Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-14 / 86. szám

N 1982. április 14. Kelet-Magyarország Pazarlás Levélíróink hétköznapi tör­téneteket említenek, mond­hatnánk úgy is, mindennapi vagy legalábbis nagyon gya­kori bosszúságaikat. Ugyan­is nem véletlen, nem ritka­ság ha a televízió, a rádió vagy éppen az asszonyok munkáját megkönnyítő mo­sógép, centrifuga elromlik. Ilyenkor beJeleijtik’^vttiUi igényüket a területileg ille­tékes szervizben, A*, ^vidékiek pedig várják a körzeti szere­lőt, aki általában egy meg­adott napon, s időpontban érkezik a községbe. M. J. levélírónk panaszko­dott, hogy szabadságot vett ki, mert a szerelőt várta, de nem jött azon a napon. Ket­tős bosszúság érte, mert egy nap szabadsága kárba ve­szett, és a javítást sem vé­gezték el. Vagyis újra kell, hogy kérjen egy napot, hogy célba érjen. Nyíregyházi levélírónk la­kása szinte beköltözésük óta beázik. A tetőbeázást már megszüntették, de az oldal­falak mentén továbbra is pa­takzik a víz, ha odakint ki­adós eső esik. Talán monda­ni sem kell, hogy elázott már a tapéta, a padlósző­nyeg, egészségtelen, nedves, penészes a lakás. Megszám­lálhatatlan már, hogy levél­írónk mennyi időt vesztege­tett várakozással, mert a jelzett időben nem érkeztek meg a szakértők, a hibát el­hárítani hivatott szakembe­rek. Viszont érdeke volt, hogy a jelzett időben otthon tar­tózkodjék, s így a magánér­dekét minduntalan alávetet­te a közérdeknek. Mégis bosszantó, hogy olykor egy 20 perces ügy miatt egész napot kellett a munkából ott­hon maradnia. Holott egy ilyen „nyúlfarknyi" ügyet reggel a munkakezdés előtt is el lehetett volna intézni. Nem boszankodik keveseb­bet az a levélírónk sem, aki­nek , kerti kapája éppen tavasszal ‘r#ssz. Immár hónapok óta azV várja, hogy az illetékesek eldöntsék: cse- rejogosult-e, vagy pedig ja­vítható az ügyes kis gép, amely most ugyancsak meg- könnyíthetné panaszosunk dolgát a tavaszi munkák ide­jén. Hogy mennyi energiájába, idejébe került az utánajárás, pontosan nem tudjuk, de le­veléből kitűnik: ha szerve­zettebben. lelkiismereteseb­ben történnének ezeknek a reklamációknak az intézése, nagyon sok időt, energiát ta­karíthatnánk meg vele. Hi­szen a szervezetlenség lopja mindannyiunk idejét, és ezt egyszer végre észre kellene venni. Mint ahogy az is, ha például egy egész háztömb lakosságát kéri valamelyik szolgáltató vállalat, hogy a napnak a legértékesebb idő­szakában maradjanak, tar­tózkodjanak otthon. Ugyan­akkor még véletlenül sem abban az időpontban men­nek. Holott az ellenőrzést, vagy szemrevételezést reggel is megoldhatták volna, ami­kor még mindenki otthon van. Arra aztán nem is gondol­nak, hogy ily módon hányán maradnak el teljesítményük­kel, mert hiányoznak a mun­kából, mert egyesek felelőt­lenül pazarolják az idejü­ket. Az idő pénz, s aki a má­sok idejét lopja, az vala­mennyiünk zsebébe nyúl, s ezt nem engedhetjük meg. Soltész Ágnes MÉLTATLAN TÁBLA Nyíregyházán az Északi körút 8—10—12. számú négy­szintes bérházak előtt tömér­dek szemét „díszíti” az utcát. Kisebb szél esetén az Öz közt is ellepi, s így van ez évek óta. Felháborodásunkat fokozza, hogy néhány napja láttuk meg a bejárat felett a táblát: „Tiszta udvar, rendes ház”. Méltatlanabb helyre nem is kerülhetett volna. Kérjük tehát, a tábla helyé­nek felülvizsgálatát, de még inkább azt: teremtsenek ren­det az erre illetékesek minél előbb. .Se .1 (Horváth- Ferencné Nyíregyháza, Öz köz 48. sz. JÓ PÉLDA Azt hiszem, nyugodtan em­líthetem követésre méltó példának a Nyíregyházi Kon­zervgyár előtt látottakat. Nagy műgonddal alakították, csinosították a gyár előtt lé­vő parkot a gyümölcsüzem Semmelweis Szocialista Bri­gádjának tagjai, a gyár gond­nokának vezetésével. Ered­ménye a szemet gyönyörköd­tető rend, s a gondosságról árulkodó díszkarók, melyek a zsenge csemeték mellé ke­rültek. Elismerést érdemel­nek a környezetük tisztasá­gáért, rendjéért tevékenyke­dők. id. Rozman Gyula, Nyíregyháza, Toldi utcai lakos MI A LOGIKÁJA? Korábban — gondolom — közlekedésbiztonsági okból vitték el a Korányi köznél lévő pavilont, melyben köny­vet árusítottak. Most viszont egy még nagyobb méretű ke­rült a helyére, állítólag totó­lottó áruda lesz. Nem értem a logikáját: ha egy bizonyos építmény zavarja a közleke­dést, mindegy mit árulnak benne, el kell távolítani — mint annak idején tették — mert balesetveszélyes. Jó lenne tehát, ha az engedélye- zők ismét felülbírálnák in­tézkedésüket. Fügedi Imre, Nyíregyháza, Korányi Frigyes utcai lakos KI A FELELŐS? Nyíregyházán a Kun Béla utca északi oldalában — a Krúdy közben — két ma­gánépületet kisajátítottak, s azt átalakították — két hó­napja — 'napközi otthonná. A sok törmeléket, ami az átalakítás során keletkezett a ház elé rakták. A használ­ható dolgokat elvitték, de maradt a töméntelen sze­mét. A gyerekek itt játsza­nak, s ez balesetveszélyes, másrészt elcsúfítja a kör­nyezetet. Próbáltuk kideríte­ni, kinek kellene a szemetet elszállítania, eddig nem si­került nyomára akadnunk. Talán most eme észrevéte­lünkkel. Bízunk benne . . . Laczi István, Nyíregyháza, Kun Béla utca 20. szám alatti lakos A GYEREKEKÉRT Nyíregyházán a Homok té­ren, mióta a dömperek a tör­meléket elegyengették, a gép­kocsivezetők és motorosok megrövidítve útjukat, bra­vúrosan közlekednek a kes­keny gyalogjárdán. A gyer­mekeiket féltő szülők kérik az illetékeseket figyeljenek erre fel, míg baleset nem tör­ténik, hiszen több száz gye­rek jár erre iskolába és köz­lekedik ezen az útszakaszon. Az 5-ös iskola közelében lakó szülők Szcrkesztíi üzenetek Ifj. Farkas Vilmosáé kis- ari, Szakács László nyír­egyházi, Daróczi Éva jándi olvasónknak levélben vá­laszoltunk. Győri Imre nyíregyházi, Nagy Gyula kisvárdai, Vin- cze Istvánná aranyosapáti, Osváth Ignác csengeri, Ho- monnai Imréné nyíregyházi, Csernyik István nyíregyhá­zi és id. Burkodi András nagyhalászi lakosok ügyé­ben az illetékesek segítsé­gét kértük. Czirják Sándorné piricsei és Hajdú János tiszadobi olvasónk kedves köszönő sorait megkaptuk. örü­lünk, hogy segíthettünk. Németh Péterné gemzsei lakos ügyében a termelőszö­vetkezet intézkedett, a ko­rábban kimutatott tartozá­sát törölték. Páti Árpád és társai csen- gersimai lakosok a rekla­mált kártalanítási összeget rövid időn belül megkap­ják. Vasas Ferenc vásárosna- ményi olvasónk észrevétele alapján az illetékesek a szükséges vizsgálatot meg­tartották. Szabó Istvánná kisvárdai lakost a társadalombiztosí­tási igazgatóság többek közt arról is tájékoztatta, hogy amennyiben az Országos Orvosszakértői Intézet I. fokú Orvosi.Bizottsága rok­kantnak minősíti — tehát munkaképesség-csökkenését legalább 67"/o-ban állapítja meg — kérheti a rokkant­sági nyugellátás megállapí­tását. Amennyiben a bizott­ság az említett rokkantsági fokot nem állapítja meg, véleményt mondanak azzal kapcsolatosan is, hogy le­vélírónk milyen munkakör­ben rehabilitálható. Gergely Jenöné vásáros- naményi levélírónkat a vá­rosi tanács határozatban értesítette. Nagy Mihályné dombrádi olvasónk a háztáji járandó­ságát megkapta. Az illetékes válaszol MAGYARÁZAT AUTÓBUSZ­ÜGYBEN Március 14-én közölték Fe­kete György olvasó észrevé­telét, melyre elmondjuk, hogy a sajtó által is többször kért viszonylatjelző táblákat vállalatunk ebben az évben elhelyezte a helyi autóbusz­járatokon. Ezek a táblák vé­leményünk szerint jól olvas­hatók, és a gépkocsivezetők által könnyen kezelhetők. Fügedi Imre nyíregyházi la­kos észrevételére elmondjuk, hogy a városi forgalomban a reggeli csúcsidőszakban min­den „autóbuszunk folyamato­san dolgozik, szabad kapaci­tásunk nincs. Csuklós autó­buszok azon a vonalon jár­nak, amelyeken mindkét irányban tartósan magas az utazási igény. A csúcsforgal­mi zsúfoltságon a lépcsőze­tes munkakezdés, a csúcsidei igények széthúzása és az egy­idejű utazási igények meg­osztása segíthet. Az útvonal­meghosszabbítás az 5-ös vo­nalon csak a járatszám csök­kenésével lenne megoldható, amely nem felelne meg a rendszeresen utazóknak. Nagy városokban már gya­korlat az átszállásos utazás, így ebben az esetben is így lehet eljutni a Jósavárosból az ÉPSZER vállalatig. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza FELSZERELTÉK A POSTALÁDÁT Egy korábbi észrevétel alapján a kért levélszekrényt megküldtük a Nyíregyháza 5. számú postahivatalnak, de személyi változások miatt az intézkedés elmaradt. A „Be nem váltott, ígérat’L -című . észrevételt követően a Nyír­egyháza 2. számú postahiva­tal a levélszekrény felszere- lésében^segített, de a lakos­ság által kért helyen a ládát nem tudtuk elhelyezni, mert a háztulajdonos nem járult hozzá. így állványon helyez­ték el a postaládát a Béke és a Káliói út sarkán. Az oko­zott kellemetlenségért az ér­dekelt lakosok elnézését kér­jük. Debreceni Postaigazgatóság A tartásdíj kiszámítása A hagyatéki eljárásról M. J.-né leveleki lakos a gyermektartásdíj kiszámítási módja iránt érdeklődik. A gyermektartásdíj alapja min­dennemű bérjellegű juttatásnak a nyugdíjjárulékkal csök­kentett összege. A munkaruházattal kapcsolatosan külön kell választani a valóban munkaruha juttatást, — mint például az éjjeliőrnél az őrbunda, vagy a foglalkozáshoz nélkülözhetetlen felszerelési tárgyakat — ezek a kifejezett munkaruhák, viszont nem tartoznak ide az egyenruhák például a vasúti, tűzoltóság, honvédségi stb. Az egyenruha értéke, vagy az erre adott úgynevezett ruhapénz. Ifj. Barna Péterné méhteleki levélírónk kérdezi, hogy a hagyatéki eljárás megindításának mi a módja? A hagyatéki eljárás megindítása történhet hivatalból is, de kérelemre is, és azt bárki kérheti, akinek ahhoz ér­deke fűződik. A hagyatéki leltárt annak a tanácsnak kell elkészíteni, ahol a haláleset történt. A leltárfelvételt lehet személyesen és írásban is kérni, itt meg kell jelölni, hogy kik az örökösök, ki a haszonélvező, milyen vagyon maradt, ingatlanban és ingóságokban is. Ez utóbbit kifejezetten kérni kell, mert csak ez esetben veszik fel a hagyatéki lel­tárba. A tanács ezt követően küldi meg a leltárt? az illeté­kes állami közjegyzőnek a hagyatéki eljárás lefolytatása végett. Kolbert Jánosné nyírbátori olvasónk szülei egy la­kást vásároltak, melyet telekkönyvileg az édesanyja ne­vére írattak. Levélírónk édesapja meghalt, s édesanyjával időközben a jó viszony megromlott, és kijelentette, hogy az említett lakásból nem fog örökölni olvasónk, mert édesapja nem volt tulajdonos, ő utána tehát nincs örök­ség. Levélírónk kérdezi, hogy édesapja után lehet-e köve­telése az édesanyjával szemben? Amit a házastársak az együttélés alatt szereznek, az közös szerzeménynek minősül, függetlenül attól, hogg. a telekkönyvben, vagy bármilyen más tulajdonjogot igazoló okiratban ki szerepel tulajdonosként. Itt viszont az a hely­zet, hogy a lakást a házasságkötéskor vásárolták és így nem kizárt az, hogy azt olvasónk édesanyja különvagyo­nából vette, ezért is került kizárólag az ő nevére. Olva­sónknak jogában áll bizonyítani azt';’ hogy ez aJlakás kö­zös szerzemény és az apja jogán fele részben ő a tulajdi nos, de ezt az adott esetben neki kell igazolni. Édesanyja megteheti azt, hogy a saját vagyonát végrendeletileg más­ra hagyja, de a gyermek akkor is jogosult az egyébként neki járó örökrész felére, amit kötelesrésznek hívunk, ki­véve, ha az örökhagyó a gyermekét az örökségből kita­gadta, a kitagadásnak azonban rendkívül szigorú törvényi feltételei vannak. Igen ritkán fordul elő, hogy a kitagadás joghatályos legyen, vagyis vita esetén elismerje a bíróság, hogy jogos volt a kitagadás. Cserbák Ferencné vásárosnaményi lakos ingatlanát a városi tanács kisajátította. Levélírónk közlése szerint ígé­retet kapott arra, hogy mielőtt a felülépítményeket lebont­ják és értékesítik, két betongyűrűt egyéb elbontott felül­építményeket neki adják. Később azonban ezt az ígéretet nem tartották be. Levélírónk ezt sérelmezi. A kisajátító a kisajátítással megszerzi az ingatlan tel­jes tulajdoni jogát, mind azokkal a felülépítéményekkel, melyek az ingatlanon vannak és azzal szabadon rendelke­zik. Ha a kisajátított igényt tart a felülépítményre, vagy azok egy részére, egyezséget köthet a kisajátítóval, de ter­mészetesen annak ellenértékét levonják a kisajátítási kár­talanításból, vagyis annyival kevesebb összeget kap a ki­sajátított. Ilyen címen követelést támasztani azonban csak akkor lehet, ha az egyezségi tárgyaláson ezt írásba fog­lalják, felsorolják mik azok a dolgok, amelyeket elszállít­hat a kisajátított, és annak mi az értéke. Sajnos ez levél­írónk esetében nem történt meg, lehet, hogy ilyen ígéret elhangzott, de az is lehet, hogy nem, minden esetre egy puszta ígéret kevés ahhoz, hogy akár peres úton fellépjen a kisajátítóval szemben. K. F. méhteleki olvasónk végrendelet készítéséhez kér tanácsot. Fő problémája, hogy tehet-e kikötéseket és felté­teleket a végrendeletben a végrendeleti örökösökkel szem­ben? Törvényeink szerint mindenki amíg él, szabadon ren­delkezik vagyonával és végrendeletet is készíthet, ahol minden olyan feltételt szabhat, ami nem ütközik a törvé­nyeinkbe. A végrendeleti örökös azonban visszautasíthat­ja a hagyatékot, ha az nem felel meg az érdekeinek, bizo­nyos esetekben az is elképzelhető, hogy bírósághoz fordul­hat a feltételek módosítása érdekében. Dr. Juhász Barnabás Megkérdeztük: Új járatok Kovács Pál borbányai 'la­kos szóvá tette, hogy a Vo- _,lán , 5. sz. „Vállalat, néhány Bbrbányára íkőzlékedo^jára’ tot megszüntetett. Ennek va­lóságát — érdeklődésünkre — a közlekedési vállalat nem erősítette meg. Elmondták, hogy csúcsidőben a járatok nem változtak, a délelőtti holt időben ugyan három járatpárt megszüntettek (8— 9,30—10,30 órakor közlekedő­ket!, viszont ebben az idő­ben az igényeket a helyközi járatok kielégítik. Kedvező hírt hallottunk viszont, hogy az 1982—83. évi menetrendi ciklusban a helyközi járatok mentesítésére két új helyi járatot fognak indítana, Még . .j, .jóidig az aatÖbüSÖ^fWtolftról I * 10,25 é fc nÍ2,3 5- k OLh ü^TB o r bá - nyárób ^étfig 10,45 'és 12,53 órakor* ián Műemlék­védelem S. J. nyíregyházi olvasónk intézkedést sürgetve tette szóvá, hogy a Piricsén lévő, XVIII. században épült ro­mán stílusú templomot, mint műemléket meg kellene men­teni, s ez aligha tűr halasz­tást, mert az épület rendkí­vül rossz állapotban van. Levélírónk észrevételével a budapesti Országos Műem­léki Felügyelőséget kerestük meg, ahonnan a következő tájékoztatást kaptuk: ismert előttük is a templom lerom­lott műszaki állapota. 1980- ban programtervet készítet­tek a teljes műemléki igé­nyű helyreállítására. Ez azonban anyagi okok miatt maradt el, részben pedig ki­vitelezési kapacitáshiány .mi­att. 1979—80-ban jelentős anyagi támogatásukkal helyi kivitelezésben sikerült a ba­rokk haranglábat helyreállí­tani. Ehhez hasonlóan szeret­né a felügyelőség a templom tatarozását is megoldani. A munka előreláthatólag 1983- ban indulhat meg. olvasóin le leveleiből Postabontás

Next

/
Oldalképek
Tartalom