Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-11 / 35. szám

2 Kelet-Magyarország 1982. február 11. TIZEDIKKÉNT AZ ORSZÁGBAN Diétásbolt a csarnokban Síszegény kenyér vesebetegeknek Teljesül a megyében élő cukorbetegek és diétázók óha­ja: mindenekelőtt az ő igé­nyüknek megfelelő, tizedik­ként az országban bolt nyílik Nyíregyházán, a hamarosan átadásra kerülő piaci csar­nokban. A 40 négyzetméteres alapterületű üzletet a megyei gabonaforgalmi és malom­ipari vállalat rendezi be és üzemelteti. A gabonaforgalmi vállalat gondoskodik róla, hogy ál­landóan kapni lehessen itt — az eddig sokak által keresett — búzacsírát, étkezési búza­korpát, szója- és sárgaborsó­lisztet: kapható lesz kukori­ca- és rizsliszt is. Az érdekelt vállalatok-már- is jelentkeztek,' ■'’hogy lífhető- ségüBllí^nqiftél'tért' áfíífglösé- | gekkel segítik a bolt minél gazdagabb választékát. Jelentősen hozzájárul a Nyíregyházi Sütőipari Válla­lat, amely nemrég kapott a MÉM-től engedélyt több dia­betikus termék készítésére. Ilyen a diétázóknak ajánlott almás és túrós lepény, vala­mint piskótalap. De a me­gyeszékhelyi sütőüzem ellátja még a boltot fehérje- és konyhasószegény kenyérrel vesebetegek részére; kapható lesz cukorbetegeknek diétás zsemle, Graham-, alföldi bar­na, pehely- és sajtos kenyér. Gazdagítják még a válasz­tékot diétás konzerv- és tej­ipari termékek, lesz cukorsze­gény üdítőital-választék. Az érdekelt vállalatok ille­tékesei a kórház rendezésé­ben a napokban diétás étke- zésrcfl hallgattak meg szak­előadót Nyíregyházán. Azt követően a vállalatok képvi­selői szerződéseket írtak alá. (ab) A nagykállói Kallux Cipőipari Szövetkezetben NDK-megrendelésre 11 ezer pár férficipőt készítenek. Varga Ferenc gőzölőgéppel a kéregberagasztás előtti művelet közben. (Elek Emil felvétele) HARGITA, A POMPÁS MÉN Kedven ce a Csókos Kitekintés Üzemi lapokból A nyírbátori gyáregység if­júsági klubjának év végi mérlegéről közöl összeállí­tást a MEZŐGÉP legújabb száma. A klubtagok száma tovább nőtt, ma már 45. Áprilistól december vé­géig 45 szervezett kötött fog­lalkozást tartottak. Több ki­rándulást szerveztek a KISZ- szel, a szakszervezettel a Duna-kanyarba, Szegedre, de eljutottak a falu- és a trak­tormúzeumba. Tovább bőví­tették könyvtárukat. Az év végére elérték, hogy a klub­tagok 90 százaléka könyvtár­tag és rendszeres olvasó. Rendeztek üzemi hangver­senyt, versmondó versenyt, részt vettek a városban meg­hirdetett valamennyi irodal­mi témájú vetélkedőn. Az ál­talános iskolai végzősöknek pályaválasztási tanácsadást szerveztek. v< ■» “ t> ■ Az illetményföld új rendjére vonatkozó tapasztalatokat olvas­hatjuk a . balkanyi Állami gazdaság Start után Tiszavasváriban Járda, ráadásból Kereken félmillió forintot költöttek az elmúlt évben Ti­szavasváriban járdák építésé­re és felújítására. A pénzre úgy tettek szert, hogy a váro­sok és nagyközségek kategó­riájában, a társadalmi mun­kában elért második helye­zéssel kapták jutalmul a me­gyei tanácstól. A legégetőbb gondok egyi­ke Tiszavasváriban továbbra is az úthálózat állapota. An­nak elenére, hogy a start — már ami a tervciklus első évét illeti — sikeres volt. Két és fél millió forintból si­került többek között „össze­hozni” 5,6 kilométer köves- utat — természetesen jelen­tős társadalmi segítséggel — a Táncsics és az Ifjúság ut­cában. Ebben a munkában is jelentős a helyi gazdasági egységek segítsége. Főleg a kőszállítás lebonyolítása je­lent nagy előnyt és megtaka­rítást. Jövőre például már 5500 tonna kő szállítását vál­lalták. Lakásépítésre a tanács öt­millió forintot költött az el­múlt évbén. Az ivóvízhálózat bővítésére háromszázezer fo­rint jutott. A belvízvédelem­hez állandó szivattyúállomás Pókoznak a gyerekek az új megyei-vá­rosi művelődési központban Nyíregyházán. Papp Ágnes gyermekfoglalkoztatási szak­előadó irányításával szomba­tonként és vasárnaponként például játékokat, díszeket, ajándéktárgyakat készítenek az iskolások. (J. L.) létesült a Korontón, s a me­gyei tanács segítségével egy nagy teljesítményű, hordoz­ható szivattyút is beszereztek. Folytatják a településeszté- tikailag fontos, központi park kialakítását, megkezdődött a rendezéshez szükséges laká­sok kisajátítása. Ami a társadalmi munkát illeti: a tanács erre továbbra is számít a közel tizenötezer lakosú Tiszavasváriban. S nem ok nélkül. Az elmúlt év­ben nyolcmillió forintot ter­veztek és háromszázezerrel többet teljesítettek. Ebből öt­millió forintot tesz ki az új értéket létrehozó, költségmeg­takarító társadalmi munka! (t. á.) Nyíregyháza város Tanácsa V. B. művelődésügyi osztá­lya és a tudományos Isme­retterjesztő Társulat nyíregy­házi elnöksége a korszerű művelődés szerves részét al­kotó ismeretterjesztés tartal­mi összefüggéseinek, formái­nak és módjainak fejlesztése érdekében pályázatot hirdet. Javasolt témakörök: A tudo­mányos ismeretterjesztés je­lentősége és nevelő hatása az általános iskolai, a szakmun­kás és középiskolai tanulók körében; A művelődés iránti Czifra József, a tapasz­talt nyugdíjas edző már a paci prüszköléséből megsejti, ha baj van. Háttal áll az ablaknak, hirtelen megfordul, ki­nyitja és kiszól hango­san a ködös téli délutá­non jártatást végző lo­vasnak. — Veregesd meg, nyugtasd meg! — hangzik tanácsa. A lovas követi, a ficánkoló pa­ripa megnyugszik. Reitschule. Nyíregyháza határában a 4-es főút men­tén Záhony irányában bal oldalt tábla hirdeti, ^hol kell letérni a dűlőúton a lovasis­kola felé. Kátyus, havas út vezet az épületekhez, istál­lókhoz, karámokhoz. Kincse­ket őriznek itt a lovászfiúk, akik a lószeretetet még a ta­nyabokrokból hozták ma­gukkal. igény felkeltésének ismeret­terjesztési útjai, módjai — az alacsony iskolázottságú réte­gek körében; A szocialista brigádok művelődésének is­meretterjesztési (tartalmi, szervezeti, módszertani) kér­dései; A munkásság közép­fokú műveltségét szolgáló is­meretterjesztés lehetőségei és útjai; A közművelődési célok megvalósulása egy munkahe­lyen. Pályázni lehet még egyéb témájú feldolgozásokkal is, de a kiemelt témák az elbí­rálásnál előnyt élveznek. A pályázaton részt vehet minden TIT-tag, közművelő­dési munkások, pedagógusok, orvosok, jogászok, mérnökök, ifjúsági mozgalmi vezetők, irányító szervek vezetői, munkatársai. A pályázat jel­igés. A pályamunkákat dupla borítékban kell küldeni a TIT nyíregyházi városi el­nökség címére (4400 Nyíregy­háza, Szabadság tér 3.) 1982. augusztus 31-ig. A belső bo­ríték tartalmazza a pályázó nevét, személyi számát és pontos lakcímét. A pálya­munkákat a szakmai zsűri 1982. november 7-ig értéke­li, az elért eredményekről a pályázókat a TIT-elnökség írásban tájékoztatja. A zsűri az első hat helyezettet díjaz­za. A beküldött pályamunká­kat zsűrizés után nem juttat­ják vissza alkotóiknak. A lovasiskola bázisüzeme a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola Tangazdasága. Országos rang — Igyekszünk megőrizni és fejleszteni azt a tradíci­ót, amellyel Szabolcs megye rendelkezik — mondja kísé­rőm Orosz Miklós főállatte­nyésztő. Tőle tudom, hogy valamikor ez a tenyészkör- zet adta az országnak a kis­béri félvér lovakat. 1978. ja­nuár 1-én a minisztérium és az Országos Lótenyésztési Felügyelőség ezt az állo­mányt törzstenyészetté nyil­vánította. — Országos rangot jelent ez számunkra. Törzstenyésze­tünknek az a feladata, hogy egy korszerűsített sporttípu­sú lótenyésztést alakítsunk ki és a fedezőmén-állomány utánpótlását biztosítsa — magyarázza a szakember. Ezeknek a követelmények­nek igyekeznek eleget tenni, mely csak úgy lehetséges, ha a lovakat magas szintű sport­próbáknak vetik alá. Azokat a lovakat, amelyek e célnak nem felelnek meg, selejtezik. — Így találkozik a gazda­sági és a sportérdek. Erre épült a lovasiskola — fűzi hozzá a szakirányítást ellátó Orosz Miklós, aki egyben a lovasiskola elnöke is. Szép, tiszta istállók. Kin­cseket érő állatokat rejtenek. Harminc törzskancáról és negyvenhárom csikóról gon­doskodnak a lovászfiúk, akik ezt a pályát élethivatásuknak tekintik. Egy-egy törzskanca értéke 60—70 ezer forint. Nem régen adtak el 4 te- nyészcsikót 570 ezer forintért az Országos Lótenyésztési Felügyelőségnek. — Legértékesebb törzsmé­nünk a Hargita. NDK-im- port, hannoveri fajtájú és kb 800 ezer forint az értéke — újságolja büszkén Várszegi István a lovászfiú, Hargita ápolója. Pihen a mén Hargita, a pompás mén most pihen. Lovásza, a hety­ke, bajszos fiatal Várszegi lovakat jártat a pályán. — Huszonöt éves vagyok, ebből már tíz éve lovászko- dom. Tatán tanultam a mes­terséget, három esztendeig. Nem volt könnyű bejutni. Nyolcvan jelentkező közül negyvenet vettek fel. Selejte­zők voltak. Egy hónapot töl­töttem a galoppon. Egy mes­ter mellé adtak. Rátermettsé­gemet vizsgálták. Előbb zso­két akartak belőlem nevelni. Ez nem sikerült. — Nem tudtál fogyasztani? — veti közbe az idős mester Czifra Józsi bácsi. — Fogyasztottam én, csak hiába jártam el a gőzbe, a vacsora olyan jólesett, más­napra felhíztam. Várszegi István sok min­dent megtanult, ami a lóval kapcsolatos. Pedig strapás munka. Itt állandóan talpon kell lenni. De imádja. — Reggel fél 6—6-kor ke­lek, a gazdaság busza hoz be Őrösről. Érkezés után átöltö­zöm, s utána kezdődik a munka. Etetéstől az istálló, a lovak tisztántartásáig, a jár- tatásig, a tenyésztői munká­ig — magyarázza. Gondoskodnak itt még a pacik manikűrözéséről, kör- mözéséről, patkolásáról is. Van patkolókovácsuk, szíj­gyártójuk is. — Nincs ennél szebb mes­terség. Ezért választottam — mondja Várszegi — segéd­hajtó is vagyok, de inkább tenyésztő. Ez az igazi. Pacimanikűr Lovat szerető tirpák fiúk szegődtek ide lóápolóknak. Belőlük lettek a lovászfiúk. Közülük való Liskány And­rás is, aki alig 26 éves. — Lovász is vagyok, fo­gathajtó versenyző is. 1980- ban az országos csapatver­senyen elsők lettünk. Egyé­niben 4. lettem. Kedvence a Csókos. Na­gyon szép ló. Még soha nem hagyta cserben. Három éve, amikor kezdte a fogatver­senyzést, azóta van fogatá­ban. Szófogadó, szíves és en­gedelmes. Ezért szereti Ban­di. — Lelkiismeretes fiatalok. A sokmilliós értékű törzs- állományt 9-en gondozzák — jegyzi meg Orosz Miklós. — Sok áldozattal jár, a lovász­kodás. Kemény fizikai mun­kát igényel. Sok-sok áldoza­tot kívánnak a lovak. Várszegi, Liskány és a többiek azonban „mindent” vállalnak, a lovakért. Szá­mukra ez nem csupán mun­ka, hobbi és hivatás is. Farkas Kálmán januári számában. Egy korábbi rendelkezés lehetővé tette, hogy állami gazdasági dolgozók illetmé­nyüket nagyüzemileg kevésbé hasznosítható, de egyébként jól termő gyümölcsösökben kapják meg. A Balkányi Állami Gazda­ság élt ezzel a lehetőséggel, és így vált illetményfölddé a 62 hek­táros budalaposi kert. Ezt kiegé­szítette nyolcvan hektár burgo­nyaföld. Mind az alma, mind pe­dig a burgonya jól fizetett, így a végelszámolásnál a személyes jö­vedelem 5—10 ezer forinttal volt magasabb, mint a korábbi évek­ben. Az iíletmény új rendszere bevált, a gazdaság olyan finomí­tásokat tervez, mely stabilizálja a jövedelmezőséget, növeli az egyéni személyes érdekeltséget. Beteg vagy nem beteg...? Ezt vizsgálta a SZÁÉV-nél 1981. májusában a szakorvo­si felülvizsgálat 90 táppénzes dolgozónál. A sok érdekessé­get és tanulságokat szolgálta­tó eredményekről tájékoztat­ja olvasóit a SZABOLCSI ÉPÍTŐK januári számában. A főorvo­sok a felülvizsgálat során 36 dolgozót folyamatosan beteg­nek találtak, 16 dolgozót ke­resőképesnek írtak ki, 8-an keresőképesek voltak, 4-en igazoltan, 26-an pedig igazo­latlanul maradtak távol. Va­jon miért? Öten késve kap­ták az értesítést, 12-en kór­házi kezelés alatt álltak, ki­lencen önként felvették a munkát. 1981-ben 21 esetben került sor táppénzmegvonás­ra, amely 41 napot ,tett ki. B1ÄS január hónapban végzett míínkákról tájékoztatja olvasó­it az O ESZE TAMÁS NÉPE A hidegben, hó takaró alatt jól te­lel a búza című írásból a követ­kezőket tudhatjuk meg: a legna­gyobb feladatot a búza és a ta­karmánynövények fejtrágyázása jelentette. A hónap közepéig 300 hektárra szórták ki a nitrogént. Kitavaszodásig a fejtrágyázott te­rület 2500 hektár lesz. Erőteljesen végezték a szerves trágya kiszál­lítását, robbantásos terítését. Az erdőben naponta 30—40, a kertek­ben 50—60 ember dolgozott. — ŐSZ — A tárgyalóteremből Biifénézfiben — záróra után Váradi Lajos 22 éves Nyíregy­háza, butykatelepi lakos augusz­tus 20-án délután ittasan eltulaj­donított egy motort. Motorozás közben felborult vele (2652 forint kár), aztán másfél kilométer megtétele után az MZ leállt. Vá­radi benzint akart bele venni, de nem kapott, ezért csupán a szer­számkészletét vitte magával, a motort otthagyta, s a készletet elrejtette a lakásán. (Később megtalálták.) Váradi régi jó ismerősével, Gonda István 21 éves Nyíregyhá­za, butykatelepi lakossal szep­tember 28-án ittasan haladt a csá­szárszállási büfé előtt. Tovább akartak inni, de a büfé zárva volt. Gonda berúgta a bejárati ajtót, majd a támadt résen be­bújtak, s elvittek két kanna — összesen húsz liter — pálinkát, más italokat, csokoládét, cigaret­tát, mintegy háromezer forint ér­tékben, de ezeknek a felét meg­találták a nyomozás során. Korábban Gondának magának is volt egy másik esete. Még áp­rilis 29-én magával vitt egy gye­reket és özv. Lóczi Pálné lakásá­ba igyekezett behatolni. Fölemel­te a gyereket, s ő a hátsó kisab- lakon bemászott a lakásba. Ki­adogatott Gondának egy magnót, három kazettát és egy étkészle­tet. A magnó később meglett ka­zettástól. A Nyíregyházi Megyei Bíróság Gondát lopás és kiskorú veszé­lyeztetése, Váradit lopás és ittas vezetés miatt vonta felelősségre, s őket egy-egy év börtönre bün­tette, két-két évre pedig eltiltot­ta a közügyektől. Gondát köte­lezte a bíróság, hogy alkoholiz­musa miatt kényszergyógyítás­nak vesse alá magát. A vádlotta­kat részben kártérítésre is köte­lezte a bíróság Az ítélet jogerős. <k) Á munkásművelődés útja Ismeretterjesztési pályázat Nyíregyházán

Next

/
Oldalképek
Tartalom