Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-23 / 94. szám
1982. április 23. Kelet-Magyarország 3 Minőség és ellenőrzés M agyarországon minden embert ellenőriz egy másik. — Ez a baj kérem; egymás helyett inkább a munkát elenőriznék. így hangzott a rövidke párbeszéd egy sajtótájékoztató előtt, amelyen a hazai minőségügy helyzetéről tájékoztatták az újságírókat. Tegyük gyorsan hozzá: kendőzetlenül. Adatok, történetek sorával igazolták, hogy helyenként kifejezetten gyenge termékeink minősége, s nem feltétlenül a rossz alapanyag, vagy a technológia okán. A minőség ügyét is felkaroló Szabvány- ügyi Hivatal elnökhelyettese szerint — egy felmérést végeztek termékeink körében — a tervezettnél gyengébb minőség oka nyolcvan százalékban a hanyag, a technológiai előírásokat megsértő munka. E hibák javarészt helyben, az illető műhelyben kijavíthatok volnának, ha valaki figyelne a hibákra. Csakhát az ellenőrzés, a minőség állandó vizsgálata... Fölösleges hangsúlyozni, hogy a külpiacon — és tegyük hozzá; hazai tájainkon is — egyre szükségszerűbb a minőségi követelmények betartása. Egy árucikk eladásakor szerződést kötnek, amely tartalmazza a minőséget, az áru műszaki paramétereit, esztétikai külsejét, vagy súlyát, csomagolásának módját. Ha az áruszállítmány között egy olyan termék is akad, amelyik nem felel meg a feltételeknek, már rosszabb minőségűnek számít. Előfordul, hogy az egész szállítmányt nem veszik át egy-két termék hibája miatt, a szállító hitele mindenesetre megcsappan. Gondoljunk csak arra, mit tennénk, ha az üzletben vásárolt konzervben romlott árut, vagy apró szöget találnánk: soha nem vennénk többé abból a konzervfajtából. Hiba, selejt minden gyártási folyamatba bekerülhet, épp ezért szigorú ellenőrzés nélkül sehol sem szerveződhet gyártási folyamat. Annál is inkább, mert a termékek előállítása során egyre inkább nő a munkamegosztás, egy meglehetősen egyszerűnek látszó műszaki terméket is gyakran két-három vállalat állít elő. Ha az egyik munkafolyamatban nem veszik észre a hibát, a következőben már valószínű, hogy csak nagyobb költségek árán lehet kijavítani, ha lehet javítani egyáltalán ... Ahogy a minőség szerepe nő, úgy válik egyre nélkülözhetetlenebb elemmé a szakszerű ellenőrzés. A munkamegosztás úgy hozta, hogy a minőségellenőrzést általában a termeléstől elkülönült szervezetben, a meo-ban végzik. Munkájuk annyiban kulcsfontosságú, amennyiben még gyártás közben meg tudják állapítani a minőségrontó tényezőket. Ez persze már feltételezi, hogy a meo-soknak igen képzett szakembereknek kellene lenniük, akiknek kisujjukban van az anyag- és áru-, valamint a technológiai ismeret. Gépi fejők versenye Az ifjú gépi fejők szakmai, politikai vetélkedőjének megyei döntőjét április 27—28- án rendezi a KISZ megyei bizottsága — a társszervekkel közösen — a Nyírmadai Állami Gazdaságban. A kétnapos versenyen a fiatalok szakmai elméleti és gyakorlati valamint politikai felkészültségükről adnak számot. Az első három helyezett értékes díjat kap, az első két helyezett pedig jogot nyer arra is, hogy Szabolcs-Szatmárt képviselje az országos döntőben, amelyet májusban rendeznek az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátban. A szakma. Márpedig ami a szakképzettséget illeti, általában nem dicset edhetünk a meósokkal; nem a szakemberek krémje alkotja táborukat, összefügg ez mindenekelőtt azzal, hogy gazdaságpolitikánk évtizedeken át valójában termeléscentrikus volt. Azaz: a termelés, a gyártás, s e területek vezetése nagyobb tekintélynek örvendett, mint az ellenőrzés. Ezt tükrözi természetesen a meósok anyagi-erkölcsi megbecsülése is. A SZOT egy felmérése szerint a legtöbb termelő egységünknél aránytalanul kicsi a meósok fizetése, s egyáltalán az érdekeltsége a hibák feltárásában. Persze nem mindenütt van ez így, s igen örvendetes, hogy vállalatok sora ébred rá arra, hogy a minőségellenőrzés elhanyagolása kidobott pénz. Érdekes például a gépipar helyzete: egy felmérés szerint a meósok negyven százaléka szakképzetlen, viszont egyre több vállalatnál teszik a minőségben érdekeltté a dolgozókat, s ami lényeges, a termelés vezetőit. Akad, ahol a vezetői jövedelemnek már a nyolcvan százaléka függ a minőség alakulásától. Van, ahol a dolgozók hibás minőségű termékeiket nem számolhatják el, sóit a hiba kijavítására fordított munkát sem honorálják. A * ltalánosítani nem lehet, hiszen a minőség mindig konkrét. Ha ezer termékről beszélünk, akkor ezer minőségről kell beszélnünk, következésképp a minőségi érdekeltség is ezerféle lehet. Mindenesetre az látható, hogy az érdekeltséget a munkapadnál és a vezetők körében kell mindenekelőtt megteremteni. Hiszen senki nem gondolja komolyan, hogy a minőség ügyét a meó-szervezetek váltják majd meg. De a minőségi ellenőrzés is szakmává válik, mégpedig a műszaki fejlődés nyomán kialakult gyártási bonyolultság miatt. Tehát a me- óra mindig szükség lesz, persze a szakszerű meóra. Végül is az garantálja majd a jó minőséget, hogy ha létkérdés lesz a termelés minden szintjén a szerződésben előírtak betartása, olyan termékek gyártása, amely se jobb, se rosszabb annál, mint amit el- ár a vevő. Az egyre igényesebb vevő. M. Gy. (-------------------------------------------------------Csendes a gemzsei téesz irodája, a szakemberek kint serénykednek a határban. Tavasz van, a nagy munkák ideje, a földeken van szükség a tudásra. Csak a könyvelők szobájában kopog az írógép, s a belső szobában Németh Sándor főkönyvelő kiterített papírlapok fölé hajol. Ellenőrzi a számokat még egyszer, nem akar kusza számsorokat hagyni maga után. Mert eljött az idő, több mint húszéves szolgálat után nyugdíjba megy a főkönyvelő. Mindig az első sorban állt. Ci- gándon élt, mikor jött a nagy téesz-szervezés, némi tanakodás után belépett ő is. S_____________________ Gyár született A határ egy kiáltásnyira van. A köves út a faluban ér véget. A társközségben, Nyír- bélteken dolgozik a tanács, Béliekre járnak az iskolások is. A messze környéken innen a legrosszabb az autóbuszközlekedés, és a gyenge földeken dolgozó termelőszövetkezet hiánnyal zárt 1982- ben is. Itt olcsó a lakás, a /telek... — Jöjjön le egyszer este, és nézze meg, hogy milyen gyönyörű, ha égnek a fények a gyárban. Olyan az, mint egy ékszerdoboz. Jött a „Páva" A gyáracska a határőrség egykori épületében a termelő- szövetkezet vállalkozása. — Munkacsúcsok idején kevés az ember a faluban, máskor meg az itt élő asz- szonyok foglalkoztatása megoldhatatlan. Dohányt, gyümölcsöt termelünk, kell a munkaerő-fedezet, a TÉESZ- KER segítségével találtunk partnert. A budapesti „Páva Ruhagyár” vállalkozott rá, hogy üzemet telepít itt A határőrség megüresedett laktanyáját vettük át. Szabó Károly, a termelőszövetkezet elnöke elmondta még, hogy különös tréfája a sorsnak, ott ahol nemrég a foglalkoztatás volt a gond, ma munkaerőt keresnek. Természetesen számoltak ezzel. — Vásároltunk egy autóbuszt. Nyírbéltekről várunk még munkásokat, akiknek a közlekedését biztosítjuk. A gyárnak bérmunkát végzünk. A gyár 35 gépet adott, két műszakban ez 70 asszonynak biztosít munkahelyet. A szerződésünk úgy szól, hogy őszszel egy hónapra leáll az üzem, és ez nekünk 70 munA vártnál is jobbak az eredmények kaerőt jelent a betakarításban. Jelenleg próbaüzem ez még, 43-an dolgoznak az üzemben. Pesten tanultak I Az ömbölyi üzemtelepítésnek szíjmos ellenzője volt. Mondták, hogy nem lesz munkaerő, és azt is, hogy a tavaly még dohányföldeken Az idősebbek átadják tudásokat az újcnnan érkezőknek hajladozó asszonyoknak nehéz lesz megs zokniok az új életformát. A munkások Pesten tanultak, és ott nemcsak a munka fortélyaival, hanem az anyagyárral is ismerkedhettek. Az ehhez biztosított költség és idő most fordul nyereségesre. Szerdahelyi Sándor, a varroda vezetője mondta el: — A vártnál is jobbak az eredmények. Tény, hogy nehéz megszokni az itt szükséges fegyelmet és figyelmet, de a teljesítménybérben dolgozó asszonyok és lányok a háromhónapos betanítási idő alatt már legtöbben elérik a 2500 forintos keresetet Többen keresnek ennél is többet. Képességektől függően a keresetek később 2600—5000 forint között alakulnak. Anya- gyárunk az eddigi teljesítményekkel kifejezetten elégedett. Májusban már 70-en leszünk __ A termelőszövetkezet idén még nem tervez nyereséget, de jövőre már a 8 millió bruttó bevétel után 20 százalékos, több mint másfél millió forintos haszonra számítanak. Nemcsak a haszonért... A gépek mellett dolgozók mondták el, hogy az üzem telepítése számukra az élet megváltozását jelentette. Természetesen nem lett még munkássá, nem is lehetett a korengedéllyel dolgozó 15 éves gyereklány, a többgyermekes anya, a középkorú asz- szony, az Ombolyon most házat építő és életét itt továbbtervező fiatal, de a boltban elmondták, hogy már változni kezdenek a vásárlási igények, hogy várhatóan nő majd a forgalom, hogy ennek a mindentől távol eső községnek az életében jó értelemben vett parányi forradalmat jelent a „gyáracska”. És talán a termelőszövetkezetnek is a jobb felé való megindulás állomása ez. Nem véletlen, hogy ládaüzemet is terveznek. Azt sem csak a haszonért. A dolgozó emberek megtartásáért inkább. Bartha Gábor „Hívtak, jöttem*-“------ Nyugdíjban a számok embere -------— Volt egy kis földem, gazdálkodtam csendesen, mikor hatvanban jött a nagy átszervezés — emlékezik. — Gondoltam, ott sem lesz rosszabb, ha dolgozik az ember, majd csak boldogul valahogy. Igen ám. de néhány nap után jött egy küldöttség, hogy nekünk a fejedre van szükségünk, nem a kezedre. Főkönyvelőnek szeretnénk látni. Hát, gondolhatja, csak néztem rájuk, megbolondultak ezek az emberek, hiszen sosem ültem én íróasztal mellett, miféle főkönyvelő lenne belőlem. Elkezdődött a kötélhúzás, mit részletezzem, végül csak beadtam a derekam. — Megérte? — Az biztos, ha földműves maradok, nem lett volna annyi álmatlan éjszakám. Bár, ha jól belegondol az ember, mégis csak a föld volt azért az én életem. Még ha a számokkal is kellett dolgoznom. Hét évet húzott le szülőfalujában, mikor bajba került a szomszédos zempléni szövetkezet. Nagyroz- vágyon égetően szükség volt egy, a számok közt is jártas szakemberre, barátai is biztatták, ment hát a szomszédos faluba. Rendbe tette itt is a bizonylatokat, a pénzügyi terveket, majd Szolnok megyébe került, a furcsa nevű Kétpóra. — Aranyos földek voltak ott, a határ mint a tenyerem, hatszáz hektáros táblákkal, huszonöt aranykoronával. Gyönyörű búza, tengeri, az első napokban csak bámultam, hogy ez nem lehet igaz. Ugye az ember a gyenge, sovány földhöz volt szokva, nem akartam hinni a szememnek, hogy ilyen talaj is van az országban. Aztán jött Szabolcs a sívó homokkal, a szegény földekkel, a sok-sok küszködéssel. De mi hozta Németh Sándort a Nyírségbe? — Ö, hát hogy mondjam ... a honvágy. Mégis itt nőttem fel, igaz a Tisza túloldalán, de egy ugrásra van az innen. Hívtak, s jöttem. És látja milyen furcsa az ember? A szomszédban, Cigándon éltem negyven esztendeig, innen egy karnyújtásnyira, s mégsem tudtam arról, hogy ilyen borzalmasan sovány ez a homok. Háromszor, négyszer annyit kell dolgozni azért az eredményért, mint Szolnokban vagy Békésben. Sőt, vannak olyan növények, melyek, ha megfeszülünk sem teremnek annyit, mint a jó. kövér földeken. De hát nekünk itt kell élnünk, itt kell tennünk a dolgunkat. — Mikor kezdődnek a nyugdíjas napok'? — Már megkezdődtek. Április 4-én lejárt az idő, de csak május 1-én hagyom itt az asztalt. Fájó szívvel, de elszállt az idő. Néha még azért visszavisszanézek. Tudom, hogy jó szívvel fogadnak majd. B. G. Kertek M egtörtént a bevásárlás, indultam vissza. Kiszól az egyik kertből hajdani iskolatársain, kedves barátom, az igazgató Sándor. Kezében ásó. — Hát ne rohanj már, gyere be pár percre, hová sietsz annyira? — Az ásó nyeléhez. — Te is? — Miért? Talán az én kezemről lehull a nem is létező aranygyűrű? Nevetünk. A betörésből majd egy óra lett. Nem szólt a késés miatt senki. Am, amire a hosszú úttól kiszusz- szantottam magam, megeredt a drága tavaszi eső. Lám, mondtam magamnak, mostanra készen lehettél volna az ásózással, és a drága, megforgatott földet permetezhette volna a tavaszi zápor. Dehát, úgy látszik, neked mindig más a fontosabb. Vagy az a legfontosabb? Az ember s az emberi szó? (galambos) Rekonstrukció a kisvárdai VSZM-ben TB1 bb fékbetét A hetvenes évek elején, amikor Kisvárdán felépült a VSZM, kevesen gondoltak arra, hogy egy évtized múltán kapacitásbővítő rekonstrukcióra lesz szükség. Az első időkben a VSZM Csepel gépkocsikhoz gyártott kapcsolótárcsákat, fékbetéteket. Aztán következett a járműprogram. A RÁBA, a Győri Vagon- és Gépgyár sikerrel és nagy arányokban kezdte gyártani a hátsó hidakat. így lett a VSZM legnagyobb megrendelője. A kisvárdai üzem, hogy a növekvő igényeket kielégítse korszerűsített, fokozta a termelékenységet. Tavaly már 4 millió 300 ezer fékbetétet gyártottak. A kapacitás maximális kihasználásához azonban már 1978-ban elérkeztek. Az, hogy a gyár nem volt képes 960 tonnánál több terméket előállítani a kereskedelemben, az Autókernél okozott gondokat. A fékbetét hiánycikk lett. Az idei évvel változik a helyzet. Már szerelik és rövidesen üzembe helyezik a rriáso^í^, keverőberende^éSt. Bővítik . a kikészítő és' présgépparkot 'is. Ezek Eredményeként a tavalyi 4,3 millió fékbetéttel szemben pv végéig 5,2 millióra fut fa2 a gyártás, a termelési értéit ^0 millió forinttal növekszik. A rekonstrukció befejezésével azonban nemcsak a kapacitás bővül a VSZM-ben, de lehetőség nyílik termék- szerkezet váltásra, a gyártmányskála bővítésére is. A szerkezetváltás lényege a tárcsafékek gyártásának megkezdése személygépkocsikhoz. A Zsiguli és Skoda gépkocsik fékbetéteinek null- szériás gyártása már folyamatos, következik a Dácia és Wartburg fékbetét gyártás megoldása. A Dácia fékbetétek iránt Románia részéről is nagy az érdeklődés. A románok egy új típusú gépkocsihoz első beépítésre szeretnék a Kisvárdán gyártott fékbetéteket. Ha a szerződés létrejön, úgy a gyár képes lesz a bővített kapacitásra a megrendelést teljesíteni. Ma Magyarországon jóval több mint 1 millió magán- gépjármű fut. A fékbetét gyártás bővítése — aznwtól, hogy az ipari megrendeléseket maradéktalanul kielégítik — a magánosok jobb kereskedelmi kiszolgálását is lehetővé teszi. &E.