Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-24 / 70. szám

1982. március 24. Kelet-Magyarország 7 Postabontás II Öregek Levélíróink akikről a következőkben szó lesz, valamennyien idősek. Pa­naszkodnak. S, hogy okuk van rá, bizonyítják az alábbi esetek. Szociális otthonból kap tűk a levelet, több alá­írással. Egyik társukért fogtak tollat, aki nagyon idős, és egészségi állapota is arra utal, nem sok le­het neki hátra. Ebben a helyzetében is mindunta­lan arra vár, hogy egyet­len fia meglátogassa. A látogató azonban nem jön. Hiába írtak neki a szobatársak, válasz nem érkezett. Az idős asszony­nak pedig még betegágyán sincs nyugta, erőnek ere­jével felkel, a gyengeség­től tántorog, de csak oda­áll az ablakhoz, lesi nem jön-e a fia vagy az uno­kái. Eddig senki sem jött. Aztán cselhez folyamod­tak levélíróink, maguk ír­tak idős társuknak a fia nevében, hogy sok dolga van, de majd ha kevesebb lesz eljön látogatóba. Levélíróink most me­gint abban bíznak, ha nyilvánosságra hozzuk az esetet, talán mégis megér­kezik a látogató ... Pátrohai levélírónk ita­lozó és munkakerülő fia miatt szenved. Három gyermeket nevelt fel. Ket­tő távol él tőle, csak ez az egy a nyugalmát háborga­tó fiú maradt a közelé­ben. Sokat szenved miat­ta, s már-már úgy döntött bemegy egy szociális ott­honba. A tanács ugyan próbált segíteni, de a fiú akoholelvonó kezelésre nem küldhető betegsége miatt. Otthonából nem le­het kizárni, mert ha zárt ajtót talál, bejut az abla­kon, az ajtó üvegén át. Szenvedő alany itt is egy öreg, beteges asszony. Egy másik idős levél­írónkat megrágalmazták, írja, hogy a tanácstól kap szociális íégélytí^.^aíhból él. Nincs senkije. Ebből a kis pénzből próbál olyan körülményeket teremteni maga körül, amely elvisel­hető. Igaz nem sokra jut, étke igen gyakran tej és kenyér a napközi otthon­ból kapott ebéd mellett. Rendesen, tisztán jár az utcán, szerény hajlékát is gondozza. A múltkor vala­ki rosszallását fejezte ki: „mindig rendesen jár, új holmikat látni rajta, mi­nek az ilyet még segéllyel támogatni... ! Joggal fakadt panaszra levélírónk: ha elinná azt a néhány száz forintot, piszkosan, ápolatlanul jár­na egyszóval sajnáltatná magát, senkinek semmi kifogása nem lenne a se­gély ellen, de mert nagy akarattal, gondossággal beosztja a pénzét, igyek­szik a külvilággal nem sajnáltatni magát, máris elhangzik a rosszindulatú megjegyzés: „minek egy ilyennek segély?” Kérdésre, kérdés: ugyan miért legyenek mélabú­sak, szomorúak, magukba roskadóak az idős embe­rek? Miért ne mutassák legjobb arcukat a külvi­lágnak? A derű, kiegyen­súlyozottság, a szeretet- igény emberibbé teszi a társadalmi együttélést. Soltész Agnes RENDETLENKEDŐK — „Tiszta ház" címet így nem nyerhetjük el!!! (Kiss Frnö rajza) Panaszkodnak a Korányi í’rigyes utca íS. szaftifú '"ház­tömb lakói, hogy hideg idő­ben lépcsőházukban ütnek ta­nyát a közterületfenntartó Vállalat emberei. S ez nem is volna baj, ha nem hagynák ott a tízórai, vagy az uzsonna elfogyasztása után az üres ellátás, egészség­ügy Levelet kaptunk Nyírtét községből, melyben a lakos­ság áruellátására panaszko­dott Tóth Jánosné, továbbá kérte, ha mód van rá, legyen a községnek önálló körzeti orvosa. Az Apagyi Községi Tanács elnökét megkeresve, ismertette Nyírtét község ke­reskedelmi ellátottságának a helyzetét. Elmondta, hogy ismert előttük a község prob­lémája, a tárgyi feltételek va­lóban nem nevezhetők opti­málisnak. Az alapellátás azonban ennek ellenére min­dig biztosított. Javítani pró­báltak a helyzeten azzal is, hogy egy magánkereskedő­nek adtak a községben műkö­dési engedélyt. A gondok re­mélhetőleg még ebben az év­ben megoldódnak, amikor is egy élelmiszer ABC-áruház megépül. A körzeti orvosi el­látással kapcsolatosan meg­tudtuk, hogy mivel a telepü­lés kicsi, így jelenleg Nyírtét a hasonló nagyságrendű Szé­kely községgel egy körzetben van. Nincs lehetőség arra, hogy külön körzeti orvosa le­gyen a községnek. Az egész­ségügyi alapellátás biztosított, a körzeti orvos heti négy al­kalommal rendel, . szükség (esetén házhoz megy,'-'a táp­pénzes ellenőrzés is helyben történik. A községben van házi betegápoló és védőnő. Az orvosi rendelőben pedig ké­zi gyógyszertárat létesítettek. A tárgyi feltételek e téren is évről évre javulnak. Megkérdeztük: a szebb városképért Mécséi Sándor, Nyíregyhá­za, Etelköz 17. szám alatti ol­vasónk a közelmúltban szóvá- tette: lehetséges, hogy szépek lesznek a Kossuth utcán épü­lő dombházak, de több la­kás épülhetett volna, több szintes házak esetében. Az észrevétellel a Nyíregyháza Városi Tanács VB műszaki osztályát kerestük meg. A következő tájékoztatást kap­tuk: „A Kossuth utcán épülő dombházak helyett magasabb épületek elhelyezése város- rendezési, városképi okokból indokolatlan és lehetetlen. Minden elképzelhető helyre, ahol lakásberuházás várható, rendezési tervek készülnek, melyeket a végrehajtó bizott­ság hagy jóvá, és ennek alap­ján épülnek a lakóházak és más épületek. E rendezési tervek ugyancsak városren­dezési, városképi, illetve vá­rosesztétikai okokból vegyes beépítésű területeket jelölnek meg. A lakóházak megjele­nése, sziníszáma azonban függ attól is, hogy az épület milyen — állami vagy magán — beruházásban valósul meg.” tejes és kakaós zacskókat, ke- Viyérmaradékokat. Bosszantó, hogy akiknek az a feladatuk, hogy a környéken rendet tartsanak, éppen ők a rendet- lenkedők. Fügedi Imre nyíregyházi lakos JÓ HlR A KISMAMÁKNAK Cs. J.-né nyírbátori levél­írónk panaszolta, hogy máso­dik gyermekével van jelen­leg gyermekágyi szabadságon. Nagyobbik gyermekét ez idő alatt — helyhiányra való hi­vatkozással — az óvodából kitették. A nyírbátori városi tanács művelődésügyi osztá­lyán érdeklődtünk: helyes volt-e ez a gyakorlat, amit levélírónk levelében említett? Megtudtuk, hogy a nyírbá­tori óvodák kihasználtsága is maximális. Különösen vonat­kozik ez a 3. és a 4. számú napközi otthonos óvodákra, ahol szinte naponta jelent­keznek olyan anyák, akik ép­pen gyes-ről szeretnének is­mét munkába állni. Ennek ellenére a Nyírbátori Városi Tanács művelődési osztálya arra az álláspontra helyezke­dett, hogy a város óvodáiból a szülési szabadság lejártáig nem teszik ki a gyerekeket. Levélírónk is tehát nyugodt lehet, helyzetén ily módon segíteni tud az óvoda. KÁR ÉRTÜK Mindössze két díszcserje maradt a sokból Nyíregyhá­zán az Arany János és az Ár­pád utca sarkán lévő szövet­kezeti lakások mögötti járdát 12—13 éve szegélyező dísz­bokrokból, melyek igazán szemet gyönyörködtetőek vol­tak. Valamiféle állványszere­lés miatt került sor az irtás­ra, amit sokan helytelení­tünk. Mert nem pusztítani, hanem szaporítani kellene a környezetünket szépítő, üdí­tő növényeket, hiszen évek kellenek míg egy-egy kis cse­mete megnő és betölti szere­pét. örültünk, hogy az épü­let felújítása alkalmával megmentették a bokrokat, de most — úgy véljük — túlsá­gosan könnyen nyúltak a fej­széhez és felelőtlenül. . J.-né Nyíregyháza, Arany János utca 33. sz. alatti lakos NEM PRAKTIKUS Lehet, hogy üveghiány mi­att „csomagolják” a gyere­kek, betegek és idősebbek fontos táplálékát, a mézet füles üvegpohárba, pici mű­anyag üvegbe? A 30 deka­grammos mézet pohárban vesszük, miközben otthon tucatszámra Vannak — á ko­rábbi vásárlásainkból szár­mazó — a mézesüvegek, mert ezeket nem veszik vissza. Ugyan miért? Mennyivel igé­nyelnek ezek több helyet, mint a két decis pálinkás üvegek? Varró Imréné Mátészalka, Bajcsy-Zsilinszky u. 27. Danó Bertalan tiszabe- csi, Pulvai Ferenc keme- csei, Szakács Andrásáé nyíregyházi, Soma Berta­lan ópályi, Dankócsik Ist­ván nyíregyházi, Csordás Pálné vásárosnaményi, özv. Gajdos Jánosné nyír- madai, Hegedűs Istvánná nyírbogdányi olvasóink­nak levélben válaszoltunk. Váradi Bernát mátészal­kai, Megyesi Pál nyíregy­házi, Virág Endre szamos- sályi, Szőlőst István deme- cseri, Eszenyi Sándor nyír­egyházi, Bálint Ferenc ra- mocsaházi, Molnár Lajos nyíregyházi, Kedves Ist­ván nyírmadai, Perlinger Imréné nyíregyházi, Vári Imre csengeri, Varga Gyu- láné tiszaeszlári, Csernyák András tímári, Ilyés Gá- borné nyírgelsei, Budaházi Ignácné ököritófülpösi, Balázs Miklós gemzsei, Fejes Ferenc nyíregyházi, Halász Mihályné érpataki, Dragonya Jánosné tiszate- ieki, Balogh Miklósné ber- keszi, Bíró Attila jánkma j­Szerkesztői üzenetek tisi, Lőrincz Péter rohodi és Kása Miklósné nyíregy­házi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kér­tük. Károly Lajos fülesdi le­vélírónk kedves köszönő sorait megkaptuk, örü­lünk, hogy segíthettünk. Jánvári Ferencné dögéi olvasónk részére rokkant­sági nyugellátást állapított meg a társadalombiztosí­tási igazgatóság nyugdíj­osztálya. Tóth Pál baktalóránthá- zi lakos követélését bíró­sági úton érvényesítheti. Hargittai Miklós nyír­egyházi olvasónk a rekla­mált nyugdíjat visszame­nőleg is megkapta. Könnyű János nyírvas­vári levélírónk a rekla­mált pénzösszeget időköz­ben megkapta. Almásiné Dudás Éva kisvárdai lakos észrevétele alapján az illetékesek in­tézkedtek. A kérdéses la­kóépület fűtési rendszerét megvizsgálták. A hiba ki­javításé e hónap első he­tében megtörtént. Bedőné nyíregyházi le­vélírónkat kérjük, írja meg pontos címét, hogy kérdésére válaszolhassunk. Az iiletékes válaszol MEGBÍRSÁGOLTÁK szabálysértő figyelmen kívül hagyott, s így a társadalom­nak kárt okozott. Nyíregyháza Városi Tanács V. B. igazgatási osztálya RENDSZERESEN ELLENŐRZIK A január 27.-i Fórum ro­vatban „Szemetes kocsik” címmel közölt észrevétel alapján a nyíregyházi MÁV- állomás főnökét utasítottuk, hogy rendszeresen ellenőriz­zék a vasúti szerelvények ta­karítását, fűtését, valamint a személyvonatok menetrend- szerinti közlekedését. MÁV Igazgatósága Debrecen Felmondási idd nyugdíjazáskor — Kit lehet túlmunkára kötelezni K. M.-né bökönyi olvasónk jelenleg gyermekgondozási szabadságon van. Arra szeretne választ kapni, hogy a mun­káltató köteles-e az eredeti munkakörében újra foglal­koztatni, mert mint írja, a helyére határozott időre alkal­mazott dolgozó nyilatkozata szerint őt a nyugdíjkorhatár eléréséig felmondási védelem illeti meg. A határozott időre létesített munkaviszony „felmondás nélkül” szűnik meg azon a napon, amelyben a felek meg­állapodtak. Így a határozott időre létesített munkaviszonyt felmondani nem kell, ebből következik, hogy felmondást tiltó vagy korlátozó rendelkezés fel sem merülhet. Boros Andrásné nyíregyházi levélírónk édesapja elér­te a nyugdíjkorhatárt. Kérdése, hogy harmincnégy év fo­lyamatos munkaviszony után mennyi felmondási idő illet meg egy fizikai dolgozót? A jelenlegi vállalatnál huszon­hét éve dolgozik, és annak kollektív szerződése szerint negyven nap felmondási idő illeti meg. A vállalat eddig a nyugdíjintézetnek megküldött adatokon túlmenően nem in­tézkedett. • A munkaviszony megszüntetésének többféle módja van. Levélírónk édesapja esetében megszüntethető a mun­kaviszony közös megegyezéssel. Ennek időpontja a két fél által megállapított nap. A munkaviszony megszüntetését egyoldalúan bármelyik fél kezdeményezheti. Ha nem kí­ván a nyugdíjkorhatáron túl dolgozni, akkor levélírónk édesapja kezdeményezheti munkaviszonyának a megszün­tetését. Ebben az esetben a felmondási időt le kell dol­goznia. A munkáltató a munkavégzés alól nem köteles fel­menteni. Ha a munkáltató kezdeményezi a munkaviszony megszüntetését, a felmondási idő a nyugdíjkorhatárt elérő napot követően kezdődhet. Ebben az esetben a munkavég­zés alól a kollektív szerződésben megállapított időpontra (15—30 napj köteles felmenteni. A felmondási idő hossza tizenöt naptól hat hónapig terjedhet, amit a kollektív szerződés a munkaviszonyban töltött idő hosszától, illetve a dolgozó beosztásától függően állapíthat meg. Ez azonban 30 éves munkaviszony esetén hat hétnél kevesebb nem le­het. A munkaviszonyban töltött idő kiszámításánál vala­mennyi munkaviszonyban töltött időt össze kell számol­ni, a munkaviszony megszűnésének módjától és a kiesett időtől függetlenül. A munkaviszony megszűnését követően a szabadság pénzbeni megváltására is van lehetősége a munkáltatónak. Gelics Sándor máriapócsi levélírónk munkahelykere­sés céljából Budapestre utazott. A villamoson elfelejtett jegyet váltani. Az ellenőrnek igazolás céljából a munka­könyvét mutatta fel, amit elvettek tőle. A munkakönyvét egy hónap elteltével kapta vissza. Olvasónk szeretné tud­ni, követelheti-e a kárát, mert munkakönyv hiányáffán nem tudott munkát váLlaiIni. A levélből nem derült ki, hogy miért és milyen körül­mények között tartotta az ellenőr magánál a munkaköny­vét. Amennyiben olvasónk a keletkezett kárát érvényesí­teni kívánja, forduljon az illetékes járásbírósághoz. Kár­igényét akkor érvényesítheti, ha bizonyítja, hogy saját ma­ga is mindent megtett munkakönyvének visszaszerzésére és munkakönyv hiányában nem tudott elhelyezkedni. Fel­hívjuk figyelmét, hogy lehetőség lett volna új munkakönyv kiváltására is. Eles Gyuláné baktalórántházi lakos arra kért választ, hogy két tizennégy éven és egy tizennyolc éven aluli gyer­mek után hány nap pótszabadság illeti meg, mert a mun­káltató összesen öt nap pótszabadságot ismert el. A két tizennégy éven aluli gyermek után öt, három tizennyolc éven aluli gyermek után két nap, összesen hét nap pótszabadság jár. A szabadság abban az évben jár utoljá­ra, amelyikben a gyermekek tizennyolc, illetve a tizennégy életévüket betöltik. Torzsás Béláné tarpai levélírónkat munkáltatója rend­szeresen túlmunkára kötelezi. Ö ezt sérelmezi, mert férjé­től elváltam neveli kisgyermekét és gondozza hetven éven felüli édesapját. Kérdése: kötelezhetik-e túlmunkára és an­nak megtagadása esetén lehet-e az felmondási indok? Túlmunkát a gyermek hathónapos koráig egyáltalán, egyéves koráig csak az anya beleegyezésével, hatéves ko­ráig csak kivételesen lehet elrendelni. Ezen túlmenően jogszabály csak általános korlátokat jelöl meg, mint pél­dául a kétnapi munkaidő között legalább tizenegy óra pi­henőidőt biztosítani kell. Az elrendelt túlóra mértéke nem veszélyeztetheti a dolgozó egészségét, illetve testi épségét, reá és családjára aránytalan terhet nem jelenthet. Olva­sónk tehát ezekre a rendelkezésekre, illetve körülmények­re való hivatkozással kérje a túlmunkavégzés alóli felmen­tését. Annak megtagadása esetén kérelmével forduljon a munkaügyi döntőbizottsághoz. Olvasónk esetében felmon­dási okról nem lehet szó, mert csak rendkívüli indok ese­tén szüntetheti meg a munkáltató felmondással annak a dolgozónak a munkaviszonyát, aki tizennyolc éven aluli gyermekét egyedül tartja el. Nagy Mihályné „A rendbontó” címmel kö­zölt észrevétel alapján — melyben az egyik levélíró szóvá tette, hogy február 7- én a TI 71—89 forgalmi rendszámú kocsi tulajdonosa a helytelen parkírozás követ­keztében a nyíregyházi mű­velődési központ előtti parkot megrongálta — a rendőrkapi­tányság feljelentést tett, ezért a gépkocsi tulajdonosát 700,— Ft bírság megfizetésére kö­teleztük. Az eljárás során sú­lyosbító körülményként vet­tük figyelembe, hogy az új művelődési ház környéke frissen lett parkosítva és cserjével beültetve, amelyet a

Next

/
Oldalképek
Tartalom