Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-06 / 80. szám

1982. április 6. Kelet-Magyarország 7 Húszmillió bűvös kocka Hangdoboz Veszprémből Helyettesíti a körzeti nővért Ebből a játékból világszerte 20 millió darab kelt el. A műanyag kocka tarka, egyéb­ként azonban semmi különös nem látszik rajta. Mégis — az In­ternational Herald Tribuna nem félt a felsőfoktól — ,,az évszázad játékszerévé” vált. Az ötlet pénzértékéről a Wall Street Journal cikke írja: Ru­bik Ernő a nemrég még többé- kevésbé ismeretlen budapesti formatervező főiskolai tanár „va- lószínűleg az egyetlen ember a szocialista világban, aki becsüle­tes módon milliomos lett. Bűvös kockája világszenzáció. Legalább minden hetedik nyugat­német családnak van legalább egy tagja, aki már forgatta; fel­tehetőleg gyűlölettel párosult szeretettel. Ideje, hogy valamiféle búcsúz­tatót mondjunk: mert ez a zse- niális kocka most már alighanem végérvényesen bevonul a játék klasszikusainak panteonjába. Mióta a bűvös kocka 1978-ban Magyarországon piacra került, és 1980-ban a nemzetközi piacra is eljutott, körülbelül 20 millió da­rabot adtak el belőle az egész vi­lágon. A bűvös kockának univerzális tulajdonságai is vannak, nemcsak időtöltésre alkalmas. A tanulók­nak például, mint Michael Mrow- ka és Wolfgang J. Weber, a Frankfurti Egyetem tanárai a Praxis der Mathametik szaklap legújabb számában kifejtik, jó al­kalmat nyújt arra, hogy „kézzel­foghatóan megismerjék a kombí- natív és a csoportelméleti tu­lajdonságokat”. A New York-i Modem Művé­szeti Múzeum felvette a Rubik- kockát válogatott formaterv-kol- lekciójába. A Newsweek című amerikai hírmagazin egyik no­vemberi számának címlapján ez­zel a kockával szemléltette a Reagan-kormány világpolitikai nehézségeit. Nehéz dolguk van azonban az úgynevezett „kubológusoknak”, akik ezt a játékszert egészen ko- molyán veszik. Számukra egyál­talán nem tréfa az a feladat, hogy lehetőleg minél gyorsabban állítsák helyre egy kiforgatott bűvös kocka eredeti színegysége­it. Az NSZK-beli versenyt 1982 márciusára tűzték ki. Sőt, má­jusban Monte Carlóban állítólag világbajnokság lesz. Az eddigi legjobb időként a „Guinness Rekordok Könyvé”- ben 38 másodperc szerepel. En­nek megdöntése végett egyesek iskolaudvarban, ágyban, vagy szakértőklubokban gyakorolják kézügyességüket és térbeli kép­zelőtehetségüket. Mások pedig a képletek és a diagramok valóságos tömkelegét tanulmányozzák. Mert néhány tu­cat szakkönyv azóta a rafinált kocka egyre mélyebb titkaiba nyújt bepillantást. Rubik szellemes dobása más feltalálókat arra ösztönzött, hogy a háromaimenziós kocka­játékok osztályát néhány újdon­sággal gazdagítsák: — Például David Singmaster londoni matematikus, aki azóta hivatásos „kubológus” lett, a bű­vös kocka változatok egész választékát kínálja, közöttük golyókat, hasábokat, egy 14 lapú idomot, és egy olyan kockát, amely nem forgatható, hanem szétbontható és összehaj­togatható. — A Hongkongban élő német Uwe Meffert már évekkel ezelőtt gúla alakú fejtörő idomokat fej­lesztett ki, pszichoterápiái segéd­eszköz gyanánt. A „Pyraminy”- ből ez majdnem úgy kezelhető, mint a kocka, csak sokkal köny- nyebben — az utóbbi időben 50 ezer példány van forgalomban. — A bűvös kockánál Yokol Gumpeinek a japán Nintendo já­tékkonszern igazgatójának „ör­döghordója” és Papp Endre ma­gyar mérnök „Bábel tornya” is kevésbé bonyolult, ez utóbbiban színes gyöngyöket kell ide-oda mozgatni: eddig 330 000 „hordót” és 800 000 „tornyot” importáltak az NSZK-ba. Egy régi, négy szí­nes kockából álló játék követke­zett ezután új kiállításban („Trikki 4”), és a Nintendo a közeljövőben bemutatja a „Cros­sover”^, egy intelligens tologa­tójátékot, amelynél polarizáló szűrők színes mintákat hoznak létre. Rubik maga egy kígyót konst­ruált, amelyben háromszögek fo­nódnak össze. Tetszetős és bizarr játék, de inkább óvodába való eszköz, mintsem szellemi kihívás. 1982-ben Rubik azonban való­ban jóvá akarja tenni azt a kárt, hogy bűvös kockája miatt az emberek milliói töprengő ideg­roncsokká váltak. Egy olyan új térbeli fejtörő játékot eszelt ki, amely családbarát-jellegű — egy „két-négy személy számára al­kalmas társasjátékot**. Fürdőkádak Kecskemétről Kecskeméten, a Zománc- és Kádgyárban 1982-ben 200 ezer fürdőkádat gyártanak. A képen: a raktárban. (MTI Fotó: — E. Várkonyi Péter felvétele) Vaskorszak a XX. században? Európa több országából is ér­kezett hír arról, hogy vállalkozó kedvű fiatalok vaskorszakot „ját­szanak”. Dániából, Koppenhágától 40 ki­lométerre vaskorszaki falut épí­tettek a hajdani élet tanulmányo­zására. A házfalakat agyagból, a tetőket fűből rakták. Családok egy-két hetet tölthetnek ebben a faluban, s közvetlen tapasztalat­ból ismerhetik meg a vaskori ember életmódját. A földeket kezdetleges ekével művelik meg, a gabonát tűzkőből készült sar­lóval aratják le. Rekonstruált vaskorszaki égetőkemencékben e kor fazekasmunkáinak másait ál­lítják elő, festésre a helyszínen található növényeket használnak fel, az akkori idők módszereivel kovácsolnak szerszámokat stb. A falu mindinkább a történelem­oktatás intézményévé válik, éven­ként mintegy 80 000 látogatója van, s közel 400 iskola küld oda csoportokat saját tapasztalatok szerzésére. Angliában öt házaspár és egy háromgyerekes család vett részt abban a kísérletben, amelyet a BBC szervezett, hogy filmsoroza­tot készítsen az i. e. III. század­ban élt britek életéről. A kelta kultúra tanulmányozása után ko­rabeli eszközökkel maguk készí­tették el lakhelyüket, ruházatu­kat, eszközeiket, és egy éven át élték elődeik életét. Őseikhez ha­sonlóan a kísérlet résztvevői nyílt tűzön, nyárson a közös lakóépü­letben készítették ételeiket, sót viszont cserekereskedelemmel szereztek: tojásért, baromfiért vették a televíziós stáb munka­társaitól. Az angol vaskorszaki kísérlet résztvevői szaimakunyhóik előtt. A Videoton veszprémi gyárában az idén, negyven százalékkal több hangdobozt készítenek, mint tavaly. A harminchat féle hang­dobozból több mint háromszázezer darabot állítanak elő. A hang­falak nyolcvan százalékát tőkés országokba exportálják. A képen: a jól felszerelt ellenőrző helyiségben vizsgálják a hangdobozok mi­nőségét. (MTI Fotó — Tóth Bálint felvétele) Szívbajok és az étrend Egy norvégiai kísérletből min­den eddiginél meggyőzőbben megmutatkozik, hogy ha keve­sebb zsírt és koleszterint fogyasz­tunk, akkor csökken a szívro­ham vagy a szívbajtól bekö­vetkező hirtelen halál esélye. A kísérlet azt is kimutatta, hogy ke­vesebb előnnyel jár a dohány7 zás abbahagyása vagy az elszí­vott cigaretták számának csök­kentése. A kísérletet Oslóban folytatták le több, mint 1200 egészséges em­ber körében, akiknek magas volt a vér koleszterinszintje. Az Egye­sült Államok szakértői napjaink legjobb bizonyítékának tekin­tik arra, hogy étkezési szoká­saink megváltoztatásának élet­mentő szerepe van. öt év után a kísérleti csoportba tartozó em­bereknél 47 százalékkal kisebb volt a szívrohamok és a hirtelen halálesetek aránya, mint az el­lenőrző csoportban. A korábbi tanulmányokat több­nyire kisebb csoportokon vé­gezték olyan emberek körében, akik gyógyintézetben éltek vagy már volt szívrohamuk. 1980-ban a Tudományos Akadémia élelmi­szer- és táplálkozástudományi bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy eddig még egyetlen kísérlet sem bizonyította meg­győzően, miszerint életmentő ha­tásuk van azoknak az étrendi változtatásoknak, amelyeknek célja a vér koleszterinszintjének csökkentése. A norvég kísérleti tanulmányt 1972-ben kezöték 1232 40—49 éves körében, akiket azért választot­tak ki, mert a kifejlődő szívbaj nagy veszélye fenyegette őket. Bár a vérnyomásuk normális volt, a koleszterinszintjüket ma­gasnak ítélték — 290—380 milli­gramm koleszterin i00 milliliter vérben — és 80 százalékuk do­hányzott. Az alanyok rendszeres étkezé­seinek elemzése azt mutatta, hogy legtöbbjük olyan ételeket fo­gyasztott, amelyekben sok volt a telített zsír és a koleszterin, ami hajlamosít a vér magas ko­leszterinszintjére. Étkezésükben nagy helyet foglaltak el a vaj, a kolbászfélék, a zsíros sajtok, a tojás és fölözetlen tej. Ellenben ritkán fogyasztottak összetett telített zsírokat, amelyek előse­gítik a vérben a koleszterinszint süllyesztését. Az embereket ezután találom­ra szétválogatták a kísérleti vagy az ellenőrző csoportba. A kísérleti csoportnál beszüntették a dohányzást és koleszterinszin­tet süllyesztő diétára fogták őket. A diétajavaslatokban olyanok szerepeltek, hogy teljes tej he­lyett fölözött^ tejet fogyassza­nak, egynél Több tojást ne egye­nek egy héten, összetett telítet­len olajokat használnak sütés­hez, főzéshez, csemegének egye­nek gyümölcsöt, szendvicset nagy rosttartarmú kenyérből csi­náljanak és hallal, zöldséggel, so­vány sajttal vagy húsai rakják meg, a fő étkezésük hal legyen, bálnahús és sovány hús bur­gonyával és zöldséggel. Gyógyszert nem alkalmaztak és nem javasolták, hogy az illetők változtassák rpej a testmozgási szokásaikat,vagy iögyjanák, és a súlyuk csak minimálisan vál­tozott az öt év alatt. öt évvel később általában 13 százalékkal volt alacsonyabb kí­sérleti csoport koleszterinszint­je, átlag 263 milligramm 120 milliliter vérben, szemben az el­lenőrzött csoport 341 milligramm­jával. A trigliceridszintek — szintén a szívbaj egyik rizikó- faktora — szintén lényegesen csökentek a kísérleti csoportok­ban és a védő HDL koleszterin aránya megnőtt a káros LDL ko­leszterinhez képest. A kutatócsoport szerint azok­nak az embereknek a koleszte­rinszintje csökkent a legjobban, akik leginkább tartották magu­kat az étrendi előírásokhoz. A csoportok dr. I. Hjermann ve­zette az oslói egészségügyi mi­nisztérium és az életbiztosítók orvosi statisztikai intézetének megbízásából. A csoport a kevesebb telített zsír (többnyire állati zsír) fo­gyasztását jelölte" meg leghatá­sosabb étrendi változásként. Szá­mításaik szerint az étréndi vál­tozások okozták a két csoport-, ban előfordult szívrohamok és szívhalálok számbeli eltérésének 60 százalékát. ♦ A dohányzási szokások meg­változtatásának hatása kevésbé volt drámai, mert ezzel a szívba­jok csökenésének csak mint­egy7 25 százaléka volt indokolha­tó. A kísérleti csoportban az át­lagos dohányfogyasztás fejen­ként 45 százalékkal esett vissza, de a csoportnak csak a 25 száza­léka hagyta abba teljesen a do­hányzást. Időszerű a körtelevélbolha elleni védekezés Az elmúlt években igen sok problémát jelentett a házikerti körtefák levélbolha-fertőzöttsége. Számos szaktanácskérő hozott be fertőzött hajtást vagy vesz- szőt a Növényvédelmi és Agro­kémiai Állomás laboratóriumába. A legtöbb minta rfrős fertőzött- ségről tanúskodott: a vesszők vagy hajtások feketék voltak a rovarok lárvái által termelt mész- harmaton megtelepedett korom­penésztől. Erős fertőzöttség ese­tén a korompenész a gyümölcsöt is bevonta. Hogy ezt megelőzzük, már kora tavasszal meg kell kez­deni a körtelevélbolha elleni permetezést. A telelésből előjövő imágók a napokban kezdték meg a tojásrakást. Apró, szabad szem­mel alig látható okkersárga tojá­saikat egyesével, hosszanti so­rokban rakják le a vesszőkre. A tojások és a fiatal lárvák ellen kiválód készítmény az Ágról. Zöldbimbós állapotig 2 százalék­ban, zöldbimbós állapotban 1 százalékban alkalmazható. Ez az olajos készítmény a tojások és lárvák légzőnyílásainak elzárása révén fejti ki ölő hatását. Amennyiben jól időzítettük a kora tavaszi permetezésünket, a nyári nemzedékek ellen nem minden esetben szükséges véde­kezni. Ha a későbbiekben mégis előfordulna körtefáinkon ez a kártevő, az Anthio 33 EC (0,1 százalék), vagy a Chinetrin 25 EC (0,05 százalék, azaz 0,5 dl 100 li­ter vízbe) készítményekkel per­metezhetünk. Ez utóbbi készít­mény előnye, hogy igen iús koncentrációban kell alkalmazni, hatékony a különböző rovarkár­tevők (sodrómolyok, levéltetvek, almamolyok) ellen is, a melegvé- rűekre kevésbé toxikus. Biológiai hatása hosszú, 3—4 hét. Ha jól időzítjük a permetezést, a kora tavasszal kijuttatott Ag- rol-os kezeléssel, valamint a nyár folyamán 1—2 alkalommal törté­nő permetezéssel elérhetjük, hogy körtefáinkon megfelelő lesz a hajtásnövekedés, és egészséges, piacra is vihető gyümölcsöt szü­retelhetünk. Molnár Józsefné dr. Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Hangjelzős fecskendő cukorbetegeknek Az orvosok szerint súlyos, de gyó­gyítható betegség. Diétával, fe­gyelmezett életmóddal elviselhe­tőbbé tehető. Mindenekelőtt pe­dig az anyagcserét szabályozó inzulinadag előírásszerű, pon- tos adagolása fontos, igen, a cu­korbetegekről van szó. Hazánk lakosságának mintegy 2 száza­léka szenved cukorbetegségben, s minthogy százezrekről van szó, hétköznapjaik megkönnyí­tése, életük segítése —■ társadal­mi jelentőségű. Sokan közbevethetik: a diabé­tesz mellituszban szenvedők élet­vitele elsősorban önfegyelmü­kön múlik. Igenám, csakhogy közülük ötezer csökkentlátó, ■vagy teljesen vak. Az ő ellátá­súik döntően a legszűkebb kör­nyezetre hárul: A család, az egészségügyi szervek gondosko­dása bármenyire igyekszik a teljességre, igazán sohasem tud gondatlan életet biztosítani szá­mukra. A jelek szerint ^ctfiban most ismét kevesebb lehet a gond: megoldódhat a csökkent­látók inzulinozása — külső se­gítség nélkül. Hogy miért fogal­mazunk egyelőre feltételes mód­ban? Alább ez is kiderül. Dr. Máté Róbert pszichiáter- szakorvos, a Közlekedési és Pos­taügyi Minisztérium szakfőorvo­sát régóta foglalkoztatja: ho­gyan lehetne „hallhatóvá” tenni az injeikcióstűt? — Az egyedülállóknak a szük­séges inzulin pontos adagolása a forgalomban lévő normál fecs­kendővel szinte megoldhatatlan életszükségleti tevékenység. Az esetleges, pontatlan adag fel­szívása a látászavarokkal küsz- ködőknek is nagyon kockázatos, a teljesen vak cukorbetegekről nem is beszélve. Régóta foglal­koztat engem is, miként lehetne rajtuk segíteni. Az kezdettől fog­va nyilvánvaló volt a kísérletek -során, hogy legcélszerűbb a hang­jelzést lenne segítségül hívni, így jutottunk el Iván Gyula or­vosi műszerész kollégámmal odá­ig, hogy hallhatóvá- tettük a gyógyszertárakban is kapható 2 * miliis fecskendőt, kiegészítve a j azWÖsiáfr»*'“ mozgatásával' egy idő­ben hangjelzést"adó segédszer­kezettel. A fecs'kendő:kön 1 millilitert 10 rovátkára osztottak fel, s egy- egy rovátka a rászerelt oldalle­mez hornyain ugyancsak 1 mil­lilitert „jelez” — racsniszerüen. Az új megoldás alkalmazható a hazánkban szintén kapható svéd Helinos típusú, úgynevezett ön­belövő fecskendőre is. Ez utób­bi — sokan használják a cukor­betegek közül a Helinos típust is — az injekciózással járó fáj­dalmat jelentősen csökkenti, te­hát praktikusabb, népszerűbb. A szóbanforgó átalakított fecs­kendőből pillanatnyilag alig Az átalakított, tartalmát hang­gal is jelző injekciós fecskendő, amely behelyezhető a magyar gyártmányú önbelövő készülék­be is. egy tucat készült még csak el. dr. Máté Róbert és Iván Gyula házilagos kivitelezésében. Az egyik mintadarab gyakorlati hasznáról Machalek István beszél. — Békéscsabai lévén, teljesen véletlenül kerültem kapcsolatba Máthé doktorral. Immár két esztendeje vagyok teljesen vak, s nagyon szerencsésnek mond­hatom ebben a helyzetben, hogy a sors összehozott vele, így van egy különleges fecskendőm. Bátran állíthatom, hogy pótol, il­letve helyettesít egy családtagot, vagy körzeti nővért. A korsze­rűbb változat pedig egészen ki­tűnő segítség a rászoruló bete­geknek. Eljárhatok társaságba, nem kell a hozzámtartozóknak feltétlenül nfindig a közelben tartózkodniuk. A lehetőség sze­rint igyekszem hasznosan tölte­ni napjaijnat, aktív munkát vég­zete -a ^fftókeádő, £bár’'XLün-lad- hatja vissza az ember 'legdrá­gább kincsét, mégis igen-igen nagy jelentőségű segéd eszköz a mindennapi életben. A több mint hasznos injekciós­tűvel az átalakítók eleddig sem­miféle hivatalos szervhez nem fordultak. Egyelőre nem tartják fontosnak, hogy találmány-e, vagy újítás készülékük? Kivite­lezője sincs a hangjelzést is adó. bizonyos élethelyzetben akár életmentő fecskendőnek. Csak egy foglalkoztatta őket: minél több embertársukon segítsenek. A többi talán elsősorban nem is az ő feladatuk. F. I. Szamócaatka elleni védekezés-v- qß 1 —1 • J ßm. r;tü Megyep^en egyre"1 I Kevesebb azoknak a termő szamíócaültet- vényeknek a száma, melyekben a szamócatka (Tarsonemus palli- dus) ne károsítana. Nem kivételek ez alól a sza­porítóanyag-szedésre kijelölt ül­tetvények sem, melyeknél vizs­gálatunk alapján 1981-ben a táb­lák 47,3 százaléka szamócaatkával volt fertőzött. Növényegészség­ügyi követelmény, hogy atkával fertőzött tábláról szaporítóanyag nem szedhető, ezért a fertőzött táblákat a szaporításból ki kell zárni. A kártevő nagy egyedszámű fellépése — kedvező környezeti feltételek mellett — 60—70 száza­lékos termésveszteséget Is okoz­hat. Veszélyességét fokozza az egyre terjedő — gyors felszapo­rodásához optimális környezeti feltételeket biztosító — fólia alatti termesztés. Kártétele — erős fertőzés ese­tén — már messziről felismerhe­tő a fejlődésben visszamaradt torzult tövekről. A szamócatő fia­tal szívlevelein szívogatnak, melynek következtében a levelek torzulnak, aprók lesznek és kez­detben világosbarna, majd barnás elszíneződést, illetve erős levél- fodrosodást mutatnak, súlyos fer­tőzés esetén a károsított szívle­velek — száraz időben — elszá­radnak, nedves időjárási viszo­nyok mellett elrothadnak. Erős fertőzésnél gyakran idősebb le­velek is fodrosodnak, valamint korcsosult virágzat és gyümöl­csök figyelhetők meg. Ilyenkor a levélzet és virág szára megrövi­dül és a tő tömött habitusú ké­pet mutat. A levélzet károsításá­val az asszimilációs felület csök­ken, a virágzatot károsítva pedig a gyümölcskötődés marad el. Az atkák szabad szemmel alig lát­hatók, 150—280 mikron nagyságú­ak. Színük eleinte sárgásfehér, • majd barnássárga. Évente 6—8 nemzedéke is kifejlődhet. Ta­vasszal már március végén, áp- riüs elején megkezdi a tojásra­aáEbf dBxfe |­kást. Optimális környezeti felté­telek — 90—100 százalék relatív páratartalom és 23—28 Celsius- fok hőmérséklet — mellett 10—15 nap alatt eléri teljes fejlettségét. Terjedésük egyik növényről a másikra az indákon keresztül -történik. A talajra kerülve el­pusztulnak. Ennek ismeretében a védekezésnél legfontosabb szem­pont a megelőzés, ami csak fer­tőzéstől mentes szaporítóanyag telepítésével oldható meg. A védekezést végrehajthatjuk virágzás előtt, valamint termés­szedés után. Terméskötődés előtt az alkalmazandó atkaölőszer egy menetben szürkerothadás elleni (Ortho-Phaltan, Topsin—M 70 WP, Sumilex 50 WP) szerekkel lfcmbinálva is kijuttatható. Lehe­tőleg azonban a szüret utáni vé­dekezést helyezzük előtérbe. Ek­kor ugyanis már nem kell szá­molnunk a várakozási idő betar­tásával, valamint lehetőség nyí­lik a védekezés — 10 nap múlva történő — megismétlésére is, melyre az engedélyezett készít­mények gyenge tojásölő hatása miatt van szükség. Tovább fokozzuk a védekezés eredményességét, ha a kezelések előtt a lombozatot lekaszáljuk, ezáltal hozzáférhetőbbé tesszük a szívleveleket a permetlé számá­ra. (Vigyázni kell, hogy a te­nyészőcsúcs ne sérüljön meg.) A legújabb kutatások eredményei alapján a kaszálás kedvező ha­tással van a következő évi ter­més mennyiségére is. Felhasználható készítmények, kisüzemben: Mitac 20 EC 0,2—0,3 százalék, Pol-Akaritox 0,2 száza­lékos dózisban. Nagyüzemben: csak termésszedés után: Thiodan 35 EC 1—1,5 1/ha, Plictran 25 WP 2—3 kg/ha dózisban. A vegyszerek használatánál kü­lönös figyelmet kell fordítani az előírt óvórendszabályok, várako­zási idők pontos betartására. Merő Ferenc megyei növényvédel­mi és agrokémiai állomás nii»Wi7iVú,jr77iyrji!M

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom