Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-16 / 63. szám

1982. március 16. Kelet-Magyarország 3 HASZON D iatal közgazdászje­löltek már képzé­sük első felében megtanulják, mi az a „G”-mutató. Ezzel mérik a népgazdasági munka ha­tékonyságát az elméleti szakemberek. Az ered­ményt hasonlítják össze a ráfordításokkal. Pofon egyszerű számításnak lát­szik: a tört számlálójába kerül az eredmény, a ne­vezőjébe pedig a ráfordí­tás. Csakhogy a valóság bonyolultabb, így a kép­let is az: a nyereséget nemcsak a tényleges rá­fordításhoz hasonlítják, hanem ahhoz az elmaradt haszonhoz is, amely azért maradt el, mert az erőfor­rásokat nem ott használ­ták fel, ahol azt a legcél­szerűbb lett volna. Mást gyártottak, mint ami na­gyobb hasznot hajtott volna. Az elmaradt hasznot nem lehet mérni a gya­korlatban — mondhatná erre valaki, s igaza van. És ki tehet szemrehá­nyást a meg nem kötött üzletekért, a középszerű munkáért? A minisztéri­um vagy egy tervszámon­kérés semmiképpen. A vállalatnál senki sem tud­ja jobban, hogy mit lehet­ne tenni vállalaton belül; kívülről csak sejteni le­het. A szemlélet sem uta­sítások nyomán változik meg. Egyedül a belső kény­szer vezethet el az ön­vizsgálathoz amikor nem­csak azt nézzük, mit tettünk, hanem azt is, hogy mit tehettünk vol­na! Az ultis kényszer- helyzetben van. Ha vál­lalta a játékot, akkor más választása nincs, mint hogy győzelemre tör, nyerni akar. Lapjaival a legnagyobb nyereséget igyekszik elérni, ez az ul­ti lényege. így épül fel szabályrendszere, s ennek tudatában ülnek asztalhoz a partnerek. Kell-e érzé­keltetni, hogy mi a közös az ulti és a piac törvényé­ben? A hazai vállalattörté­netben még nemigen akadt arra példa, hogy egy vál­lalat igazán nagyot buk­jon. Nálunk a bukás fo­lyamata a következő: né­hány vezetőt leváltanak, a vállalatot szanálják, új­rahitelezik az induláshoz szükséges tőkét (nemegy­szer még akkor is, ha fenntartásához nem fűző­dik komoly népgazdasági érdek). A mai gazdasági helyzet, s mostanában a kisvállalkozások szele azonban már sejteti, hogy olyan időszak kezdődik, amelyben lehet nyerni, de bukni is. Ha a vállalat irányítóinak egzisztenciá­lis jövője attól függ, hogy miként dolgoznak, miként préselik ki munkahelyük adta lehetőségeikből a legnagyobb hasznot — és csakis ez az elv érvénye­sül — akkor szükségkép­pen mozgásba lendülnek a belső hajtóerők. A lecke változatlan: eldönteni, hogy a lapleosztásban melyik az a licit, ami még nyerő az asztalon, aztán megjátszani a tétet. Az asztal túlsó oldalán komoly kártyások ülnek, s a kibicektől egyre keve­sebbet várhatunk; nem az ő zsebük bánja az elma­radt hasznot. M. G.. Ipari szövetkezeteknek ■ ■ Üzemcsarnok, tanműhely, lakás Gazdasági nehézségek ide, szűkös anyagi lehetőségek oda, ipari szövetkezeteink gyarapodnak, melyet ezúttal (műszaki irodájukban) a be­ruházásaikon követünk nyo­mon. A szövetkezeti építések közös jellemzője, hogy a ter­melésnövelést, illetve a dol­gozók szociális körülményei­nek javítását szolgálják, íme: A MEZÉP a Nagykállói Vasipari Szövetkezetnek 4,5 millióért épít egy MEZÖPA- NEL szerkezetű, 720 négyzet- méter alapterületű csarno­kot. Ugyanitt 7 millióért két szintes szociális épületet lé­tesítenek, melyben kazánház is helyet kap, s majdan az egész telepet onnan fűtik. Jelenleg a földmunkákat végzik. _ A Nagykállói Textilruhá­zati Szövetkezetnek 6,5 mil­lió forintért 3 szintes üzem­házat épít a Nyírbátori Épí­tőipari Szövetkezet. A föld­szintjén garázs és TMK-mű- hely lesz, másik szintjén új termelő szalagot indítanak, míg az afölötti emeleten tan­műhely és öltöző készül. A megvalósításán még a terve­zők is, de már a kivitelezők is dolgoznak. Fehérgyarmaton a Szamos menti Ruhaipari Szövetkezet­ben MEZÖPANEL elemekből földszintes szabászati mű­hely, illetve raktár építésébe kezdett a gyarmati építőipari szövetkezet. A tiszavasvári vegyesipari szövetkezet sa­ját építőbrigádja tanműhe­lyen dolgozik, melyben a fia­talokat az építőipari szak­mák fortélyaira fogják okí­tani. A Tiszalöki Vegyesipari Szövetkezetben már alapoz­zák az ugyancsak házilagos kivitelezésű, a faipari termé­kek gyártásához szükséges szárító és úgynevezett ma­nipuláló épületet. A műszaki iroda tervezői a TÜZÉP Vállalat nyíregyházi telepiére szociális épületet és kazánházat terveznek. A helyszíni teendőket a Deme- cseri Építőipari Szövetkezet végzi el, csakúgy, mint a nyírbátori TÜZÉP-telepen létrehozandó bemutató, vala­mint mintaterem építésénél. Az Ibrányi Építőipari Szö­vetkezet szakemberei lesznek a főszereplői a Szabolcs-Szat- már megyei Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat meg­rendelésére építendő épület­nek, mely a jövőben Nyír­egyházán a Marx téri ABC- áruház szomszédságában az élelmiszeripari szakmunkás- képzés fellegvárául szolgál. A műszaki iroda a megyei beruházási vállalattól egy, Baktalórántházán megvaló­sítandó négylakásos társas­ház tervezésére is megbízást kapott, s mint Tahószki Mi- hályné irodavezető elmond­ta: tárgyalásokat folytatnak a Nyíregyházi Asztalosipari Szövetkezet új üzeme, vala­mint a Tiszalöki Vegyesipari Szövetkezet új irodaházának megtervezésére. (cselényi) A KPM nyíregyházi dolgozói felújítják a tiszadobi pontonhidat. A híd parti részei 1942 óta Szemelnek, és a ponton többi tagját is alaposan át kell vizsgálni a bevontatás előtt. Amennyiben az időjárás lehetővé teszi, április első nap­jaiban megindulhat a forgalom Tiszadob és Tiszalúc között. (Jávor László felvétele) ÖTNAPOS ÜGYEINK Van akit boss'zant. van viszont aki örül neki, hogy gyermeke csak minden második szombaton van otthon, mert az iskolák nagy részében csak szeptember 1-től veze­tik be az ötnapos munka-, illetve tanítási hetet. Az ok: ahogy az üzemekben, úgy az iskolákban sem lesz kevesebb a „munka”, a tananyag, nem csökkenhet sem az óraszám, sem az oktatás színvonala, így az áttérés időpontja csak egy új, jól előkészített tanév kezdete lehet. Hogyan lehet ilyen körül­mények között bármit is mondani arról: miként sike­rült az áttérés, milyenek az eddig szerzett tapasztalatok? Ügy, hogy Szabolcs-Szatmár- ban nyolc általános és négy középiskolában már 1981 szeptemberétől bevezették az ötnapos tanítási hetet, eze­ket a tapasztalatokat hasz­nálják majd fel a többi is­kolában ez év szeptemberé­től. Kísérlet városon, falun A kísérletre kijelölt isko­lák — mint azt már a válo­gatáskor sejteni lehetett — szinte minden kérdésre vá­laszt adnak, hiszen a próba munkáslakta területen, a nyíregyházi 12-es iskolában, szétszórt településen, Nyírte­leken kezdődött, de kísérlet folyik Vaján, ahol tanyai kollégium van, Nyírvasvári- ban, amely városkörnyéki község, Tiszadadán, ahol a szülők között sok az eljáró és az iskola közös igazgatású az óvodával és Kisvárdán a ki­segítő iskolában, így bármi­lyen területen tapasztalnak gondokat, a korrigálásra szeptemberig bőven jut idő. Az már széles körben is­mertté vált, hogy a kísérleti iskolákban néhány nappal korábban kezdődött a tanév, kevesebb volt a téli, s lesz a tavaszi szünidő. A kísérleti iskolákban te­hát a gyerekek megkapták a szabadnapokat, a pedagógu­sok viszont — épp a tovább­képzések miatt kevesebbet pihenhettek, pedig az ötna­pos munkahét nemcsak a diákoknak, hanem nekik is könnyítés akar lenni. Százezer iskolás A vegyes érzelmeket ki­váltó másik ok: vajon tudja- e teljesíteni megnövekedett funkcióját rövidebb idő alatt is az iskola? Ma ugyanis az oktatás mellett a nevelés és egy sor szociálpolitikai fel­adat — a megőrzés, az étkez­tetés — de az egészségügyi teendők jelentős része is az iskola feladata lett. Mindezek mellett egyre korszerűbb, új tananyagot kell megtanulni a pedagógusoknak és megta­nítani a diákoknak, ez pedig naponta alkotó munkát igé­nyel gyerektől és felnőttől egyaránt. Az áttérés mintegy 100 ezer általános és középiskolás diákot, hétezer pedagógust, huszonnyolcezer óvodás gye­reket és közel 1800 óvónőt érint, akik már előre szá­molhatnak vele, hogy 1982- től kezdve hosszabb lesz a tanítási év. Oka elsősorban az, hogy minden iskolában igyekeznek elkerülni a nul­ladik órát, vagyis azt, hogy a gyerekek reggel hétkor kezd­jenek, s ha mód lesz rá, azt is megpróbálják elkerülni, hogy egy napon hét órát tartsanak. Az új tanév annak a hét­nek a hétfőjén kezdődik majd, amelyre szeptember 1. esik, a befejezés pedig júni­us közepére várható. A téli szünetet december 24-től ja­nuár 4-igj a tavaszit április. 5-től április 8-ig tervezik, s' az eddigi tíz nap helyett öt napra csökken szeptember­ben a mezőgazdasági mun­kák segítése. Ha hosszabb is lesz a tan­év, ha megterhelőbb is lesz egy-egy tanítási nap, akkor is örömet váltott ki a gyere­kek körében az ötnapos taní­tási hét, hiszen egyről kettő­re növekszik hetente a sza­badnap, többet lehet együtt a gyerek a családdal, s több idő jut majd játékra és ki­rándulásra egyaránt. Az sem titok azonban, hogy a meg­növekedett szabad idő na­gyobb felelősséget ró a szülő­kön kívül az osztályfőnökök­re is, hiszen sok gyermek él hátrányos helyzetben, veszé­lyeztetett környezetben, így a pedagógusoknak ^.szülők­kel is többet kell törődniük, hogy amit az iskola öt nap □ hogy mondani szokták, „zsinórban” harmad­szor nyerte meg a Ki tud többet a Szovjetunióról? című megyei vetélkedőt a 107-es számú szakmunkás- képző intézet csapata. Most izgalommal és szorgalmasan készülnek a március 22-én Budapesten sorra kerülő or­szágos elődöntőre. A szabol­csi fiataloknak húsz csapat között kell majd bizonyítani felkészültségüket. Tolnai Istvánná kulturális nevelő tanár 1977 óta vesz részt a vetélkedő csapatok felkészítésében. Sikeres öt esztendőre tekinthet vissza. 1978-ban a szakmunkástanu­lóknak külön rendezett or­szágos vetélkedőt megnyer­ték. A szakmunkástanulók kategóriájában a megyei dön­tőt 1980-tól minden évben a 107-es nyerte. Sokan segítik a felkészü­lést: az MSZBT helyi iskolai tagcsoportja, s a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete — amely anyagilag is hozzájárul a ké­alatt felépít, ne lehessen le­rombolni a két szabadnap alatt. Az áttérés feltételeinek ki­dolgozásakor azokra a gye­rekekre is gondoltak, akik­nek szülei szombati napokon is dolgoznak, így szeptember elseje után is lesz majd nyit­va szombaton iskola, ahol ta­nári felügyelet mellett tölt­hetik el szabad idejüket a gyerekek. Az óvodákban tu­lajdonképpen már január 1- én áttértek az ötnapos mun­kahétre, s bár számítottak rá, hogy sok gyerek megy majd szombaton is óvodába, a tapasztalatok mást mutat­nak. A községi óvodákban szinte sehol nincs igény a szombati nyitvatartásra, de a városokban is alig: sok csa­lád csak azért vinné szívesen óvodába gyerekét, hogy pluszmunkát .vááalhasson a hét végén. Kedvező tapasztalatok A kísérlet tapasztalatai kedvezőek: a tanulók a meg­növekedett szabad idő mel­lett jónak tartják, hogy pén­tek délután a napköziben ké­szülhetnek fel a hétfői nap­ra, amire eddig szombaton — mert nem volt tanulószoba — nem volt lehetőség. De az sem elhanyagolható szem­pont, hogy a gyerekeket ez­után jobban bevonhatják majd a ház körüli munkába, s ez mindenképp a családi kapcsolatok erősödéséhez, a gyerekek önállóságának nö­vekedéséhez vezet. szülődéshez. Az iskola tágas, 13 ezer kötetes könyvtára szintén alapja lehet a sikeres szereplésnek. A négyfős csapat vala­mennyi tagja másodikos, és műszerésznek tanul. A pre­cíz szakmára készülő fiatalok aprólékosan, módszeresen ta­nulnak a pesti verseny előtt. Mint mondják, állandó ed­zésben vannak. Szeptember óta minden hónapban kitöl­tenek egy Szovjetunióval kapcsolatos szellemi totót. Serkenti őket, hogy az iskola vezetői jutalomüdülést vagy táborozást helyeztek kilátás­ba sikeres szereplés esetén. Már a megyei döntő megnye­résével is jár nekik egy „rö­videbb” nyári kikapcsolódás. Tündik Ilona azt mondja, ki-ki reszortja szerint készül a pesti vetélkedőre, ö a mű­vészeteket tanulmányozza. Régebben levelezett egy szov­jet kislánnyal, így érzelmileg is kötődik a Szovjetunióhoz. Bakács Attila a „gazdaságpo­litikus”, vagyis a Szovjetunió bonyolult és sokrétű gazdasá­Hetente 13 mázsát szednek Gomba a hütöházban A címben írt állítás első lá­tásra hihetetlennek tűnik, hi­szen megszokhattuk már, hogy az igen magas költség­gel épített hűtőházakban job­bára almát tárolnak. Tűz és víz. A gomba a párás, meleg klímát kedveli, míg az alma a hűvös, hideg levegőt. Mit keres hát a gomba a mátészalkai tangazdaság hű­tőtároló jábam? Itt termesztik, több mint hatszázötven négy­zetméteren. A holt idényben felszabadult zárt tér haszno­sítása érdekében a gazdaság vezetői még a múlt esztendő végén úgy döntöttek, megpró­bálkoznak az egyedülálló módszerrel — eddig ugyanis 9 a nagyüzemek gombát ^zinte S - kizárólag pincében ^»«nesz- tettek —, hűtőházba viszik a gombát. Kapcsolatba léptek a cse­peli Duna Termelőszövetke­zettel, az ottani szakemberek biztosították a termesztéshez szükséges alapanyagot. Janu­ár elején érkeztek meg a spe­ciális komposztált táptalajba oltott spórák, az első telepí­tés januán 7-én történt. Ha­mar jelentkeztek az eredmé­nyek, az első szüretre február 9-én került sor: tizennégy ki­lót szállítottak az üzletekbe a közkedvelt és keresett csiper­kéből. Ez persze csak a kezdet volt, hiszen mióta termőre fordult a gomba, hetente ti­zenhárom mázsát szednek le a szorgos asszonyok, akik­nek ma már csupán az öntö­zés és a termés betakarítása a feladatuk, (bg.) gát tanulmányozza. Sok számadatot megtanult, néha az édesanyja is kikérdezi ott­hon a tanultakról. Lélektani bíztatást jelent számára, hogy néha szovjet katonafiatalok­kal találkoznak az iskolában. Gyakorlati segítséget kapnak a nyíregyházi tanárképző fő­iskola két népművelés—orosz szakos hallgatójától. Seres János a sportra és a Szovjetunió című lap tanul­mányozására szakosodott. A lapnak főleg az „Erről-arról” című rovatát olvassa. Érde­kes, lexikális tudást kínál e rovat. Jancsinak van mit „összekevernie”’. A megyei döntőn például a tizenöt éves, tornász-világbajnokságot nyert lányt így nevezte meg: Olga Bicskova. Pedig ő a hí­res moszkvai parkot tervezte. A tornászlány hasonló hang­zású neve: Olga Bicserova, Lázár Zoltánnak a politika és a tudomány a reszortja. Sok olvasást, elmélyült tanulmá­nyozást igényel a felkészülé­se. A tévé politikai műsorait is gyakrabban nézi mint máskor. Ha március 22-én csapatá­val bejut a döntőbe, ő is sze­repel majd a képernyőn ... A döntőt ugyanis a tévé is közvetíti. N. L. Balogh József DÖNTŐSÖK HHi mBHm Zsinórban, harmadszor Áttérés az iskolában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom