Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-10 / 58. szám

1982.'március 10. Kelet-Magyarország 7 niíIli Postabontás Tessék­lássék... Levélíróink olykor szó­vá teszik, ha figyelmetlen vagy udvariatlan ügyinté­zőkkel, vagy tereferélő előadókkal, s előttük türel­metlenül tébláboló vásár­lókkal találkoznak. Amiatt is sokszor bosszankodnak, ha netán rég lejárt szava­tosságú árut visznek haza, és ha csak otthon veszik észre: a hibátlanként el­adott dolog bizony erősen kifogásolható minőségű. Egyik levélírónk — bár őt is hasonló bosszúság érte — a fiatal ügyintézőt így mentegette: „Mit vár­hatunk tőlük annyi pénz­ért?” (Mármint a kezdő fizetésükért.) Ezúttal együttérző levél­írónkkal vitatkoznunk kell, mert más vélemé­nyen vagyunk, még akkor is, ha levelének további részében így vélekedik: „... a fizetéstől nem lehet eltekinteni a mai világ­ban...” Ez így igaz, mert a fizetésre szüksége volt mindenkinek tegnap, és szüksége van ma, és lesz holnap is, mindaddig, míg a földön pénz lesz és bér­ből, fizetésből élünk. A pénznek azonban nem lehet igazából köze ah­hoz, miként végzi valaki a munkáját, legalábbis úgy nem, ahogy ezt levél­írónk gondolja. Mert esze­rint, aki kevesli a fizetését, nyugodtan kiélheti efölötti bosszúját például úgy, hogy az ügyféllel fölényes, vagy ügyét nem intézi el... A munka minősége nem mérhető fizetésben. Csak­is emberséggel, az ember jellemével, belső tartásá­val, önbecsülésével. Ilyen munkát lehet elvárni min­denkitől, eladótól, ügyin­tézőtől, felelős beosztás­ban lévő személytől. Sok jó példát is olvas­hatunk a levelekben. Ezek megnyugtatóan tükrözik, hogy inkább a munkáju­kat felelősen végző embe­rek vannak többségben, s a munkát másképpen értel­mezők legfeljebb csak egy rövid időre kapnak teret a mindennapi életünkben. Az elégedetlenkedők, a munkájukat csak éppen- hogy ellátók sok mindent tehetnek, hogy másként legyen. Elsősorban jobban dolgozhatnának, de képez­hetnék is magukat, hogy magasabb szakképzettsé­gük árán jobban fizető foglalkozásra tehessenek szert. Más munkahelyet is választhatnak, ahol eset­leg nagyobb lehet a jöve­delmük, jobbak a bérezési feltételek. Egyet azonban semmiképpen sem enged­hetnek meg maguknak: azt, hogy amit vállaltak, azt tessék-lássék módon végezzék, hanyagul, rosz- szul, s hogy másokkal — például az ügyfelekkel — packázzanak. Márcsak azért sem szabad ezt ten­niük, mert a munka mi­nősége az ember minősé­gét tükrözi. Érdemes tehát mindenkinek kényesnek lennie a munkájára. Soltész Ágnes „FIGYELMESSÉG” Panaszkodnak a gyerekek a Zöld Elefánt étteremre. Az egyik fiú a 2. sz. gyakorlóis­kolából írt egy levelet az új­ságba, hogy a pincérek rosz- szul bánnak velük. Azóta az előfizetéses menüt igencsak „figyelmes” kiszolgálásban kapják meg. Vigyáznak rá­juk, őket külön ültetik — más iskolásokkal nem tesznek kivételt — s lehetőleg még később kapják meg az ebé­det, még inkább az utolsók közé kerültek. Talán jó lenne, ha valaki ráébresztené az ét­termi dolgozókat, i hogy ők vannak a vendégért, mégha az kispénzű diák is, akinek a. szülő veszi az ebédjegyet. Egy szülő JÁRDA KELLENE Nyíregyházán a Dugonics utca ABC-n túli részének oldalában sincs járda. No­ha forgalmas útszakasz, hi­szen két iskolához s egy új óvodához vezet, és a jármű- forgalom is jelentős, emiatt is nagyon hiányzik a biztonsá­got jelentő járda. Vajon mi­kor lesz pénze a városnak, hogy itt járdát építsen? Ugyancsak e környék gond­ja, hogy a Legyező utcában — ahol új ifjúsági lakótelepet terveznek —'egy nagy terület gazdátlan, s jelenleg szemét­telep, a tanács által kihelye­zett tiltó tábla ellenére. Jó lenne ezt megszüntetni, és fásítással — amiben a lakos­ság is szívesen segítene — egészségesebbé tenni e kör­nyezetet. Samu János Nyíregyháza, Dunonics u. 34. SÖTÉT UTCA Évek óta nem ég a villany az utcánkban. Ám hiába tet­tünk panaszt több alkalommal, nem történt semmi. A kör­nyező utcák fényárban úsz­nak éjszakánként, mi pedig sötétben botorkálunk. Sze­retnénk, ha végre megoldód­na ez a gondunk. Lénárt Józsefné, Nyírjákó Vöröshadsereg útca 23. sz.' FELÜJÍTOTTÁK DE... Nyíregyházán a Kígyó utca és környékén lakók rég vár­ták, hogy a járdát felújítsák, s a víztoronynál lévő ABC- áruház előtti területet ' ren­dezzék. Ez meg is történt, de nem sokat javított a helyze­ten. A Kígyó utca egyik ol­dalában továbbra sem lehet közlekedni, s az üzletből ki­lépve ismét sár fogadja az arra járókat. Senki nem el­lenőrizte, milyen munkát vé­geznek a felújításkor. Csak erre gondolhat az ember, ami­kor látja a hányaveti munkát. H. Gy-né Nyíregyháza Virág utcai lakos KÉSIK A SZERELŐ Átalánydíjas szerződést kö­töttem a kisvárdai Gelka szer­vizzel, bízva abban, hogy él­vezem majd ennek előnyeit. Most is rossz a televízióm, igaz szerelő már látta, vala­mit piszkálgatott rajta, de félbemaradt a javítás. Mond­ta: két napon belül visszajön, s azóta jó néhány nap telt el, a várakozással. Názár Pál Rétközberencs, Temető út 7. HIÁNYCIKK A KERÉKPÁRGUMI — Kénytelen leszek ebből kerékpártömlőt készíteni. nő rajza) (Kiss Er­A magyar gyártmányú ke­rékpárokhoz nem lehet belső gumit kapni, de külső is igen ritkán kapható. Mit tehet az ember, minthogy talonba te­szi kerékpárját, s várja a jó­szerencsét. Bosszankodva ter­mészetesen, mert sok százan járnak naponta munkába ez­zel a közlekedési eszközzel. Tudomásom szerint nem anyag- és munkaigényes a kerékpárgumi gyártása, mi­ért nincs rá vállalkozó? Balog Béla Kisvárda, Hunyadi u. 17. sz. Szerkesztői üzenetek Barócsi Józsefné tisza- löki, Bonyhárd Pálné nyír­egyháza, Jakab Andrásné szatmárcsekei, Rácz Béla szabolcsbákai, Lőrincz Eta rohodi, Molnár Mihályné nyíregyházi, Mohácsi György újfehértói, Hege­dűs Lászlóné apagyi, Fe­dor György kótaji, Szabó Ilona nyíregyházi, Dóránt Ferenc nyíregyházi olva­sóinknak levélben vála­szoltunk. Katona Kálmán domb- rádi, Szász József nagy­dobosi, Kői Károly vásá- rosnaményi, Monoki Sán­dor tiszadadai, Hegedűs Józsefné nyíribronyi, Bi­hari Györgyné kállósem- jéni, Fügedi Imre nyíregy­házi, Kalász Sándor sós­tógyógyfürdői, Orosz Sán­dor benki, Kacsurják Já- nosné nyírmihálydi, Veres Lászlóné nyíregyházi, Lé­nárt Józsefné nyírjákói, Makiári Ferencné sza­bolcsbákai, Dolgos- János nyíregyházi, Csáki János- né nyírbátori, Török Pál mátészalkai, Jónás Sán­dor győrteleki, ifj. Kanyó Dánielné hermánszegi, Széles Sándor kocsordi, Csatlós Sándorné ópályi, Kötél Ferenc fényeslitkei, Nyikos Mihály apagyi, özv. F. Nagy Balázsné pát- rohai, Szakács Andrásné nyíregyházi, Borbély And­rásné vajai és Kovács Pál borbányai olvasóink ügyé­ben az illetékesek segítsé­gét kértük. Szűcs Kálmán tiszaszent- mártoni lakos kedves kö­szönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthet­tünk. Bóka Ferencné ajaki le­vélírónkat a nyíregyházi társadalombiztosítási igaz­gatóság hetegségi-ellátási osztálya többek közt arról is tájékoztatta, hogy az al­kalmi munkavállalóknak csak azokon a napokon áll fenn,a biztosítása,ami­kor ténylegesen munkát végeznek. A szabályzat ér­telmében táppénzre csak abban az esetben jogosul­tak, ha az utolsó munka­napot követő kettő napon belül válnak keresőképte­lenné. RONGÁLJÁK A SAJÁTJUKAT Bosszankodom, ha látom, hogy a megyei művelődési központ vagy a Krúdy mozi előtt még a járdára is feláll­nak a személygépkocsik, de előfordul, hogy a teherautók is. Rongálják a drága keramit burkolatot, ami a városnak sok pénzébe került.; amely mindannyiunké. így hát vi­gyázni kellene rá, az autósok­nak is mert az övék is. S ha nem étékelik, jöjjön a bírsá­golás, a rendre utasítás! Hajnal Pál nyíregyházi lakos TÖNKRETETT ÜT Fényeslitkén a Táncsics ut_ ca a járdával együtt körül­belül három méter széles, mégis rendkívüli teherautó­forgalom van itt. A tanács és a lakosság hozzájárulásával készült út már tönkrement. A járművek találkozásakor még a járdát is igénybe ve­szik, ezt is széttördelték. A házak falai sárosak, sok he­lyütt már repedezettek. A gyalogosok biztonságos köz­lekedése miatt is jó lenne, ha elterelnék innen a nagyarányú gépjárműforgalmat. Kötél Ferenc Fényeslitke, Táncsics út 7. sz. Az illetékes válaszol KÓBOR EBEK ELLEN A február 24-i Fórum ro­vatban szóvá tették, - -hogy Sóstóhegyen eiszaponodtak a kóbor kutyák. Az észrevétel alapján utasítottuk az alkal­mazásunkban lévő állati hul- labegyűjtő-telep kezelőjét, hogy a rendszeres városi kör­járata alkalmával Sóstóhegy területén is végezzen ellen­őrzést. Vagyis a kóbor ebeket gyűjtse be, s az ebtartási rendelet ellen vétőket jelent­se be, hogy szabálysértési el­járást indíthassunk ellenük A felepkezélő eredményes munkájához kérjük a város lakosságának a segítségét is, hogy az ezzel kapcsolatos be­jelentéseiket a 11-879-es tele­fonon tegyék meg. Nyíregyháza Városi Tanács V. B. termelés-ellátás- felügyeleti osztálya II termelőszövetkezeti tagok jogai A HÁZTÁJIBAN VÉGZETT MUNKA ELSZÁMOLÁSA Pataki Bertalanná ramocsaházi lakos, termelőszövet­kezeti tag levélírónk és több társa arra kérnek választ, hogy 14 évesnél fiatalabb gyermekeik után jogosultak-e fizetett szabadnapra, illetve melyek a jogszabályi feltéte­lek. A termelőszövetkezetben tagként folyamatosan dolgo­zó nőt, a gyermekét egyedül nevelő apát évenként a 14 évesnél fiatalabb egy gyermek után kettő, két gyermeke után öt, három gyermeke és ennél több gyermek után ki­lenc fizetett szabadnap illeti meg. A fizetett szabadnapo­kat a tag kívánságának figyelembe vételével egyben vagy részletekben kell kiadni. A szabadnapokra való jogosult­ság utoljára abban az évben áll fenn, amelyben a gyermek a 14. életévét betölti. A jogosultság elbírálásánál folyama­tosan dolgozó tagnak az tekinthető, aki az előző évben túlmunka nélkül a 2300 munkaórát teljesítette. Az a tsz- tag, aki a folyamatos munkavégzésnek nem tud eleget ten­ni, például azért, mert a tsz adottsága csak az úgynevezett rendszeres foglalkoztatásra nyújt lehetőséget, fizetett sza­badnapra nem jogosult. Kosa Gyuláné paposi levélírónk férje 30 év szolgálati idővel rendelkezik. Ebből 25 évet tsz-ben, 5 évet vállalat­nál dolgozott. Kérdezi, hogy a vállalatnál eltöltött időt számításba kell-e venni a jubileumi jutalomnál, illetőleg a munkában eltöltött 30 év után jogosult-e jubileumi ju­talomra? A tsz-tagok jubileumi jutalmáról a módosított Tsz- törvény rendelkezik. Ennek alapján a tsz a 25, a 40, ille­tőleg az 50 évet munkában töltött tagjai részére jubileumi jutalmat fizet. A vállalatnál töltött idő munkaviszony alapján szerzett munkában töltött szolgálati idő, ezért a jubileumi jutalomhoz szükséges idő számításánál figye­lembe kell venni. A termelőszövetkezeti tagok jubileumi jutalomra való jogosultságának elismerését, kifizetésének lehetőségét a 12/1977. (III. 12.) MÉM rendelet — amely 1977 május 1-én lépett hatályba — tette lehetővé. A ter­melőszövetkezetekben kialakult joggyakorlat szerint jubi­leumi jutalomra csak azok a tsz-tagok jogosultak, akik a szükséges munkában töltött időt a jogszabály megjelenése után szerezték meg, vagyis a rendelet alapján a visszame­nőleges kifizetés a tsz részéről nem kötelező. Ezt a jog- gyakorlatot látszott igazolni, illetőleg segítette a MÉM 1977. évben megjelent IX. sz. elvi állásfoglalása, mely le­szögezi, hogy „a visszamenőleges kifizetés a tsz részéről nem kötelező, vagyis azok a tagok, akik valamely jubileu­mi jutalomhoz szükséges, munkában töltött időt már 1977. május l.-e előtt elérték, követeléssel hem léphetnek fel. Ugyanakkor azonban a kifizetésnek jogszabályi akadálya nincs, ezért a tsz a közgyűlésen elhatározhatja, hogy ilyen tagjainak is folyósít jubileumi jutalmat.” A kialakult jog- gyakorlattal bizonyos vonatkozásban ellentétes, de levél­írónk szempontjából előnyösebb és humánus az a közel­múltban megjelent Munkaügyi Kollégiumi határozat, amely a következőket állapítja meg: „... jogosulttá vált a jubileumi jutalomra az a termelőszövetkezeti tag, aki 1977. május 1 napján vagy azt követően tagsági viszonya alap­ján munkát végzett és az említett időpontban megkívánt munkában töltött ideje meg volt, továbbá az is, aki ezt meghaladó idővel rendelkezett. A munkában töltött hosz- szabb tagsági idő (a munkaviszonnyal együtt) ugyanis nem eredményezheti a jogosultság elvesztését.” A Munkaügyi Kollégiumi határozat alapján tehát — amelyet a joggya­korlat szempontjából ajánlatos figyelembe venni — annak ellenére, hogy 1977. május 1-én az esedékesség megnyílá­sának évében több mint 25 év szolgálati idővel rendelke­zett, -jubileumi jutalomra jogosult azt — szükség esetén — a jogorvoslatot gyakorló szerveknél eredményesen köve­telheti. Réz Józsefné szakolyi lakos kérdezi, hogy a háztáji állattartásért és a zöldség-gyümölcstermesztésért jóváír­ható munkanapoknak melyek a feltételei? A háztáji gazdaságban végzett termelőtevékenység csak abban az esetben tekinthető közös munkavégzésnek, ha a tag az alapszabályban meghatározott munkaórák — amely nő esetében évi 1000 óra, férfi esetében évi 1500 óránál több nem lehet — a beszámítást megelőző évben a közös munkaszervezetben teljesítette. Kivéve: a termelő- szövetkezet, a tag részére a közös munkaszervezetben ' munkalehetőséget nem tud biztosítani; a tag a közös mun­kaszervezetben végzett munkában a tsz törvényben meg­határozott okok miatt nem köteles részt venni. A háztáji gazdaságban folytatott tevékenység közös munkaként való elismerésének a további feltétele, hogy a tag a tsz-el kö­tött megállapodás alapján az állatot, a zöldség- és gyü­mölcstermést a tsz részére, vagy a közös gazdaság útján értékesítse. A 19/1976. (V. 27.) MÉM sz. rendelet alapján a háztáji állattartásért jóváírható munkanapok számát állatfajtánként tételesen meghatározza, s ugyanígy a ház­táji zöldség- és gyümölcstermelésben is növényfajtánként és mennyiségenként írja elő. Dr. Nyitrai Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom