Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-12 / 36. szám

4 Kelet-Magyarország 1982. február 12. Napi külpolitikai kommentár Kik állnak a „testvérek“ mögött? I smét hírt adtak magukról a „muzulmán testvérek”, j Ez alkalommal a szíriai Homából tudósítottak a i hírügynökségek arról, hogy a biztonsági erők a tér­rorista szervezet nagyobb fegyverraktárát foglalták le, s | letartóztattak több bujkáló bűnözőt. A Homában történ­teket hivatalos amerikai források sietve úgy állították be, mintha az észak-szíriai kisvárosban „iszlám felkelés” tört volna ki Asszad elnök haladó rendszere ellen. Ezt az állítást Damaszkuszban „szemenszedett hazug­ságnak és provokációnak” minősítették. A szíriai kormány ; szóvivője leszögezte: országában a helyzet szilárd és nor­mális. A legutóbbi homai razzia kézzelfoghatóan bizonyít­ja, hogy a muzulmán testvéreknek nevezett szervezet to­vább tevékenykedik az arab világban, s jelenleg a fő tüzet éppen arra az országra irányítja, amely az Izrael-ellenes front legfontosabb ereje. Mindez csak megerősíti azokat a sokszor elhangzott állításokat, hogy a „testvéreket” közvet­lenül és közvetve bizonyos imperialista körök a Tel Aviv-i titkosszolgálat érdekei mozgatják. A „Testvériség” 1929-ben Egyiptomban alakult. Alapí­tója egy Hasszán al-Banna nevű tanító volt, aki azt hir­dette, hogy a muzulmán országok életének minden mozza­natát a Koránban rögzített törvényeknek kell meghatároz­niuk. A muzulmán testvérek már a szervezet létrejöttének első időszakában a terror eszközéhez nyúltak: merényle­teik áldozata lett az angolbarát egyiptomi monarchia több vezető embere, majd a fegyvert Nasszer ellen fordították — jó néhányan megpróbálkoztak az egykori elnök meg­gyilkolásával. Szadat lényegében legalizálta a „testvére­ket”. Ám ő is ellentétbe került velük élete utolsó évében. Az utóbbi időkben legtöbbet a Szíria elleni tevékeny­ségükről hallani. Több éve próbálkozik a Muzulmán Test­vériség a Baath Párt damaszkuszi kormányának megdön­tésével. (A szíriai kormánypárt nem muzulmán, hanem . összarab nacionalista eszmék alapján áll.) A szavakban iszlám megújulást hirdető terrorszervezet egyik jelenlegi célja, hogy szembeállítsa Szíria szunnita többségét a síiták­hoz tartozó alavita kisebbséggel. A „testvérek” terrorak­cióidat a hadsereg tisztjei és a kormányzó párt funkcioná­riusai ellen irányítják. Emlékezetes a borzasztó vérengzés, : amelynek során az aleppói tisztiiskola majd kétszáz nö­vendékét mészárolták le. A Muzulmán Testvériség főhadiszállása állítólag Sza- úd-Arábiában van, de sok terroristát Nyugat-Euró- pában képeznek ki. A Szíriába átdobott osztagok rendszerint Jordániában kapnak menedéket, s ez a tény i már többször keltett feszültséget a két szomszédos arab ország között. A legutóbbi homai eseményeket illetően fel­tűnik az a gyorsaság, amivel Washingtonban reagáltak a vidéki szír városkában történtekre. Aligha véletlen ez a jóíértesültség. Hiszen nyilvánvaló: Camp David-et elutasító arab Szilárdság Frontjának és mindenekelőtt Szíriának a meggyöngítése a jelenlegi amerikai politika érdeke. Miklós Gábor ■gjs|L? • . A. ■ ' sajtótájékoztatója Nagy jelentőséget tulajdo­nítunk a madridi találkozó­nak és az európai helyzet normalizálódása egész folya­matának, amely Helsinkiben indult el — jelentette ki csü­törtökön madridi sajtóérte­kezletén Józef Wiejacz, a lengyel küldöttség vezetője, külügyminiszter-helyettes. El­utasította Washington és né­hány NATO-ország próbál­kozását, hogy a madridi ta­lálkozóra erőszakolja a len­gyel helyzet vitáját, mert az szigorúan vett lengyel bel- ügy, s mint mondotta, nem akarunk senkinek sem politi­kai eszközévé válni. Rámutatott, hogy a szükség- állapot bevezetése ideiglenes intézkedés, és hogy a korlá­tozások többségét a hónap vé­gére hatálytalanítják. A ha­tóságok jelenleg naponta mintegy 20—30 embert bo­csátanak szabadon az inter­náltak közül, helyreállították az interurbán telefonössze­köttetést. Mindazonáltal — mutatott rá — Lengyelország újjászü­letésének programja jelentős mértékben függ a változatla­nul súlyos gazdasági helyzet javulásától. Ezért elítéljük a politikai és gazdasági nyo­mást, a megkülönböztető gaz­dasági intézkedéseket, ame­lyeket Washington és né­hány NATO-ország foganato­sított, és amelyek a szükség- állapot meghosszabításához, a lengyelországi és ezzel együtt az egész európai feszültség tudatos fenntartásához ve­zetnek. Lengyelország kép­viselője vádolta a nyugati tö­megtájékoztató eszközöket, amelyek lengyelországi adá­saikban azzal bujtogatnak, hogy konkrét tanácsokat ja­vasolnak az ellenzék növelé­sének lehetőségeire. Egon Bahr: nem! a vegyi fegyvereknek A Német Szövetségi Köz­társaság soha nem fogja meg­engedni, hogy az Egyesült Államok az NSZK területére vegyi fegyvereket telepítsen — jelentette ki szerdán Egon Bahr, a Német Szociálde­mokrata Párt elnökségének tagja, a párt fegyverzetelle­nőrzési kérdésekkel foglalko­zó szakértője. A nyugatnémet rádiónak adott nyilatkozatában Bahr hangoztatta, hogy az NSZK éppen úgy elveti a vegyi fegy­verek európai telepítését cél­zó amerikai terveket, mint ahogy ezt a neutronfegyver esetében tette. Emlékeztetett arra, hogy az amerikai kor­mánynak ugyan nem kell konzultálnia szövetségesei­vel a vegyi fegyverek gyártá­sáról, de köteles engedélyt kérni a fegyver európai elhe­lyezéséhez. PORTUGAL VASUTASSZTRÁJK Megbénult a vasúti közleke­dés csütörtökön Portugáliá­ban: kétnapos sztrájkba kez­dett a portugál vasúttársaság 1500 mozdonyvezetője. A mozdonyvezetők fizetéseme­lést követelnek és szakmai be­sorolásuk módosítását sür­getik. A vasutasok munkabe­szüntetése csak előjátéka an­nak az egynapos sztrájknak, amelyet a Portugál Általános Munkásszövetség hirdetett meg péntekre. OLASZ ÚJSÁGÍRÓK SZTRÁJKJA Nem jelentek meg csütörtö­kön azok az olasz napilapok Rómában, amelyeknek szer­kesztősége, illetve nyomdája Lazio tartományban van. A tartomány újságírói ugyanis, lejárt munkaszerződéseik meghosszabbítását követelve, ismét sztrájkolnak. OLASZ TERRORISTÁK A milánói fellebbviteli bí­róság csütörtökön megerősí­tette a Corrado Alunni, az „el­ső vonal” elnevezésű olasz szélsőbaloldali terrorszervezet alapítója és vezetője ellen hozott ítéletet. Alunnit fegy­veres lázadás szítása, bank­rablások, merényletek és más terrorcselekmények miatt 1980 júniusában 29 év éí két hó­nap börtönbüntetésre ítélték. A milánói bíróság egyben megvizsgálta Alunni 31 bűn­társának ügyét is, és hat személyt felmentett, a többi­eknél viszont megerősítette, illetve csak kismértékben enyhítette az ellenük hozott korábbi ítéleteket. TISZTELETBELI OSCAR-DÍ J A hetvenhat éves Barbara Stanwyck amerikai filmszí­nésznőnek ítélték oda szerdán a tiszteletbeli Oscar-díjat. Az amerikai filmművészeti és filmtudományi akadémia le­nyűgöző színészi teljesítmé­nyéért, vonzó megjelenéséért ítélte oda a kitüntetést a film­színésznőnek, aki korábban már négyszer javasoltak Os- car-díjra a „Stella Dallas”, a „Bal of Fire”, a Double In­demnity”, valamint a „Sorry, Wrong Number” című fil­mekben nyújtott alakításaiért. MEGALAKULT A PALESZTIN KP Bejrutban hivatalosan be­jelentették a Palesztin Kom­munista Párt megalakulását. A párt lapjában, az Al-Vatan első számában megjelent közlemény szerint megvá­lasztották a központi bi­zottságot, a politikai bizott­ságot és a párt főtitkárát, de a vezető testületek személyi összetételét egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A Pa­lesztin KP végleges prog­ramját, szervezeti szabályza­tát a később összehívandó kongresszus hagyja jóvá. Az újonnan alakult párt egyrészt a Jordániái KP pa­lesztin tagjaiból, másrészt a Ciszjordániában és és Gázá­ban működő palesztin kom­munista szervezet, valamint a libanoni palesztin kommu­nista csoport egyesüléséből jött létre. A palesztin kom­munista mozgalom kezdetei egyébként a huszas évekre nyúlnak vissza, amikor az el­ső Palesztin Kommunista Párt megalakult. A palesztin kom­munisták a palesztin nép egyedüli törvényes képviselő­jének tekintik a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet és részt kívánnak venni a szer­vezet tevékenységében. A szocialista országok életéből A korszerű susaki konténerkikötő Az Adria kapujában Az Adria még ilyenkor, télen is csodálatos. Színe ugyan közelebb van a szürké­hez, mint a kékhez, s a néha esős, szeles időben zordabb arcot ölt a tengerpart; a rak­partokhoz ritmikusan csapó­dó hullámok, az áthatóan sós levegő, a halpiac hangulata így is megragadja a látoga­tót. Turista persze jóval ke­vesebb érkezik a 180 ezer lakosú nagyvárosba, Rijeká- ba, a kikötő forgalma azon­ban ilyenkor sem csökken. — Helyesebb lenne kikötő­komplexumról beszélni — kezdte magyarázatát kísérőm, Slobodan Popovic, az igaz­gatóság kereskedelmi osztá­lyának munkatársa —, hiszen munkaszervezetünkhöz tar­tozik az Isztriai-félsziget is­mert üdülőhelyétől, Pulától egészen a Krk-sziget északi részéig terjedő körzet. Nem is titkolta: a rendelkezésem­re álló egy-két napban szin­te lehetetlen megismerkedni a hazánk gazdasága, külke­reskedelme számára is jelen­tős kikötővel. Elsőként a 10 kilométerre levő skrljevói előraktárakat kerestük fel. A raktárépüle­tekben szovjet faanyag, svéd cellulóz, egyiptomi gyapot vár behajózásra. A létesít­ményre méltán büszkék: né­hány hete kapcsolták csak be egy iparvágánnyal a Zág­ráb—Rijeka vasútvonalba, biztató lehetőségeket nyújtva ezzel a terület fejlesztésére. A már meglevő négy hatal­mas, egyenként 7000 négyzet- méteres épület mellé további kilencet terveznek. A han­gár típusú raktárakon kívül körülbelül 150 ezer négyzet- méter nyitott rakterületet is kialakítanak. Impozáns látványt nyújt a bakari öböl. Itt elsősorban ömlesztett árukat — vasér­cet, szenet, bauxitot — ra­kodnak. (Magyarország szá­mára is érkezik vasérc Indiá­ból.) A 26—44 méteres víz­mélység óriási fehérhajók ki­szolgálását is lehetővé teszi. Jó két méter átmérőjű, élénk narancssárga színű csőben futó szállítószalag bújik az öböl vize alá: szenet visz a kirakodórésztől a másik par­ton levő kokszolóműhöz. — Akár egy hétig is ván­dorolhatnánk — tréfálkozott Boris Pricard, aki a kikötő­igazgatóság tájékoztatási ügyeivel foglalkozik, s már sorolta is tovább: Pula az ömlesztett és darabáruk, Ra­sa a fa, az élő állatok és a veszélyes áruk kikötője, Su- sakban konténerterminál működik, Omisalj pedig a hazánkba és Csehszlovákiába tartó Adria kőolajvezeték ki­indulópontja. És akkor még nem is szóltunk részleteseb­ben magáról Rijekáról, az egykori Fiúméról, ahol szinte mindennel foglalkoznak a da­rabáruktól a silós raktározá­sig. — Tudtommal Rijeka a legjelentősebb kikötő Jugosz­láviában. Mekkora az össz­forgalma? — Tavaly már meghaladta a 20 millió tonnát — ez na­gyobb mint az összes többi jugoszláv kikötőé együttvéve. Különböző munkaszerveze­teinkben mintegy ötezer em­ber dolgozik. Előnyünk a közép-európai területekhez való közelségből, a képzett munkaerőből, sokoldalú szol­gáltatásainkból adódik. Gon­dot elsősorban a helyhiány okoz. — ezért is terjeszkedik többfelé a kikötő —, valamint a vonaton történő tovább­szállítás kapacitáskorlátai. Ezen majd csak a tervezett újabb, lerövidített Zágráb— Rijeka vasútvonal segít. A kikötőigazgatóság illeté­kesei minden alkalommal hangsúlyozták a Magyaror­szággal fennálló viszony fon­tosságát, zavartalanságát, kölcsönös hasznát. A hazánk számára jelentős „adriai ka­pu” szerepéről, itteni tevé­kenységünk részleteiről a Masped szállítmányozási vál­lalat helyi kirendeltségén kértem bővebb tájékoztatást. (Dolgozik képviselője a vá­rosban a MAHART-nak és a Hungarocamionnak is.) — A statisztikák szerint Rijeka évi közel 600 ezer ton­nás forgalmával valóban az első helyet foglalja el a ten­geren érkező vagy induló ma­gyar külkereskedelemben. Jóval elmarad mögötte akár Hamburg, akár a lengyel Szcsecsin, akár a jugoszláviai Koper vagy Ploce. Nyilván azért, mert Rijeka közelsége, s a hagyományos kapcsolatok miatt számunkra „természe­tes kikötő”. Az innen induló exportté­telek jórészt vegyianyagok (például műtrágya), mező- gazdasági termékek. (Érkezé­sem napján futott ki a „Haj­dúszoboszló” : gumiabron­csot vitt Algériába.) A for­galom zöme azonban import­áru: jön ide szójadara Dél- Amerikából — takarmányo­záshoz használjuk fel —, cu­kor Kubából, déligyümölcs Észak-Afrikából. Az elmúlt évek rendszeres, körülbelül 10 százalékos forgalomnö­vekedést hoztak, s joggal re­mélhető, hogy a mindkét fél-, nek előnyös munkakapcsolat, a kialakult jó viszony a jö­vőben tovább mélyül. Szegő Gábor Folyik a rakodás a hatalmas silótornyok előtt A rijekai kikötő: hajók, mólók, rakpartok

Next

/
Oldalképek
Tartalom