Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-27 / 97. szám
TUDOMÁNY I TECHNIKA | KÖZGAZDASÁG II i r iiniim ■■■—■ ■■■■ -■-— Robi és társai Kevesen vannak Fiatal közgazdászok JÖ LEHETŐSÉGEIK vannak a szakmai fejlődésre, a munkahelyi előrejutásra azoknak a fiatal szakembereknek, akik a megyében közgazda- sági munkaterületen dolgoznak. Gond viszont, hogy viszonylag kevesen vannak, az üzemek jóval több egyetemet és főiskolát végzett szakembert tudnának fogadni. Mindez kiderül abból a felmérésből, amelyet a Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei szervezetének ifjúsági bizottsága készített. A fiatal szakemberek közel egyharmada közgazdasági egyetemet végzett. A felének pénzügyi és számviteli főiskolai végzettsége van, míg a többiek az - agrártudományi egyetemek, illetve mezőgazdasági főiskolák üzemgazdasági-üzemszervezési szakán vagy a kereskedelmi és vendéglátóipari főiskolán szerezték meg képesítésüket. Mind az egyetem, mind a főiskola viszonylag messze esik a megyétől, s talán ennek is tudható be, hogy jóval több fiatal szakemberre lenne szükség. Különösen érzékelhető ez például a termelőszövetkezeteknél, ahol a főkönyvelők egyharmada rendelkezik csak főiskolai végzettséggel. De ugyanez el-' mondható a fogyasztási szövetkezetek szakemberhelyzetére is. A 35 éven aluli fiataloknál körülbelül fele-fele arányban találhatók ennél a szakmánál a férfiak és a nők. A pálya elnőiesedését jelzi viszont, hogy a 30 éven aluliaknál közel 60 százalékos a nők aránya. Különösen a számviteli főiskolát végzetteknél igaz ez, ahol kétharmad részben nők kapnak diplomát. A fiatalok átlagkeresete általában jónak mondható, hiszen meghaladja az ötezer forintot havonta. A férfiak átlagban 700 forinttal magasabb fizetést kapnak, s ugyancsak magasabb azoknak a keresete, akik a termelő üzemekben dolgoznak, azokétól, akik az igazgatás, irányítás valamelyik közgazdasági posztján tevékenykednek. Eltérően alakul a fiatalok megítélése szerint a beosztás és a munkahelyi perspektíva megítélése. A legkedvezőbben a közgazdasági egyetemet végzettek ítélik meg a helyzetüket, míg a számviteli főiskolát végzettek pesszimistábbak. Ennek ellenére viszonylag jó arány, hogy a harminc éven aluliaknak alig ötödé véli úgy, hogy olyan beosztásban dolgozik, amely alacsonyabb végzettségétől és megszerzett gyakorlatától. Kedvezőtlen viszont, hogy a legtöbb helyen kevésbé ismerik a mtriTkahelyt~ előrejutás I lehetőségeit, ami néhány helyen a káderpolitika gyengeségére is utal. Tulajdonképpen elégedettek lehetünk a fiataloknak a vezetésben való részvételével, hiszen a közgazdasági munkakörben dolgozó 35 éven aluliak fele valamilyen vezető beosztásban dolgozik. A felmérés szerint nincs számottevő különbség, hogy valaki egyetemet, vagy főiskolát végzett. Az viszont meglepő, hogy az előrelépés általában munkahely-változtatással jár. Ugyancsak lényegesen nehezebb az előrejutása azoknak, akik a nem termelő területeken dolgoznak. A szakmai ismeretek bővítése a kor követelménye. Megnyugtató, hogy a Sza- bolcs-Szatmárban dolgozó fiatalok ezt nemcsak tudják, hanem tesznek is é té. Kétharmaduk igényli, ilietve részt vesz valamilyen továbbképzési formán. Gond viszont, hogy szakköz g&zdászképzés csak Budapesten van, a számviteli főiskolát végzet; teknek pedig nincs hasonló rendszerű továbbképzése. Ezért az ifjúsági bizottság javasolja, hogy a debreceni kihelyezett képzést valósítsák meg, illetve a számviteli főiskolát végzetteknek teremtsék meg a szervezett továbbképzés feltételeit. A KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG arra törekszik, hogy minél több fiatalt vonjon be a szervezet munkájába, hogy a maga sajátos eszközeivel segítse a táji; itatásukat, ismereteik bővítését. Erre azért is szükség van, mert egyre több fiatéi vállal mun- ! kát a megyében, s kötődésük, ; tevékeny részvételűk a terület életében csak így lehetséges. L. B. Világszerte, így hazánkban is egyre nő az igény az univerzális kerti kisgépek iránt. Némi túlzással kistraktoroknak is nevezik e hasznos, többféle kerti munkára használható kis erőgépeket, amelyeknek egyik reprezentánsa a ma már nálunk is sokfelé kapható,* bárki által megvásárolható Robi—50. A francia kooperációban készülő kisgép első szállítmányai még csak rotációs kapával kerültek a boltokba. Ma már viszont megvásárolható a hozzá való két kerék, a töltögető eke, a pázsitnyíró, az öntözőszivattyú és a pótkocsi is (a licencért, a kismotorért egyébként ezekkel a hazai gyártmányú adapterekkel fizetünk a franciáknak). A tengely, illetve a kerekek nyomtávja állítható. A tengelyvégek mindkét oldalon tíz-tíz centivel rövidíthetők vagy hosszabbíthatók. Ezáltal a rotációs kapa 40 és 60 centiméter szélességre állítható, akárcsak a kerekek. Az öntözőszivattyú óránként 6000 liter víz kilocsolására alkalmas. A^ üléssel, rögzítőfékekkel ellátott utánfutó 250 kilogramm teherbírású. Másfajta kerti traktorhoz is hozzájuthatnak a kertbarátok és háztáji művelők, nevezetesen az 1981. évi őszi BNV-n nagy sikert aratott Hondához. Ez két változatban kerül hazai forgalomba. Egyik a Honda F—600-as, a másik a Honda F—400-as. Az előbbi 4,5, az utóbbi pedig 2,6 kW — 6, illetve 3,5 LE — teljesítményű. Szinte minden munka elvégezhető az alapgéphez kapható 21 munkaeszközzel. A négyütemű belsőégésű motor csaknem zajtalanul, nagy biztonsággal működik. Az utánfutó részt vehet a közúti forgalomban is, ha felszerelik rá az előírás szerinti világítóberendezéseket. Képünkön: a Robi—50-et láthatjuk kétféle összeállításban, rotációs kapával, illetve szállításra alkalmas pótkocsival. (KS) Szilárd „folyadékágy" Egy newcastle-i kórházban újszerű betegágyat készítettek: ebben a beteg mintha folyadékban lebegne. Az ágyat annak az elvnek az alapján készítették el, hogyha e|y tartályt finom homok és nagyabb szemcsék töltenek ki, s közéjük alulról levegőt fúvatnak, azok folyadékszerüen viselkednek. A newcastle-i ágy 0,1 milliméter átmérőjű üveggyöngyökkel töltött teknő, amelybe alulról levegőt hivatnak. Az üveggyöngyöket vékony légáteresztő poliészter lepedő borítja. A betegek ugyanis kissé belesüppednek ebbe az ágyba, de a felhajtóerő mindenképpen lebegésben tartja őket. Az új típusú ágy különösen a felfekvéses fekélyekben szenvedő betegek számára jótétemény. napszemüveg Képünkön: a szemüveglencsék gyártásának végső állomását láthatjuk, a műszeres minőség-ellenőrzést a világhírű csehszlovák Meopta gyárban. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A szemüveglencséket két alapvető csoportba szokás sorolni. Az egyikbe a látási hibákat korrigáló lencsék tartoznak, a másikba a védőszemüvegek, amelyekből napszemüvegek és hegesztőszemüvegek készülnek. A látási hibákat befolyásoló üvegek hat csoportra oszlanak: szórólencsék (rövidlátóknak), gyű j tőlencsék (távollátóknak), erős gyűjtőlencsék (szemműtét utáni használatra), kombinált lencsék (elöregedett szemnek), tórikus lencsék (pontszerű kép létrehozására képtelen szeműek számára és prizmaüvegek (kanosatoknak). A legigényesebb a bifokális lencsék gyártása, amelyek egyetlen szemüvegben egyesítik a rövidlátás és a távollátás korrekcióját. A hármas törőértékü. (trifokális) szemüveglencsék még ennél is bonyolultabbak. Ezek távolnézésre, középtávolságra és közellátásra egyaránt 'alkalmasak. A napszemüvegek üvegei kevésbé igényes gyártmányok. A készszemüveg-gyártók kerek formában, kagyló, vagy félkagyló haj látásban kapják ezeket, de megrendelhetők ún. pantofor- mákban is, amelyek közvetlenül a keretbe illeszthetők. Bár az előállításuk túlnyomórészt gépeken történik, amelyek minden alapszínben tömegesen gyártják az üvegeket, megmaradt a kézi gyártás is, ami kisebb szériákban, más színekkel szélesíti a választékot. Az üvegek minőségét két alapvető tulajdonságuk alapján határozzák meg: spektrumátbocsá- tásuk lehetővé teszi a színek arányos észlelését, és meggátolja a láthatósági sáv alatti és fölötti fényhullámok átbocsátá- sát. Vannak téli használatra és turisztikára alkalmas napszemüvegek, az erős napfény ellen védő változatok. és univerzális használatra olyanok is, amelyok a látható spektrum 50 százalékát elnyelik. A hegesztők védőszemüvegei egyaránt alkalmasak ív- és gázhegesztésre, ezenkívül kohóüzemekben is használhatók. A cukor tárolása Á téli alma növényvédelme Rügyfakadást követően almáskertjeinkben megjelennek azok a károsítók, melyek veszélyeztetik az évi termés mennyiségét, minőségét. A növényvédő szerek okszerű alkalmazásával, optimális időpontban történő kijuttatásával azonban csökkenthetjük vagy megakadályozhatjuk a • különböző gombák, rovarok károsítását. Zöldbimbós állapotban az almai alisztharmat áttelelt alakjai olyan spórákat képeznek, melyek a fertőzés továbbterjedését eredményezhetik. Az erős téli lehűlések ugyan csökkentették a fertőző anyag mennyiségét, de a házikertek viszonylagos védettsége lehetőséget biztosított ezek egy részének életképes áttelelé- séhez. Az almafavarasodás spóráinak szóródása, ill. az első levelek megjelenése csapadékos időjárás esetén fertőzés kialakulásához vezethet. A sodrómolyok minden évben komoly károkat okoznak az almáskertekben. Jelenleg az áttelelő lárvák károsítják az almafák fiatal leveleit, virágkezdeményeit. Az ellenük való védekezés nemcsak a mostani kártételt csökkenti, de az egész évi védekezés eredményességét is befolyásolja. Javasolt készítmények a fent említett károsítók elleni védekezésre: almafalisztharmat: Thiovit S 0,5%, Kolosul 0,5%; almafavarasodás: Miltox Special 0,3%, Rézoxiklorid 50 WP 0,3%, rovarkártevők: Bi 58 EC 0,12%, Metathion 50 EC 0,2%, Dit- rifon 50 WP 0,2%. Pirosbimbós állapotban tovább kell folytatni az almafaliszthar- mat elleni védekezést az előzőekben említett, valamint a Ka- rathane FN—57 0,1%-os, Topsin Metil 70 WP 0,08%-os, Ch. Fun- dazol 50 WP 0,08%-os készítményekkel. Az almafavarasodás elleni védekezést az időjárástól, ill. a rendelkezésre álló készítményektől tegyük függővé. Csapadékos viszonyok esetén kontakt hatású gombaölő szereket (pl. Dithane M—45 0,2%, Polyram Combi 0,2%, Orthocid 50 WP 0,3%, Zineb 80 0,3%), programszerűen, 5—7 naponként használjuk. A felszívódó Rubi- gan 12 EC-t abban az esetben célszerű és indokolt alkalmazni, ha az ismétlődő,«hosszabb esőzések fokozott fertőzésveszélyt jelentenek, ill. a permetezést csak megkésve tudjuk végrehajtani. A gyümölcsfa-takács atka tömeges lárvakelése is ebben az időszakban várható. Ez az időpont a legmegfelelőbb a mozgó alakok elleni védekezésre, a speciális akaricidek használatára (pl. Mitac 20 0,3%). A károsító elleni védekezésről azonban csak előzetes megfigyelés alapján döntsünk. A lombkárosító hernyók (sodrómoly, gyapjaspille, araszoló lepke stb.) ellen a zöldbimbós állapotban említett készítmények mellett jó eredménynyel alkalmazható a Bi 58 EC és a gázosodó Unifosz 50 0,15%-os töménységben, mely az aknázómoly rajzó lepkéit is pusztítja. A virágzás időszakában az almafavarasodás és az almafaliszt- harmat ellen szükséges védekezni. Rovarölő szereket ebben a fenológiai állapotban semmi esetre se alkalmazzunk. A permetezéseket gombaölő szerekkel úgy időzítsük, hogy ne szennyezzük a megporzást végző méheket (esti vagy reggeli órákban). Sziromhullást követően folyamatos az almafalisztharmat elleni védekezés, míg varafodás fertőzés csak több órás levélned- vesség-borítottság után várható. A rovarkártevők közül amen ívnyiben indokolt, takácsatkák, ill. zöldalma-levéltetű ellen kell védekeznünk. A levéltetvek ellen hatásos készítmények: Pirimor 50 DP 0,08—0,1%. Bi 58 ÉC 0,12%. A védekezéseket megelőzően minden esetben mérlegeljük annak szükségességét. Ezzel részben- a növényvédelmi költségek csökkenését érhetjük el, másrészt indokolatlanul nem szeny- nyezzük az élő környezetet. Fel- híviuk a figyelmet a munka- és élelmezés-egészségügyi óvó rendszabályok betartásáfa! Sipos László megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Gyógyító barlangok Hazánk lakosságának jelenlegi cukorfogyasztása évente és fejenként 35 kilogramm körül van. Néhány évvel ezelőtt még tetemes cukorbehozatalra szorultunk, mert a hazai termelés nem fedezte az igényeket. Ma már viszont mintegy 450 ezer tonnányi mennyiséggel veszünk részt a világ több mint 80 millió tonnás cukortermelésében. A megtermett répát a mintegy száz nap tartalmú kampány alatt dolgozzák fel a cukorgyárak kristálycukorrá, amely a kocka- és a porcukornak is kiindulási anyaga. Az alig több mint három hónap alatt legyártott cukormennyiséget az egész év során folyamatosan kell átadni a kereskedelemnek. Elképzelhető, hogy milyen nagy gondot jelent ennyi kristálycukornak a tárolása. Régebben hatalmas méretű raktár- helyiségekben óriási hegyekbe halmozva raktározták a cukrot egész éven át. Ha győzték, zsákolva töltötték meg vele a raktárakat (itt jegyezzük meg, hogy a belföldi kereskedelemben uralkodó papírzsákos csomagolással a külföldi megrendelők • már nem is elégszenek meg, jutazsákba vagy polietilénnel bélelt zsákba zárva kérik a cukorszállítást.) Napjainkban jókora betonsilók „gyomrában” — a korábbinál jóval higiénikusabb körülmények között — várja meg a kristálycukor a zsákolást és elszállítást, vagy a további feldolgozást (ez utóbbi alatt a kockákká való préselést és a porcukorrá való finom őrlést értjük, de további eldolgozásnak számít az esetleges nyerscukor apró szemű. finomított kristálycukorrá való ..átalakítása” is). Az ..égbe nyúló” cukorsilók ma már egvütt énülnek a cukorgyárakkal, tudván, hogy létük ugyanolyan fontos, mint a technológiai berendezéseké. Az országjáró turisták nagy bánatára mind kevesebbet hallani a tapolcai tavasbarlangról, amelyben egykor hangulatos csónaktúrák résztvevőiként gyönyörködhettünk a földalatti kővilágban. (Amint az köztudomású, sajnos, a közeli bauxitbánya mélyülése miatt egyszerűen kiszaladt onnan a víz.) Azok viszont, akik légzőszervi betegségekben szenvednek, annál többet emlegetik Tapolcát, ahol a tavasbarlangtól néhány száz méternyire egy másik föld alatti üreg is tátong, s ebben tartózkodva szinte egyszeriben elmúlnak az asztmás rohamok és megszűnik a szamárköhögés. A gyógyulás oka tulajdonképpen nagyon egyszerű: abban a kórház alatti barlangcsoportozatban rendkívül tiszta a levegő, a relatív páratartalom igen magas, s hiányzik onnan mindaz a szenny, amely piszkítja, pusztítja a földfelszíni világot. Hogy magát a kiszáradt tavasbarlangot is átalakítják-e ilyen kúrálóhellyé, nem tudni — ezt a funkcióváltást egyébként legkiválóbb hazai barlangszakértőnk, dr. Kessler Hubert is javasolta —, az viszont tény, hogy nemcsak gyönyörködtetni, kalandra csábítani tudnak az efféle üregek, hanem többé-kevésbé ki is űzik a kórt az emberi szer*, vezetből. Eleink nyilván már régóta tapasztalhatták, hogy bizonyos barlangokba bújva szinte megfiatalodnak, légzésük könnyebbé válik, nehezen mozgó tagjaik ismét úgy forognak, mint amikor még kamaszként futkároz- tak. Arra viszont, hogy voltaképpen mi okozza ezt az általános megkönnyebbülést, ismereteink szerint csak a múlt század második felében kezdték keresni a tudományos választ. Mégpedig az itáliai Monsumma- nóban. ahol ma Európa legismertebb és legnépszerűbb klimatikus gyógyhelyeként fogadja ezerszám érkező vendégeit a La Grótta Giusti nevű barlang. Nos, ezt a hegymélyi birodalmat — amely egyébként Firenzétől nem messze tátong — 1848- ban kőfejtés során fedezték fel. Akik elsőként tették be oda a lábukat, azok egyrészt a gyönyörűnél gyönyörűbb cseppkövek láttán álmélkodtak, másrészt meg azt tapasztalták, hogy a benti hőmérséklet igen magas: majdnem 40 fok a Celsius-ská- lán. És nem sok időnek kellett eltelnie ahhoz sem. hogv kiderüljön: a La Grotta Giustiban elhagyja a testet a csúz, kiszökik belőle a podagra — egyszóval tökéletesen tekerednek, csavarodnak az ízületek. Mondani sem kell. hogy a „monsummanói csodá”-nak hamarosan híre ment. és nem kisebb világhírességek zarándokoltak el oda, mint az olaszok legendás szabadsághőse. Garibal; di, a muzsikusfejedelem Verdi", s nem sokkal utánuk a mi Kossuth Laiosunk, aki turini. azazhogy torinói remeteségéből rándult át orvosi tanácsra megízlelni a páradús levegőt De adjuk is át a szót neki. és idézzük egy 1871-ben MednyászA monsummanói La Grotta Giusti. ky Sándorhoz írott levelét, amelyben egyebek között így feáti le a néki oly kedvessé lett helyet. „Felölt az ember az illem kedvéért egy hosszú asz- szonyinget, papucsot húz a lábára és bemegyen a stearin- gyertyákkal kivilágított barlangba .. ., mulatja magát a szebb- nél-szebb stalactitok és stalag- mitok bámulásával, s mintegy tízpercnyi ülés után elkezd az ember izzadni.” „Fogalmam sem volt ily tenger izzadás lehetőségéről, de teljességgel nem kellemetlen, mert nincs hőséggel, vértódulással összekötve . . ., az ember igen jól érzi magát.” „ . . . abban a szép Grottában az én csúzom tökéletesen el lett seperve . . .”- És Ko$suJth ^ lett vdlnaé Kössuth, ha a gyógyhatás okát is el nem kezdi keresni: ...........forduljanak a physicához ...” — javasolta, mert ott ..... vulcanicus erők vannak activitásban . . A szakemberek valóban a fizika eszközeivel derítették ki aztán, hogy a monsummanói barlang azért könnyíti meg mind a mozgást, mind a légzést, mert igen magas ott a reíatív páraJ tartalom, nagy a levegő radontartalma, erős a negatív ionizáció — mindez oedvg Számos testi kínra hat áldásosán. Ám aki Európa közelebbi tájain akar gyógyüregekre bukkanni, az viszonylag nem távol, az erdélyi Torján is megtapasztalhatja, miképpen élénkítenek bizonyos gázok és gőzök. Az említett hely már a XVIH. század végén a köszvényesek, fej- fájósok, sőt a szembetegek „székelyföldi Mekkája” volt, mégpedig azért, mert — egy 1839-es bécsi lexikonszócikk szerint — ott a szénsavval kevert kénhidrogén a barlang falait szublimált kénnel borítja, és a gőzfürdőben a ,,£óroso&” meggyó- gyulnak. oí, Vlöbm.. Ismereteink szerint a Torjai büdösbarlang máig nem vált hi- vatalos gyógyító központtá, mig a szintén erdélyi Parajdon, a _ helybéli sóbánya majd 200 méteres mélységében több mint ! két évtizede igen jó eredménynyel kezelik a légzőszerv! betegéket. Van tehát bőven példa arra, hogy sok-sok rászoruló Javára lehet hasznosítani azt a „semmit”, amely bizonyos föld alatti üregeket kitölt, és amelynek tanulmányozását immár jó ideje egy külön szerv, a Nemzetközi Barlangterápiai Bizottság végzi. E bizottság egyébként a tapolcai kúrák sikerére is felfigyelt, s ennek igazán örülhetünk. A. L. Baktériumok a sztratoszférában A Szovjetunió Mikrobiológiai Intézetének munkatársai meteorológiai rakétákra felszerelt, e célra szerkesztett berendezéssel 48—85 kilométer magasságtartományban légköri mintákat vettek, s ezek alapján megállapították, hogy 48— 77 km közötti magasságban mikroorganizmusok találhatók. Lehet-e életterük a mikrobáknak ez a magasság, avagy a földfelszínről ideiglenesen kerültek oda? A légkör felső rétegeinek fizikai és kémiai jellemzőiből indulva ki, a kutatók úgy vélik, hogy a mikrobáknak a sztratoszférában és a mezoszférában való jelenléte csak átmeneti jelenség, s valójában vulkáni kitörések, erős viharok, tájfunok és légtölcsérek szállítják őket ezekbe a magasságokba. A légkör felső rétegeiben lévő mikroorganizmusokra állandóan hatnak a napsugarak, s a sugárnyomás révén a mikroorganizmusokat a világűrbe taszíthatják. A napsugarak ártalmas hatása ellen a porrészecskék által védett, ana- biotikus állapotban (lappangó élet} lévő mikroorganizmusok óriási távolságokra vándorolhatnak. Az sinrt kizárva, hogy ily módon a földről — vagy ha vannak ott, más égitestekről — mikroorganizmusok eljuthatnak valamely idegen bolygóra, holdra.
