Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-25 / 71. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. március 25. A Nyíregyházi Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetben gyermek- és lánykapulóvereket készítenek. Kalakai Lászlóné és Pongor Béláné speciális körvarrógépeken a gallér és az eleje pántokat varr ja a pulóverekre. (Jávor L. felv.) Műszaki tanácsadás Nyíregyházán Szombaton 9 órától 13 óráig Trabant gépkocsitulajdonosok részére műszaki tanácsadást rendez a városi megyei művelődési központ az MVMK melletti téren. Délután a műszaki nap folytatásaként a kamarateremben műszaki filmeket vetítenek a számítógéptechnika, a benzinmotorok elektromos gyújtása, az automaták, a telefon és a telefonközpontok, az atomerőművek és a fényképezés iránt érdeklődőknek. Hol az újság ? Remittenda, a terjesztők réme — Egy Hétfői Híreket kérek. iiiiw- Elfogyott. Még Népsport van., Fél tíz múlt. A nyíregyházi 3. számú munkahely előtt, vagyis a Kossuth téri hírlappavilonnál zajlott a fenti beszélgetés. Néhány száz méterei odébb, a Széchenyi utca elején még akad a hétfői lapból, de hamarosan elfogy — ahogy az árus mondja. — Változó a forgalmunk — magyarázza Fülöp Tiborné. — Kelet-Magyarországból 160- at kérünk általában délre, délután háromra elmegy. Igaz, utána már nemigen keresik, az Esti Hírlapot kérik. A Kossuth téri pavilonban Unoka Jánosné mutatja, hogy a hét végéről mennyi napilap maradt. Az országos lapokból néhány példány. — Nem lehet kiszámítani — vélekedik. — Amikor bejött az ötnapos munkahét, akkor először kapkodták az újságokat, egyre többet rendeltünk, A megyei lapból ' most ís • elfogy 320—350 darab naponta. Népszabadságból viszont maradt néhány példány, amit visszaadunk. Igaz, többet kaptunk belőle, mint amennyit kértünk. He maradjon meg! Mondják, hogy a postások, lapterjesztők réme a remittenda. A szakszó az eladatlanul visszamaradt példányokat jelenti. A záhonyi ABC előtti pavilonnál az eladó tájékoztat: — Annyi újságot kapok a postától, hogy kevés legyen a remittendám. a r Az jújságot árusító pavilon abban érdekelt, hogy minél több lapot adjon el, mert példányonként adódik össze a keresete. A posták vezetőinek, a nagyobb helyeken a hírlappal külön foglalkozóknak viszont a megmaradt példányszámtól is függ, hogy mennyi jutalmat kaphat. S a szigorú takarékosság jegyében az egyes lapoknál meghatározták a remittenda mértékét is. Az igen keresett Nők Lapjánál mindösze egy százalék az engedélyezett, a Ke- let-Magyarországnál 5 százalék lehet a megyei átlag, más napilapnál a 16 százalékot is eléri. — Csakhogy ehhez tudni kell, hogy a megyében több mint kétszáz a fiókposták, kishivatalok száma, ahol alig lehet áruspéldányra számítani — ad felvilágosítást a megyei hírlaposztály vezetője, Bedő Lajosné. Hég az időjárás is! Van egy belső postai utasítás, amely szerint az előfizetőknek kihordott újságok mellett minden kézbesítőnek, minden postának tartania kell árusításra is újságokat. A gyakorlat általában az, hogy a kézbesítőknek állandó helyeik vannak, ahol megveszik a lapokat, így nem marad egy sem, amit terjesztésre átvettek. Azonban, ha a kétszáz kis postánál csak egy marad valamelyik lapból, akkor az a bizonyos remittenda az ő statisztikájukban igen rossz lesz, de még a megyei átlagba is bejátszik. Ehhez érzékeltetésül: a Népszabadságból az előfizetőkhöz eljutó példányokon felül 2—2500 darabot rendelnek naponta. A legjobban fogyó Kelet-Magyarországból 6—7 ezer a napi áruspéldányok száma. — Különösen az újságot árusító pavilonoknál még az időjárás bejátszik abba, hogy mennyi újságot vésznek meg az emberek — folytatja Bedő Lajosné. Pavilonok A megyeszékhelyen 16 pavilon van, közülük négy reggel hattól este fél kilencig árusítja az újságokat. A megye többi városában, nagyobb községében összesen 20 ilyen árusítóhelyet létesítettek. Van olyan hely, ahol viszonylag kicsi a forgalom, de akad havi százezer forintos bevétel is az újságokból. — A színes lapoknál, heti lapoknál a nyomdai szállítás is behatárol — szól tovább a magyarázat. — Ha késik az újság, akkor több marad meg belőle. Különösen sokat számít ez az ötnapos munkahét bevezetésével. A vidéki kis posták ugyanis szombaton és vasárnap zárva tartanak. így már csütörtökre, péntekre meg Horváth József 47 éves büntetett előéletű túristvándi lakosra sok minden elmondható, de egy nem: mégpedig az, hogy a „szakma” utánpótlását nem kívánja gyakorlati tanácsokkal elősegíteni. Horváth egyébként most azért foglalkozás nélküli, mert utoljára a Csepel Autógyárban dolgozott, ám kitiltották Budapestről, s veszett a munkahelye is. Tavaly áprilisban a fővárosból Túristvándiba érkezett, s rokonoknál, ismerősöknél töltött egykét napot. így volt M.-éknál is, unokatestvérénél, s fiúkat, a gyermekkorú Zs.-t rendszeresen elvitte magával. Április 4-én késő este Horváth és M. Zs. együtt indultak a községbe. Horváth adta meg a célt: az óvodába fognak „beugrani". Az ablakon keresztül sikerült is bemászniuk, s az ott talált húsból és húslevesből fogyasztottak, s a talált kávét magukkal vitték. öt nap múlva ismét együtt mentek cigarettát vásárolni. Hazafelé Horváthnak eszébe jutott, hogy tyúkot keUene szerezni és hazavinni, hogy megfőzhessék, özv. Barna Istvánná Rákóczi utkell érkezniük a lapoknak, különben nincs hol árusítani őket. A nyomdák vállalták a korábbi szállítást, a gyakorlat azt igazolja, hogy kevesebb a késés, de például a Heti Világgazdaság éppen most „csúszott”, így több maradt a pavilonoknál, mint máskor. , A lapterjesztés hazai gyakorlatát állandóan finomítják. Statisztikák, kimutatások vannak, hogy milyen a forgalom, mely újságok terjesztését szorgalmazzák. S az a sokat emlegetett remittenda valóban kárt jelent, hiszen a megmaradt újságokat a posta összeköti, s eladja a MÉH-nek, nyilván jóval áron alul. Az is igaz, nehéz kiszámítani, hányán akarnak egy adott nap újságot venni. A terjesztői szemlélet viszont akkor válik károssá, ha a remittendától való félelemben inkább kevesebb újságot kérnek, s emiatt többen fordulnak el csalódottan a pavilontól, kézbesítőtől, mert már a reggeli órákban elfogyott kedvenc lapjuk. Közös érdek! .— Nekünk közös az érdekünk a lapkiadó vállalatokkal, az a célunk, hogy minél több újságot eladjunk — foglalja össze Bedő Lajosné. Mi pedig bízunk abban, hogy ez a legkisebb postán, a legeldugottabb helyen is érvényesül, hiszen korábban voltak már példák, hogy egy- egy üdülőhelyen alig egy-két újságot tettek ki, amikor ezrek fordultak meg. cai lakásához értek, s Horváth megbízta a gyereket, húzódjon le az árokba, s ha valaki közelítene, figyelmeztesse őt. így is történt. Az udvaron talált egy kendőt, majd bement a tyúkólba, s négy tyúkot összefogott. Kitekerte a nyakukat, becsavarta őket a kendőbe, s úgy vitte haza. özv. Barna Istvánná kárából csak a kendő térült meg. Még ugyanezen a napon ismét hívta Horváth a gyereket egy esti útra, és M. Zs.-t az anyja hiába próbálta meg otthon tartani. Ekkor ismét az óvodába tértek be, s az ott talált élelmiszerekből újból fogyasztottak. Ez után összeszedték, amit össze lehetett: egy csomag kávé, hat villa, hat kanál, 14 gyerekvilla, műanyagtál, margarin . .. Ez a kár sem térült meg. A Nyíregyházi Megyei Bíóróság Horváthot a lopások és a kiskorú veszélyeztetése miatt — mint többszörös visszaesőt — két év fegyházra büntette és három évre eltiltotta a közügyektől. Kötelezte a bíróság Horváthot, hogy az okozott károkat térítse meg. Az íélet jogerős. 00 Lányi Botond Bemásztak az ablakon flz óvoda tolvajai Két nap alatt ezer iorint — tisztin „Csigabiga gyere ki, ég a házad ideki” — talán nincs olyan gyerek és felnőtt, aki nem emlékezne ezekre a kedves, csalogató varázsszavakra. Amelyekre aztán a kis állat — saját megérzésére, ösztönére hallgatva — előjött, vagy még jobban behúzódott „biztos” védelmet adó házacskájába. Ugyanis a csigát száraz időben a háza védi meg a kiszáradástól, a biztos pusztulástól. Lényegében ez a tudás az alapja az értékes éti csiga eredményes gyűjtésének. A rajzás, vagyis a tömeges megjelenés feltétele ugyanis a meleg, páradús — esős, vagy harmatos — időjárás. Ilyenkor — akár néhány négyzet- méteren is — százával bújnak elő a csigák a réteken, erdőkben, tószegélyben, legelőkön, vasúti töltéseken, gyalogutak mentén. Általában a vizenyős, mélyebben fekvő területeken. A rendkívül falánk csigák ilyenkor szinte minden szerves anyagot, még a mérges gombákat is megeszik. Amíg kevés a zöld, a korhadt anyagokkal is megelégszenek. Kedvező hely és idő megválasztásával egy gyűjtő naponta 50—60 kiló éti csigát is összeszedhet, de az ilyen helyet másnap is érdemes még felkeresni. Ebben az évben a MAVAD, illetve az ÁFÉSZ felvásárlóhelyein 13 forintot fizetnek az éti csiga kilójáért. így egy-egy gyűjtő két nap alatt akár ezer forint tiszta jövedelemre is szert tehet. Még kifizetődőbb a vállalkozás akkor, ha valaki — szabadnapon, kirándulással egybekötve, kiHatvanhat új, magyar gyártmányú, automatikus keltetőgépet szerelnek fel a HUNNIACOOP nyíregyházi baromfikeltető üzemében, melyekkel évente annyi csibét fognak keltetni — 13 milliót —, amennyit körülbelül 650 ezer kotlóstyúk volna képes. A szakemberek 12 gépet már összeszereltek. Az új berendezések révén nemcsak megduplázódik a termelés, hanem megváltozik, korszerűsödik az üzem technológiája is. Míg korábban a tojások gépbehelyezésétől a csibék kikeléséig minden egy helyen történt, addig a jövőben 18 napig, azaz az előkel- tetést külön, s 5 napig: az utókeltetést szintén külön (más) géppel végzik. Így a munka sokkal higiénikusab- bá, mondhatni világszínvonalúvá válik. Az is párját ritkító, hogy a hatalmas termelésnövekedés mellett, a műszakok számát háromról egyre csökkenthetik. kapcsolódásnak szánva — családostól vág neki a sokak által még lebecsült pénzszerzési lehetőség kiaknázásának. Néhány helyen, a tanárok is szerveztek már ilyen kirándulással egybekötött akciót az iskolásoknak — sikerrel. Az így szerzett pénzt — természetesen — a közösség javára használták fel. Az elmúlt évben közel ötven mázsa éti csiga került „horogra” a megye területén. Nagy részét Olaszországba szállították, tehát külkereskedelmi mérlegünk javításában is szerepet játszik a gyűjtés szorgalmazása a gazdag lelőhelyekkel rendelkező Sza- bolcs-Szatmár megyében. Már csak azért is, mert az éti csigának biztos piaca van, nagyobb mennyiség is elkelne külföldön. Könnyebbség, hogy ma már a méreten felülieket is átveszik. Ezeket konzerv- nek dolgozzák fel, s ugyancsak a tőkés államokban értékesítik. Kedvező időjárásnál a megyében a tavalyinak akár többszörösét is be lehetne gyűjteni. Éppen ezért az ÁFÉSZ-ek is — amelyek közül tavaly már nyolc kapcsolódott be ebbe a munkába — nagyobb körültekintéssel szervezik meg az egyébként gondos munkát igénylő átvételt. Ugyanis a gyűjtés — természetesen az időjárástól függően — rövidesen elkezdődhet. Volt már rá példa: az időjárás úgy alakult, hogy a csigák már március végén előbújtak rejtekhelyeikről. S aki korán kezd, az — itt — többször is szüretelhet. T. A. A nagyarányú rekonstrukció során az épületeket nem bővítik, de belül szinte semmi sem marad a régi. A helyiségekben új fal és padló- burkolatot készítenek, felújítják, illetve kiegészítik az épületgépészeti berendezéseket, kicserélik az elektromos vezetékeket, szerelvényeket. Az üzemet új áramfejlesztő aggregátor fogja védeni egy esetleges áramszünet okozta tragédiától. A nyíregyházi keltetőben azért most is termelnek. Mint Aradványi László üzemvezető elmondta, az első félévben 24 régi gépet még működtetnek, s a partnereiktől, többek között a Sóstóhegyi Vöröscsillag, a papi, a varsánygyürei, valamint a sátoraljaújhelyi termelőszövetkezetektől érkező tojásokból júniusig, mintegy hárommillió osibét keltetnek. Az új gépeket jövőre helyezik üzembe. (cselényi) KITEKINTÉS Megyei lapokból A Csongrád megyei Sütőipari Vállalat üzemei csak kenyérből 8—10 félét állítanak elő, az összes termékek száma pedig meghaladja a 90-et közli a DÉL-MAGYARORSZÁG. Mostanában búzacsira alkalmazására folynak a kísérletek. A Maki fantázianevű dióscsókban például a dió 10—15 százalékát helyettesítik a lényegesen olcsóbb búzacsírával. A sütemény ízén nem érezni, hogy a dió egy részét helyettesítették; sőt, könnyebben emészthető. A Szolnok megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet és a Tisza menti Vegyi Művek együttműködése keretében, a vegyi művek dolgozói nagyon sok és lelkes társadalmi munkával két művesét készítettek a szolnoki kórháznak adja hírül a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP. A kórház intenzív osztályán megkezdődött a művesék beszerelése. Még tart a műveseállomáson dolgozók kiképzése, és ha mind a művesék beszerelése, mind a képzés befejeződik akkor a gyógyítás szolgálatába áll a két gép. Ez az időpont előreláthatólag április 1. Az ináncsi Vörös Csillag Tsz Hernádszentandráson a csibenevelésre szánt épületben a Budapesti Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalattal kötött szerződés értelmében különböző háztartási anyagokat palackoznak. Olvastuk az ÉSZAK-MAGYARORSZÁG tudósításában. Évente 600 ezer műanyagflakont töltenek meg. A legérdekesebb termékük kétségtelen a dauervíz, amelyet egydeciliteres üvegekbe töltenek. Kétmillió palack kerül ki a volt csibenevelőből az ország fodrászaihoz, egy év alatt. Az új ágazat a szövetkezetnek tízmilliós árbevételt jelent, s ugyanakkor sikerült megoldani a nők foglalkoztatását. Április 2-án új színfolttal gazdagodik Debrecen kulturális élete: Pozsgay Imre művelődési miniszter átadja a közönségnek a Medgyessy Ferenc életét és művészetét bemutató új múzeumot. A megyei és a városi tanács a Péterfia utca 28. szám alatti műemlék házat jelölte ki a múzeum céljaira írja a HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ. Az állandó kiállítás három nagy egységre tagolódik^ Az • elsőVvázííatosan áttekinti jsm magyar szobrászat 1820—194£ji közötU fejlődését, a második, dokumentumok, fényképek segítségevei felidézi Medgyessy Ferenc életútját 1881- től 1958-ig. A harmadik egység Medgyessy szobrászati életművét mutatja be. — ősz — 650 ezer kotlóst pótol Hárommillió csibe nyárig Felújítják a nyíregyházi keltetőüzemet Nagykállóban két tizenegy lakásos tanácsi házat adtak át a közelmúltban. (Elek Emil felv.)
