Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-13 / 61. szám

1982. március 13. Konyha GOMBÁS HALFILÉ Hozzávalók 4 személynek: 4 szelet pontyfiié, 1 citrom leve, só, bors, 13 dkg gomba, 2 dkg vaj, petrezselyem. A halszeleteket megtisztítjuk, citrommal és fűszerekkel beken­jük. A gombát megtisztítjuk és felszeleteljük. A halszeleteket egyenként kizsírozott alufóliába tesszük, tetejére gombát és kevés vajat teszünk, és a fóliát bezár­juk. Grillsütőben 20 percig süt­jük. Amikor megsült, kivesszük az alufóliából, és petrezselyem­mel megszórjuk. KÁPOSZTA-SASLIK Hozzávalók 4 személynek: 25 dkg káposzta. 6 dkg reszelt sajt, 1 evőkanál olaj, 4 db piros- paprika, 4 db zöldpaprika, 2 fej lila hagyma, 4 fej gomba, só, bors, olaj. Körethez: 13 dkg túró, 6 dkg sajt, fokhagyma, 5 evőkanál tej­fel, 3 evőkanál ketchup, só, pap­rika. A káposztát négyfelé vágjuk, torzsáját kivágjuk. Forrásban lé­vő vízben 5 percig főzzük, majd leveleire szedjük. A leveleket széles csíkokra vágjuk. A sajtot az olajjal elkeverjük, a káposzta­csíkokat az olajos sajttal meg­kenjük és összegöngyöljük. A maradék káposztából, paprikacsí­kokból, ketchupből, hagymából salátát készítünk. A káposztagön­gyölegeket, hagymadarabokat, paprikadarabokat, gombát egy­más után nyársra tűzzük. Meg­fűszerezzük és olajjal megken­jük. Grillsütőben minden oldal­ról 8 percig sütjük. A köretnek szánt alapanyago­kat simára keverjük, és a saslik mellé adjuk. SERTÉSKARAJ Hozzávalók 4 személynek: 1 kg burgonya, 10 dkg hagyma, 20 dkg ementáli sajt, só, bors, szere­csendió, 2 dl tejszín, 4 szelet ka­raj (20 dkg), 1 evőkanál olaj, só, bors, 2 evőkanál vaj (5 dkg). A burgonyát meghámozzuk, szeletekre vágjuk, és forrásban lévő vízben megfőzzük, majd le­szűrjük. A hagymát kockára vágjuk, a sajtot megreszeljük. Egy kizsírozott tálba sorba le­rakjuk a burgonyát, fűszereket, hagymát, sajtot, tejszínt rá. Sü­tőben, erős tűznél 40 percig süt­jük. Közben a karajszeleteket olajjal megkenjük, előmelegített grillsütőben mindkét oldalát 8—8 percig sütjük, majd sózzuk, bor- sozzuk, apróra vágjuk és a vaj­jal elkeverjük. Tálaláskor a ka­rajszeleteket előmelegített tálra tesszük, és kevés vajjal megken­jük. Mellé tálaljuk a fűszeres, sajtos sültburgonyát. GRILLH0SOKHOZ KÖRÍTÉSEK Parajpüré Hozzávalók: 15 dkg mélyhűtött paraj, 2 evőkanál száraz sherry, 4 evőkanál tejszín, só, bors, hagymapor. A parajt hagyjuk felengedni. Az összes hozzávalóval a turmix­gépbe tesszük, és pürét készí­tünk belőle; fűszerezzük. Sárgabarackpüré Hozzávalók: 25 dkg sárgaba­rackbefőtt, 1 pohár tejszín, 2 evő­kanál citromlé, 1 evőkanál vö­rös bor, só, bors, 1 evőkanál ba­racklé. A sárgabarackot lé nélkül az összes hozzávalóval turmixgépbe tssszük, és pürét készítünk belő­le. Végül ízesítjük. Á férj kozmetikája Mit kíván a feleség a „terem­tés koronájától’*? Először is, hogy minden este mosakodjon meg te­tőtől-talpig. Vannak olyan férjek, akik va­sárnap nem borotválkoznak, nem hozzák rendbe magukat, mert hi­szen „csak” a feleségük látja. Ez a szemlélet nem alkalmas a bol­dog házasságra. A feleség elvárja a férjétől, hogy használjon desodoráló sze­reket, különösen melegben, mert nem nyújt esztétikus látványt az lázadástól nedves férfiing. Bármilyen munkát végezzen a férj, azért lehet a keze, körme á Dőlt. Rendszeresen vágja le a megnőtt körmöket. Az esti kozmetika elengedhetet­len követelménye: a szájápolás. Kiábrándító a kellemetlen száj­szag. Amilyen fontos kozmetikai te­endő a nőknél a hajápolás, ugyanolyan fontos a férfiaknál ts. Senki sem „hódító jelenség” összetapadt, zsíros hajjal. Mit vár még el a feleség a kedves férjétől? Azt, hogy legyen Tiindig olyan jólápolt, mint az udvarlás szép korszakában. Ugye kedves férjek, nem olyan megvalósíthatatlanok ezek a sze­rény igények? Hiszen többnyire eddig is teljesítetnék. Elhagyott-e a lakás? A napokban idős, beteg isme­rősöm kétségbeesetten panaszko­dott. Azzal kezdte, hogy a gyere­kei nagyon rendesek hozzá. Min­dig szívesen látják. Ebben a ke­mény, hosszú télben pedig egyál­talán nem engedték, hogy egye­dül küszködjön a napi tüzelőhor­dással. Jóval karácsony előtt összecsomagolták a legszüksége­sebb holmijait, és közölték vele, hogy tavaszig csak látogatóba engedik haza. Elég nagy a lakás, kényelmesen elfér a mama ná­luk. Már közbe akartam vágni, hogy hol itt a probléma. Az már csak nem lehet terhes, hogy szeretik és gondoskodnak róla a gyerekei. — Nem itt a baj — mondja az én gondolatolvasó beszélgető partnerem. — A napokban haza­mentem szétnézni, és a háztu­lajdonosba botlottam. Mi az, hogy botlottam. Olyan indulato­san támadt rám az udvaron, hogy alig jutottam szóhoz. Hogy az ő nős fia egy szobában nyomorog nála, amíg én lezárva tartom a tőle bérelt komfortos lakásomat. Nekem van hova mennem. Most nem tartózkodom otthon hetek óta. Majd ő megmutatja, hogy kiperel abból a lakásból, és meg­szerzi a fiának. Most nem tudom, mit tegyek. A gyerekek a lel- kemre kötötték, hogy menjek vissza hozzájuk, de nem merem megtenni. Félek, hogy elveszí­tem a lakásomat. Problémája nem egyedülálló. Sok idős emberéhez hasonló. Vi­szonylag kevés az olyan nagy lakás, ahol több generáció együtt tud élni. No meg az öregek is ra­gaszkodnak megszokott ottho­nukhoz. Rendkívüli körülmények viszont szükségessé tehetik, hogy a testi erejének amúgy is fogy­tán levő idős ember hosszabb ideig élvezze hozzátartozójának vagy valamely intézménynek a gondoskodását. Igaz ugyan, hogy van egy olyan jogszabály, amely kimondja, hogy ha a bérlő két hónapot meghaladó időre elhagy­ja a lakását, akkor a magánla­kás tulajdonosa kérheti a bíró­ságtól a lakásbérleti jogviszony megszüntetését, a tanácsi bérla­kást pedig a lakásügyi hatóság igénybe veszi. De nem elhagyott­nak tekinti a lakást akkor, ha a bérlő abból azért van távol, mert gyógykezelésben részesül; kato­nai szolgálatot teljesít; lakóhe­lyén kívül dolgozik, és ott nincs állandó lakása; a lakóhelyén kí­vül végzi tanulmányait; szabad­ságvesztés büntetését tölti; az épület vagy a lakás karbantartá­sával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcso­latos munkák miatt a lakást ren­deltetésszerűen, átmenetileg nem tudja használni, üdül vagy csalá­di, illetőleg egészségügyi körül­ményei ezt indokolttá teszik. Kétségbeesett ismerősömnek természetesen nem soroltam fel a jogszabályban található vala­mennyi esetet, amely lehetővé te­szi, hogy valaki két hónapnál hosszabb időre is távolmaradhas­son lakásából anélkül, hogy bér­leti jogát elveszíti. Neki elég volt a felsorolás utol­só esetét idéznem ahhoz, hogy megnyugodjék, és visszaköltöz­zék a még hátralévő hideg na­pokra a róla gondoskodó család­jához. Dr. Kertész Éva Á ginzeng vagy csodagyökér Még a leggyanakvóbb, legóvato­sabb ember sem vitatja azt az indokolt érleklődést, amivel a házi gyógyítás a fitotherápia, a fügyógyítás felé fordul. Régen ismert, de a közelmúltban elfe­lejtett és sohasem látott, még csak nem is hallott füvek, levelek, virágok, gyökerek használata jött divatba. Most egy gyökér, a gin­zeng. Latin neve Panax gin seng. Azt is mondják, hogy „csodagyö­kér”, mert hatása — egyesek szerint — valóban csodálatos. El kell ismerni, hogy átlagon felüli hatású erősítő növény a cso­dagyökér. Hatását szakintézetek, tudósok, orvosok, gyógyszeré­szek, vegyészek, biológusok elemzik, jó hatása van a szívre, a tüdőre, a májra, a vesére, a lépre, a belső elválasztású miri­gyekre egyaránt, ahogy azt már évtizedek, sőt évszázadok óta suttogták Európában azok, akik behozták: elsősorban a hollan­dok. Ma már nem suttogják, ha­nem kiabálják, üvöltik... és nem is a hollandok, hanem a ke­letiek, akik termelik, akik árul­ják, elsősorban a vietnamiak. A vizsgálók pedig megállapítják, hogy tekintélyes mennyiségű gli- kozidát, ginzenint, panax-savat, panacent, B, és B2 vitamint és elég sok ismeretlen anyagot is tartalmaz. Erősíti, ruganyosítja, mozgatja az izmokat, megnyug­tatja és élénkíti az idegeket, ja­vítja, serkenti a vérkeringést és a mirigymüködést, és bizonyítha­tóan növeli az erőt, illetve az ál­talános egészségi állapotot. Mellékhatása nincs. Az az ér­dekes, hogy egyszerre nyugtat és élénkít is. Ezt úgy kell érteni, hogy amíg a felesleges izgalmat fékezi, a szervezet pihentető nyugvását javítja, addig a reak­cióképességet, a teljesítményt, az erőt fokozza. Egyesek szerint még a férfierőt is. ... És most a legfontosabb, ho­gyan kerül hozzánk? A keleti ember — ismerve jó tulajdonságait — meglátta, hogy kitűnő üzletet biztosít, és termel­ni, szállítani kezdte. Ma Koreá­nak, Vietnamnak, Kínának és a többi keleti államnak fontos ki­viteli cikke. A Zsen-zsen megje­lent a gyógyfű vés boltokban, sőt még a zúgpiacon is. Megjelent maga a gyökér — aminek sajnos már a namisításáról is tudunk, mert egyes európai gyökerek na­gyon hasonlítanak hozzá — de nem tud bemutatkozni és köz­vetlen, kézzel fogható, mindenki által felismerhető jele, íze, sza­ga, tulajdonsága nincs. No de az óvatos ember nem vásároT bi­zonytalan eladóktól, sötét kapuk alatt ginzenggyökeret. A gyógy- füves boltok áruja, valódi, igazi. Kapható a ginzeng mint zúzott gyökér, 3 dekás tasakokban. Kapható üvegben ginzengkivo- nat, amit egyesek likőrnek, pá­linkának neveznek, mert olyan tinkturaszerű vegyszerkivonat, hiszen még egy eredeti gyökér is úszik benne. Keleten valóban van ginzengpálinka. Még olyan is van, amiben egy kedves kígyó teteme ázik. Ilyen nálunk nem kapható, és a Keleten járt utazó különleges emlékként hozza ma­gával. Néha kapható mézes szi­ruppal készült ginzengkivonat is. Bőven kapható a ginzenggyökér- rel készült bőrregeneráló arc­krém, aminek ránctalanító, bör- frissítő, karbantartó hatása ész­lelhető és bizonyítható. Ginzeng a csodagyökér, ami nem csoda, nem varázslat, de ki­tűnő erősítő, és az a csoda, hogy csak most, az utóbbi néhány esz­tendő alatt ismerte meg a világ­kereskedelem. Ma még háziszer, de állítani merem, hogy rövide­sen bevonul a hivatalosan is nyilvántartott természetes gyógy- anyagok közé, már csak azért is, mert az orvosok jó része nem vi- szolyog tőle, hanem komoly se­gítségnek tartja, hiszen szedatív, (nyugtató, tonizáló), és roboráló (erősítő) hatását maga is észleli, és azt tartja, ez a cél szentesít­heti az eszközt. Tehát elfogadja, és gyógyszerré nemesíti a kele­ti jövevényt. Buga doktor Vigyázzon az öltönyére! A legtöbb családban még ma is a feleség tartja rendben a férj vagy a nagyfiú öltönyét. Pedig ez nem is olyan egyszerű és könnyű munka, mint gondol­nánk. Vagy éppen ezért marad a nőkre? Akármi is az oka, bánjon a kedves férj úgy az öltönnyel, hogy a rendbentartása minél ke­vesebb időt és energiát igényel­jen — a háziasszonytól. Talán kezdjük azzal, hogy ami­kor a zakót otthon leveti, tegye azonnal vállfára, olyanra, ame­lyen szépen kifekszik a válla, a gallérja. Jó, ha minien öltöny­nek, kabátnak külön akasztója van. A zsebekből tessék kiszed­ni a nehéz tárgyakat: pénztárcát, kulcsokat, cigarettatartót, ön­gyújtót, levéltárcát stb. Gombol­ja is be a zakót, hogy a formá­ját megtartsa. A nadrág ponto­san az élén összehajtva kerüljön a vállfára. És csak akkor tegyük már be a szekrénybe a helyére, ha jól kiszellőztettük és ki is ke­féltük a ruhát. Ha a nadrág hátsó része már fényesedni kezd, vasalás előtt alaposan gőzöljük át. A kisebb foltokat még vasalás előtt pró­báljuk meg kiszedni belőle. A nadrágot nedves ruhán át vasal­juk, s utána hagyjuk teljesen megszáradni, mert nyirkosán fel­véve hamar gyúródik. Ha azt tapasztaljuk, hogy egy- egy gomb lazulni kezd, ne vár­juk meg, míg egy szál cérna tart­ja csupán, mert a gomb könnyen elveszhet, s ha nem kapunk hoz­zá ugyanolyat pótlásul, akkor egész garnitúrát kell vásárolni, ami a mai gombárak mellett nem csekély összeg. Apró dolgoknak tűnhetnek az itt felsoroltak, mégis érdemes odafigyelni rájuk, mert ha meg­szívleljük, meghosszabbíthatjuk a ruha élettartamát. BK Ha jön a „front11... Reuma és időjárás Az időjárás változások lényege az ellentétes tulajdonságú: hideg — meleg, száraz — párás, ala­csony — és magas légnyomású, pozitív és negatív elektromos töl­téshordozó légtömegek határai­nak (frontoknak) az elmozdulá­sa. Szervezetünkre elsősorban a frontok elektromos tulajdonsá­gai gyakorolnak hatást. Bizonyít­ja ezt, hogy zárt helyen is érvé­nyesülnek. Az élőlények — köztük az em­ber — szervezetének működési feltétele: belső környezetének ál­landósága. Ezt az állandóságot különböző idegrendszeri és hor­monális hatások tartják fenn. Különösen nagy jelentőségű az akaratunktól függetlenül műkö­dő vegetatív idegrendszer szere­pe, mely kétféle, egymással el­lentétes hatást fejt ki. Az egyik a szimpatikus idegrendszer, amely serkentő, a másik a para­szimpatikus idegrendszer, amely gátló hatást gyakorol a szerve­zetre. Az úgynevezett meleg frontra jellemző, hogy az erre érzékeny emberek az észlelhető időválto­zás előtt sokszor már 24 órával is megérzik. A testben a szimpati­kus — serkentő — idegrendszeri hatások erősödnek. így nő a szö­vetek anyagcseréje, szaporább lesz a szívműködés, emelkedik a test hőmérséklete. Fokozódik az idegek ingerlékenysége, a test­nedvek vegyhatása savanyúvá válik, nő a vér kalcium- és csök­ken a káliumtartalma. Gyulladásos jellegű reumás be­tegségeknél a savanyú testned­vek fokozzák a gyulladás okozta fájdalmakat. A hideg frontra jel­lemző, hogy hatása megérkezése után érvényesül és paraszimpati­kus idegrendszeri túlsúly alakul ki. Legkevésbé akkor érvényesül a frontok hatása —, illetve akkor hatnak előnyösen — ha ellenté­tesek a szervezet vegetatív ideg- rendszerének állapotával. A fron­toknak a beteg ember szerveze­tére gyakorolt hatását kivédeni ma még nehezen tudjuk. Am ha e hatásokról tud, akkor fölösle­ges szorongásoktól menekül meg a beteg. Hiszen fájdalmainak fo­kozódását, nem állapotának sú­lyosbodásával hozza összefüggés­be. Ezek a fájdalmak a frontha­tás csökkenésével mérséklődnek. Fölösleges hát félni, vagy túl sok gyógyszert szedni. Csökkenthetjük a frontok hatá­sát bizonyos mértékig, ha az idő­járás változásaira érzékeny em­ber olyan helyiségben tartózko­dik. amely javítja közérzetét. Például aki rosszul tűri a mele­get ha mód van rá, tartózkodjon hűvösebb, frissebb levegőjű he­lyen. Az egészséges ember szá­mára pedig az a legfontosabb, hogy mozogjon, tornázzon minél többet a szabadban. így a vege­tatív idegrendszer megtanul al­kalmazkodni a külső behatások­hoz. Tudatunktól függetlenül be­folyásolja a vegetatív idegrend­szer működését a derűs, kiegyen­súlyozott kedély, az elegendő al­vás. Dr. Papp Tibor megyei reumatológus szakfőorvos Hintagalléros sportpulóver □ rktk. 9 = piros. S3-narancs, 8= drapp, fflstürfciz, ffl= barna 9 = sárga, Hozzávalók: 60 dkg középkék, 10—10 dkg piros, narancssárga, sötétdrapp, türkizkék, kávébar­na, napsárga Apolló fonal, 4,5-es, 5-ös körkötőtü. Kötésminták: patentminta: 2 si­ma, 2 fordított váltakozásával kötjük. Alapminta: körbehaladd sorokkal sima szemeket kötünk. A vállrészt, leszámolható ábra szerint két különböző színű fo­nallal, fonalakkal, norvég techni­kával készítjük. A mintán kívül helyezett színű fonalat a munka bal oldalán vezetjük. Szempróba: 15 szemX21 sor = 10 cm Munkamenet: az eleje-háta részt 4,5-es kötőtűvel, a derékré­szen 156 szemre kezdjük, kék színű fonalból. Patentmintával 6 cm magas kezdőrészt kötünk. A munkát alapmintával 5-ös kö­tőtűvel folytatjuk. A kezdéstől számított 38 cm elérése után a pulóver elejerészen megjelölünk 10 szemet. Ezután az eleje oldal­részeken hátrészen, ide-oda ha­ladó sorokkal, a munka jobb ol­dalán sima, a bal oldalon fordí­tott szemekkel dolgozunk. Az eleje-középrészen, mindkét olda­lon, minden sorfordulásnál 6 sze­met lekötés nélkül, a megjelölt középszernek mellé csatlakozta­tunk. Végül a kötőtűn 86 szem van, az oldal, kar alatti részeken, mindkét oldalon lefogyasztunk 8 szemet, a hátrészen a megma­radó 70 szemet tartaléktűre tesz- szük. Ujja: 2 db-ot kötünk. Kék szí­nű fonalból, 4,5-es kötőtűvel 30 szemre kezdjük. Patentmintával 6 cm magas kezdőrészt kötünk. A munkát alapmintával, 5-ös kö­tőtűvel folytatjuk. Az első sor­ban, arányos elosztással 6 szemet szaporítunk (36). Ezután mindkét oldalszélen, váltakozva egyszer a negyedik, egyszer a hatodik sor­ban szaporítunk 15X1 szemet (66). Kezdéstől számított 47 cm elérése után mindkét oldalszélen lefo­gyasztunk 4 szemet (58). össze­állítás: 5-ös körkötőtűn folytat­juk leszámolható minta szerint a vállrész megkötését. Eleje (mé­lyített sorokkal) 70 szem, ujja 58 szem, háta 70 szem, ujja 58 szem. A munkát kék színű fonallal folytatjuk, az első sorban, a munkadarab találkozási szélsze­meit (az utolsót, a következő db. első szemével) összekötjük, 4 sze­met fogyasztottunk (252). Egy minta 14 szem, tizennyolcszor is­mételjük, a gallérszerűen körbe­haladó vállrészen folyamatosan körbehaladó sorokkal dolgozunk. A minta szerint, a 17. sorban min­den 13. és 14. szemet simán ösz- szekötünk. A 21. sorban minden 12. és 13. szemet, a 30. sorban minden 11. és 12. szemet, a 35. sorban az 1. és 2. szemet, folya­matosan tovább kötve pedig min­den 10. és 11. szemet, a 38. sor­ban az 1. és 2. szemet, folyama­tosan tovább kötve, minden 9. és 10. szemet, a 42. sorban az 1. és 2. szemet, folyamatosan tovább kötve, minden 8. és 9. szemet, a 45. sorban az 1. és 2. szemet, fo­lyamatosan tovább kötve, min­den 7. és 8. szemet. A 45. sor el­készítése után, a körkötőtűn 84 szem maradt, a nyakpántot 4,5-es körkötőtűvel, patentmintával, kék színű fonallal készítjük. 4 cm elérése után, a szemeket az alap­szemnek megfelelően lefogyaszt­juk. Az elkészült pulóver ujjré- szek oldalszélét sortalálkozás sze­rint alapszínű fonallal összevarr­juk. p. v. Játékos kézimunka csiga-biga (hossza kb. 45 cm, magassága kb. 30 cm.) HOZZÁVALÓK: 10 dkg világos­zöld, 5 dkg sárga, narancssárga, fehér, sötétzöld, néhány méter kék APOLLO fonal, 3,5-es horgo­lótű, töltelékanyag. ALAPMINTA: egyráhajtásos pálcasorokkal dolgozunk. A sor­végeken 2 láncszemmel magasí­tunk, majd az előző sor minden szemére egy egyráhajtásos pál­cát horgolunk. Szempróba: 19 pálca, 9 sor = 10 cm. TEST: világoszöld színű fonal­ból 3 láncszemmel gyűrűt horgo­lunk. Visszaöltünk az első szem­re: 14 egyráhajtásos pálca, a sor végén kapcsolóöltés az első pál­cára, 2. sor: az előző sor minden szemére 2 egyráhajtásos pálcát horgolunk (28), 3. sor: minden 2. pálcát megduplázzuk (42), 4. sor: minden 5. pálcát megduplázzuk (50), 5. sor: minden 8. pálcát megduplázzuk (56), 6. sor: 56 egyráhajtásos pálca, 7. sor: (fe­hér) az előző sor minden pálcá­jára 1 rövidpálcát horgolunk, 8. sor: (sárga) egyráhajtásos pálca, 9. sor: (fehér) rövidpálca, 10—13. sor: (zöld) egyráhajtásos pálca. A 7—13. sort még 4-szer megis­mételjük. Ezután 1 rövidpálcasor: minden 4. és 5. szemet egybeöl- ,tünk. FEJ: zöld színű fonalból 3 lánc­szemmel gyűrűt horgolunk. Visz- szaöltünk az első szemre: 12 egy­ráhajtásos pálcát horgolunk; 2. sor: az előző sor minden pálcájá­ra 2 egyráhajtásos pálcát horgo­lunk (24), 3. sor: minden 2. sze­met megduplázunk (36), 4. sor: minden 3. szemet megduplázunk (48), 5. sor: minden 5. szemet megduplázunk (57), 6. sor: min­den 6. szemet megduplázunk (66), 7. sor: minden 9. szemet meg­duplázunk (73), 8—12. sor: egy­ráhajtásos pálca, 13. sor: minden 7. és 8. szemet egybeöltünk, 14. sor: minden 5. és 6. szemet egy­beöltünk, 15. sor: rövidpálca, minden 4. és 5. szemet egybeöl­tünk. A test-, és fejrészt ezután kitöltjük szivacs- vagy hulladék- anyag-darabokkal, a nyakrészen zöld színű fonallal, szemtalálko­zás szerint összevarrjuk. CSIGAHAZ: sötétzöld színű fo­nalból 3 láncszemet horgolunk. Visszaöltünk az első szembe: 14 egyráhajtásos pálcát horgolunk. A sor végén kapcsolóöltés az el­ső szemre, 2. sor: (sárga) az elő­ző sor minden szemére 2 egyrá­hajtásos pálcát horgolunk (28), 3. sor: (világoszöld) minden 2. szemet megduplázunk (42), 4. sor: (narancssárga) minden 3. szemet megduplázunk (56), 5. sor: (fe­hér) minden 4. szemet.megduplá­zunk (70), 6. sor: (világoszöld) minden 5. szemet megduplázunk (84), 7. sor: (sötétzöld) minden 6. szemet megduplázunk (98), 8. sor: (sárga) minden 8. szemet meg­duplázunk (110), 9. sor: (narancs- sárga) minden 10. szemet meg­duplázunk (121), 10. sor: (világos­zöld) 34 szemre 1—1 egyráhajtá­sos pálcát horgolunk, 12. sor: vi­lágoszöld színű fonallal, az előző sor pálcáira 1—1 egyráhajtásos pálcát horgolunk, 13. sor: ha a csigaház 2 oldala elkészült, az előző sor szemeit összefogjuk, és sötétzöld színű fonallal, szemen­ként, kapcsolóöltésekkel össze­dolgozzuk. Az üregrészt kitölt­jük, s az alsó (teljes sor) részen, a csigatest oldalára varrjuk. SZEM: sárga színű fonalból 4 láncszemet horgolunk, ennek mindkét oldalán, körbehaladó so­rokkal, 2 rövidpálcasort horgo­lunk. Kék színű fonalból 2 lánc­szemet horgolunk, visszaöltünk az első szemre: 10 rövidpálcát horgolunk. Végül kapcsolóöltés az első szemre, a szálat kb. 15 cm hosszan elvágjuk, és az előzőleg elkészített sárga szemre, majd a fejrészre varrjuk. Két db szemet készítünk. SZÁJ: narancssárga színű fo­nalból 13 láncszemet horgolunk, visszaöltünk a 4. szemre, majd minden soron következő szemre 3 szoros egyráhajtásos pálcát horgolunk. A sor végén 2 lánc­szem, 1 kapcsolóöltés a kézi ő láncszemsor első szemére. CSAP: sárga színű fonalból S láncszemmel gyűrűt horgolunk, kapcsolás után körbehaladó r - vidpálcasorokkal, 9, sort horgo­lunk. A következő sorban, min­den szemre 2 kétráhajtásos pió­cát horgolunk. Ezután minden szemre 1 kétráhajtásos pálca, e 3—3 szeme'. a horgolótűn lévő utolsó szállal egybeöltünk, gom- bócos csápvégződést készítünk. Az elkészült formarészekt t, minta szer :t, a fejformára varr­juk. Tölteléknek igen megfelelő a tisztára mosott, apróra vágott harisnya, : ranyag. KM HÉTVÉGI MELLÉKLET

Next

/
Oldalképek
Tartalom