Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-10 / 58. szám

Készül a nyári turistaszalámi a Tiszalöki ÁFÉSZ tiszadobi húsüzemében. A töltőgép mellett Sipos Györgyné és Inán- csi Pálné. (Elek Emil felv.) Magyar—laoszi Korszerűbb munkát az iparban Megkezdte munkáját a III. ipar- gazdasági tudományos konferencia Az ipargazdasági kutatá­sok eredményeivel, gyakorla­ti hasznosításának tapaszta­lataival, az iparfejlesztés és iparpolitika időszerű kérdé­seivel foglalkozik az a tudo­mányos konferencia, amely kedden kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termében. Pál Lénárd megnyitója után Méhes Lajos ipari mi­niszter előadásában az ipar- politika időszerű kérdéseit elemezte. Hazánknak — ahogy más országoknak is — szüksége van arra, hogy a tudományos erők mozgósításával felmérje helyzetét, s ennek alapján dolgozza ki a gazdaság, s ezen belül az ipar fejlesztési stratégiáját. Minden terüle­ten rendkívül fontos a sok­éves előrelátás, ennek kere­tében a tudomány feladata, hogy a jelenségeket össze­függéseiben vizsgálja és ob­jektiven, a valóságnak meg­felelően ábrázolja. Az ipar­nak ma nagy szüksége van ar­ra, hogy minél pontosabban ismerje önmagát. A műszaki színvonal eme­lésében elsősorban azt a célt tűztük magunk elé, hogy az ipar csak bizonyos számú vi­lágszínvonalú terméket állít­son elő, de azt jelentős meny- nyiségben. Emellett a többi tennék se maradjon le erő­sen a nemzetközi haladás áramlatában. Eihhez jelenté­keny kutató-fejlesztő bázis­sal rendelkezünk. A közeljö­vő egyik nagy feladata, hogy az alkotó szellemi munka számára jobb feltételeket te­remtsünk, amelyben jobban egymásra talál, egymást job­ban segíti a mérnök és a közgazdász. Ez is egyik fel­tétele annak, hogy iparpoliti­kánk megvalósuljon, amely­nek legfőbb célja az ipar ha­tékonyságának javítása, ver­senyképességének fokozása, teljesítményének növelése, a népgazdasági egyensúly ja­vítása. Méhes Lajos előadása után szekciókban folytatódott a tanácskozás. Ma szintén szek­cióüléseket tartanak. Szakmunkásképzés magasabb szinten gazdasági tárgyalások Kedden a Parlamentben Borbándi János miniszterel­nök-helyettes és Saly Vong- khamsao, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság mi­nisztertanácsa elnökhelyette­se, a magyar—laoszi gazdasá­gi és műszaki tudományos együttműködési bizottság társelnökeinek a vezetésével megnyílt a bizottság V. ülés­szaka. A plenáris ülést megnyitó beszédében Borbándi János hangsúlyozta, hogy a bizott­ság munkája hozzájárult az együttműködés tervszerű fej­lődéséhez. A bizottság tevé­kenységének eredményeként évről évre újabb és újabb te­rületekkel gyarapodnak gaz­dasági kapcsolataink. Saly Vongkhamsao válaszá­ban kiemelte: a magyar—lao­szi együttműködésnek is fon­tos szerepe van abban, hogy országának gazdasági élete, a termelés különböző területei­nek anyagi, műszaki alapja egyaránt sokat fejlődött. Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter ven­dégeként hivatalos baráti lá­togatáson tartózkodik Bu­dapesten, kedden megkoszo­rúzta a magyar hősök emlék­művét. Ezt követően a délelőtti órákban a ' Külügyminiszté­riumban megkezdődtek a magyar—koreai külügymi­niszteri tárgyalások. Pú­ja Frigyes és partnere meg­vitatta a kölcsönös érdeklő­désre számot tartó nemzetkö­zi kérdéseket. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke délután hiva­talában fogadta Ho Dam-ot. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén jelen volt Púja Frigyes, valamint Étre Sán­dor és Kim Jong Szun is. Március 30-ra összehívták a megyei tanácsot Ülést tartott a tanács végrehajtó bizottsága koreai külügyminiszteri tár­gyalások. A képen:' Ho Dam és Púja Frigyes. (Kelet-Ma- gyarország telefotó) feladatok ellátásáról szóló napirendet, valamint a me­gyei főügyész tájékoztatóját a törvényesség helyzetéről. A végrehajtó bizottság ezt követően értékelte a szak­munkásképzés helyzetét me­gyénkben és meghatározta a további feladatokat. Szabolcs- Szatmár megyében 12 önálló és két kihelyezett tagozatú intézetben mintegy 9 ezer szakmunkástanulót képeznek. A szakközépiskolákban több mint 1500, más megyékben (nálunk nem oktatott szak­mákban) ezer fiatal tanul. A szakmunkásképzés egyre job­ban igazodik a megye ipari szerkezetéhez. Az intézmé­nyek területi elhelyezkedése — a beregi tájegységet kivé­ve — kedvező. A tárgyi feltételek jelentő­sen javultak az ötödik ötéves terv idején — állapította meg a testület. A tantermek szá­ma 115-ről 127-re nőtt, a tan­műhelyekben kétszázzal több munkahely áll a tanulók rendelkezésére, a kollégiumi helyek száma pedig négy­százzal nőtt. Ennek ellenére a fiatalok elhelyezése csak a mezőgazdasági szakmunkás- képző intézetekben kedvező, ahol az ellátottság 95 száza­lékos. Az ipari szakmunkás- képzőkben nehezíti a kép­zést, hogy sok a bejáró ta­nuló. Az utóbbi években több üzem épített, vagy korszerű­sített üzemi tanműhelyt, mint például a VOR Vásárosna- ményban, a BFK Mátészal­kán, a Metripond Fehérgyar­maton és a gyapjúszövő Űj- fehértón. Az intézmények személyi helyzete, a vezetés színvona­la, az oktatók minőségi ösz- szetétele jelentősen javult. Még így is gond néhány vidé­ki intézményben a szaktaná­ri állások betöltetlensége. A képzés szerkezetileg jó irány­ba változott, igazodott a szük­séglethez, olyan szakmák ok­tatása honosodott meg, mint az optikus, műanyaggyártó, üvegipari vagy bőrdíszműves. Az oktató-nevelő munka eredményességét nagymér­tékben befolyásolja, hogy a beiskolázott tanulók nagy ré­sze alacsony előképzettséggel rendelkezik. Kedvezőtlenül hat az oktatásra, hogy a diá­kok sok esetben nem az álta­luk eltervezett szakmában nyernek felvételt. Ez rámutat ,a helytelen és megalapozat­lan pályaválasztásra is. Az eredményesség érdekében a nevelők sok időt kénytelenek fordítani a tanulók szintre- hozására, melynek kedvező hatása csak lassan érződik. Ezzel is magyarázható, hogy az iskolák legfontosabb ta­nulmányi mutatói az elmúlt időszakban nem javultak. A szakmai képzés színvonala jobb, mint a közismereti tár­gyaké. Szerény javulás tapasztal­ható a munkára nevelésben. A szakmai felkészítés ered­ménye többek között az or­szágos szakmai tanulmányi versenyeken való jó szerep­lés. A vállalatok, üzemek lehe­tőséget kaptak a felnőtt szak­munkásképzés gyorsított tan­folyamai szervezésére. Az utóbbi négy évben az ipari szakmákban a szakmunkás vizsgát tett dolgozók mintegy 25 százaléka, a kereskedelmi és vendéglátó szakmákban közel fele a felnőtt oktatás­ban szerzi meg a szakmun­kás-bizonyítványt. A végrehajtó bizottság ha­tározatában egyebek között arra utasítja az illetékes osz­tályokat, hogy gyakrabban számoltassák be az intéz­ményvezetőket, rendszereseb­ben tartsanak helyi ellenőr­zéseket. A tartalmasabb gya­korlati foglalkozásokkal le­het javítani a tanulók fegyel­mét, a munkaidő kihasználá­sát. A felnőtt képzésbe több felsőfokú végzettséggel ren­delkező vállalati szakembert szükséges bevonni. A testület a továbbiakban megvitatta az 1981. évi elle­nőrzési terv végrehajtását és jóváhagyta az 1982. évi elle­nőrzési teendőket, végül sze­mélyi és egyéb ügyeket tár­gyalt Púja Frigyes vacsorát adott vendége tiszteletére a Kül­ügyminisztérium vendéghá­zában. Jövedelmező ■ Jik­állattenyésztés A szabályzók változásáról tanácskozott a TESZÖV A mezőgazdasági szövetke­zetek területi szövetsége ked­den megtárgyalta az állatte­nyésztési ágazat jövedelem érdekeltségének változását, annak hatásait. Egyebek kö­zött megállapították: a ter­melőszövetkezetek gazdálko­dásában egyre nagyobb sze­repe van az állattenyésztés­nek, az elmúlt évben az alap­tevékenységi árbevétel több mint 40 százaléka ebből az ágazatból származott. A sza­bályzókat az V. ötéves terv idején többször módosították, legjelentősebb volt a tejérté­kesítési prémium bevezetése. Igaz, rendkívül alacsony szintről, de az elmúlt öt év­ben a tejtermelés növekedése több mint 150 százalékos volt. A szarvasmarha-ágazat tej­termelésben és a vágómarha­értékesítésben egyaránt jöve­delmező volt, viszont még mindig jelentős az elmaradás az országos átlagtól. A hagyományos sertéstar­tási körülményeket nagy­részt felszámolták, ma már a nagyüzemi termelés több mint 70 százalékát a szakte­lepek adják. A leggyorsabb növekedést a juhtenyésztés­ben érték el a termelőszövet­kezetek, a juhállomány közel 50 százalékkal gyarapodott. A baromfitenyésztésben a ter­melés mennyisége állandóan követte a piaci és jövedelmi változásokat A takarmány­árak emelkedése ellenére a jövedelmi helyzet kedvezően alakult. 1982 januártól változott a szabályzórendszer. A változás fő jellemzője, hogy a vágó­marha-termelés ösztönzése az eddigieknél nagyobb hang­súlyt kapott. A nagyüzemek élősúly kilogrammonként hat forint árkiegészítésben része­sülhetnek. A felmérések sze­rint megyei szinten a tejtá­mogatás összege várhatóan mintegy 65 millió forinttal csökken ebben az évben, ugyanakkor a vágómarha hat forintos kilogrammonkénti árkiegészítése 95 millió forint többletbevételt jelent. A két adatot összevetve az ágazat jövedelmezőbb lesz, mint ko­rábban. A termelőszövetkezeti üzemtervek szerint a sertés- ágazatban, mintegy 13 száza­lékos növekedést irányoztak elő megyénkben. A tervezett vágójuh-értékesítés közel 30 százalékkal haladja meg az 1981 évit. Jelentősen növek­szik a vágóbaromfi értékesí­tés is, mintegy 25 százalék­kal többet kívánnak piacra vinni. Az elnökség megbízta a szövetség apparátusát a sza­bályzórendszer változásainak, az állattenyésztési ágazat jö­vedelmezőségének rendsze­res vizsgálatával. Megyénk adottságai elsősorban a szarvasmarha és a juhágaza­tok fejlesztésére adnak na­gyobb lehetőséget. A szövet­ség munkaprogramját ennek elősegítésére alakítja. Ta­pasztalatcserékkel, bemuta­tókkal segítik elő a korszerű, és gazdaságos tenyésztési, tartási, takarmányozási mód­szerek elterjedését. Marjai József a mexikói elnöknél Jósé Láp ez Portillo elnök hétfőn fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettest, aki a mexikói kormány meg­hívására hivatalos látogatá­son tartózkodik Mexikóban. A baráti légkörű megbeszélé­sen érintették a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdé­seit és a kétoldalú kapcsola­tok fejlesztésének időszerű feladatait. A köztársasági elnöknél tett látogatás után — ame­lyen magyar részről Nagy János külügyminisztériumi államtitkár és dr. Szabó Ká­roly nagykövet, mexikói részről pedig Jorge De La Vega Dominguez kereskedel­mi miniszter és Alfonso Ro- senzweig-Diaz ügyvezető külügyminiszter is részt vett, Marjai József megkezdte tár­gyalásait vendéglátójával, a mexikói kereskedelmi mi­niszterrel. Marjai József és Jorge De La Vega egy olyan munka- program kidolgozásának el­kezdésében állapodott meg, amely előirányozná, hogy az illetékes kormányzati és gaz­dasági szervek — a meglévő politikai és gazdasági ala­pokra támaszkodva — gyor­sítsák meg az együttműködés fejlesztését előmozdító tevé­kenységet. Púja Frigyes és Ha Dam tárgyalásai Lázár György fogadta a koreai külügyminisztert Nem falra hányt borsó (2. oldal) Irány a határ (3. oldal) Áz újítás: élmény (3. oldal) I XXXIX. évfolyam, 58. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1982. március 10., szerda MA Ho Dam. a Koreai Népi Megkezdődtek a magyar— A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága kedden megvi­tatta és jóváhagyta a megyei tanács március 30-ra össze­hívott ülésére javasolt elő­terjesztéseket. Egyebek között a tanácsülésre javasolják az anya- és gyermekvédelmi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom