgazda- sági termelés kibontakozásá­ról; arról, hogy jelenleg közel két és fél ezer egyetemet, fő­iskolát végzett mezőgazdasági szakember dolgozik a megyé­ben. Részletesen szólt a rend­szerszerű és szakosított ter­melésről, a mezőgazdasági ter_ (Folytatás a 4. oldalon) ÍJ ra f&i&m g 1 jj$f IP? rag wm w mm mk • . - i , * M M [Kelet- I I agyanrszag

Next

/
Oldalképek
Tartalom