Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-09 / 57. szám

1982. március 9. Kelet-Magyarország 7 BOSCOOP. program Új gép a gyepgazdálkodásban Alkoholizmus és neurokémia Bettinson DD fűmagvető Szatmárban Vannak optimista takarmány­gazdálkodási szakemberek, akik állítják: ha valamennyi gyepte­rületünket intenzív művelésre fognánk — öntözés nélkül is — néhány év alatt Szabolcs-Szat- már megyében megduplázhat­nánk a tömegtakarmány-ter- mést. Az óvatosabbak is 40—50 százalékos növekedésről beszél­nek. Megfelelő faállomány, táp­anyag és gondozás biztosításával mindez elérhető lenne. Eddig egyik legnagyobb gond volt a megfelelő gyepsürüség és a nö­vényzet helyes fajösszetételének megoldása. Ebben próbál segíte­ni a Boscoop. A kisari Új Élet Termelőszö­vetkezet és a vállalat között be­ruházási, együttműködési szerző­dés jött létre. A közösen vásárolt Bettinson DD fűmagvető gépet a kisari tsz üzemelteti, a termelő- szövetkezet adja a vontató trak­tort és a kiképzett kezelőket is a géphez. Szántás nélkül vet A Bettinson vetögép négy méter széles sávot vet egyszerre és ami A Bettinson DO fűmagvető gép munka közben. igen nagy előnye, kilencven fé­le fokozatra állítható be. A leg­kisebb magmennyiség, amit egy hektárra pontosan kivet (eloszt) 5 kilogramm. Ettől felfelé akár több száz kilogramm kivetésére is alkalmas, természetesen ennyi aprómagra egy hektáron nincs szükség. A fűmag mellett alkal­mas pillangós vetőmagvak kive­tésére is. Az óra teljesítménye 1,8—2 hektár körül van. Egy tíz­órás munkanap alatt a gépre biztonsággal tervezhető 15—18 hektár. Előnye a gépnek, hogy a vetéssel egyiflőben a szükséges műtrágyát és a talajfertőtlenítő szert is kiszórja. A Boscoop-pal kooperáló hol­land cégtől származik a Bettin­son DD. A gép egyik kiváló tu­lajdonsága, hogy . n gyepfelújí- 'tást kiritkült ősgyepen úgy is lehet végezni vele, hogy a talajt nem műveljük feketére, tehát sem szántani, sem tárcsázni nem keli előtte. Természetesen ez nem vonatkozik a kirívóan egyenlőt­len, zsombékos ősgyepekre. Olyan csoroszlya szerkezete van a ve- tögépnek, hogy a műveletlen ta­lajba is megfelelő mélységben helyezi el a magot. Holland szaktanácsadó *Az ismertetett vetőgép a tava­szi hónapokban megérkezik Kis- arba, így az idei gyepesítési sze­zonban már részt vehet. A Bos­coop a holland céggel együtt el­látja a szaktanácsadást Is. Az el­ső időben rendszeresen részt vesz a mumka megszervezésében, irányításában a holland cég em­bere. A Boscoop háromféle fű­keveréket ajánl a termelőszövet­kezeteknek: egyet a kevésbé kö­tött talajokra, másikat a vályo- gos talajokra, harmadikat pedig juhlegelőnek. Természetesen ez a keverék a gyepfelújítást végző termelőszövetkezetek részére nem kötelező, aki más keveréket kí­ván vetni, az is megkaphatja, a gépet. A kisari "termelőszövetke- zet bérmunkában működteti a gépet. A tag- és partnergazdasá­gok bizonyos kedvezményben ré­szesülnek. Eddig már mintegy 800 hektárra kötötték le előzetesen a gépet a szatmár-beregi tsz-ek. Például az előzetes megbeszélé­sek alapján a kisari tsz 100, a fehérgyarmati Győzhetetlen Bri­gád 180, a penyigei Zöld Mező 60, a csarodai Üj Élet 100 hektárt újít fél és körülbelül hasonló te­rületekkel érdeklődnek a tísza- szalkai, tiszakerecsenyi, csenge- ri, csengerújfalui termelőszövet­kezetek is. Ezek az érdeklődések azt mutatják, a gép kapacitásá­nak kihasználása már szinte biz­tosított. A gépet működtető Bos­coop és a kisari Üj Élet Tsz már szeretné a tavaszi szezonban lucerna- és lóherevetássel meg­nyújtani a gép használatát, mert a gyep telepítési ideje a nyári hónapokra esik. Energiatakarékos betakarítás A Boscoop a korszerű fűmag­vetés mellett a betakarításhoz is egy újabb géptípust ajánl, a Su­per Strella rendkezelőt. Ez a gép a szőnyegrendből sodrott rendet készít, jó aládolgozik a* rendfel­szedőnek. Jó gépe lesz a Super Strella a szenázs készítésnek, igen jól hasznosítható az energia- takarékos szénakészítéshez. Cs. B. A krónikus alkoholizmus kór- oktana nyilvánvalónak tűnik: a „fertőzés” alkoholfelvétellel kez­dődik. Gyógyításáról sok rész­letre kiterjedően olvashatunk a legnevesebb pszichiáterek mun­káiban, de a krónikus alkoho­lizmus kifejlődésének mechaniz­musa még ma sem tisztázott. A betegség jellegzetes tünetei azt mutatják, hogy az idegstruk- -tűrák tűrési megnyilvánulások­nak, absztinenciának, fizikai ha­tásoknak vannak kitéve. Nyil­vánvaló, hogy az idegsejtek anyagcseréjének átalakulásával kapcsolatos neurokémiai reakci­ók a vérben megnövekedett al­koholmennyiség hatására kivált­hatják a krónikus alkoholizmus kialakulásának az alapjait. Az Egészségügyi Világszervezet adtai szerint a krónikus alkoho­lizmus által kiváltott betegsé­gekből származó halálozási arány a rák és a szívbetegségek után a harmadik helyen áll. A sta­tisztika többek között azt 'is el­árulja, hogy a nemi életre is .milyen romboló hatást gyakorol az alkohbltzmus. így példán 1 az alkoholista férfiak 43 százaléká­nál tapasztalható a potencia nagy mérvű csökkenése, és alakulnak ki rendellenességek, míg az alko­holista nők 23 százalékánál frigi­ditás fejlődik ki. NövényvédS szerek matematikai modellje Egyes növényvédő szerek alat­tomos módon viselkednek: bom­lástermékeik sokszor erősebben hatnak az emberre, mint maguk a kiinduló vegyületek. Néhány növényvédő szer állékonysága még az elenyészően kis dózisok­ban is aggasztó. Amikor az egyik vagy másik új készítmény sorsáról prognózist készítenek, előre kell látni alkalmazásának valamennyi következményét. Kí­sérletileg lehetetlen ilyen adato­kat kapni, mert túlságosan sok időre lenne szükség hozzá. A matematikai modellkészítés lehe­tővé teszi, hogy teljes tükörképet kapjunk a növényvédő vegysze­rek jövendő alkalmazásáról. A matematikai módszerek rendkí­vül hasznosaknak bizonyultak a már meglévő növényvédő szerek adatainak a pontosításában is. Skoda-újdonságok az éter hullámain Az évente 175—180 ezer sze­mélygépkocsit előállító Mladá Bolesláv-i Skoda-gyár autói ha­zánkban is kedveltek és kereset­tek. A tekintélyes csehszlovák cég évi 75—85 ezer ' jól ismert farmotorós. ■személyautót fiexpor­tál, amiből mi 12-j-dlaezer dara­bot veszünk meg. Ezekből az adatokból az derül ki) hogy a Skoda-gyár produktumaiból évente mintegy 100 ezer gépko­csit'szánnak a hazai piacra, ami igen tekintélyes mennyiség, tud­ván, hogy Csehszlovákiában az ellátottság már így is meglehe­tősen magas szintű (100 háztar­tásból 42-ben van autó, azaz minden hatodik-hetedik állam­polgárnak van már személygép­kocsija. (Nálunk különösen a benzinárak mind gyakoribb emelkedése óta keresettek a Skoda 105 S és 120 L típusok, e modellek fogyasztása ugyanis rendkívül kedvező, 7, illetve 9 liter száz kilométerenként. A Skoda-gyár konstruktőrei 1982-re több újdonsággal lepik meg a gépkocsivásárlókat. A Skoda 120 és a 120 de Luxe típu­sokat fékftatárerősítővel szerelik fel. (Ezt eddig csak a 120 LS, a 120 GLS és a 105 GL típusokon alkalmazták.) Az összes modellt ellátják olyan berendezéssel, »mely felborulás esetén meggá­tolja a benzin . kiömlését az üzemanyagtartályból, tíj formájú lesz a műszerfal is, lehetővé vá­lik a fékrendszer esetleges meg­hibásodásának állandó ellenőrzé­se. A Skoda 105 de Luxe típu­soknál az eddigi kerek fényszó­rók helyett ovális fényszórókat alkalmaznak. Ugyanakkor a 105 S és a 120 típusokba a korábbi de Luxe típusok fényszóróit épí­tik be. A kocsi helyzetétől füg­gően — kívülről — két helyzet­be állítható fényszórók is újdon­ságok lesznek a Skoda gépkocsi­kon. Kisebb műszaki változtatás­sal valamelyest csökkentették a kocsik üzemanyag-fogyasztását, és új szigetelésekkel az utastér zajszintjét. A karosszéria szá­mos, korábban krómozott elemét — közte az ablaktörlőket is — fekete matt színűvel váltották fel a visszatükröződés csökken­tésére. A megrendelők kívánsága szerint — külön térítés ellenében — a gyártó cég további „extrá­kat” , is ajánl: fekete műanyag­lökhárítókat, automatikus biz­tonsági öveket stb. Az 1982-ben kibocsátandó kocsikat 8 színben hozza forgalomba a Skoda-gyár. A nemrég megjelent új változat, a Skoda 120 LS 1174 cm1-es mo­torjának maximális teljesítménye 43 kW (58 LE), szemben a 120 L típus 38,3 kW-os motorjával. A végsebessége is magasabb típus­társáénál: 150 km'óra. A Skoda 120 LS álló helyzetből 17 másodperc alatt éri el a 100 km/óra sebes­ségét. Az első üléseit fejtámlák­kal látták el, a műszerfalba for- jdUlatszámmérőt szereltek be, és a hátsó ablakokat fűthétővé tét- ték. Az említett változtatások csu­pán finomításai, tökéletesítései az eddigi konstrukcióknak. 1983-tól azonban a csehszlovák autók felépítésében már lényegi változtatásokat Ígérnek a Mladá Bolesláv-iak. Csehszlovákia az elmült évek során komoly tár­gyalásokat folytatott az NDK- val és a Szovjetunióval a közös gépkocsigyártás, a szoros együtt­működés lehetőségeiről. Akár megvalósulnak a kooperációs tervek, akár nem, a csehszlovák autóipar rövidesen ki fog alakí­tani egy igen alacsony üzem­anyag-fogyasztású, műszaki megoldásaiban magas színvona­lú személygépkocsit. A Skoda gépkocsigyártás hagyományai arra ösztönöznek, hogy a majda­ni újabb típusokban továbbörö­kítsék a Skoőa-kocsik jó minő­ségű és kiváló műszaki paramé­terű főegységeit, mindenekelőtt á motort. * B. I. Sport és teljesítőképesség Nyugatnémet kutatók sze­rint a mindennapos terv­szerű testmozgásnak épp olyan általánosnak kellene lennie az emberek között, mint például a rendszeres fogmosásnak. így sokféle betegség megelőzhető len­ne, különösen a szív és ér­rendszeri megbetegedések, valamint a tüdőkárosodá­sok. Valójában ez lenne az egyik útja az emberi élet­kor meghosszabbításának. A szervezet öregedésének jelei ugyanis nem a jelen­legi 40, hanem csak a 60. életévet követően kezdenek jelentkezni. Mindezt hosszú évek kísérletei nyomán, csalhatatlan műszeres mé­rések eredményeire támasz­kodva jelentették ki a tu­dósok. A rádióamatőrök többet tud­nak a világról, mint más halan­dók, de ehhez természetesen az szükséges, hogy tökéletesen urai .legyenek a rádiózás ABC-jének. Ki kell ismerniük magukat a magasfrekvenciájú technikában, az elektronikában,« kisujjukban kell lennie a morze ABC-nek a nemzetközileg használt rövidíté­sekkel együtt, ismerniük keLl a rájuk vonatkozó törvényeket és rendelkezéseket. Általában mint rövidhullámú amatőrök kezdik el a rádiózást, sokan közülük azu­tán specializálják magukat bizo­nyos nagyobb felkészültséget igénylő tevékenységekre, mint például a rádiós távírásra, mű­holdas rádiózásra vagy éppen amatőr televíziózásra. A műkedvelők általában nem kedélyes „interkontinentális” csevegéssel ütik el az idejüket: új készülékeket vizsgálnak és próbálnak ki, kapcsolási rajzokat és jelzésméréseket tárgyalnak meg, 'bonyolult képleteket is­mertetnek. Tény, hogy komoly felkészültség nélkül nem lehet űzni ezt a hobbit. De nem is csak a szaktudás oly vonzó és érdekes az amatőr rádiózásban, hanem a rutinmunka és a mű­szaki trükkök kombinálása. Ez a fantáziát, ötletességet igénylő te­vékenység az, ami az amatőrök seregét estéről estére az adó­vevőkhöz vonzza, hogy a Csen­des-óceán valamelyik szigetén vagy Grönlandon élő kollégájuk­kal érintkezésbe lépjenek. És az sem megvetendő vonása ennek a hobbinak, hogy e széles világot bepásztázó szórakozás nem is olyan drága. Ha létrejön a kap­csolat az éterben egy távoli ama­tőrrel, egy speciális levelezőlap­ra rögzítik a dátumot, a hullám­hosszt, a kapcsolat mikéntjét és minőségét, érthetőségét. A szórakozáson kívül sokszor hasznos feladatokat is lebonyolí­tanak a rádióamatőrök. Sokszor élejet mentettek, mert valami­lyen ritka, nehezen beszerezhető gyógyszert tudtak szerezni, a se- gélytkérő betegnek, és repülő­géppel eljuttatni hozzá. Filmté­ma, de számtalanszor valóban megtörtént ilyesmi. Szerény óbb keretekben a CB- rádiósok is sok közhasznú se­gítséget nyújtanak. Orvost hív­nak balesethez, rablót, tolvajt, garázdát juttatnak rendőrkézre azok a kis teljesítményű készü­lékek, amelyek a hazai autókban is egyre gyakrabban láthatók. A rádiózást legjobb már gyer­mekkorban elkezdeni. Nagy se­gítséget jelentenek az ifjúsági szervezetek, művelődési házak, úttörőházak rádiós körei, ame­lyek például -Csehszlovákiában nagyon népszerűek. Rádiós öröm Olomucban, a helyi honvédelmi szövetség ifjúsági rá­dióklubjában. (MTI Külföldi Képszolgálat) A tudomány termelőerővé válik _ Enzimek az iparban Az enzimeket úgy adják- veszik a világpiacon, mint a golyóscsapágyat vagy a hal­lisztet. Ezek a katalitikus — kémiai folyamatot gyorsító — fehérjék többek között az élelmiszergyártás valóságos alapanyagai. Jelentőségük megértéséhez tudnunk kell, hogy a különböző érlelési, er­jedési stb. eljárásoknál elő­segítik a folyamat gyors, mégis kíméletes, energiataka­rékos lezajlását. Például, ha a szabadegyházi Invert cukor­gyárban a keményítőből enzi­mek nélkül próbálnának ki­vonni cukrot, akkor a kuko­ricából nyert keményítőt sav­álló acélkádban, magas hő­fokon glukózzá kellene hid- rolizálni, miközben a glukóz kristályosítását nehezítő szeny- nyező melléktermékek töme­ge keletkezne. Ehelyett a nehézkes, drága és lassú eljárás helyett elég mindössze két enzimet alkal­mazni, és az úgynevezett al- fa-amiláz elfolyósítja a ke­ményítőt, a glukó-amiláz pe­dig glukózzá bontja. Az enzi­mes folyamattal a cukorki- nyerás meghaladja a 95 szá­zalékot, míg a „főzőcskézás- sel” még a 90 százalékot sem érik el. Az első ilyen mesterséges, mondhatni ipari úton előállí­tott élelmiszeripari célra használt enzim a Takadiasz- táz, amit a múlt század vé­gén Japánban állítottak elő, és a rizspálinka készítésére használták. A mesterségesen előállított, az előbbi szóhasználattal élve „kifejt” enzimeknek azonban sokszor nincs meg az a ha­tásmechanizmusuk, mint az eredetieknek. Például a cellu­lóztartalmú hulladékanyagot, a fürészport. szalmát, kuko­ricaszárat stb. egy farontó gombában képződő enzim, az úgynevezett cellulóz cukorrá bontja. De hiába a millió tonnákban keletkező, trágyá­nak, esetleg tüzelőanyagnak használt, egyébként élelmi­szerré átalakítható mellékter­mék, ha a mesterségesen elő­állított cellulózenzim képte­len a cellulózt glukózzá bon­tani. Az enzimekből, mikrobioló­giai készítményről lévén szó, mikromennyiséget használ­nak fel. Magyarországon a legtöbbet — 135 tonnát — a mosószergyártásra használt alkálikus proteázból használ­nak fel. Importáru lévén, en­nek az értéke körülbelül 32 millió devizaforint. A sorban a második a gyümölcslé-ké­szítményekhez felhasznált kü­lönféle pektinbontó enzim­gyártmány, amelyből évente körülbelül 43 tonnát használ­nak fel, 6,2 millió forint ér­tékben. Harmadik helyen állnak a különböző tejoltó ké­szítmények. összes felhaszná­lásuk 22,5 tonna, 14,1 millió forint értékben. Valamivel több mint 16,5 tonna malá­tapótló enzimet használ a söripar, amiért évente kb. 16 millió devizaforintot fizet. Legkevesebbet az invert cu- korgyártáshdz szükséges ke­ményítőbontó enzimekből használnak fel, mindössze 7 tonnát. A felhasznált enzimmeny- nyiség alig 20 százalékát gyártották csak itthon. Ez nem azt jelenti, hogy az eh­hez szükséges fermentációs technológia meghaladná az ország képességeit, hanem azt, hogy a szűkös kapacitású mikrobiológiai iparnak olcsó élelmiszeripari enzimek he­lyett gazdaságosabb például drága antibioktikumokat elő­állítani. Az enzimes élelmiszergyár­tási technológia persze ma már nem azt jelenti, hogy a készítménybe csak úgy bele­szórnak egy csipetnyi enzi­met. Az enzimkászítmények előállításának az utóbbi évek­ben legnagyobb eredménye a kötött (bound), az oldhatat­lan (insoluba). illetve a rög­zített (immobilizied) készít­mények elterjedése. A rögzített enzimkészítmé­nyek előállításának lényege, hogy az egyébként vízoldha­tó fehérjemolekulákból álló enzimeket valamilyen módon vízben nem oldható hordo­zókhoz kötik úgy, hogy akti­vitásukat megtartsák. Az ilyen készítmények alkalma­zásának számos technológiai és gazdasági előnye lehet: sok esetben stabilabbak; ke­vésbé inaktiválódnak a reak­ció folyamán, mint vizes ol­datban; a reakció végén a termák mellől könnyen ki­nyerhetők, így azt nem szennyezik, és többször is felhasználhatók; különösen alkalmasak folytonos gyártás biztosítására. Gát védi a várost Észak Velencéje. Leningrád éppúgy a tengernek köszönheti létét, mint az itáliai, s ahhoz hasonlóan szenved is a tenger vízétől. A Nagy Péter által fon­tos stratégiai helyen alapított várost a víz időnként elborította, akárcsak Velencét. Régebben ügy gondolták, hogy az áradás- sokat a Néva okozza: a folyón hirtelen lefutó árhullám nem tud elég gyorsan a tengerbe jut­ni; ezért is építettek csatorná­kat a városon át. hogy megrövi­dítsék a víz útját. Ám az árvi­zek ettől még nem szűntek meg. Mitől keletkeznek a leningrádi árvizek? Az utóbbi évtizedek ku­tatásai szerint kétféle árvíz ér­heti a várost. Az egyik a folya­mi, időnként a jeges ár. Ezt va­lóban a Néva felduzzadt vize okozza. A városra azonban nem ez, hanem a tengeri eredetű ár­vizek jelentik az igazi veszélyt. Ilyen árvizek akkor keletkeznek, ha nagyobb ciklonok vonulnak el a Balti-tenger fölött nyugatról keletre. Az alacsony légnyomás­nak a szívó hatására 10—20 cen­timéterrel is megemeLkedik a tenger szintje. A vízszintválto- zást szükségszerűen követi az erős hullámzás, amelyek nagy­ságát megsokszorozza a nagyon erős szél, így vihar-dagályszerű jelenség alakul ki. Az ilyen árvíz egyébként nem tart sokáig, egy nap alatt véget ér. De hirtelen jön — csak 6—8 órával lehet elő­re jelezni —. s a vízszint órán­ként egy méterrel növekszik. A A Téli Palota és a Palota tér. Az árvizek ezeket is veszélyez­tetik. (Foto: APN—KS) Néva ilyenkor természetesen megváltoztatja folyásirányát. Leningrád területének jókora része alacsonyabban fekszik a lehetséges árvizek szintjénél. Ha csak a százéves legnagyobb ár­szinteket nézzük (345 cm), olyan becses történelmi épületek kerül­nek víz alá. mint az Ermitázs. a Péter—Pál-eröd, az Admiralitás. az Izsák-székesegyház, stb. Mindezek miatt a leningrádi vízügyi tervezőintézet kidolgozta a védelmi terveket, és a kor­mány határozatot hozott megva­lósításukra. E tervek szerint a Finn-öbölnek Leningrád előtti részét egy 25 400 méter hosszú gáttal teszik elzárhatóvá. A gát az öböl északi partjának árvíz­mentes szintjétől kiindulva Kot- lin-szigeten át (itt áll Kronstadt történelmi erőd) a déli parti Lo­monoszov városrészig terjed. A gát 8 méterrel emelkedik majd a tenger 0 méteres szintje fölé. Északi részén egy 110 méter széles hajóátbocsátó kapu lesz. emellett még négy vízátvezetö nyílás is van e gátrészeken. A sziget és a déli part között egy 200 méter széles hajókapu épül. A gát koronáján hatpályás au- tóutat vezetnek végig; a vízát­eresztő fölött hidakon, a hajóka­puk alatt alagútban halad, s ré­sze lesz a Leningrád körüli au­tópálya-gyűrűnek. A munkálatok már megkez­dődtek, amelyeknek 1990 táján keli befejeződniük. TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom