Kelet-Magyarország, 1982. április (42. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-01 / 77. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. április 1. Tanítónő akart lenni... Honvédnők találkozója Egyszerű, piciny termetű, közvetlen asszony. A Nyír­egyházi Járásbíróság 34. sz. szobájának egyik íróasztalá­nál, a bírósági jegyzőköny­vek világából tekint az ér­kezőre. Nehéz elképzelni honvédruhában, fegyver­rel... Pedig 1945 tavaszán önként jelentkezett a de­mokratikus hadseregbe és a háború utolsó három hó­napját, mint honvédnő, fegyverrel a kezében élte meg. Romantika? Bátorság? Tenniakarás? — Kislány koromtól ta­nítónő akartam lenni. Ez volt minden vágyam — em­lékezett Faragóné Székely Irma. — Édesapánk nagyon fiatalon meghalt, négyen maradtunk testvérek. Édes­anyánk igen sokat fárado­zott értünk. Küzdelmes gyermekkorom volt. — A háború utolsó hó­napjait jártuk, a város alatt dúltak a harcok. Volt a kertünkben egy verem, amiben egy kis krumplit, zöldséget tartottunk. -Ez volt a búvóhelyünk is. Egyszer lementem egy kis krumpli­ért és a földbe gyökerezett a lábam. Két'szovjet kato­na feküdt a veremben, az egyik rámfogta a fegyverét, láttam, hogy csupa vér az arca. Nem is tudja, hogyan má­szott ki a veremből, csak arra emlékezett, az édesany­ja simogatja a fejét, és már bent fekszik a szobájában. Közben egyre közelebbről dörögtek az ágyuk. Nem mert Szólni az édesanyjá­nak, nehogy halálra rémül­jön, hisz arról már hallot­tak, hogyan bánnak el a németek azokkal, akik szov­jet katonákat rejtegetnek. — Három nap és egy éj­szaka ápoltam a két kato­nát, amennyire tudtam, be­kötöztem a (sebeket. Éjsza­ka lé Se ' mertem' hunyni - a Szemem, minden neszre, zö­rejre felriadtam. Amitől féltem, egy éjszaka be is következett. Verték az aj­tót, a németek zörgettek, fegyverrel kituszkoltak ben­nünket az udvarra. Na, gondoltam, Irma, vége az életnek, megtalálták a szovjet katonákat és jön a megtorlás ... Anyám még akkor sem tudott semmi­ről ... A halál azonban csak ár­nyékot vetett rá, a néme­tek azért jöttek, hogy kito­loncolják őket és a környe­ző házak lakóit a házakból, mert már néhány száz mé­terre volt a front. 1944. de­cember 19-én éjfél körüj Debrecennek az a'része, ahol a Székely család lakott, a Nagyerdő mellett... Innen már szédítő gyor­sasággal kezdett peregni Székely Irma élete. Néhány hét telt el csupán, amikor az utcán meglátta az Ide­iglenes Kormány plakátját. „Jelentkezzetek a demokra­tikus hadseregbe, a néme­tek elleni harcra.” Ma sem tudja megmagyarázni, mi­lyen erő kerítette hatalmá­ba, hisz nem volt még ak­kor olyan öntudatos és po­litikailag érett. Mégis, szin­te a plakát elolvasása után már tudta, hogy jelentkez­ni fog... — Szegény édesanyám, né­hány éve halt meg. De még mindig lelkiismeretfurdalá- som van, vajon, mit élt át, amikor mondtam neki, hogy jelentkeztem a hadseregbe. Sírt, nagyon féltett, de nem tudott lebeszélni. A szülői beleegyezést is én írtam alá az édesanyám helyett. Az­tán megérkezett a szabá­lyos SAS-behívó, ami még a régi hadseregből maradt meg. Negyvenöt március 12- én vonultam be a 6. had­osztályhoz ... A debreceni Pallagpusz- tán kapott rövid kiképzés után, a 6. hadosztály köte­lékében őt is a frontra irá­nyították. Az első vonal mögött helyezték el a ma­gyar hadosztályt, így a tűz- vonalba már nem kerültek, inkább hátországi, megszál­ló és tisztogató szerepet töl­töttek be a szovjet csapatok mellett. A háború' utolsó hónapjában Székely Irmát felderítő kiképzésre vezé­nyelték, de a bevetésre már nem került sor... A hábo­rú véget ért... Székely Irma boldog na­pokat élt át. 1945 augusztu­sában szerelt le és jött ha­za. S ha már a világ dolga rendbejött, a saját életével is kezdjen valamit. Négy polgárit végzett korábban. Tanulni szeretett volna, el­érni a régi óhajtott vágyát, tanítani... — Édesanyám azt mond­ta, Irma, előbb legyen a kezedben egy szakma, ta­nuld meg a gyors- és gép­írást, kell a pénz, hogy ne haljunk éhen, aztán majd tanulsz. Negyvenhat nyarán elvégeztem a gyors- és gép­író iskolát, de hiába jártam a várost, nem kaptam ál­lást. Mindig azt válaszol­ták, maj4 értesítenek, de nem értesítettek. M£§ ‘ megpróbálkozott a szakérettségivel, de szak- érettségire az jelentkezhe­tett, akinek volt állandó munkája. Neki nem volt. Nagyon elkeseredett, nem tudta, mit kezdjen az életé­vel. Édesanyja akkor mond­ta meg neki, őriz egy leve­let Vorosilov marsall alá­írásával, amiben köszönetét mond a két sebesült szov­jet katona megmentésé­ért ... Elküldte az eredeti iratot a Rákosi titkárságá­nak, de választ sem kapott. Később mégis megpróbál­kozott, hátha szükség van rá a hadseregben, felvették polgári alkalmazottnak, öt­vennyolcban költöztek Nyíregyházára, azóta itt él­'l Nyíregyházára költözik a „sárga angyal“ A tavasz újabb kellemes meglepetéseket hoz a Sza- bolcs-Szatmár megye autós­életében: a Magyar Autóklub megyei szervezete egy sor ígéretét váltja valóra a turis­taszezon kezdetére. Az első, kedvező lépés, hogy a szoká­sosnál korábban, már ápri­lis 4-én, vasárnap megkezdi segélyszolgálatát a sárga an­gyal. Mégpedig nem a szoká­sos helyén, Üjfehértónál, a 260-as kilométerkőnél, hanem Nyíregyházán, a Hadzel tér 10. szám alatt, a város szí­vében, ahol április 10-én már működni kezd az autóklub tagjai által már igénybe ve­hető műszaki állomás is. A segélyszolgálat beköltözte- tésének nagy előnye, hogy azt a városban lerobbant autó­sok is igénybe vehetik, hiszen a 11-429-es hívószámon, tele­fonon is elérhető. A sárga angyal segélyszolgálat április 1-től vasárnap, május elsejé­től kezdve október 30-ig pe­dig vasárnap és ünnep, il­letve szabad szombatokon, már péntek délután 17 órától vasárnap 22 óráig vehető igénybe. nek. A férje honvéd őr­nagy. A lánya férjnél van Pesten, a veje vörösdiplo­mával végzett a Zrínyi Mik­lós Katonai Akadépiián, je­lenleg a családjától távol teljesít szolgálatot, mint százados. A fiúk, szakmun­kás; gépszerelő és ^géplaka­tos. Faragó Lajosné húsz éve dolgozik a Nyíregyházi Já­rásbíróságon, adminisztráto­ri munkában. Küzdelmes életútjáról nem nagyon be­szél, talán a közvetlen munkatársain kívül alig tudják róla, hogy ő a fel­adója annak a lapunkban is megjelent apróhirdetésnek, amely így hangzik: „Je­lentkezzenek baráti .találko­zó előkészítése céljából azok a nők, akik 1945 tavaszán önként jelentkeztek a de- mokratikuS hadseregbe és bevonultak kiképzésre. Cí­meiket közöljék: Faragóné Székely Irma, Nyíregyháza, Bocskai u. 2. sz.” Az egykori honvédnő, az ellenállási mozgalom sze­rény katonája soha nem di­csekedett a múltjával, egy­szerűen csak dolgozni, ten­ni akart. Ötvenötödik éves, az idén megy nyugdíjba. Legmagasabb kitüntetése a felszabadulás 25. évforduló­jára adományozott „Jubile­umi Emlékérem”. Páll Géza ARANYKOSZORÚS, KIVÁLÓ Jutalmazták a legjobb klubokat Megyénkben jelenleg 280 ifjúsági klubot tartanak szá­mon — papíron legalábbis ennyi szerepel. Ebből közel 150 működik rendszeresen, az évről évre rendezendő klub­versenyben pedig 70—80 szo­kott részt venni. így volt ez a legutóbbi pályázaton is: 75 ifjúsági klub jelentkezett, s vállalta, hogy teljesíti a fel­tételeket. Az elmúlt évi feladatok között nagy jelentőségű volt a Hazai tájakon elnevezésű akció, melynek lényege a szűkebb haza, adott esetben egy-egy település történeté­nek megismerése, honisme­reti gyűjtőmunka, helytörté­neti kutatás. A fiatalok több helyen lelkesen fogtak mun­kához, kisebb „klubmúzeu­mokat” alakítottak ki a gyűjtött anyagból. Hasonlóan sikeresen teljesítették a kör­nyezetvédelmi feladatokat, kivették részüket a települé­sen szervezett társadalmi munkából, csinosították kör­nyezetüket, parkosítottak. A legjobb klubokban élénk kul­turális élet bontakozott ki, sok helyen vásároltak közös színház-, mozibérleteket, nőtt a hangverseny-látogató fiata­lok száma, több helyen szer­veztek könyvárusító akciókat, nagy sikerrel, örvendetes, hogy a klubok közül sok ke­reste a kapcsolatot a telepü­lés amatőr csoportjaival, mű­vészeti együtteseivel, vagy együttműködött más klubok­kal. Mindezeket értékelve a me­gyei klubtanács, a városi és járási klubtanácsok javasla­tait felhasználva, döntött a legjobb közösségek jutalma­zásáról. Az aranykoszorús, a kiváló és a dicséretes címe­ket március utolsó, illetve április első napjaiban adják át a kluboknak. Elmúlt évi tevékenységük alapján aranykoszorús lett a fehérgyarmati Zalka Máté Gimnázium ifjúsági klubja, a KEMÉV Bokányi Dezső ifjú­sági klubja és a tiszaszalkai Beregi ifjúsági klub. A kivá­ló ifjúsági klub címet 12 klubnak ítélték oda, további 15 pedig dicséretben része­sült. A címekkel együtt járó pénzjutalomból a klubok fel­szerelését gazdagíthatják. A vendégváró Svájci-lak Sóstón. (J. L. felvétele) Zsebbe vágó tanácsok, „tüdőszauna" Megjelent a tavaszi Kertbarát Magazin Virágözön és a tavaszi égbolt csodálatos ké(k színe üdvözli az olvasót, aki a Kertészet és Sző­lészet különkiadványát kézbeve­szi. Érdemes belelapozni. Láng István, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkár-he­lyettese beszámol arról a nagy­szabású munkáról, amelyet az agrárökológiai potenciál, vagyis a hazai termőhelyekben meglé­vő lehetőségek felmérésére már évek óta több száz szakember végez. Előrejelzésük alapján azo­nos technológia mellett, de a legmegfelelőbb termőhelyen ter­mesztett növények termésátlagai sok esetben megkétszerezhetők. A kistermelők, a házikert- tulajdonosök „zsebbe vágó” újabb tanácsokat kapnak a ko­rai szamóca termesztéséhez. A zöldhagyma, a retek, a saláta, a paradicsom és sok más zöldség­féle ugyancsak hetekkel koráb­ban terem, ha a gyakorlati fo­gásokat elsajátítják. Noha a ta­vasz nem mondható a faültetés klasszikus telepítési időszakának, mégis eredményes lehet, ha az előírásokat gondosan végrehajt­juk. Most kell ültetni az egzotikus hagymás virágokat, például az inkaldliamot, a tigrisvirágot. A biológiai (tehát vegyszerkímélő, vagy éppen anélküS) kertműve­lés az egész világon mindinkább terjed. Kertünk egyik sarkában valóságos „tüdőszaunát” létesít­hetünk légfrissítő, gyógyító ha­tású növényekből. Szentlőrincen régi szokás, hogy a kertekbe néhány euforbiát, magyar néven nagy sárfüvet ültetnek, ezek a növények elűzik a lótetűt. De megtudhatjuk azt is, hogy a ri­cinus a legyeket is hajtja, ablak elé vetve a lakástól távol tartja őket. Drazsírozott vetőmaggal a munka egyszerűbb, de jó ered­ményt csak úgy kapunk, ha ke­lésig a talajt állandóan nedve­sen tartjuk. Épithető-e szubme- diterrán kert hazánkban? Igen, ha a kertet különleges módsze­rekkel előkészítjük és a növé­nyeket származásuk, igényük szerint gondosan elrendezzük és ápoljuk. Valódi kertész-türelem- játék a japán törpefa — a bon­sai nevelése. A szőlő támberendezését is jól kell elkészíteni, mivel nagy ter­het hordoz és a kertben évtize­dekig díszít, esetleg éktelenke­dik. Meddig él a zsennyei ezer­éves tölgy, és hogyan lehet a kertet szépen fotózni? Sárvár megér-e egy mesét és hogyan Le­het kevés növényvédő szerrel, de mégis hatásosan védekezni a be­tegségek és kártevők ellen. Mind­ezekre, és még sok más kérdé­sükre választ kaphatnak a szí­nes és fekete-fehér képekben gazdag magazinban. Háztáji a városban Jó tápellátás Fehér­gyarmaton Fehérgyarmat városi rang­ja ellenére — szerencsére — még ma is jelentőséget tulaj­donít a háztájinak:. Felméré­sek szerint a háztájiban 100 tehén van, s csak az ÁFÉSZ 1447 darab sertést vásárolt fel. Abból, hogy 150 ezer da­rab tojást vásároltak fel, s ezerszám adták el a napos előnevelt csirkét, következ­tetni lehet arra: az ellátást szinte lehetetlen volna hús­ból és tojásból megoldani, ha nem lennének kistermelők a városban. Hízótáp, baromfi­táp, nyúltáp, galambtáp és takarmánytáp egyaránt vá­sárolható Fehérgyarmaton. Az ÁFÉSZ 3 helyen, a gabona­forgalmi a város más-más pontján, s a tsz is árusít táp­féleségeket. A Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat két fehérgyarmati boltjában átlagban 50 mázsa tápot vá­sárol a lakosság. Az igénye­ket korpa kivételével teljesen ki tudják elégíteni. A korpát viszont be kell keverni a ren­delkezések szerint más táp­féleségekbe, ezért nincs belő­le elegendő. Jelentős a nyúltápforgalom (168 mázsa nyulat vásárolt fel az ÁFÉSZ), az utóbbi idő­ben megnőtt az igény a ga­lambtáp iránt is (2,6 mázsát vásároltak fel). Az ellátásba jelentősen be­segít a Fehérgyarmati Ser- köv, ahol 421 vagon keverő­tápot értékesítettek a múlt évben. KITEKINTÉS ■ ■ Üzemi lapokból A megyében megjelenő üze­mi újságok és híradók már­ciusi számai jól tükrözik azt a sokszínű munkát, amely a vállalatokban és mezőgazda- sági üzemekben folyik. Lap­szemlénk néhányat kiemel az érdekesebb írások közül. SZABOLCSI ÉPlTÖK Az üzemi újság a szociális-' ta brigádvezetők továbbképző tanfolyamáról közöl riportot. Mit adott ez a tanfolyam a brigádvezetőknek? Erről egyikük így nyilatkozik: „Sok olyan feladatra hívta fel a fi­gyelmünket, amelyről azelőtt sem sokat hallottunk. Leg­alábbis nem ilyen alaposan, mint például a szervezés, a munkaügyi, üzemgazdasági, munkavédelmi, gazdasági és társadalompolitikai, jogi is­meretek tekintetében.” Sok hasznos tanácsot, útmutatást kaptunk ahhoz is — mondja egy másik brigádvezető —, hogy nagyobb teret enged­jünk az emberek véleményei­nek, vagyis az üzemi demok­ráciának. Most már csak arra van szükség, hogy ezeket a gyakorlati életben hasznosít­sák. SZABOLCS-SZATMÄRI SZÖVETKEZETEK A megye kisipari, mező- gazdasági és fogyasztási szö­vetkezeteinek lapjából most azt emeljük ki, amely arról szól, miként zárták az elmúlt évet a takarékszövetkezetek. Ma már 64 200 db betétben kezelik a megye összes betét­állományának 21 százalékát (1,3 milliárd forintot). Az év során 326 millió forint köl­csönt folyósítottak. Mintegy 40 millió forintot nyújtottak a háztáji és kisegítő gazdasá­gok támogatására, zöldség- és gyümölcstermelésre, állattar­tás fejlesztésére, mezőgazda- sági kisgépek beszerzésére stb. Az új lakások építését, tatarozását, korszerűsítését 71 millió forinttal, a lakások be­rendezési tárgyainak vásárlá­sait, a háztartás gépesítését és egyéb áruk vásárlását pe­dig 80 millió forinttal támo­gatták. E kölcsönöket több mint 33 ezren vették igénybe. ZÁHONY körzeti Átrakó Hírt ad arról az újság, hogy az üzemigazgatóság területén jelenleg 1460-an nem rendel­keznek 8 általános iskolai végzettséggel. Többségük 45 év feletti, akik közül jelenleg sokan tanuljak. Az áltajónos iskolai képzés két for^naoan történik. 160 órás esti iskolán és a nagy népszerűségnek ör­vendő 5 napos konzultáció utáni osztályozó vizsgán. Céljuk e formának további finomítása a konzultációk időtartamának növelésével. Az egyre javuló eredmények­hez hozzájárulnák a tanul­mányi kedvezmények és anya­gi ösztönzők ik. (o.sz.) Megbújva várta haragosát Rúddal támadott Haragban volt Markovics Béla büntetett előéletű őri lakos Po- povics Györggyel, mert Popovics sértegette a Marikovics nővérét, s emiatt a férfit meg is büntet­te a szabálysértési hatóság 1200 forintra. Szeptember 16-án Markovics Vaján volt táppénzes felülvizs­gálaton, 11 óra tájt tért vissza őrbe. Bement a presszóba és ivott egy deci pálinkát. Ott volt Popovics is és még többen, töb­bek között Czomba Miklós mező­őr. Markovics szemrehányásokat tett Czombának, mert a mezőőr feljelentette őt egy paradicsom­lopás miatt. Közben mezőőri ka­lapját ütögette és többször a Czomba fejébe nyomta. Vita keletkezett, kölcsönösen sértegették egymást. Markovics később kihasználta, hogy Popo- vicsék a W. C.-re mennek és ha­zakerékpározott. Közben elha­tározta, hogy megveri Popovi- csékat, akiknek a házuk előtt kellett elhaladniuk, útban haza­felé. Otthon kiválasztott egy kö­zepesen erős farudat, belül a kapuhoz támasztotta és várta haragosait. Jó negyedóra múltán jöttek is. Elöl Popovics tolta a kerékpár­ját bizonytalan járással, s köz­ben dalolt. Markovics édesanyja ugyan integetett neki, hogy ne jöjjön közelebb, de ezt feltehető­en nem látta meg. Az asszony ezután küldte volna befelé a fi­át, de ő nem ment. Megállította a kapu előtt Popo- vicsot, aki újabb sértést vágott a fejéhez a börtönviselt múltja miatt. Markovics ekkor benyúlt a kapun és a rúddal fejbe vág­ta Popovicsot. Popovics elesett, a kerékpárja ráborult, és bár Markovics többször csapott vol­na rá, ezek az ütések a kerék­párt érték. Ezután Markovics Ilyés János ellen fordult, bár ő békitette, négyszer rácsapott és Ilyés is eszméletlenül esett össze. Popovics könnyebben sérült, Byésnek koponyatörése és agy- roncsólódása keletkezett, életve­szélyes állapot. Késő este szál­lították kórházba, ott légzésbé­nulás lépett fel, és a kezelés el­lenére másnap meghalt. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa úgy ítélte meg, hogy Markovics ere­detileg nem szándékozott em­beréletet kioltani, — akkor erő­sebb rudat választott volna, — ezért őt halált okozó testi sér­tés miatt büntette tiz év börtön­re azzal, hogy feltételes szabad­ságra nem bocsátható. A bíróság nyolc évre eltiltotta Markovicsot a közügyektől és alkoholizmusa miatt elrendelte kényszergyógyí­tását. Az Ítélet ellen az ügyész sú­lyosbításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, így az nem jogerős, másodfokon a Leg­felsőbb Bíróság dönt benne. 00 Faragóné Székely Irma

Next

/
Oldalképek
Tartalom