Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-04 / 53. szám
4 Kelet-Magyarország 1982. március 4. Pozsgay Imre művelődési miniszter Szabolcsban (Folytatás az 1. oldalról) Beszédében kiemelten foglalkozott a miniszter az értelmiségi életforma tartalmi jegyeinek gyarapításával, a cselekvési lehetőségek körének bővítésével. Szólt az 1972-es oktatáspolitikai párt- határozat óta elért eredményekről, tapasztalatokról és a következő évek főbb tennivalóiról. Az eltelt évek eredményei országszerte igazolják, hogy hazánkban sokat fejlődött az iskoláztatás. Az óvodáskorú gyermekek 91 százaléka az óvodából kerül az iskolába, a nyolc általánost elvégzők aránya pedig elérte a 95 százalékot. Ez utóbbival elégedettek lehetünk, ha az elmúlt évekhez mérjük, de ez az arány — figyelmeztetett a miniszter — nem desz elég tíz év múlva. A továbbiakban foglalkozott a felsőoktatás továbbfejlesztésének kérdéseivel. Itt mondta el, hogy szélesíteni kell az egyetemek, főiskolák társadalmi bázisát. Egészségesebb továbbtanulási ará- nyokat szükséges kialakítani már a középiskolákban, hiszen az országos tapasztalatok szerint a továbbtanuló fiatalok mintegy 50 százaléka a szakmunkásképzőben, 30 százalékuk szakközépiskolában, 20 százalékuk a gimnáziumban végzi tanulmányait. Pozsgay Imre ecsetelte azokat a tanulságokat is, amelyeket az iskolaszerkezet korszerűsítését célzó különféle viták hoztak. A viták lezárultak, belátható időn belül nem az iskolaszerkezet lényeges megváltoztatása a feladat, hanem a korszerű tantervi anyag kimunkálása, az alapképzést nyújtó általános iskola kiemelt fejlesztése, a középfokú oktatás zsákutcáinak megszüntetése. Meg kell őrizni az iskolai élet, oktatás stabilitását. Növelni kell a pedagógusok társadalmi presztízsét, érvényesülési lehetőségeiket, mindezt összhangban a képzés, továbbképzés korszerűsítésével. Válaszolt a miniszter a hozzá intézett kérdésekre, így az ötnapos tanítási hétre való áttérés eddigi tapasztalataira. Elmondta: az ötnapos tanítás bevezetésével arra törekszenek, hogy ne hosszabbodjon lényegesen a tanév. Az is törekvés, hogy ne jelentsen nagyobb leterhelést az ötnapos tanítás sem a diáknak, sem a tanárnak. S még egy lényeges kérdés, ne csökkenjen a nevelők bére. Néhány tisztázásra váró kérdésről a közeljövőben intézkedési szabályt ad ki a minisztérium. Pozsgay Imre művelődési miniszter az aktívaértekezlet után a megyei-városi művelődési központ megtekintésével fejezte be szabolcsi látogatását. VENYERA-13 Talajpróba a Venuson — Rendkívül bonyolult, sok technikai újdonságot tartalmazó szerkezet segítségével vett talajpróbát a Venus bolygóról a Venyera— 13 szovjet automatikus űrszonda. A minták elemzése még tart, a Földre sugárzott adatokat rendkívüli alapossággal dolgozzák fel. Mint az Izvesztyija arról beszámol, a fúróberendezés mindössze három centiméteres mélységbe hatolt be, egy köbcentiméternyi talajmintát vett, és azt elemezte az automatikus laboratórium. Ez is elegendő azonban ahhoz, hogy a tudósok képet kapjanak a leszállás körzetének talajáról. Gondot: okozott, hogy a vizsgálatot csak* rendkívül alacsony légnyomáson és maximálisan negyvenfokos hőmérsékleten lehet elvégezni, miközben a Venus felületén a hőmérséklet meghaladta a 450 fokot, a légnyomás pedig csaknem 90 atmoszféra volt. Így mechanikus szállítóberendezés nem működhetett — a tudósok ezért sajátos „porTELEX REPÜLÖK SZAÜD-ARÁBIÁNAK Az amerikai hadügyminisztérium kedden a kongresz- szusban bejelentette, hogy 10 RF—5E hadszíntéri felderítő repülőgépet, öt F—5E és F—5F vadászgépet szándékozik eladni Szaúd-Arábiának. A fegyvereladások „nem fognak hatni a térségben kialakult alapvető hadászati egyensúlyra” — állítja a hadügyminisztérium. KIVÉGZÉSEK Huszonegy embert végeztek ki kedden Teheránban, az iráni rádió jelentése szerint. Valamennyien „jólismert” kábítószer-kereskedők és -csempészek. A kötél általi halált kimondó ítéleteket a teheráni börtönben hajtották végre. Hétfőn — mint jelentettük — 5 embert végeztek ki Iránban különféle vádakkal, a többi közt valutacsempészésért. szívót” szerkesztettek, amely „beszippantotta” a talajmintát a laboratóriumba. Az első szakaszban a belső és a külső légnyomás különbségét felhasználva — a minta egy ampullába jutott, onnan egy tízliteres vákuumtartályba, ahol már a kellő szintre csökkent a magas légnyomás. Innen továbbították azután az „Arahisz” vizsgáló berendezéshez. Itt az ampullából a minta automatikusan a „vizsgálóasztalra” került. Mint ismeretes, a Venyera —14 még úton van az égitest felé, és előreláthatólag március 5-én éri azt el. Vita a madridi találkozón (Folytatás az 1. oldalról) fognak konszenzust elérni a mi részünkről. A fő politikai probléma nem az, hogy most legyen-e szünet a találkozón vagy sem, hamem hogy európai együttműködés legyen-e, vagy helyette konfrontáció. Mi az együttműködés és a dialógus kedvéért jöttünk Madridba — mondotta. René Panis nagykövet, a belga küldöttség vezetője felszólalásában igyekezett elhárítani a NATO-országokról a felelősséget a madridi találkozó egy helyben topogá- sáért. Max Kampelman amerikai küldött rövid felszólalásában a találkozó napirendjétől eltérve, kizárólag arról beszélt, hogy nem ért egyet a balti köztársaságoknak a Szovjetunióhoz való tartozásával. A nyugati felszólalásokra válaszolva Leonyid Iljicsov, a szovjet küldöttség vezetője rámutatott: az európai közvélemény egészen mást akar a madridi találkozótól, mint amire itt egyes küldöttségek hivatkoznak. Nem konfrontációt, hanem a párbeszéd folytatását, a feszültség, a katonai szembenállás csökkenését várják az európaiak a találkozótól. Ezzel szemben néhány NA- TO-küldöttség megnyilatkozása sorozatosan csak a feszültség tartósítását szolgálja. Minden olyan államnak, válaszolta, amely felelős az európai kérdésekért, erőfeszítéseket kell tennie, hogy kimozdítsa a holtpontról a találkozót. Bármennyire is fontos a szovjet—amerikai viszony — sok függ tőle, de nem minden. Az európai országok túlnyomó többsége változatlanul az enyhülési folyamat fenntartását akarja. Jörg Kastl nagykövet, az NSZK küldöttségének vezetője Mihajlov tábornoknak, a szovjet küldöttség katonai szakértőjének az előző teljes ülésen elhangzott felszólalására visszatérve hangsúlyozta, hogy az NSZK változatlanul érdekelt a leszerelésben. Mégis azt állította, hogy a madridi találkozón a jelen pillanatban nincs lehetőség tárgyalások folytatására katonai enyhülésről, mert hiányzik „a tárgyaláshoz szükséges bizalom”. Náci legenda Speer a húszévi börtönbüntetés letöltése után feleségével, Margaret asszonnyal. (Fotó: MTI külföldi képszolgálat — KS) tott Holocaust című tv-soro- zatával. Valószínűleg ez készj tette arra, hogy a Harmadik Birodalom kuliss^ii mögött címmel új tv-sorozatot készítsen, melyről úgy nyilatkozott hogy „ugyanolyan hatásos lesz, mint a Holocaust”. Az ABC a sorozat elkészítésére nyolcmillió dollárt adott. A müncheni filmváVARSÓI LEVELÜNK Gondok és remények □ arsóban dolgozó külföldi tudósítók gyakran mondogatják: manapság nincs belpolitikai „pihenőnap” Lengyelországban. S valóban, az elmúlt napokban tanácskozott a LEMP KB 7. plénuma, most tartotta kétnapos ülését a lengyel parlament, a SZEJM, most került sor Wojciech Jaruzelski moszkvai látogatására. A bel- és külpolitikai „csúcsforgalom” voltaképpen természetes is: 2—3 esztendő alatt kell helyreállítani a gazdaság egyensúlyát — mindennap szorgos munkára van hát szükség. Az ellenforradalom erői és a belső küzdelmek által megtépázott pártnak újjá kell teremteni erejét, tekintélyét, a törvény és az érvek súlyával kell harcba szállnia a szükségállapot rendkívüli intézkedéseivel csupán megbénított, de le nem győzött politikai ellenféllel. „A pártszervezetek munkáját a társadalmi-gazdasági feladatokra, mindenekelőtt a népélelmezés javítására, a lakásépítésre és a tőkés országoktól való gazdasági függőség csökkentésére kell összpontosítani” olvassuk a 7. plénum határozatában. Érdemes felidézni a dokumentum egy másik részletét is, amely leszögezi, hogy a szükségállapot bevezetése megfékezte a fenyegető ellenforradalmat. Annak ellenére, hogy a lengyel vezetés e határozott intézkedését támadja, hatását gyöngíteni igyekszik a dühödt nyugati propaganda, ellenállásra, munkalassításra biztatva a lengyel dolgozókat, az országban alapvetően helyreállt a rend, növekszik az aktivitás a munkahelyeken. E pozitív tény persze nem jelenti, hogy a konszolidáció útja akadálytalan lenne. A szocializmus ellenfelei nem gyengülő külső támogatással igyekeznek mérgezni a hazai légkört, főként az ifjúság hiszékenységére alapozva ösztönzik valamiféle tavaszi lázadás előkészületeit. „A tavasz nem lesz sem a miénk, sem a titek. A tavasz lengyel lesz és szocialista” — mondotta Jaruzelski kormányfő a 7. plénumon. Ide kívánkozik Ra- kowski miniszterelnök-helyettes néhány gondolata is: „... egyetlen pillanatig sem táplálhatunk olyan illúziót, hogy a legnehezebb gondokat magunk mögött tudjuk. Az ellenfél nem tette le a fegyvert, és nem is teszi le... Az ifjú nemzedéknek az a része, amely aktívan tevékenykedett a „Szolidaritás” soraiban, most a kommunistaellenes kezdeményezések hatására magáévá teheti a lázadás eszméjét... A politikai harc legeredményesebb területe egyrészt a törvény betartásának következetes megkövetelése, másrészt olyan politikai gyakorlat folytatása, amely a párbeszéden és a társadalmi egyetértésen alapul”. A társadalommal való megegyezés, a nemzeti egyetértés szándéka a LEMP IX., rendkívüli kongresszusa óta egyre erősödő törekvése a lengyel vezetésnek. 1981. november- decemberében — a „Szolidaritás” vezetőinek polgárháborúval fenyegető döntései miatt már-már elveszettnek hihettük ezt az elvet. Ám a LEMP KB mostani ülése megerősítette a kongresszus irányvonalát, a gyakorlatban pedig a nemzeti egyetértést kovácsoló új helyi fórumok, a nemzeti megmentés állampolgári bizottságainak támogatására szólít a párt határozata. A lengyel konszolidáció egy másik kulcskérdése kétségkívül a szükségállapot törvényével felfüggesztett szakszervezeti mozgalom megújulása. Jaruzelski a plénumon erről így szólt: „A Lemp erős és öntevékeny szakszervezeti mozgalom mellett foglal állást, amely feltétlenül tiszteletben tartja a szocialista társadalmi rend alapelveit, s elismeri a párt vezető szerepét.” A szakszervezetek jövőjéről most a munkahelyeken folyó viták során döntenek a dolgozók. Igen lényeges — talán a legfontosabb — feltétele a konszolidáció folyamatának a párt ideológiai és szervezeti egysége. Az alapszervezetek egy részénél tehát sürgős feladat a belső megosztottág, a frakciózás felszámolása. Ezt szolgálják a tagság körében most folyó egyéni beszélgetések. Végezetül szólni kell arról, ami kétségkívül mindenkit foglalkoztat, ha Lengyelország jövőjére gondol: meddig tart még a szükségállapot? A LEMP KB 7. plénumán világos utalás hangzott el erről: addig tart, amíg az országban nem lesz tökéletes nyugalom és a legégetőbb gazdasági problémákat fel nem számolták. (Március 1-én a lengyel lapok interjút közöltek a belügyminiszterrel, aki a rendkívüli intézkedések újabb könnyítésének egész sorát jelentette be: bővült a hazai és a nemzetközi ✓telefon-, telex-összeköttetés, feloldották a lakhelyelhagyási tilalmat, internáltak újabb csoportjainak szabadon bocsátása várható.) [ilyen lesz, hogyan alakul a Lengyel Népköztársaság közeli és távolabbi jövője? A kormány szándékai és lépései hihetővé, hitelessé teszik a célt: az ország néhány éven belül könnyíthet mély gazdasági Válságán. A megvalósításnak azonban van egy belső és egy külső feltétele: mindenekelőtt a lengyel társadalom egyetértő támogatására, összefogására van szükség. A külső feltétel pedig a Lengyel- országot érintő nemzetközi légkör javulása. „Lengyelország jövője szempontjából mindenképpen alapvető a moszkvai szovjet—lengyel találkozóról kiadott közlemény megállapítása: „Lengyelország szocialista állam volt, az ma és az is marad, olyan állam, amelynek gazdasági és politikai rendje a termelőeszközök társadalmi tulajdonára, a munkás- osztály, a dolgozó nép hatalmára, a marxista-^leninista Lengyel Egyesült Munkáspárt vezető szerepére épül.” Varsó, 1982. március 3. SzjJágy.1 Szjakobn rosban alakította ki az Os- car-díjas Rolf Zehetbauer és Herbetr Strabel a kínosan pontos náci kulisszákat, egyebek közt Hitler dolgozószobáját, a birodalmi kancellária más részeit, egy kórházi komplexumot, valamint a Führer bunkerét. Mintha „titkos birodalmi ügyről” lett volna szó, úgy rejtegette az ABC a produkció készítésének minden mozzanatát — írja a nyugatnémet Spiegel. A sztárok számára szinte beszédtilalmat rendeltek el, a szenzációt szimatoló tévéseket elrettentették, az előkészületekről beszámolni akaró riportereket erőszakos eltávolítással fenyegették. Speert a holland Rutger Hauer játssza, Magdát, Goebbels feleségét Elke Sommer. A sorozatban szerepet kapott még többek között Robert Vaughn, Maria Schell, Sir John Gielgud, az amerikai Mort Sahl. Adolf Hitlert Derek Jacobi alakítja. A háborús főbűnösök perében húsz évre elítélt, és büntetését az utolsó napig letöltött Albert Speert a forgató- könyv írója, és a film producere, E. Jack Neuman 1977- től újra meg újra „keresztkérdéses kihallgatások” alá vetette. A tervbe vett utolsó beszélgetés elmaradt: három nappal Speer tavaly szeptemberben Londonban bekövetkezett halála előtt a rossz idő megakadályozta a találkozást. A televíziós sorozatban a náci élet bemutatása ürügyén egymásra halmozódik a giccs, a sablon és a drámai cselekmény. A történelmi „tévedések” ugyanolyan természetesek a Harmadik Birodalomról szóló játékfilmekben és televíziósorozatokban, mint a hamis egyenruhák. A forgatókönyv szerzője, Neuman írt egy olyan jelenetet, amely hétköznapi módon mutatja be, hogyan alázták meg a - zsákmányra éhes, vele szemben ellenséges Hitler-lovagok — Goebbels, Göring, Hess és Borg- manh — közösen Hitler kedvencét, Speert. Egy alkalommal Goebbels közölte vele: „A Führer körül van egy külső és egy belső kör. Magának nincs helye a belső körben.” Ami a legveszélyesebbé teszi a monstre sorozatot, az, hogy Speer halála után eléri azt, amit hűvösen és állhatatosan célba vett azóta, amióta 1966-ban elbocsátották a Spandau-i börtönből: belopakodni a világtörténelembe, mint „finom lelkű bűnös- bűntelen”. Végérvényesen kialakult Speer saját legendája, melyet Joachim C. Fest történész ügyesen megformált, amikor segített Speernek memoárja megírásában: ő csak technokrata, aki grandiózus épületeket emelt, de nem gondolt a rezsim karakterére. A forgatókönyvíró, E. Jack Neuman átvette ezt a látásmódot a memoárból, de ugyanakkor a filmben feszültséget akart vinni Sper életébe. Ehhez a feleséget, Margaretet „vette kölcsön”. Neuman őt stilizálta élő lelkiismeretté, annak a megtestesítőjévé, ami Speerből teljesen hiányzott. '“K Speer a karrierista politikus azonban soha nem volt egy hivatásának élő, naiv építész. A berlini történész, Matthias Schmidt új dokumentumok alapján rámutat arra, hogy eddig a Speer-ku- tatás erősen megszépített képet festett Hitler egyik főemberéről. A közeljövőben könyv alakban megjelenő munkájában leszögezi: Speer nem csupán az építőművészetben volt gigantomániás, elvakultan becsvágyó, hanem elsősorban hatalmi politikát folytatott, gátlástalanul intrikált. Ami a „gátlástalan, opportunista fezőrt” karrierjéhez segítette, Speernek az a képessége volt, hogy minden pillanatban pontosan érezte, mit akar hallani tőle a másik, és azután azt mondta. Így a nürnbergi perben a bűneit beismerő és megbánó figurát alakított. Talán ez mentette meg az akasztófától... Mindebből nyilvánvaló: Neuman végül is olyan művet készített, amely bizonyára elnyerte volna a rafinált effektusok nagymesterének, Speernek a tetszését. Ám az egyáltalán rém biztos, hogy a náci Németország történetét ismerő, a fasiszta rémtetteket átélt közönség is hajlandó lesz díjazni e történelemhamisító produkciót. Gyertyános Zoltán □ z amerikai ABC televíziótársaság megbízásából Marvin J. Chomsky rendező szigorú titoktartás mellett ötórás televíziós sorozatot készített Münchenben Albert Speer építésznek, Hitler egykori bizalmasának és fegyverkezési miniszterének a memoárja alapján. A rendező korábban világsikert ara-