Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-25 / 96. szám

1982. április 25. Kelet-Magyarország 3 ______Aszfaltkeverő______ A kemény, hideg tél sok helyütt megrongálta megyénkben az utakat. A javítások mielőbbi elvégzése komoly feladat elé állítja a Közúti Építő Vállalat dolgozóit. Képünkön: készül az alapanyag az útjavításokhoz az orosi aszfaltkeverő üzem­ben. (Gaál Béla felvétele) Jósává rostól Keszthelyig Hatéves műszaki fejlesztés után országos elismerésre tett szert az úgynevezett KE- MÉV-rendszerű előregyártott szigetelés. Ezért az elmúlt napokban az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Válla­latot jelölte ki a szigetelési munkálatok országos rend­szergazdájává. A Taurus Gumiipari Vál­lalattal közösen kikísérlete­zett szigetelőanyagok már ed­dig is égető gondokon eny­hítettek. Megszüntették a krónikus tetőbeázásokat, víz­tározók, mezőgazdasági léte­sítmények szigetelésénél is jól vizsgáztak. A vállalat az Országos Találmányi Hivatal­nak szabadalom iránti igényt nyújtott be a tetőszigetelé­sekre. A szabadalom elbírá­lás alatt áll, de már védett­séget élvez és szabadon al­kalmazható. Lényege, hogy ezzel a szigetelési móddal a hagyományos tetőszigetelé­sek felújíthatok a lakók ki- költöztetése és bontás nélkül. Mint ismeretes. Nyíregyhá­zán beázott a jósavárosi ABC-áruház és a Márka presszó. Mindkét létesítmény tetőszigetelését a KEMÉV vé­gezte el újra, így a beázások megszűntek. Keszthelyen az új Helikon-szálló tetőszigete­lését is a szabolcsi építőkre bízták. Eredményesen végzett még tetőszigetelési munkát a vállalat Debrecenben, Kar­cagon és Nádudvaron. Április 20-án Budapesten a vállalat dolgozói a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat munkaterületén új lakások tetőszigetelését kezdték el be­mutató jelleggel. A követke­ző hetekben a Komárom me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat által épített tatai KISZ- tábor tetőszigetelését végzi el a KEMÉV, szintén bemutató jelleggel. Á szabolcsi építők azonban nem jelenhetnek meg az ország valamennyi új módon építkezésén, ezért a miniszté­riumi rendelkezés értelmében hamarosan megkezdik más építőipari vállalatok dolgo­zóinak betanítását a szigete­lési munkálatokra. Az országra kiterjedő szi­getelési rendszer ipari hátte­rét a nyíregyházi Tünde ut­cán teremtették meg. Az it­teni előregyártó, konfekcio­náló üzemben egyműszakos termelés mellett havonta öt­ezer négyzetméter szigetelő fóliát készítenek. A terv sze­rint áttérnek majd a három­műszakos termelésre, így ha­vonta 15 ezer négyzetméter szigetelő fólia kerülhet ki az üzemből. Titkait Nyírmeggyesen őrzik Gépesített almasziiret? „Végigkilincseltük mór az országot..." Ki tudja, hány mezőgazdasági szakember álmodik egy olyan univerzális gépről, ami a kapálástól a permetezésen át egészen a betakarításig ismer minden műveletet. Utópia — mondják. Pedig nem az, hiszen ez a találmány inár kész, a tervdokumentációt megyénkben, Nyírmeggyesen őrzik. A feltaláló Mikó Miklósnak, a helyi termelőszövetkezet nyugdíjas főkertészének nyolcéves munkája fekszik a találmányban, s azt is hihet­jük, elégedett ember. Pedig nem az, hiszen a rendkívül hasznos berendezés még min­dig csak papíron létezik, ki­vitelezőt Magyarországon a mai napig sem sikerült ta­lálni. De mit is tud ez a beren­dezés, mely a mezőgazdasági üzemekben, elsősorban a gyü­mölcsösökben előforduló ag­rotechnikai és szállítással kapcsolatos munkák végzésé­re alkalmas? Mikó Miklós kicsit fáradtan kezd a gyárt­mány ismertetéséhez, ami nem csoda, hiszen számta­lanszor magyarázta, bizony­gatta már, milyen előnyökkel járna a géprendszer alkalma­zása. — Az alap egy univerzális erőgép, ami a különféle mun­kák — mint a szántás, alta­lajlazítás, permetezés, szüre- telés — elvégzéséhez szük­séges berendezésekkel szerel­hető fel — mondja. — Sehol sincs még ilyen traktor, a vezérlőpult, a kormányszer­kezet például teljesen új, a motorja viszont a hazánkban sorozatban gyártott termék, a Rába-Mann, ami tökélete­sen kiszolgálja a gépet. Ez a következő rajz a metszőfel­szerelést ábrázolja, a traktor működteti a pneumatikus metszőollókat, a körfűrésze­ket, ebből az utóbbi a talál­mány. A szakembereket egy forgatható állvány emeli a magasba, így nem kell a ko­ronatetőt vaktában metsze- getni, a termés így akár 30 százalékkal is növelhető. Aztán jön sorba a többi rajz. Az egyik egy nyesedék- aprító szerkezetet mutat, a következő vibrációs altalaj- lazítót, műtrágyaszórót ábrá­zol, majd jön a permetező berendezés, végül egy olyan szerkezet, ami a gépesített al­maszüretet oldja meg. Az erő­gép mozgatja a tartályládá­kat, s a metszőkhöz hasonló­an emeli a szüretelőket, a mozgatható vályuskárokat, ebbe kell tenni az almát, s utána már semmi gondja a gyümölccsel az embernek. Tizedannyi munkával meg Kényelem H osszú kocsisor, fé­nyek, színes zász­lócskák. — Jön a cirkusz! Jön a cirkusz! — kiabálnak a gyerekek. Pedig ez nem a cirkusz. Ez Sztojan Mandradzsiev, aki szabadságra utazik a tengerhez. Az első napon kicso­magol. Másnap felállítja a sát­rat. Három helyiségből és egy hordozható W. C.- ből áll. A többiek mindennap lemennek a strandra, de ő egyelőre rendezkedik. Ez egy egész hétig tart. Először a konyhát rende­zi be. Villanytűzhelytől babérlevélig minden van benne. Azután a hálófül­ke következik. Damaszt ágyhuzat, az ablakokon függönyök. Végűi a lakó- helyiség berendezésére kerül sor. Kárpitozott bú­torok, rádiós lemezjátszó, bár, és természetesen te­levízió. Színes. A tizedik napon min­den kész. Mandradzsiev végre elindul a strandra. — Szeretem a kényel­met! — mondja. Csakhogy az idő repül és vele együtt a szabad­ság is. A tizenegyedik napon elkezd csomagolni. Elő­ször a lakószobát csoma­golja össze, azután a há­lófülkét és végül a kony­hát. Felszedi a sátrat. A hordozható W. C.-t is. A huszadik napon is­mét megindul a hosszú kocsisor, fények, tarka zászlócskák. A gyerekek megint ki­abálnak: — Megy a cirkusz! Megy a cirkusz! De ez nem a cirkusz. Ez Mandradzsiev, aki ha­zatér a tengerpartról. W. B. lehet oldani az almaszedést, mint most, ráadásul a gyü­mölcs sem törődik. — Kivitelezőt próbált már keresni? — Végigkilincseltük mi már az országot, de semmi. Pedig nyolc évvel ezelőtt már a nyíregyházi MEZŐGÉP, a TESZÖV és a nyírmeggyes! szövetkezet megállapodott, hogy elkészítik a nullszériát, s utána kezdődhet a- sorozat- gyártás. A MÉM is segített volna, 13 millió forintot szánt" erre. Aztán — ne firtassuk, most, miért — kútba esett á terv, azóta is hiába várunk a kivitelezőre. — A nullszéria elkészítése mennyibe kerülne? — Húsz-huszonkét millió forintba, de ha sorozatban gyártanák, az alapgép a tel­jes tartozékaival együtt sem kerülne hét-nyolc milliónál többe. Számításaink szerint ez* az összeg két-három év alatt megtérülne. Külföldön már több cég is érdeklődött a ta­lálmány iránt, de én azt aka­rom, hogy itthon lássuk hasz­nát ... 5 Hozzáértő szakemberek ál­lítják, hogy hazánk a Szelle­mi erőforrásokban a leggaz­dagabb, csak éppen élni nem nagyon tudunk vele. Vajon meddig engedhetjük meg ezt a luxust? Balogh Géza Aki húz LEHET-E az öntevékeny­ség, a társadalmi összefogás esetleg hátrány? Mesterkélt­séget gyaníthat az olvasó a kérdés mögött, mert a tapasz­talatok szerint az öntevé­kenység, a társadalmi erők összefogása, a közös cselek­vés rendszerint elnyeri ju­talmát. így volt ez az idei telepü­lésfejlesztési verseny megyei értékeinek számbavételekor is, amikor az eredményeket összegező, pontozó bizottság javaslata alapján kiosztották a verseny helyezettjeinek já­ró díjakat. Mindenütt jól jön a néhány százezer forintos plusz támogatás, amelyet köz­hasznú célokra költenek. Ösztönző célja van a díjak­nak; amelyik község, város öntevékenyen, társadalmi ösz- szefogással kiugró eredmé­nyeket ér el, az kapja meg e dicséretes és hasznos mun­ka elismerését ilyen formá­ban is. VOLT MIRŐL elszámolni megyénkben a tavalyi társa­dalmi munkát értékelő meg­beszélésen, hatvanmillióval többet teljesítettek a közsé­gek, városok, mint amennyit előzőleg megyeileg terveztek. Lakosonként 492 forintra rúg az éves társadalmi munka ér­téke. Évről évre több út, jár­da, tanterem, csatorna és kü­lönböző közhasznú létesít­mény épül részben, vagy tel­jes egészében társadalmi ösz- szefogással. Ez nem csak a kéz, a fej dicsérete is. Mind több Szabolcs-szatmári ember él és gondolkozik gazdaként lakóhelyén, a közös cselekvés, tenniakarás tudati, érzelmi haszonnal is jár. Igaz, hogy a megye minden lakosára 1981-ben 492 forint társadalmi munka jut, de ez igen eltérő községek, tájegy­ségek, városok, járások kö­zött. Van, ahol ennél lénye­gesebben több jut egy lakos­ra, van ahol lényegesen keve­sebb. A tárgyilagossághoz hozzátartozik, ezek okai abban keresendők, hogy itt, vagy ott restebbek, közömbö- sebfoek az emberek. A körös összefogásnak olyan tényezői is vannak, mint jól gazdál­kodó termelőüzemek, na­gyobb gazdasági egységek megléte, vagy hiánya. Ez, esetleg meghatározza a tele­pülés, a környék súlyát, ér­tékteremtő erejét a társadal­mi összefogásban. Persze nem csak objektív okok vannak, létezik még hiányosan elő­készített, megszervezett, le­bonyolított, vagy értékelt tár­sadalmi akció is, ami kedvét szegi a kezdeményezőknek. Ezért is jelentős, hogy továb­bi finomítást terveznek a tár­sadalmi munka tárgyilagos értékelésében. Amennyire le­het, az adminisztrációt is csökkenteni kellene. A társadalmi munkákra is érvényes a mondás: ne fsak önmagadhoz, hanem a „világ­hoz” is mérd magad. Az eredmények biztatóak, de ez­zel együtt megyénk még min­dig az utolsók között van, a 16. az ország más megyéi között az egy lakosra jutó társadalmi munka értékében. Jó lenne ebben az évben két-, netán háromszáz forinttal nö­velni az egy főre jutó munka értékéit. VÉGÜL egy fontos figyel­meztetés, amely az értékelés vitájában is elhangzott: vi­gyázzunk, nehogy hátrányt szenvedjenek az öntevékeny, saját erőből sok mindent épí­tő, megoldó települések, ami­kor a megyei fejlesztési, be­ruházási pénzek kerülnek el­osztásra. Nehogy a jó visszá­jára forduljon, mondván, ne­kik ne adjunk, mert mindent megcsinálnak saját erőből. Ez méltánytalan, igazságtalan lenne, hisz épp azokat a tö­rekvéseket kell tovább ösztö­nözni, amelyek „húznak”, nem várják mindig „fentről” a segítséget. Páll Géza Pille-fotel gazdátlanul Vadász Istvánná és Neumá- nyi Zsuzsanna nem a krimi filmbéli Charlie, hanem a Volán 5-ös számú Vállalat árunyomozói. Hetekig, hóna­pokig kutatnak feladók, cím­zettek után, míg a raktárban őrzött vagy az országban ki tudja hol bolyongó áruk gaz­dára lelnek. Nyomozzunk ve­lük elméletben. Zsuzsanna magyarázza, hogy kimutatás készül valamennyi „fölös” és hiányzó küldeményről. Ezt minden3 bénap** 10-ig meg- |küldi»sl'ttgyttiáánaH3S*Volán- vállaiatók'. Jelenleg TfiP hi- 'ányzó és 15 „fölös” áruróljké- szített kimutatást. A MÁV nyíregyházi pályá- udvarának abban a helyisé­f Fölösraktár • Kallódó cipők • Két zsák védőkesztyű • Árunyomozók a Volánnál gében vagyunk, amelyet ők szaknyelven fölösrafctámak neveznek. Vadászná azt ma­gyarázza, hogy február 12 óta nyomoznak egy cipőkon­téner után. Annyit tudnak, hogy Pécsett adták fel, de április 19-ig mpf n^m érke­zett meg7 Nyíregyházára. Te- lexezeöf valamennyi volán- vállalatnak az országban. Nincs eredmény. „Egyelőre ' várjiftk. Kutatjuk van-e a 19 I szolgálati hely valamelyikén Fóliaszabás Méretre szabják a szigetelő fóliát a Tünde utcán. (Sisa István felvétele) ilyen konténer? Reményke­dünk mert minden konténer­nek száma van.” Sok kallódó áru van a rak­tárban. Zsemleládák. Vala­melyik pékségből hiányoz­nak. őriznek dróthuzalt, s nyomozzák hogyan „változ­hatott” át használttá egy új ajtó, míg Sopronból Nyíregy­házára utazott. Ki cserélhet­te ki? Egyelőre gazdátlan egy doboz értékes ezüst cso­magolótekercs. Nincs fuvar­okmánya a csővázas székek­nek. Fényt derítettek viszont az árunyomozók három re­kesz kávéőrlőre, mely a Má­tészalkai ÁFÉSZ-é. Őriznek két zsák védőkesztyűt. Isme­retlen egyelőre a feladója a ruhafogasnak, egy 165 kilós köracél tekercsnek, s kutat­ják a Pille műanyagfotelok tulajdonosait is. Előbb-utóbb valamennyi áru megtalálja a gazdáját. És ha nem? ... Zsuzsanna azt magyarázza, ha ismerik a feladót, vagy a címzettet, ak­kor a fuvarlevél másolat alapján intézkednek. Isme­retlen vagy kiderítetlen fel­adó vagy címzett esetében felajánlják az árut a társ- vállalatoknak. Kilencven nap alatt az áruk hovatartozásának a nyomozását mindenképpen be kell fejezni. Ha ez sem járna eredménnyel, akkor az áruk a Nyugati pályaudvar raktárába kerülnek és érté­kesítik őket. Vajon mikor kerül elő, s honnan az a konténer, amely 80 pár női cipőt tartalmaz? A címzett ismert: a Nyíregy- házi Cipőnagykereskedelmi Vállalat. Mikor kerülnek a topánkák az üzletek polca­ira? (farkas) V

Next

/
Oldalképek
Tartalom