Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-20 / 91. szám

1982. április 20. Kelet-Magyarország 3 Hullámzó export NAGYOBB GONDOT kell fordítani az eddigieknél Sza- bolcs-Szatmár ipari szövetke­zeteinek a tőkés export nö­velésére — állapította meg a KISZÖV elnöksége legutóbbi ülésén, mintegy kiegészítve az ipari szövetkezetek VIII. kongresszusán hozott határo­zatokat. Megyénk ipari szövetkeze­tei ebben az évben mint­egy tíz-tizenegy százalékkal szándékozzák növelni az elő­ző évihez képest a tőkés ex­porttermékeinek arányát, ami 265—270 millió forintnak fe­lel meg. Szövetkezeteink, úgy tűnik, kilábaltak az 1980-as hullámvölgyből, amikor je­lentősen visszaesett a tőkés export, elsősorban a cipőipar értékesítési nehézségei miatt. Az exportot tekintve pedig hosszú idők óta éppen a cipő­ipar vezet megyénkben, s ha ők nem teljesítik.a tervet, az alapvetően meghatározza az egész képet. Nem számolhatunk itt . az' idén sem jelentős változások­kal, továbbra is a cipő- és a ruházati ipar lesz túlsúlyban, míg a többi iparágnál az ex­port, különösen a tőkés ex­port aránya igen alacsony marad. Vonatkozik ez a gép­iparra is, hiszen jelenleg csak a nyíregyházi Elekter- fém rendelkezik közvetlen exportlehetőséggel, az NSZK- ba szállít különböző elektro­mos targoncákhoz alkatrésze­ket. A Nagykállói Vasipari Szövetkezetnek az idén nyílik erre módja, a tervek szerint mintegy tízmillió forint ér­tékben kandallókat szállít majd szintén az NSZK-ba. Tervezi a szövetkezet a hid­raulikus ajtóműködtetők gyártását is, anji importpótló termék lesz. Igazságtalanok lennénk azonban, ha nem szólnánk azokról a szövetke­zetekről, ahol különféle alkat­részek és részegységek ké­szülnek, amelyek közvetett úton, más termékekbe épülve jutnak el a tőkés piacokra. A CIPŐIPARI ÁGAZAT tíz százalékkal akarja növelni exportját, a jelzések szerint továbbra is elsősorban a női lábbelik értékesítése lesz a könnyebb. Gond azonban, hogy a tervezett 133 millió forintos exportnak máig még csak a fele rendelkezik biz­tos piaccal. A textillel fog­lalkozó szövetkezetek azon kevesek közé tartoznak, ahol 1980-hoz képest is csökkent tavaly az export. Ebben az esztendőben a két évvel ez­előtti arányt szeretnék elér­ni, termékeik azonban to­vábbra is bérmunka jellegű­ek, a saját anyagos termelés növelésére nem is igen lát­szik sok lehetőség. Nehezíti a helyzetet, hogy a tavaly je­lentős összegért korszerűsí­tett kisvárdai szövetkezetnek még mindig nem sikerült olyan partnereket találni, akik teljes mértékben meg tudnák oldani értékesítési gondjait. A tagadhatalan eredmények mellett meglévő nehézségek egy sereg tennivalót irányoz­nak elő. Mint a KISZÖV mű­szaki csoportja által készí­tett javaslatból kitűnik, a ko­rábbiaknál sokkal szorosabbá kell tenni a külkereskedelmi vállalatok és a szabolcsi ipa­ri szövetkezetek kapcsolatát, hiszen a megfelelő informáci­ók nélkül lehetetlen a terve­zés, de ez sokszor még az üte­mes termelést is akadályozza, össze kell hangolni az azo­nos ágazatba tartozó szövet­kezetek külkereskedelmi te­vékenységét, de javítaná a helyzetet az is, ha üzemeink esetenként közösen lépnének fel a piacokon, egyeztetnék elképzeléseiket, áraikat. ÉRDEMES LENNE FEL­KUTATNI azokat az import­pótló termékeket is, amelyek­nek gyártási feltételei me­gyénk szövetkezeteiben is adottak, ehhez azonban már a KISZÖV segítségére, közre, működésére is szükség lenne". A segítőkészséggel nincs is baj, de élni kell vele. Csak így valósítható meg a terv­időszak célja, mely a tőkés export ötvenszázalékos eme­lését írja elő ipari szövetke­zeteinkben. Balogh Géza Rizs Milotáról Az idén 140 hektáron ter­melnek rizst a milotai ter­melőszövetkezetben a Tisza- Szamos-közi Vízgazdálkodási Társulat segítségével. A ta­valy kialakított 42 hektáros terület szintezési hibáit a társulat most javítja. így a rizsföld vízzel való elárasz­tása, majd leeresztése zavar­talan lesz. A Gávavencsellői Cipőipari Szövetkezetben szovjet exportmegrendelésre dolgoznak. A két műszakos tűződéi szalagon 1200 pár cipőfelsőrészt készítenek. (E. E. felv.) MUNKÁBA FOGOTT BAKTÉRIUMOK Szélkerék a tisztítónál A kétkedők azt állították: ez is biztosan csak fá­ból vaskarika, a villamos energiát még nem lehet hi­telt érdemlően pótolni semmivel. Volt aki azt is hozzá­tette, esik egy nagy hó, kitör a vihar és a szélkeréknek lőttek. Talán soha annyian nem foglaltak még állást egy újítás mellett vagy ellen, mint ez történt a Sza­bolcs megyéi Víz- és Csatornamű Vállalatnál nemrégi­ben. A biológiai szennyvíztisztításra a szélenergiát is felhasználják Vásárosnaményban. Hire jó a szélenergia? Naményt elhagyva messzi­ről látszik a karcsú oszlop, te­tején a földről aprónak tűnő szélkerékkel. A véletlen úgy hozta, hogy sebesen fújt a szél és a lapátok erőteljesen "kavarták a levegőt a magas­ban. — Nem olyan kivételes ez — mondja Hegyes Sándor műszaki tanácsadó, aki a szél­kerék egyik „atyja”. — A lé­tesítménynél figyelembe vet­tük az Országos Meteoroló­giai Intézet jelentéseit, ame­lyek az uralkodó szélirányról tájékoztattak. Úgy találtuk, hogy Vásárosnaménynál egy szélcsatorna húzódik, s ha a megyében szinte sehol nem fúj a szél, ebben a térségben akkor is számottevő a lég­mozgás. A klimatikai adatok­ra támaszkodva a szélenergia hasznosítására tett javaslatai alapján megvizsgáltuk Le­ddes Kiss Aladár, a Budapes­ti Műszaki Egyetem nyugal­mazott egyetemi tanára fel­jegyzéseit. Ügy találtuk — folytatja Hegyes Sándor —, m melyet foglaltam a ww fogorvosi karosszék- ben és kijelentet­tem: — Sajnos, figyelmeztet­nem kell, hogy a fájda­lomcsillapító injekciók nincsenek rám hatással. — Badarság — felelte határozottan a fiatal or­vosnő, olyan magabiztos­sággal, mely a 25—26 éveseknél szokásos. És be­adta az injekciót. — Üljön csak nyugodtan, mindjárt érezni fogja, hogy elzsib­bad a szája széle. Engedelmesen ültem és vártam, de szokás szerint semmi efféle nem történt velem. — Az ínye nem veszí­tette el az érzékenységét? — tudakolta a fiatal te­remtés, és ráncba vonta bájos homlokát. Megcsóváltam a feje­met. Az orvosnő megérin­tette az ínyemet valami­lyen fogorvosi szerszám­mal, és én fájdalmamban felkiáltottam. — Igen bonyolult eset — jelentette ki a fogor­vosnő. — Várjon még egy kicsit addig más pácien­sekkel foglalkozom. Üldögéltem, és hallgat­tam a rendelőben dolgozó, páciense fölé hajoló négy Alberto Pelli: Fogorvosnál fogorvosnö szapora csa­csogását. — Dehogy, akármit mondasz is — heveskedett az egyik barna arcú, bar­na hajú teremtés — a „Los Iraquere” együttes ezerszer jobb, mint a „Van-van”... — Én tegnap a „Boldog napjaink” című filmet láttam — csicsergett egy nádszálkarcsú, magas sző­ke orvosnő. — De miféle boldog napok ezek, ami­kor a film olyan szomorú, hogy az embernek való­sággal könnybe lábad a szeme, különösen a végén, amikor az a férfi... — Hát azt hallottad-e, hogy tegnap csuda klassz cipők voltak az üzletben, tudod olyan divatos sar- kúak... — És hogy tetszik Ra­mon? A főorvos sofőrje? Tudod, ő meg a főnő­vér ... — Ezt aztán nem gon­doltam volna, hogy valaki ráfanyalodjon-... — Mindig drapp színű blúzt hord ... — örökké dühös, mint valami fúria ... — Valóban fúria. Azt mondják, hét férj mene­kült el már mellőle .. . — Mindig drapp szí­nű ... — A cipője? — Dehogy a cipője — a blúza! — Lehet hogy fúria, de Ramon is megéri a pén­zét ... — Olyan mint a pá­va ... — Inkább pulyka­kakas ... Ereztem, hogy szédülni kezdek, és minden egyre gorsabban forog körülöt­tem. Ebben a pillanatban odalépett hozzám az or­vosnőm. Gépiesen kinyi­tottam a számat. — Fáj? — kérdezte. — Nem — habogtam. — No látja. — Benyúlt a számba valamilyen fog­orvos műszerrel, én azon­ban semmit sem éreztem. Fejemben őrült sebesség­gel forgott Ramon: drapp színű 'cipőt viselt... Éle­temben most először ér- terű meg, mit jelent a - „lyukat beszél a hasába” — bár az én esetemben inkább a fogába — kife­jezés. Forog a szélkerék. (Császár Csaba felvétele) hogy 32 méteres magasságban felállítva a szélkereket, ak­kor is keletkezhet energia, ha a talaj közelében a légmoz­gás minimális. Üzemeltetés — olcsón Az elképzelést tett követte, s a kivitelezésig mindössze ki­lenc és fél hónapra volt szük­ség! Az újítások átfutási ide­jét tekintve ez igazán mini­mális. Létrehoztak egy újítás­kivitelező műhelyt és a víz­mű udvarán építették a ke­cses oszlopot és a szélkere­ket. Mintegy két hónap alatt a műhely már szállította is a berendezést. Első munkájuk tökéletesen sikerült. Március­ban helyezték el Naményban és azóta már az első tapasz­talatok birtokában véleményt is alkothattak róla. — A városból beérkező szennyvíz — napi kétezer köbméter — egy medencében négy rotor segítségével oxi­génben dúsul. Baktériumok végzik a már homogén szennyvíz tisztítását, majd ülepítés, fertőtlenítés követ­kezik. Nyolc és tizenkét óra közötti az az idő, amikor a szennyvíz annyira tiszta lesz, hogy visszavezethetők a Ti­szába. A szélkerék az oxigén- dúsításban játszik szerepet. Alig mérni olyan minimális légmozgást, amikor a 18 la­pátos szélkerék ne működne} A szél mozgásba hoz négy forgókefés, úgynevezett ro­tort, ezernyi buborékkal telik meg a szennyvíz, s így halad tovább a tisztítási folyamat során. Ha nincs szél, a bubo­rékbevitel elektromos energiá­val történik. Mérések szerint, átlagosan a napok 75 százalé­kában fúj kisebb-nagyobb erejű szél, amelyet már hasz­nosíthatnak. A pályázaton Már a kivitelezést is az egy­szerűség jellemezte. A szélke­rék felső meghajtását egy Dutra 1000-es traktor hajtó­műve végzi, az alsóba egy bolgár rotációs talaj maró hajtóművét szerelték. A szél­kerék 4,2 méter ‘á’tfóérőjű, las|g járású és;ja legkisebb széijjyimyra is rááll. Ha még- sincs széljárás,/ automatiku­san átkapj^QL a berendezés elektromos ' energiára. Az üzemeltetésre nem kell köl­teni, 2—3 évig működhet a szélkerék különösebb fenn­tartási munkák nélkül. He­gyes Sándor és Jeszenszki István újítása eddig messze­menően igazolta az elképze­lést: az ingyen szélenergiát kár lenne veszni hagyni. Ezért is értékelték az MTESZ ener- giapólyázatán a beérkezett 41 pályamű közül ezt a 6—7. he­lyen. Már azt tervezik, ha a kísérleti év jól sikerül, Kis­várdán és Fehérgyarmaton is szélenergia segíti a biológiai szennyvíztisztítást. Tóth Kornélia V A szavak hitele M egszaporodtak _ a különféle együtt­működési szerző­dések. Lassan mindenre lesz szerződésünk, arra is, amire nem kelle­ne... Sokszor formális dolgok kerülnek papírra, egyik szerv a másiknak együttműködési szerző­désben ígéri azt, ami a legtermészetesebb dolga, kötelessége. Már a kü­lönböző társadalmi szer­vek is átvették az új szo­kást, aminek a jó szán­dékát egy percig sem lehet vitatni, csupán az az aggasztó, miért kell mindent papírra vetni. Mit takar ez a szemlélet és gyakorlat? Talán a vállalt tenni­valók pontossága miatt van rá szükség? Aligha, inkább a formalitás, a külsőség kapott nagyobb hangsúlyt és rangot a valóságos, érdemi tenni­valók számbavétele he­lyett. Tanúja voltam egy ilyen ceremóniának, ami­kor is a két intézmény együttműködési szerző­désének aláírásakor épp­úgy cseréltek „dossziét” a felek, mint látni szok­tuk az államközi szerző­dések aláírásakor. S bi­zony a koccintás sem maradt el .■.. Sok együttműködési szerződést őriznek a fió­kok, de valójában amit úgyis tenni illik, azt pe­csétes papírok nélkül is el kell végezni, különö­sen, ha mindkét „félnek” közös érdeke fűződik hozzá. Márpedig az ese­tek döntő többségében e kettős érdekeltség meg­van, ez mozgatja a cse­lekvést, nem a „teker­csek”. Ezért is volt jó i hallani.a,párt ^nyíregy­házi végrehajtó bizott­sági ülésén, ahol egye­bek mellett a Nyírségi Nyomda munkáját vitat­ták meg, hogy vannak már követendő példái az élőszavas megállapo­dásoknak is. A vb. egyik tagja, a nyíregyházi pa­pírgyár igazgatója mond­ta el, „cégük” és a nyom­da között semmiféle írá­sos, együttműködési megállapodás nincs. Szóban állapodtak meg, mégis a rokon munkate­rületeken teljes a köl­csönös segítségadás, együttműködés... Ideje, hogy formális, agyon cir- kalmazott, általánossá­gokkal teli írásos szerző­dések helyett helyreállít­suk a szavak hitelét, az élőszó erejét... E r rdemes fontolóra venni az elmon­dottakat, amikor netán egy újabb együtt­működési szerződés ke­rül asztalunkra, aláírás­ra várva. Egyszerűbb a telefon, vagy a kopogta­tás az ajtón, beszéljük meg, mit is kellene ten­nünk, közösen... Mert ha igaz is: a szó elszáll, az írás megmarad, van­nak lehetőségek, hogy a szó ne szálljon el. Komo­lyan kell venni „őket”. Márpedig az adott szó­nak nagy a hatalma ma is, csak igényesen kell bánni vele ... Páll Géza Megjelent a Fáklya A Fáklya legújabb száma folytatja a Szovjetunió köz­társaságait a jubileumi évben — hatvanéves a szovjet álla­miság — bemutató sorozatát. A szám főszereplője a Bel­orusz SZSZK. Az összeállítás ismerteti a néprajzi értékek­ben gazdag, s nagy léptekkel fejlődő köztársaság tevékeny életét. Minszk, a romokból újjáépült város ma szebb, mint valaha. Egy riport a Be- laz Autógyárba kalauzolja el az olvasót. A csodálatos szép­ségű berezinói természetvé­delmi tájról pedig színes fo­tókat láthatunk a lapban. A belorusz színpad, a balett eredményein, a Szent Iván- napi népi játékokon kívül más értékes anyagokat is kö­zöl a Fáklya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom