Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-09 / 83. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. április 9. Közlemény az MSZMP KB 1982. április 7-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) múlt, a 100 lakosra jutó családok száma 130-ról 108-ra, a 100 szobára jutó személyek száma pedig 200-ról 145-re mérséklődött. A lakásállomány minőségének javulását szemlélteti, hoigy 1970-ben csak minden tizedik, az évtized végén már minden negyedik lakás három- vagy több szobás volt, a komfortos lakások aránya megkétszereződött, a lakások kétharmadában van vízvezeték és fürdőszoba. Az V. ötéves terv időszakában 75 ezer tanácsi lakást újítottak fel. Az állam jelentős anyagi eszközöket fordított a lakásépítésre és -felújításra. Az új lakások kilencven százalékához anyagi támogatást vagy kedvezményt adott. A lakosság anyagi körülményei lehetővé tették, hogy a családok jelentős része a maga erőfeszítésével is hozzájáruljon a lakásviszonyok javításához. Ez év elején több mint 3 millió 600 ezer lakás volt az országban, ennek mintegy háromnegyede személyi tulajdonban van. A lakásépítésben elért eredményeink nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltóak és jó alapot adnak arra, hogy tovább lépjünk a lakáskörülmények javításában. A Központi Bizottság és a Minisztertanács megállapította, hogy a jelentős eredmények ellenére a lakásépítésben és -gazdálkodásban továbbra is vannak gondok, feszültségek, különösen a városokban, elsősorban Budapesten. A fő problémák a következők: a fiatal házasok számottevő része csak több évi várakozás után jut önálló lakáshoz. A lakosság egyes csoportjai között a lakásépítés és -fenntartás terhei egyenetlenül oszlanak meg. A támogatási rendszerben a szociálpolitikai elvek nem érvényesülnek következetesen. A lakásépítés és -gazdálkodás gyakorlata sok kívánnivalót hagy maga után. Az ingatlankezelő szervezetek munkája nem tudja kielégíteni a szükségleteket, ugyanakkor a bérlők sem kellően érdekeltek a lakások állagának megóvásában. O A Központi Bizottság és a Minisztertanács megállapította, hogy a második tizenötéves lakásépítési program alapján hat év alatt, 1981 végéig 530 ezer új lakás épült fel. Ügy foglalt állást, hogy teljesíteni kell a 15 éves lakásépítési programot, és fel kell építeni az 1 millió 200 ezer lakást. A terv megvalósítását a személyi tulajdonú lakásépítés fokozásával is elő kell segíteni. A lakásellátásra fordítható állami eszközök ésszerűbb felhasználásával, a lakosság érdekeltségének növelésével, a lakásgazdálkodás korszerűsítésével összehangolt erőfeszítéseket kell tenni a lakáshelyzet további javításáért. Övni és lehetőség szerint növelni kell a meglévő lakások használati értékét. A lakóházak karbantartásában, környezetük kulturáltabbá tételében a lakosság az eddiginél nagyobb mértékben vegyen részt. E célok eléréséhez javítani kell az építőipar, a házke- zelőségek munkáját, az anyagellátást, a telekgazdálkodást, egyszerűbbé és gyorsabbá kell tenni a hatósági ügyintézést. © A Központi Bizottság és a Minisztertanács szükségesnek tartja, hogy a lakáshoz jutás esélyei váljanak kiegyenlítettebbé, a lakásigények kielégítésében érvényesüljön fokozatosság, és a bérlakások elosztásában erősödjék a szociális megfontolás. Meg kell teremteni a feltételeit annak, .hogy a fiátal házaspárok rövidebb idő alatt jussanak önálló lakáshoz. A családalapítókat az eddiginél jobban segíteni kell jogos és indokolt lakásigényük kielégítésében. A családnagyság változásaihoz igazodó igények kielégítése jól működő lakáscsererendszer mielőbbi kiépítését teszi szükségessé. Ez elsősorban a tanácsok hatáskörébe tartozó feladat. A személyi tulajdonú lakásépítés és -vásárlás támogatása jobban kapcsolódjon a gyermekek és a családdal együtt élő eltartottak számához. Indokolt jobban figyelembe venni a családok jövedelmi és vagyoni helyzetét is. A szociálpolitikai támogatást ki kell terjeszteni a családi ház-építőkre is. Fokozódjék a munkáltatók szerepe a lakásépítés és -vásárlás elősegítésében. Lehetővé kell tenni, hogy az állami nagyüzemeken kívül a többi munkáltató — szövetkezet, költségvetési szerv és intézmény — is lakásalapot képezhessen. A lakásalapból támogatásban részesülhetnek a munkások mellett más dolgozók is. A támogatásnál vegyék figyelembe a dolgozó munkában tanúsított helytállását. A lakásépítés és - vásárlás hitelfeltételei jobban igazodjanak az érintettek anyagi teherbíró képességéhez, ösztönözzenek az előtakarékosságra. O Az elmúlt években emelkedtek a lakásépítés és -fenntartás költségei. Ugyanakkor a lakbérek 1971 óta változatlanok, az emelkedő fenntartási költségeknek jelenleg már csak egyharmadát fedezik. A teherviselésben jelentős az aránytalanság a bérlők és a saját erőből építkezők között. A lakbéreket 1983-ban szükségszerűen emelni kell, hogy azok közelítsenek a fenntartás, a karbantartás, a felújítás költségeihez. A lakbéreket a lakások minősége szerint differenciáltan kell megállapítani. A lakbéremelésből származó nagyobb kiadást fokozatosan, több év alatt kell a bérlőkre áthárítani. Ennek módja az évről évre csökkenő állami hozzájárulás legyen. A leginkább rászoruló nagycsaládosok és nyugdíjasok szociális támogatásban részesülnek. © A Központi Bizottság felhívja a Minisztertanácsot, az ügyben illetékes állami szerveket, hogy a lakásépítés, a lakásbarbantartás és a lakásgazdálkodás megjavításához szükséges állami rendelkezéseket, szervezeti intézkedéseket az év végéig dolgozzák ki és hozzák nyilvánosságra. Gondoskodni kell arról, hogy a helyileg megoldható és megoldandó kérdésekben a tanácsok megfelelő önállóságot kapjanak. III. A Központi Bizottság megtárgyalta az állami oktatásról szóló 1972. június 15-i határozata végrehajtásának tapasztalatait és irányelveket fogadott el a közoktatás további fejlesztésére. O Az állami oktatás az elmúlt tíz évben betöltötte szerepét és hozzájárult társadalmunk fejlődéséhez. Az iskoláztatás nagyarányú kiterjesztése a társadalom valameny- nyj osztályát és rétegét érintette, országos méretben növelte az általános és a szakmai műveltséget. Csökkentette a művelődésbeli egyenlőtlenségeket. A tanulás útjai nyitva állnak a felnövekvő nemzedékek előtt. A magyar oktatásügy eredményei nemzetközi összevetésben is megállják a helyüket. Jelentősen, bővült az óvodai hálózat. Lényegében általánossá vált a gyermekek iskolára való előkészítése Gyakorlatilag teljés körű a tankötelesek iskoláztatása, 95 százalékuk 16 éves korig sikeresen elvégzi a nyolc osztályt. Az általános iskolát befejezők 93 százaléka középfokon folytatja tanulmányait. Az elmúlt tíz évben a társadalom, mindenekelőtt a pedagógusok erőfeszítése révén fejlődött az oktató-nevelő munka és javultak feltételei. Ezt tanúsítja az óvodai nevelés színvonala; az általános iskolai lemorzsolódás csökkenése, egyes tantárgyak oktatásában a módszerek eredményes megújítása, a szakmunkásképzés korszerűsítése, a gimnáziumokban a fakultatív oktatás megkezdése. A központi Bizottság megállapította, hogy az iskolai munka korszerűsítését célzó intézkedések nem mindig voltak kellően előkészítve, átgondolva és összehangolva. A változások mennyisége és egy részüknek nem kellő megalapozottsága kedvezőtlenül befolyásolta az iskola stabilitását, nem szolgálta az oktatás színvonalának, illetve a tanulók is- meretszántjének kívánatos mértékű emelését, elbizonytalanította a padagógusokat és jogos kritikai észrevételeket váltott ki a közvéleményben. Közoktatási rendszerünk mai problémái jórészt azzal függnek össze, hogy az elmúlt időszakban végbement társadalmi és gazdasági változások új és nagyobb követelményeket támasztanak az iskolával szemben. Az 1980-as évtizedben a közoktatás legfontosabb feladata az új követelményekhez való felzárkózás, a munka minőségi, tartalmi javítása. Egyidejűleg biztosítani kell az új tantervek eredményes bevezetését és a nagyobb létszámú gyermekkorosztályok színvonalas általános iskolai és középiskolai képzését. A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy az eredmé- nyes, kiegyensúlyozott iskolai munkához nélkülözhetetlen a stabilitás. Az alsó- és a középfokú oktatást a jelenlegi iskolarendszer megőrzése mellett — a nagyobb megrázkódtatások és a felesleges szervezeti változtatások kerülésével — úgy kell fejleszteni, hogy mind jobban teljesítse alapfunkcióit, s egyben képes legyen a szükséges megújulásra. Az iskola kiemelkedő feladata a felnövekvő nemzedékek tudásának, műveltségének, tudományos világnézetének szilárd megalapozása. Neveljen a szocializmus ügye mellett elkötelezett, kezdeményező, alkotó fiatalokat, alakítsa ki bennük a rendszeres, fegyelmezett és szorgalmas munka igényét. Az iskolai nevelésben kapjon nagyobb hangsúlyt népünk történelmi múltjának, különösen a közelmúlt történelmének jobb megismertetése és megértetése, nemzeti kultúránk értékeinek elsajátítása. Az oktatásban az életkori sajátosságoknak megfelelő, egészséges erőfeszítésekre sarkalló magas követelményeket kell érvényesíteni. Az iskolarendszer minden fokozata tegye lehetővé a személyes adottságok és képességek sokoldalú fejlesztését, a tehetségek kibontakoztatását. A felesleges terhelés további csökkentése mellett szem előtt kell tartani, hogy a tanulók munkára nevelésében legfontosabb tényező az iskolai munka színvonala, igényessége, fegyelme és szervezettsége. O Az általános iskola fejlesztésére megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. Gondoskodni kell a nagyobb létszámú gyermekkorosztályok megfelelő színvonalú iskoláztatáséról, az ehhez szükséges feltételek megteremtéséről. Lehetőség szerint bővíteni kell a napközibe járók és a diák- étkeztetésben részesülők körét. O Az ifjúság műveltségének további emelése érdekében fokozatosan meg kell változtatni a középfokú képzés belső arányait az érettségit adó középiskolák javára. Ezen belül biztosítani kell a gimnáziumi tanulók arányának kismértékű növelését. A szakközépiskolákat alkalmassá kell tenni az olyan szélesen alapozó képzésre, amely az iskola elvégzése után viszonylag rövid idő alatt lehetővé teszi a gyakorlati munkába való beilleszkedést, és jobban segíti a továbbtanulást. A szakmunkásképző iskolák pótolhatatlanok a népgazdaság szakmunkás igényeinek kielégítésében. A képzés feltételeit és színvonalát folyamatosan hozzá kell igazítani a növekvő követelményekhez. A szakmunkásképző iskolákat — ahol ennek lehetőségei adottak, illetve megteremthetők — a nagyüzemek anyagi-technikai bázisán kell működtetni. A szakképzés egész rendszerén bélül az egyes szakterületek sajátos követelményeinek figyelembe vételével a technikusképzést is megnyugtatóan rendezni kell. O A Központi Bizottság elismeréssel szólt a közoktatásban dolgozókról, és hangsúlyozta, hogy a közoktatás színvonalának emelése, az iskolai munka folyamatos korszerűsítése nagymértékben függ a pedagógusoktól. Ezért megkülönböztetett figyelmet kell fordítani kellő számban és magas színvonalon történő képzésükre, munkafeltételeik javítására, anyagi és erkölcsi megbecsülésükre. Elő kell segíteTibor lehajol hozzá, a vállára ver. — No, ugye, kitaláltad? — Fenomenális — lelkesedik Fülöp. — Nagyszerű megoldás, mert a legolcsóbb és a legegyszerűbb! Húsz fillért sem kell kunyerálni érte Ernőtől! Egyszerűen zseniális az ötlet! — Hirtelen feláll, zakóját begombolja, meghajol. — Tisztelt értekezlet! Az elvárásoknak megfelelően transzformálni kell a belső anyagmozgatás időszerűtlenné vált modelljét, miért is javaslom a struktúra teljes innovációját egy kvázi-ma- nipulációval, amely azonban esszenciálisán ráépül a vicinális adottságokra, s ily módon természetesen optimálisan preferálja az önköltségindexet, arról már nem is szólván, mennyire kedvezően befolyásolja a további vállalati munka hatékonysági mutatóit, amelyek, mint igen jól tudjuk, súlyponti kérdését képzik kollektívánk eredményességének! — Diadalittasan néz Tiborra. — Nos? — Remek! — tapsol halkan amaz. — Nagy sikered lesz az előterjesztéssel! Fülöp játékosan magához Bárány Tamás: A fészek melege 19. — Ha holnap körülnéznél a raktárban, biztosra veszem, hogy magad is ugyanarra a következtetésre jutnál, mint én... — Ez nyilvánvaló! — izeg a székén Fülöp. — No és? Te mire jutottál? — Amire te, Géza bátyám! — Vagyis?! — Vagyis fent vágni kell a falban egy nyílást, és lentről alsó meghajtással... — Egy szállítószalagot! — ragyog fel Fülöp arca. ni, hogy növekedjék az e hivatást választó férfiak száma. Növelni kell a pedagógusok önállóságát a módszerek kialakításában, alkalmazásában és az oktatási-nevelési célokhoz igazodóan az oktatás tartalmának megválasztásában is. © Javítani kell a közoktatás állami irányítását. A központilag meghatározott követelményeket következetesen érvényesíteni kell, egyidejűleg biztosítva a helyi irányító szervek önálló munkájának és az oktatási intézmények öntevékenységének feltételeit, az iskolai demokrácia fejlesztését. O Az ifjúság szocialista nevelése egész társadalmunk ügye, valamennyi intézményének érdeke és kötelessége az iskola/nevelési törekvéseinek támogatása. Az iskola, az intézmények, a társadalom fokozott részt vállalása a felnövekvő nemzedékek nevelésében nem csökkentheti a szülői gondoskodást és felelősséget. A család szerepét semmilyen más intézmény nem pótolhatja. A Központi Bizottság felhívja a pártszerveket és párt- szervezeteket, hogy segítsék a közoktatás fejlesztését szolgáló programok végrehajtását. Szervezzék, ösztönözzék az ifjúság neveléséért felelős tényezők jobb együttműködését. Mozgósítsák a társadalmi erőket az oktatáspolitikai célok megvalósítására, hassanak oda, hogy társadalmi méretekben tovább erősödjön az iskola munkáját támogató közszellem. •k A Központi Bizottság szervezeti, személyi kérdéseket tárgyalt: — Lajtai Vera elvtársnőt, a Pártélet című folyóirat felelős szerkesztőjét, érdemeinek elismerése mellett, saját kérésére felmentette tisztségéből és nyugállományba helyezte. — Lakos Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a Társadalomtudományi Intézet tudományos igazgatóját — érdemeinek elismerése mellett — felmentette e tisztségéből és kinevezte a Pártélet című folyóirat felelős szerkesztőjévé. Kommentár Reagan húsvétja R endkívüli biztonsági intézkedések és nagy propaganda-kampány közepette került sor Reagan elnök karibi kirándulására. Eredetileg ugyan arról volt szó, hogy csak a húsvéti vakációt tölti az elnök a meleg déltengeri szigeteken, ám környezete kezdeményezésére „munkavakáció” lett a jamaicai és barbadosi kirándulásból. Az első állomás Jamaica volt, ahol nemrég került hatalomra Edward Seaga miniszterelnök amerika-bárát munkáspárti kormánya. Az előd Manley volt. Az ő kormányzatának utolsó hónapjait a jobboldali ellenzék külföldről támogatott féktelen terrorja, megfélemlítési hadjárata jellemezte. Ehhez járult még a gazdasági zsarolások kiterjedt művelete, ami szintén a szigetország haladó kormányzatának megdöntésére irányult. Manley végül is megbukott a választásokon, s megfigyelők értékelése szerint mindez nem utolsósorban azért következett be, mert a jamaicai politikus igyekezett baráti kapcsolatokat fenntartani a Karib- térség legnagyobb és legnépesebb országával — Kubával. A második állomás Barbados, ahol valamiféle „minicsúcsot” tartanak a szigetvilág törpeállamainak vezetői Reagan részvételével. Valószínűleg Washington karibi csomagterve lesz a fő téma, az a segélyprogram (néha nagyigényűen új marshall- tervnek is nevezik), amelynek fő feladata a gazdasági stabilizálás, az itteni nyugatbarát rendszerek megszilárdítása érdekében. A barbadosi csúcson Reagan minden bizonnyal arra akarja majd rábírni tárgyaló- partnereit, hogy támogassák Kuba és Nicaragua-ellenes lépéseit, törekvését a felszabadító mozgalmak visszaszorítására. A Karib-tengeri szigetvilág geopolitikai szempontból rendkívül fontos az Egyesült Államok számára — elképzelhető, hogy a Pentágon újabb sziget-támaszpontokra is igényt tart a térségben. De mindennél fontosabbnak látszik Washington számára a politikai egyetértés elnyerése. A támogatást ezeddig az ittenni országok többnyire katonai segélyek formájában kapták, ami olyan népellenes véres diktatúrák létrejöttéhez vezetett, mint a salvadori, gua- temalai és a haiti. Az „új marshall-terv” gazdasági fellendülést és jólétet igér a távoli jövőben — cserében azonban a karibi országoknak azonnal tevőlegesen támogatniuk kell a Reagan- kormányzat napi elképzeléseit. M. G. öleli a vállát. — Sikerünk lesz, Tibikém! Hiszen nélküled igazán nem jutott volna eszembe ez a ragyogó megoldás! — Mély lélegzetet vesz, és teli tüdőből harsogja, mintegy idézőjelben, s elragadtatott hangon: — A Fülöp—Kovács-féle szisztéma! — Bravó! — tapsol újból diszkréten Tibor. A másik a pohara után nyúl, s közben rámosolyog az ötletdus helyettesére. — Elnézésedet, de ilyenkor hűsítő italokat kell innom, hogy a lángelmém hevét elviselhessem! Istenisten. A szisztémánk sikerére! Koccintanak; Tibor aztán halkan így szól: — Géza bátyám, kérdezhetnék valamit? — Parancsolj. — Mondd, miért beszélsz a nyilvánosság előtt mindig ezen a kitekert - nyelven, amit az imént is használtál? Meg tudod te ugyanezt három rövid, értelmes magyar mondatban is fogalmazni... Fülöp a fejéhez kap. — Csak azt ne, Tibikém! Azt az egyet ne! Mert azt a három mondatot mindenki megérti, és nyomban úgy érzi, hogy ő is ért a dologhoz ... Nem, nem! Ez az egy, amit nem szabad! Mert nézd, száz ember közel kettő így kétségkívül rothadt, régi értelmiséginek tart, kettő undorító, sznob külföldmajmo- lónak — de kilencvenhat téged tart a föld legokosabb emberének! — Fölemeli ujját. — A világ csak azt tiszteli, fiam, amit nem ért: ezt sose feledd el! — Van benne valami — nevet teli szájjal Tibor. Kata lép be a kávéval, s ahogy tölt Fülöp csészéjébe, megkérdi: — Mondja, Géza, mi hír a stockholmi útról? — Azt hiszem, csak a legjobbakat mondhatom. A Fülöp—Kovács-szisztéma bevezetése után egyszerűen elképzelhetetlennek tartom, hogy a minisztérium ne járuljon hozzá... Kata meglepve pillant rá. — Minek a bevezetése után? Fülöp órájára pillant, aztán türelmetlenül legyint. (Folytatjuk)
