Kelet-Magyarország, 1982. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-02 / 51. szám
2 Kelet-Magyarország 1982. március 2. Változott az üdülési szabályzat Főitlénv júaiiis 1-1 Vezet az „Alföldi" Készül a mazsolás-túrós ökörszem. Balról: Szűcs Jenő, jobbról: Kalydi Károly. Ebben az évben a SZOT- és a vállalati beutalókat együttesen kell elosztani, valamennyi alapszervezetnél, mivel az új üdülési szabályzat hatálya nemcsak a SZOT- beutalásra terjed ki, hanem egységesen érvényes a kedvezményes üdülés egészére, legyen az vállalati, hivatali vagy intézményi. Kedvezményes üdülésben részesíthetők az egyéves szakszervezeti tagsággal rendelkezők, évenként egy alkalommal belföldön, csak kétévenként főidényben és háromévenként külföldön bármilyen formában (csere, turista stb.). Külföldi üdülésnek számít a 6 napos hajóüdülés is. A főidényi szigorítás az idén már a szanatóriumi beutalásra is vonatkozik. Az új szabályzat nem tesz különbséget aktív dolgozók és a nyugdíjasok között. Módosult a főszezon időpontja. Főidénynek számít a június 1.—augusztus 31. közötti időszak. De jó tudni, hogy kizárólag csak az esetben főidényi az üdülés, ha valamennyi napja erre az időpontra esik. így már nem főidényi a beutalás a május 31-én kezdődő, valamint szeptember 1-én befejeződő csoportokban. Változott a családos üdültetésben a gyermekkor- határ. Felső határa eddig 25 év volt, most 29 évre csökkent. Az is változott, hogy a szülők szakszervezeti tagsága a gyermekbeutalás különböző formáinál — a családos üdülés kivételével — már nem kötelező. Az új szabályzat enyhíti a gyermeküket egyedül nevelő szülők gondját, amikor lehetővé teszi, hogy a családos Szinte nem múlik el munkanap anélkül, hogy a Magyar Vöröskereszt keresőszolgálata ne könyvelhetné el; egymásra találtak azok a hozzátartozók, akik segítségét kérték. A szolgálathoz tavaly 4783 segítségkérő levél érkezett, közülük 2388 volt új ügy. A többi — mintegy 20 évre visszamenőleg — ismétlődő kérést tartalmazott. A keresőszolgálat válaszként, valamint a munkáját segítő országos lakcímnyilvántartónak, a tanácsoknak, a Honvé. delmi Minisztériumnak, s a Vöröskereszt külföldön működő tagszervezeteinek mintegy 7 ezer levelet küldött. A szolgálat tevékenységét nehezíti, hogy gyakran pontatlanok, hiányosak a rendelkezésére bocsátott adatok, illetve a keresett személy megváltoztatja nevét. Gondot okoz az is, hogy a legtöbb tengerentúli országban nincs bejelentkezési kötelezettség. Gyakran fordulnak a szolgálathoz azzal is, hogy barátokat, ismerősöket keresnek, vagy éppen lakás-, illetve gyámügyekben kérik segítségét. A szolgálatot évtizedekkel ezelőtt azért hozták létre, hogy a hadifoglyokról, a katonák sorsáról tájékoztatást adjon a hozzátartozóknak. Mivel ma már egyre kevesebb az ilyen kérés, elsősorban rokonok felkutatását vállalja. Nem túl gyakran, de az is előfordul, hogy a szolgálat szólítja fel a hozzátartozókat, írjanak idős, magukra maradt szüleiknek. A Vöröskereszt Szabolcs- Szatmár megyei vezetősége üdülésben az egyik felnőtt jeggyel — az apa vagy az anya helyett — gyermek is beutalható. Ez a gyakorlat alkalmazható az elő-utóidé- nyi úgynevezett vegyes családos üdülésben is. Nagyon fontos, hogy a szabályzat egyértelmű alkalmazása miatt a SZOT és a vállalati kedvezményes beutalás tényét és idejét egyaránt beírják a szakszervezeti könyvbe. (Megelőzően ez a szabály csak a SZOT-üdülésnél volt érvényben.) így idén már nem lehetséges, hogy valaki esetleg évente kétszer is kedvezményes beutalásban részesüljön. Arra sincs mód, hogy az egyik évben SZOT- főidényi, a másikban vállalati főszezoni kedvezményes beutalót vegyen valaki igénybe. Tavaly nyáron Ismerte meg Zsidai Imre 27 éves kótaji alkalmi munkás Gödény József parkettás kisiparost, és ezentúl gyakran végzett nála alkalmi munkát. December 14-én délelőtt fölkereste Gödényt a lakásán, hogy nem tudná-e őt foglalkoztatni. A parkettás azt mondta, hogy másnap Nagykállóban dolgozik, s ott lesz munka Zsidai- nak is. Ezután eljöttek a Jerevánba, sört és pálinkát ittak, este hazamentek és lefeküdtek. Egy szobában aludtak, de külön heverön. Zsidai éjfél után, a hajnali órákban fölébredt. A kisiparosnak a szék karján volt a kabátja, s annak a belső zsebében a levéltárcája. Zsidai kivette a le- véltárcát, abból a lemezkazetta A Mátészalkai Sütőipari Vállalat fehérgyarmati péküzeme sikerrel elégíti ki a város, a járás egy része lakóinak igényeit. Havi átlagban, a téli hónapokban 1300 mázsa 2 kilogrammos fehér kenyeret; 920 mázsa 1 kilós kulcsát és két darab ötszáz forintost. A kulccsal halkan kinyitotta a szobában lévő vaskazettát és a benne lévő 30 ezer forintot magához vette, de elemelte az asztalon lévő 480 forint értékű órát is. A lemezkazettát bezárta, s úgy ment el, hogy a kazetta kulcsát is elvitte. Ezután Nyíregyházán szórakozóhelyről szórakozóhelyre járva italozott, taxival hazavitette a zenészeket, őmagát pedig a sóstói állomásra. Ott elaludt, s reggel nyolc óra tájban ébredt fel. A rendőrség igazoltatta és előállította a kapitányságra. Közben e reggelen, hét óra tájt megjelent Gödény Józsefnél Kuncsik László, aki szintén munkát akart vállalni. A kisAlföldi kenyeret és 300 mázsa csemege veknit sütnek és naponkénti túrajáratokkal, rekeszekben juttatják el a fogyasztókhoz. A kerek Alföldi kenyeret szeretik jobban a fogyasztók: ez emlékeztet a házi kenyerek formájára. Kifli, cipó és bukta; túrós batyu, finom fonott kalács és briós található a 20—23 fajta süteményükben, melyből naponta 30 ezer darab készül, korszerű módszerekkel. A Szabolcs-Szatmár megyei Állategészségügyi Állomás laboratóriumaiban fontos vizsgálatok sorozatát végzik. Enyedi Józsefné salmo- nellavizsgálatot készít elő. (JL) r Úszómedence Csengerben Tavaly már elkészült, de apróbb hiánypótlások még hátravannak. Az úttörősportpálya mellett áll, s 1 millió 760 ezer forintba került. Öltöző és melegítőberendezés is tartozik hozzá. Amint elkészülnek a hiányzó munkák, s jóra fordul az idő, birtokba veszik a csengenek a község új büszkeségét: az úszómedencét. A tervek szerint a tanácshoz tartozó iskolák gyermekeit tanítják majd úszni a medencében. iparos ekkor vette észre, hogy hiányzik az asztalról a karórája, a pénze a levéltárcából, s a lemezkazetta kulcsa. A kazettát végül a műhelyben lévő másik kulccsal nyitotta ki, de a pénznek hült helyét találta. Zsidai — érdekes — a 30 ezret elismerte, a két ötszázast és az órát nem. De bárhogy számolta, kétezer forintnál többet nem költött azon a zajos éjszakán, — ám a többi sincs meg. Hogy hol van? Ki tudja. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Zsidait — mint különös visszaesőt — a lopás miatt egy év börtönre büntette, egy évre eltiltotta a közügyektől, kötelezte, hogy Gödény József kárát — 31 480 forintot — fizesse meg, s hogy az alkoholizmusa miatt kényszergyógyításnak vesse alá magát. Az ítélet jogerős. <K) Gólyatánc hegedűre, citerára Nemcsak a nótában megénekelt büszke lányok, hanem a legények is szívesen eljárnak heti egy alkalommal a nagycserkeszi tanácsházára. Ugyanis minden hétfőn este 6-tól 8 óráig itt próbál a közelmúltban megalakult cserkészi pávakör. — Tavaly november elején szerveződött a pávakör azzal a céllal, hogy összegyűjtse és ápolja a község népdalhagyo-. mányait — tudtuk meg Gajdos Pál könyvtárostól, aki a kört vezeti. — Miket énekelünk? Főleg helyi, ismert népdalokat. A község lakosságának egy része szlovák származású, így műsorunkban egyaránt szerepelnek tirpák és magyar dalok. A pávakörnek kiváló táncosai is vannak. Például Smilek Jóska bácsi, aki több néptáncfesztiválon is eredményesen szerepelt már. Specialitásai közé tartozik a gólyatánc. Ezeket a szlovák eredetű nagycserkeszi néptáncokat Jóska bácsi minden kínálkozó alkalommal eljárja hegedű-, citerakísérettel. Mi tagadás, a hangulatra valóban nem lehet panasz. Mintha nem is próbán, hanem régi, falusi mulatságon, fonóban, vagy lakodalomban lennénk... Vöröskereszt keresőszolgálat Megtalálta testvéreit évente 10—12 keresési ügygyei foglalkozik. Főleg az állami gondozott gyerekek kérik a megyei, valamint a városi-járási vezetőségek segítségét, amikor hozzátartozóikat keresik. Megyénk vöröskeresztesei jól együttműködnek az országos kereső- szolgálattal. Az elmúlt években több második világháborús magyar és szovjet katona találta meg hozzátartozóit megyénk vöröskereszteseinek közreműködésével. Az elmúlt napokban újabb sikeres keresést könyvelhettek el a Vöröskereszt megyei vezetőségén: egy megyénkben élő állami gondozott fiatalember a Dunántúlon megtalálta testvéreit és kapcsolatba lépett velük. Segítség a kismamáknak Főként a gyesen lévő kismamák a hallgatói annak a tanfolyamnak, amelyet Vállajon a művelődési központ szervezett díjmentesen a tápéi háziipari szövetkezet támogatásával. A tanfolyam hallgatói öt héten át tanulják a székülőkék sással és szalmával való befonását. Az öthetes tanfolyam elvégzése után, akik úgy érzik, hogy elsajátították a mesterség fogásait, bedolgozóként állandó munkaviszonyt is létesíthetnek a szövetkezettel. A február 15-én kezdődött tanfolyamra harmincán jelentkeztek Vállajon. HOVÁ LETT HARMINCEZER? Dáridó hajnalban Televíziónk oroszlán- részt vállal a megnöveke-. dett szabad idő kulturált kitöltéséből, még ha igaz is, hogy nagy fokú passzivitásra kárhoztat. Ám az igazán jó, szellemi élményt és emóciókat kiváltó műsorok esetében erről szívesen elfeledkezünk. Csupán az unalmas produkciók láttán kerülnek előtérbe az effajta aggályok. No meg annak kapcsán, hogy a — mindkét csatornán — alaposan kiterjesztett műsoridő a gyerekeinket még nagyobb mértékben a képernyő elé szögezi, különösen majd az ötnapos iskolai munkahétre való áttérés után. Szerintem óhatatlanul fel fog vetődni annak a szükségessége, hogy — elsősorban a szülők okos pedagógiai beavatkozásával — a gyermekeknek is jobban meg kell tanulniok szelektálni a műsorok között. A tévés hétvége tulajdonképpen már pénteken kora délután megkezdődött, változatosan vegyes műsorral, s nyúlt az éjszakába a becsülhető szándékú, de kevéssé átütő művészi erejű A fészek c. NSZK tévéfilmmel. (Azért nem bánhatták meg, akik sokáig fennmaradtak.) Szombaton nekem legjobban a Feleki Kamill és vendégei bűbájos, egyben színház- és film- történeti jelentőségű műsor negyedik része tetszett. Nagy színészünk hasonlít- hatatlan mesélő kedvvel, a megidézett „vendégei” egykori teljesítményével legalább is egyenrangúan, ízesen anekdotázva belülről világította át neves komikus elődei művészi portréját. Igazában tőle vált ez a remek sorozat ilyen élővé és szórakoztatóvá. Mind több szó esik az utóbbi években arról, hogy a gyermekgondozási segélyt, a gyest igénybe vevők milyen gondokkal küszködnek, illetve: mit old meg a gyes és mit nem. Az Egyes számban, többes számban című műsor legutóbbi adása is ezzel foglalkozott. Aki figyelemmel kíséri ezt a műsorsorozatot, és érdekli ez a téma, most bizonyosan nem mulasztotta el bekapcsolni a készüléket. Nem bánta meg. Jól irányított, számos gondot és több megszívlelendő javaslatot is tartalmazó beszélgetést, vitát hallhatott. A gyesen lévők egyik nagy gondja a bezártság érzése, a kapcsolatok leszűkülése. Azok szerencsések, akik a házasság előtti vagy már a közben kötött baráti kapcsolatokat fenntartják a hasonló korú házaspárokkal, mert az ilyen barátságok segítenek megtartani a nyitottságot. összejárnak ezek a fiatal családok, gyermekeiket egyikét órára egymásra bízhatják, míg bevásárolnak, vagy elintéznek hivatalos ügyeket. A bezártság érzése bármilyen foglalkozású kismamának egyre nagyobb terhet jelent. Azoknál azonban, akiknek a szakmában, a hivatásban való lemaradást, a munkahelyi előmenetelben való megakadást is okozza, nos azoknál még súlyosabb a gond. Ezek közismert tények. Azt hiszem azonban az is, hogy ezeken részben a család a maga erejéből, részben pedig a munkahely tudna segíteni. A család azzal, hogy a fiatal házaspár a gyermek, gyermekek érdekében is — jobban, a tennivalókat ésszerűbben megosztva szervezi meg a család életét, annak érdekében, hogy az anya a gyes S mi volt még, amit én láttam, amiről néhány megjegyzésem lenne? Elsősorban a kortárs finn drámaíró, Claes Adersson színművéből Zsombolyai János (rendező), Bornyi Gyula (vezető operatőr) és alkotótársaik által készített magyar tévéfilmről. Úgy vélem, jó produkció volt. A kispolgári, az apa alkoholizálása miatt a családtagokat egymástól fokozatosan elidegenítő életforma hitelesnek tetsző bemutatása, a családi légkör érzékeltetése nagyon is életszerű volt. A darab viszonylagos eseménytelenségét én másodlagosnak éreztem. A széthulló család tagjainak egymáshoz való viszonya a mieinkénél talán szabadosabbnak (majdnem azt írtam: tiszteletlenebbnek) tűnt, bár egy-két motiváció a magyar fülnek is ismerősnek csenghetett. (Pl. „Hogy beszélsz az apáddal?”) Bodrogi Gyula kitűnő, sokszínű apaszerepe mellett meg kell emlékeznem Margittáy Ági mindent megértő anyájáról, meg a kor fiatalságának látszólagos érzelemnélküliségét híven kifejező főiskolások szerepléséről is. Végül a filmműsorokról. A Humprey Bogart-sorozat Nem vagyunk angyalok című filmje első képsoraival majdnem irritált, annyira ósdian naivnak hatott. Mígnem rá kellett jönnöm, hogy bizony ez nem is akármilyen paródia. Mindjárt jobban szórakoztam. Nem úgy, mint a szombat és vasárnap éjszakai „slágerfilmen”; a Boccaccio ’70 olasz—francia ’ filmen. A történetek pedig unalmasan túlnyújtottak voltak. Merkovszky Pál ideje alatt is követni tudja szakmájának újdonságait. A munkahely pedig azzal tudna segíteni, hogy nem „írja le” a gyesen lévő kismamát, hanem folyamatos szakmai információkkal látja el; általában a szakmát illető fejlődésről, különösképp pedig annak az adott mukahelyi vonatkozásairól. Tehát, ha éreztetné a munkahely, hogy visszavárja a gyes letelte után a dolgozóját, mert szüksége van rá. Ez természetesen csak akkor képzelhető el, ha az illetőben szakmai ambíciók is munkálnak, élnek. Lehetséges, hogy kezdetben nem sokan élnének vele, de a későbbiekben a fiatalok körében bizonyára elterjedne az — az egyébként már rendeletben is rögzített lehetőség adta — szokás, hogy a fiatal apa maradjon otthon gyesen, a gyermek egy-másfél éves kora után, amikor a gyermek már nem szopik, és nincs már szüksége nagyon különös anyai gondoskodásra. Ennek ma még ellent mond, akadályát jelenti az a valójában újra lábra kapó nézet, hogy az lenne a jó, sőt a legjobb, ha az anya csak otthon lenne, nem vállalna máshol munkát. Pedig ennek is lenne megoldása. Az nevezetesen, ha a munkáltatók nem idegenkednének a négy-, illetve hatórás munkakörök létesítésétől. Ez ugyan több gondot jelentene a szervezésben a vállalatoknak, gyáraknak, de — mint a műsor szakértői is utaltak rá — ez a kétféle munkabeosztás, főként a hatórás, felelne meg leginkább a kisgyermekes családoknak, de bizonyára a családtervezés, sőt talán a nemzetgyarapodás érdekeinek is. Seregi István AkepernyoITTííTi * ’"1 ä i i!
