Kelet-Magyarország, 1982. május (42. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-14 / 111. szám

XXXIX. évfolyam. 111. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1982. május 14., péntek Ülést tartott a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtöki ülésén a vállalatok önállóságának; további növelése és a felügyeleti szervek operatív feladatok alóli mentesítése érdekében módosított egyes felügyeleti hatás­köröket. A rendelkezések többek között újraszabályozzák az állami szervek ingatlanvásárlásának feltételeit, egysze­rűsítenek több munkaügyi előírást, valamint a vállalati munkarend időszakos változtatásának feltételeit és módját. Ezekben a kérdésekben ezentúl nem a felügyeleti szervek, hanem a vállalatok, szövetkezetek és intézmények maguk döntenek. A kormány az állami tervbizottság tájékoztatója alap­ján áttekintette a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesz­tését szolgáló munkákat, amelyek a vállalati gazdálkodás érdekeltségi rendszerének javításával, a piachoz való jobb alkalmazkodás feltételeinek kialakításával foglalkoznak, és azok folytatásához adott irányelveket. Tovább bővül a vállalatok hatásköre A Csenger és Vidéke Vegyesipari Szövetkezet üzemében is érződik a tavasz, egyre több kismotort és kerti munkagépet visznek javításra. (Jávor László felvétele) hatArszemlék kezdődnek Ne maradjon föld parlagon A megyei földhivatal, a járási földhivatalok és a helyi tanácsok bevonásával május 15-től az egyéni gazdáknál és a magántulajdonban lévő telkeken meg­kezdi a tavaszi határszemlét. A mezőgazdasági üze­mekben június 1-én kezdik a határszemléket. MA Kulturális körkép (2. oldal) Közel az emberekhez (3. oldal) Sport­jelentések (8. oldal) Nagyobb lehetőséget a fiataloknak Közgazdasági pályázatok 0 Csütörtökön újabb szakasz kezdődött meg a szovjet űr­kutatási programban: moszk­vai idő szerint 13 óra 58 perc­kor a bajkonuri űrrepülőtér­ről útnak indult a Szojuz T—5 jelzésű űrhajó. Az űr­hajóba tervek szerint össze­kapcsolódik az új szovjet űr­állomással, a Szaljut—7-tel, amely április 19-e óta kering a Föld körül. A Szojuz T—5-tel újonc pa­rancsnok indult a világűrbe. Anatolij Berezovoj alezredes, aki 1970 óta tagja az űrhajós­egységnek. Társa, Valentyin Lebegyev, már járt a világ­űrben. Bár a Szojuz T típusú űrhajó háromszemélyes, ezút­tal csak ketten indultak út­nak, mivel magukkal vitték az űrutazás első szakaszához szükséges tartalékokat is. A Szojuz T—5 rajtjára napsütéses időben került sor. A két űrhajós az indulás első másodperceitől kezdve rend­szeresen jelentést adott a műszerek állásáról, saját köz­érzetéről. Minden berende­zés kifogástalanul működött, s az űrhajó a hordozórakéta harmadik fokozatának levá­lása után Föld körüli pályára állt. Innen több pályamódo­sítás után közelíti majd meg az új űrállomást. Berezovoj és Lebegyev — akiknek hívóneve „Elbrusz” — az első forduló alatt ismé­telten ellenőrizte az űrhajó berendezéseinek működését. Ezt követően átmentek az or- bitális egységbe, hozzáfogtak az összekapcsoló-berendezé­sek működésének, illetve az összekapcsolást automatiku­san vezérlő rádióberendezések működésének ellenőrzéséhez is. Útjuk hatodik órájában vacsoráztak és a terv szerint moszkvai idő szerint este 23 órakor tértek pihenőre. Az összekapcsolás várhatóan pén­teken lesz. SZOVJET ŰRHAJÓSOK ÉLET­RAJZA: Anatolij Berezovoj, a Szojuz T—5 űrhajó parancsnoka, 1942. április 11-én született az Oroszor­szági Föderáció déli részén, az Adige autonóm terület Énem ne­vű falujában. A középiskola elvégzése után Novocserkasszkban esztergályos­ként dolgozott egy kőolajipari berendezéseket gyártó üzemben. 1965-ben elvégezte a Kacsinszki Katonai Repülőakadémiát. A szovjet hadsereg különböző ala­kulataiban szolgált, s megkapta az „elsőosztályú repülő” minősí­tést. Berezovoj 1966. óta tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak. (Folytatás a 4. oldalon) A Minisztertanács döntése értelmében az irányító szer­vek újabb jogköröket adnak át a vállalatoknak, tovább növelve azok önállóságát. Ez a folyamat már korábban megkezdődött: tavaly óta a minisztérium helyett a válla­lati vezetők engedélyezik, hogy dolgozójuk közületi gépkocsit vegyen igénybe hi­vatalos külföldi útjára, a ko­rábbiaknál magasabb össze­gig önállóan állapíthatják meg a vállalati személyi fi­zetéseket, s nem a miniszté­rium útján, hanem közvetle­nül kérhetik a Fővárosi Ta­nács engedélyét dolgozóik budapesti ingatlanszerzésé­hez. Az intézkedések beváltak, a vállalatok kevésbé osztják meg a felelősséget, s az irá­nyító szervek is mentesültek több adminisztratív feladat ellátása alól, nagyobb mér­tékben összpontosíthatnak a tényleges elvi. irányító mun­kára. A Minisztertanács csütörtö­kön hozott rendeletéi is ilyen jellegű hatásköröket ruház­nak át. Eddig az állami vál­lalatok csak a felügyeleti szerv engedélyével, illetve a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével vásárolhattak bizonyos értékhatár felett magánszemélyektől ingatla­nokat, köthettek bérleti szer­ződéseket és szerezhettek be árukat. A jövőben ezekre nem kell engedélyt kérni, s az ingatlanvásárlás telterelbii egységes jogszabály írja elő. A vállalatok veszik át a karácsony és új év közti munkanapokat érintő mun­karend változtatásának jog­körét is: a jövőben azok a vállalatok is módosíthatják önállóan munkarendjüket, amelyek eddig azt csak a fel­ügyeleti szerv engedélyével tehették meg. Eddig a miniszterek a hoz­zájuk tartozó vállalatokhoz érkezett panaszok, bejelenté­sek intézéséről készített két­évenkénti elemzésükhöz kü- löjp információkat kértek a Az élelmiszernek, az ipari fának világszerte, hazánkban is egyre nagyobb a jelentő­sége. így a határszemléknek is az a legfőbb céljuk, hogy hozzájáruljanak a földterüle­tek lehető legjobb kihaszná­lásához. Szabolcs-Szatmár megyében különösen fontos, hogy a művelésre alkalmas területek ne maradjanak par­lagon. A szemlék alkalmával azt is ellenőrzik: a tulajdonosok, illetve a mezőgazdasági üze­mek rendeltetésszerűen hasz- nálják-e a földterületüket. Vagyis szántóföldből nem le­het engedély nélkül legelőt csi­nálni, gyümölcsös helyén szin­tén engedély nélkül nem zöl- delhet legelő. A szabályok megszegőit egyre szigorúbban megbírsá­golják. A szabályt sértő egyé­ni gazdákat, kiskert-tulajdo­nosokat a helyi tanácsok bír­ságolják meg. A mezőgazda- sági üzemeket a földhivatal bírságolja. Nem régi a jog­szabály, amely szerint ha egyéni gazda elfogadható in­dok nélkül parlagon hagyja, vagy rendellenesen használja földjét, akkor azt a földet té­rítés nélkül állami tulajdon­ba lehet venni. A vétkes mezőgazdasági üzemek aranykoronánként ezer forint pénzbírságot fi­zetnek. Egy-egy hektárnyi, 25 aranykoronás föld után pél­dául 25 ezer forint a birság. Az elmúlt évben a nyíregy­házi járás egyik tsz-ét 500 ezer forint birsággal büntet­ték. A szankció elérte célját, mert a tsz a szóban forgó parlagföldjét felszántotta és meggyest telepített. Gond, hogy a kisebb fal­vakban főleg az idős, ma­gukra maradt emberek nagy területeket hagynak megmű- veletlenül. A kisvárdai já­rásban például az elmúlt ősz­szel a zártkertekben ötven hektárnyi terület hevert par­lagon. A közgazdasági munkate­rületen dolgozó fiatal szak­emberek helyzetéről tárgyalt többek között a Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei szervezetének elnöksége csü­törtökön délután Nyíregyhá­zán. A megyei szervezet ifjú­sági bizottsága kérdőíves fel­mérés alapján vizsgálta meg, hogy milyen a munkahelyi beilleszkedésük, előrejutási lehetőségük, szakmai fejlő­désük a fiatal szakemberek­nek. Kiderült, hogy az előreju­tás lehetősége sokszor mun­kahely-változtatással függ össze. Kedvezőtlen, hogy az egyetemeken és főiskolákon a megye arányához képest vi­szonylag kevés szabolcsi fia­tal tanul, s közülük még ke­vesebben jönnek vissza, mert a vállalatok, szövetkezetek nem nyújtanak kedvező le­hetőségeket, pedig a megye szakember-ellátottsága az át­lagostól alacsonyabb. Az írá­sos előterjesztéshez Gaál Fe­renc, a bizottság titkára fű­zött szóbeli kiegészítést. Az elnökségi ülésen tájé­koztató hangzott el a XXI. közgazdász vándorgyűlésről. Marosi Károly elnök ismer­tette annak a pályázatnak az eredményét, amely a helyi közgazdasági témák megoldá­sát kérte a résztvevőktől. A kiírásban szereplő hat témá­ra érkeztek pályaművek. Az elnökség döntése értelmében egy ötezer forintos első, hg- rom, egyenként háromezer fo­rintos második és három két­ezer forintos harmadik díjat adnak ki. Az első díjat Mi- kecz Tamás, a Nyíregyházi Konzervgyár közgazdásza nyerte el a termékszerkezet átalakításának módszereiről szóló munkájával. Ősszel a Lenin téren áta­dásra kerül a Tudomány és Technika Háza, amelyben a közgazdasági társaság is he­lyet kap. A műszaki hónap­hoz csatlakozva az élelmi­szergazdaság fejlesztésének témájában rendeznek 3—4 előadást. Sor kerül szakíró és olvasó találkozóra, valamint a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó legújabb művei­nek kiállítására. (Folytatás a 4. oldalon) Kambodzsai pártkiildöttség megyénkben Szabolcs-Szatmárba érkezett csütörtökön a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt küldöttsége, amely az MSZMP KB meghívására tartózkodik hazánkban. A négytagú delegáció vezetője Chey Saphon, a KNFP KB tagja, a KB szervezési bizottságának elnökhelyettese. A küldöttséget elkísérte megyénkbe Khuon Ran, Kam­bodzsa magyarországi nagykövete és Lakosi Kálmán, az MSZMP KB munkatársa. A látogatás első napján Bánóczi Gyula, a megyei párt- bizottság titkára tájékoztatta a kambodzsai vendégeket Sza­bolcs-Szatmár gazdasági és társadalmi életéről, a pártszervek és -szervezetek munkájáról. A MÉM repülőgépes szolgálat növényvédő gépei a tiszavasvári határban. (J. L.) A határszemlék a romos tanyákra is kiterjednek. Me­gyénkben különös gonddal mérik fel azokat a romos ta­nyákat, amelyek akadályoz­zák a nagyüzemi gazdálko­dást — a romok egészség- ügyi szempontból, növényvé­delmi szempontból is káro­sak. Országosan is szép ered­ménynek számít, hogy tavaly Szabolcs-Szatmárban 153 ro­mos tanyát számoltak fel, s ezzel 58 hektár olyan terüle­tet nyertek, amely termőre fordítható Jó +,jdni: a romos tanyák felszámolói idén me­gyénkben egymillió 700 ezer forint központi támogatást kaphatnak. Tehát nemcsak birság, „jutalom” is szabá­lyozza a jobb földgazdálko­dást. (n. 1.) Föld körüli pályán a Szojuz T—5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom