Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-16 / 39. szám

1982. február 16. Kelet-Magyarország 7 KISTERMELŐK-KISKERTEK Légipostások Még ma is a leggyorsabbak Veszélyforrások a növényvédelemben A postagalambok, a levegő postásai, régmúlt idők óta hoz- zák-viszik az ember üzeneteit. Régen a galambforgalomnak po­litikai jelentősége is lehetett, de munkájukat még ma is igény­be veszik. Egy angol kórházban például gyorsabb és sokkal ol­csóbb a vérmintákat velük el­küldeni a távoli laborba, mint motoros küldönccel. Aki Nyíregyházán, a Holló ut­ca még meglévő felén befordul, a deszkakerítés mögött szép, tisztán tartott galambházat lát, és még a laikusnak is szembe­tűnik, hogy ezek a galambok nem a fazékban végzik életü­ket. örökmozgó, repkedő, szép formájú, karcsú madarak. Gaz­dájuk, dr. Bánhidi László nyit ajtót. Sport ez a javából — győz meg vendéglátóm kérdéseket meg sem váró lelkes kiselőadá­sa: — A Magyar Postagalamb- tenyésztök Szövetségének Kelet­kettes körzetéhez tartozunk. Ez egy háromszög, amelynek csú­csain Kisvárda, Karcag és Be­rettyóújfalu helyezkedik el. He­lyi klubunk a Honvéd utcai művelődési házban van. A kör­zetben kétszáznegyvenen ver­senyezünk. — Hogyan lehet a versenyeket megszervezni, hiszen sok az el­lenőrizhetetlen momentum ? — A lelke a versenyóra, ame­lyet a klubban ólomzárolunk, és a sporttársakkal egyszerre in­dítjuk. A galambokat lezárt ko­sárban viszik a feleresztési hely­re, és ahogy visszaérkeznek, a lábukon levő gumigyűrűt az órába dobjuk, és az egy papír­szalagra rányomja az időpontot. Ezt hasonlítjuk később össze. A körzetben tavasztól őszig zajla­nak a röptetések, de az igazi, az országos viadal, amikor külföld­ről kell hazatalálniuk a galam­boknak. Konténeres autó viszi őket Haliéba, 840 kilométerre, vagy a jugoszláviai Gevgelijába, ami még távolabb van, 980 kilo­méterre. — Izgalmas lehet a várakozás! — Ha a helyszínen jó idő van, szombat hajnalban nyitják ki a A galambvár. kosarakat. Vasárnap délelőtt kiülök az órával ide a galamb­ház elé és várok. Ekkorra a gyorsabbjai már kezdenek fel­tünedezni. Holtfánadtan, hiszen jószerivel pihenés nélkül teszik meg az utat hazáig, súlyukból is jócskán veszítve. A jobb telje­sítményűek átlagsebessége eléri a hetven kilométert óránként. — Mind hazatalál? — Kivétel nélkül hazatalálná­nak, de körülbelül minden tize­dik odavész. Lelövik, befogják, elkapja valami ragadozó. Leg­nagyobb ellenség a rossz idő. — Mit csinál a galambász té­len? — Ez épp olyan szép, mint a versenyidőszak, tulajdonkép­pen arra készülünk. Most kerül előtérbe a tenyésztő munka, a szelekció, a tenyészpárok össze- válogatása. — Könnyű dolga van, hiszen állatorvos. — Elég sok állatorvos van a sporttársak között, de a többiek is legalább olyan értő gonddal veszik kezükbe szenvedélyük tárgyát. Negyven tenyészpárt tartok, ezek utódai versenyez­nek. Márciusra kell elérniük a versenykondíciót. Sokan nem fordítanak erre kellő gondot, pedig az elhízott galambokból még a jobb képességűek is oda­vesznek az első úton. — Hogyan állította össze az állományát? — Már gyermekkoromban is voltak galambjaim, de igazából csak az egyetem elvégzése után kezdtem hozzá, hiszen pénz kell ehhez, és nem is kevés. Csak a sport gyönyörűsége van, be­vétel semmi, nem úgy mint Nyugaton, ahol a lóversenyhez hasonló fogadási rendszer van, és egy kiváló tenyészpéldá- nyért 150 000 belga frankot is megadnak az árveréseken. A legjobb tenyészpárjaim a csongrádi Kotyán Imrétől szár­maznak, aki tízszer volt kerü­leti bajnok egy sorban, és klub­társamtól, Toronyi András há­romszoros bajnoktól, (é. s.) Á nagyecsediek klubjában A nagyecsedi kertbarát- klub 1982. február 6-án a mű­velődési házban tartotta meg soron következő foglalkozá­sát, amelyre meghívták a ve­lük közvetlen kapcsolatban álló klubok képviselőit. A foglalkozást Osváth Sán­dor, a klub elnöke nyitotta meg. Elmondta, hogy Nagy- ecseden 1975-ben alakult meg a klub 16 fővel, ma 35 fős a létszámuk. A nagyköz­ség lakossága korábban ál­lattenyésztéssel foglalkozott, de ma már jelentős részük 200—300 négyszögöles házi­kertjeikben — ahol főleg al­mát termelnek — virágzó fó­lia alatti termelést honosítot­tak meg. Nem probléma itt a kertészeti kultúra kialakítá­sánál a talaj, de a talajerő­utánpótlás sem, mert az ál­lattenyésztés minden szüksé­ges mennyiségben biztosítja az istállótrágyát. Dr. Varga Imre, a mezőgaz­dasági főiskola adjunktusa tartott fimvetítéssel kapcsola­tos szakelőadást, amit a hall­gatóság nagy érdeklődéssel kí­sért. Sok olyan jó tanácsot adott munkájuk végzéséhez, amelyek alkalmazása még in­kább jövedelmezőbbé, ered­ményesebbé teszi az ismer­tetett fóliasátrak, fólia- és üvegházak alatti zöldségter­melést. Az uborka felfuttatását ja­vasolta, karós-huzalos függő­leges irányban szinte megtíz­szereződik a terméshozam. Kísérletekkel igazolt, hogy a 7,5X2,5 méteres fóliasát­rakban négyszeri termékvál­tással egy termelési időszak­ban komoly jövedelemhez juthat, aki zöldségfélét szán­dékozik termelni. Korai pap­rika, uborka, paradicsom, zöldségfélék, de a mind köz­kedveltebbé váló patison és padlizsán is jelentős hasznot biztosít a problémás almaér­tékesítéssel szemben. Különösen a paprika alakú paradicsom iránt volt nagy az érdeklődés, amit ez előadó kísérletezett ki, s amiből ke­vés vetőmagot is megígért az ecsedieknek. Ezt követően a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészei szórakoztatták ma­gyarnótákkal és versmondás­sal a társaságot. V. F. A növényvédő szerek szaksze­rű felhasználás esetén nem rej­tenek veszélyt az ember és környezete számára. A különbö­ző növényi termékekben a nö­vényvédő szerek egy bizonyos idő (élelmezés-egészségügyi vá­rakozási idő) múlva káros ma­radványok nélkül elbomlanak. Ezt a növényvédelmi és agroké­miai állomás felügyelői az ana­litikai laboratórium segítségével a nagyüzemi gazdaságokban figyelemmel kísérik. A megen­gedettnél magasabb szermarad­vány észlelése esetén a gyü­mölcs vagy zöldség szedését, szállítását, értékesítését az érvé­nyes rendelet alapján megtilt­ják. A szúrópróbaszerű mintavétel a háztájiból és a kiskertekből piacra került terményeknél is szükségszerű. Az elmúlt évek­ben a kisüzemekben is növeke­dett a növényvédőszer-felhasz- nálás, így egyre sürgetőbb vala­mennyiünk egészségét védő el­lenőrzés kiterjesztése és szigorí­tása. A mintavétel elvégzéséhez permetezési napló szükséges, amely az értékesítésre kínált növényi termék növényvédősze­res kezeléseit tartalmazza. En­nek vezetését a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint az egészségügyi miniszter 5/1977. MÉM—EüM. sz. együttes rende­leté írja elő. Eszerint azok a termelők, akik forgalombahoza- talra szánt terményt növényvé­dő szerrel kezelnek, kötelesek a növényvédőszeres munkáról nyilvántartást vezetni. Ennek tartalmazni kell a permetezés befejezésének időpontját, a ké­szítmény nevét, a felhasználás töménységét, a szedés időpont­ját. A nyilvántartást 3 évig meg kell őrizni és azt az el­lenőrző hatóságnak be kell mutatni. Az ellenőrzés során az illetékes hatóság vizsgálja a pillangós aprómagvak (lucerna, vöröshere) árusítását is, ami az érvényes rendeletek értelmében magánkereskedelemben tiltott te­vékenység. A növényvédő szerek mellett a műtrágyák is veszélyforrást jelenthetnek az ember és kör­nyezete számára. A helytelen tárolás következtében élővizek­be, kutakba bejutva azok káros sótartalmát megnövelik, ami emberre, állatra mérgező. Óva­kodni kell az indokolatlan, túl­zott műtrágyahasználattól, pél­dául nagy adagú nitrogénmű­trágya esetében káros mérték­ben megnövekszik a talaj és a növény nitráttartalma. Csapadé­kos időben a talajból kimosód­va bekerülhet az élővízbe. A házikertekben és kisegítő gazdaságokban is ajánlatos a műtrágyázást talajvizsgálat alapján végezni, így nem törté­nik túladagolás. A talajvizsgá­latot az állomás laboratóriuma végzi. A gondosan tárolt és szakszerűen felhasznált műtrá­gya nem jelent veszélyt az élő­világ számára. Amennyiben a fentiekben fel­sorolt szabályokat, előírásokat betartjuk, úgy magunkat, vala­mint környezetünket megvéd­hetjük a növényvédő szerek és műtrágyák káros hatásaitól. Endreffy Zsolt A szakkönyv haszna —Talajminta kiskert­ből — Mit ajánl a Herbária? Kertbarátok összejövetele A megyei kertbarátok és kis- tenyésztők társadalmi szövetsé­ge február 1-én Nyíregyházán, a megyei könyvtárban a mező- gazdasági könyvhónap megnyi- ■ tása alkalmából ünnepi értekez­letet tartott, amelyen részt vet­tek a megyében működő klu­bok képviselői és a meghívott vendégek. Dr. Széles Csaba, a szövetség elnöke üdvözölte a nagy létszá­mú résztvevőket és szólt a könyvhónap jelentőségéről, a szakirodalom adta hatékony se­gítségről, elismerve, hogy ha­zánkban e téren igen gazdag tárházzal rendelkezünk. Ismer­tette a könyvhónap alkalmából kiadott fontosabb könyvek címe­it és íróit, megállapítva, hogy ezek az újabb kiadványok a háztájiban, a kisgazdaságokban munkálkodóknak igen haszno­sak, olvasásuk eredményesebbé teszi tevékenységüket. Ezt követően Gévay János, a Kertészet-Szőlészet főszerkesz­tője, — a Nyírség szülötte, — tartotta meg előadását: Mi így csináljuk: Uj technológiák té­makörökben . Mint a nagyvíemek és a kis­gazdaságok között összekötőé szerepet betöltő lap főszerkesz­tője kérte a jelenlevőket, hogy a kistermelői munkájuk során eddig jól bevált módszereik közreadásával segítsék a szer­kesztők munkáját, — különös tekintettel az Idejében szólunk és a Mi így csináljuk rovat út­ján. A továbbiakban szólt arról, hogy elsősorban a szabolcs- szatmári tájakat jellemző jona­tán almafák a telepítéstől kezd­ve milyen metszést igényelnek. Megállapította, hogy a túlzott metszéssel leromlik a fák ter­mőképessége, mert ennek követ­keztében a felvett táplálékok je­lentős részét a felesleges hajtá­sok kinevelésére fordítják. Cél­szerűnek tartja az almafák zöldmetszésének az elvégzését a vegetációs időszakban. A növényvédelemmel kapcso­latban az előrejelzések és a he­lyi tapasztalatok alapján aján­lotta a célszerű és gazdaságos védekezés megfontolását. A permetezések nagy számának alkalmazását, a túlbiztosítást nem tartja eredményre vezető­nek sem egészségügyi, sem pe­dig a többletköltségek vonatko­zásában. Nem mechanikusan, menetrend szerint, hanem az idejében alkalmazott, szakszerű védekezést kell folytatni. A túl­biztosított permetezés szennyezi a környezetet, mérgezi a gyű-: mölcsöt, magát a kerttulajdo­nost, de a fogyasztókra is ár­talmas. Margittal Miklós, az Agroké­miai és Növényvédő Állomás munkatársa a talajmintavétel és a talajerő-utánpótlással kap­csolatban tartott tájékoztatót, is­mertette a mintavétel technikai módszereit, a beküldéssel és a vizsgálattal járó teendőket. Az állomás készséggel áll rendelke­zésre a kistermelőknek is. Er­re korábban nem volt lehetőség.-A Herbária vállalat részéről tájékoztatót, kaptak, a »megyé­ben erednféÍTyesen -«'gazdasá­gosan termelhető gyógynövé­nyekről, így pl. a menta, majo­ránna stb. tekintetében. Az AGROKER igen hasznos ki­adványaival ajándékozta meg a résztvevőket, amelyek vala­mennyi növényvédelmi szerrel, műtrágyákkal, kisgépekkel, szer­számokkal kapcsolatban adnak igen hasznos és értékes útba­igazítást. A megyei könyvtár könyvkiál­lítást rendezett, a könyveket a helyszínen meg lehetett vásárol­ni. Minden résztvevőnek könyv­katalógust adtak át, amelyből tájékozódhattak a kiadásban megjelent mezőgazdasági szak- könyvekről. Varga Ferenc megyei szervező titkár Tapasztalataim a „babkávéról“ Egyre több újsághirdetés lát napvilágot, melyben kávéma­got ajánlanak megvételre 1—2 Ft-ért darabonként. Mielőtt bárki is venne, rendelne be­lőle, hadd írom le a kávémag­gal kapcsolatos tapasztalatai­mat. Két éve, mint kezdő kertbarát igen sok kertbarát­tal leveleztem, csereberéltem, így jutottam a kávémaghoz, amelyhez még termesztési jó tanácsokat is kaptam. A ma­gokat május első hetében ve­tettem el, s gyönyörű növé­nyek lettek, az 1 méter ma­gasságot is elérték. Szeptem­ber végén értek be a babhoz hasonló, kis tokocskák. Gon­dosan megszárítottam, majd megpörköltem a „kávét”. A kávédaráló tüstént lisztté őrölte, hiába próbálkoztam a darálási idő csökkentésével. A kávéfőzőben pedig megke­ményedett, összeállt, nem en­gedte „kiforrázni” magát. A főző felrobbanásától tartva két kísérlet után feladtam a küzdelmet. Kíváncsi lettem, hogy mit termeltem, mert erős volt a gyanúm, hogy ez a növény nem kávé. így tud­tam meg, hogy az egynyári „kávé” pontos neve lóbab, (Vicia faba L) és semmi köze az igazi kávéhoz, azaz kávé- cserjéhez. Származása Dél- Amerika, ahol is lisztjét ke­nyérnek használják fel. Az igazi kávécserje, az örökzöld (Coffea arabica L) csonthéjas termésében két mag találha­tó. Pörköletlen állapotban zöld színűek, míg a lóbab termése a babhoz hasonlít, és fekete színű, vagy sötétbarna, s tokjában 4—« babhoz ha­sonló kis mag található. Gondolom a hirdetők is ta­pasztalták és tudják is a fent leírtakat. Hogy mégis hirde­tik — joguk van hozzá, de ta­pasztalatlan kertbarátokat rá­szedni nincs. HORGÁSZOKNAK Valóra vált tarvek Kocsordon Horgászok, halászok együttműködése A kocsordi Kraszna Sporthor­gász Egyesület tagjai nem várták meg, hogy a szájukba repüljön a sült galamb. Maguk teremtették meg a közel héthektáros hor­gászvizüket. Mint mondták: „Igaz, hogy körül vagyunk véve vízzel, — a Kraszna itt folyik el a kertek alatt és csatornák, holtágak szelik a községet, még­is az az Igazi, ha saját vizünk is van.” A megvalósításról a múlt év kora tavaszán döntöttek. Ősz végén pedig már birtokba is vet­ték a vízzel is feltöltött új hor­gásztavat. A január második felében megtartott közgyűlésen az egye­sület titkára, Somlyai József már nemcsak a társadalmi munkával megvalósított tó birtokbavételé­ről beszélt. Jelentette azt is, hogy bár az egyesületet erre a felettes hatóság nem kötelezte, de 15 má­zsa kétnyaras pontyot, 50 kilo­gramm amurt és 50 kilogramm busát behelyeztek a tóba. Ehhez jön a tavaszi telepítés során a MOHOSZ-tól az első halasítási támogatás. Ezt szintén kétnyaras pontyban kapják. _9, Az új horgászvíz kialakítása miatti nagyobb mérvű társadalmi munka, a halasítási hozzájárulás összegének kérése egyharmadá- val megcsappantotta az egyesület taglétszámát. így most 126 fel­nőtt, 32 ifjúsági és 23 gyermek- tagra módosult a tagság száma. Az önzetlen áldozatvállalás arra késztette az egyesületet, hogy a felvehető tagok számát 130 főben állapítsák meg. A közgyűlés ezt jóváhagyta. Azt is elmondták, hogyha mégis akadna néhány új belépő, annak 1200 forintot kell befizetni az egyesület pénztárá­ba. A közgyűlés a horgászást a saját vizen a második fél évtől is csak szombaton és vasárnap en­gedélyezi. A vezetőség beszámolt a köz­gyűlésnek minden múlt évben végzett munkáról is. Az ifjúsági felelős és az ellenőrző bizottság tevékenységét dicsérték. A fogási naplók összesítése során kide­rült, hogy a kocsordi horgászok 2792 kilogramm halat fogtak. Ez a felnőtteknél 17 kilogrammos átlagfogásnak felel meg. Sikeres­nek értékelték az egyesületi hal­fogóversenyt, gyümölcsözőnek a környező egyesületekkel, az inté­ző tjizpttsággal, s ,a tanáccsal tartott kapcsolatot. Különös hangsúlyt kapott az egyesület és a Rákóczi Halászati Termelőszövetkezet vezetősége között kialakult jó együttműkö­dés. A HTSZ szállította az új víz­be a halat. Az egyesület tagsága pedig több mint 200 munkanapot dolgozott a szövetkezet intenzíven kezelt vizének lehalászásánál. A hozzászólások során Molnár Sándor alelnök az elvégzett tár­sadalmi munkát végzőket dicsér­te, és javaslatot tett az elkövet­kezendő időszak terveinek meg­valósítására is. Elmondta, hogy környezetszépítés miatt az U-ala- kú tó belső és külső részén erdő­sítést kívánnak megvalósítani. A tótól 150 méterre a müút mentén járműparkolót alakítanak ki. Kér­te a közgyűlést, hogy társadalmi munkában segítsék ezek megva­lósítását. Javasolta, hogy az első öt évben büntessék meg mind­azokat, akik a víz környékén bármilyen nemű kisfát vágnak ki. A tó keskenysége miatt a stégépítést és csónaktelepítést nem javasolta. A vízparton pedig beállítanak egy kiselejtezett au­tóbuszt — az egyesület ezt már megvásárolta — amelyik az Idő­járás viszontagságaitól védi a horgászokat. Szabó József és Sáfár László horgászok a halvédelem, a léke­lés fontosságáról beszéltek. Kér­ték a vezetőséget, hogy a tó part­ján szeméttározőt rendszeresítse­nek. Takács István a horgászeti­ka betartására, a keresztbedobá- lások elkerülése, a vlzpartl han­gos rádiózás, magnózás mellőzé­sére kérte a fiatalokat. Gulács Antal és Katona Sándor azt in­dítványozták. hogy a fegyelme- zetlenkedőkkel szigorúbban jár­jon el a fegyelmi bizottság. Ta­pasztalták, hogy a Holt-Számos vize, szinte állandóan szennye­zett. Fő vízszennyezőként a Nyíregy­házi Konzervgyár porcsalmai üzemét nevezték meg. Mint mon­dották: a horgászoknak nem vi­gasz a hatóság által kiszabott nagy összegű bírság megfizetése sem. A hatóságok bírják rá az üzemet a Holt-Szamosba enge­dett szennyvíz megtisztítására. A vízügyi szakemberek figyelmét a lápról jövő nyári szennyeződés kiiktatására szeretnék ráirányí­tani. Az egyesület elnöke, Kósa Ár­pád válaszában megköszönte a tagság tóépítésben, valamint a közgyűlés eredményessége érde­kében kifejtett áldozatkész tevé­kenységét. ígérte, hogy a hor­gászrend megszegőivel, a -víz szennyeződését előidézőkkel szem­ben eljárnak, illetve eljáratnak. Célul a Tiszta víz, rendezett víz­part mozgalom kiteljesedését je­lölte meg. .A közgyűlésen-az intéző bizott­ság képviselője a tagság nagyfo­kú fegyelmezettségéről, ügybuz­galmáról győződött meg. Az egyesület működése szabályos, a vezetőségi ülések rendszeresek, az ügykezelés mintaszerű, akár példaképül is állítható. A hat éve működő egyesület a saját erővel épített tó üzembe helyezé­sével, s az önerőből történt ha- lasítással bizonyította, hogy a horgászsportban is micsoda előnyt jelent az ésszerű kezdeményezés a cél érdekében vállalt társadal­mi munka. Sigér Imre Menyhal mínusz tíz fok alatt A kevésbé fázós pecások nem várják meg a tavaszi tél végi élénkebb halmozgást. Télen is éppúgy kijárnak a vízre, mint a melegebb évszakokban. Nem­csak a lékhorgászat kínál izgal­mas kalandot. A szabad vizeken most van a menyhal szezonja, ugyanis ilyenkor ívik. Partközei­ben, kövek között rakja az ikráit, a horoggal Is itt kell keresni. A Tiszán a legkedveltebb menyhal- fogó hely a tiszalöki duzzasztó utáni kanyar. A legutóbbi verő­fényes, de igen hideg hét végén is sokan keresték fel mindkét partját. A fenekező készségeken az előrelátóbb horgászoknál élő kishal fickándozott, de a meny­halról jó tudni, hogy az orra után tájékozódik, így minden szagos csali „érdekli”. Ha kap, akkor sűrűn lehet akasztani a jól megtermett törpeharcsányl pél­dányokat. Nagyon falánk, ha egyszer elkapta a csalit, nem ereszti, sokszor a hasából kel! „kioperálni”. Érdemes tehát egy féltucatnyi élőkét egyes méretű horoggal előkészíteni, és egysze­rűen levágni a lenyelt zsinórral együtt, majd otthon a tisztításnál meglesz a horog. A tartalék élő­ké azért is hasznos, mert ahol a menyhal jár, ott a fenekező ha­mar megfeneklik, és ha szakad is, rögtön pótolható. A leakadást el­kerülendő végsúlynak egy drót­pálcát használnak a tapasztalt horgászok. Érdemes megpróbálkozni ezzel a kevésbé ismert hallal, súlyá­nak majdnem fele a mája, ami igazi fnyencfalat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom