Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-10 / 34. szám
1982. február 10. Kelet-Magyarország 7 1111iiiii Postabontás Jeges... Levelükben a Budapesti Finomkötöttárugyár mátészalkai gyárának asszonyai, lányai arról panaszkodtak, hogy mióta bevezették az ötnapos munkahetet a reggeli, illetve a vacsoraidejük a felére csökkent. E szűkre szabott idő alatt nem tudnak jóízűen enni, különösen tejet és kakaót, mert mindkettőt reggel fagyos állapotban kínálják a büfékocsiról. „Nem tudtuk, hogy jeget, vagy tejet iszunk. Sokan panaszkodnak az étkezés befejeztével gyomor- bántalmakra. Mi azt is vállalnánk, hogy 5 vagy 10 percei tovább dolgozzunk, csakhogy egészségünket ne kockáztassuk...” Pontos név nem szerepelt a levelen, de a panasz jogosságáról a helyszínen meggyőződtünk. Széplaki László igazgató pedig már kezdetben megnyugtatott: ezek a gondok csak átmeneti jellegűek. Közlekedésszervezési problémák miatt nem tudták másként a műszakbeosztást megoldani csak úgy, ha a reggeli illetve vacsoraidőt valamelyest csökkentik az év első negyedévében, most ugyanis 42 órás munkaidőben dolgoznak. A második negyedévtől áttérnek a 40 órás munkahétre, s akkor körülbelül 5 perccel meg tudják nyújtani a most reklamált étkezési időket. A gyár dolgozóinak mintegy 60 százaléka Mátészalka környékéről jár be. Az új munkarend kialakításánál nagy figyelemmel kellett lenniük a gyár vezetőinek a közlekedés lehetőségére. Bár egyeztetések előzték meg az új autóbuszmenetrend kialakítását, azonban a műszakkezdést, illetve befejezését nem tudták könnyen összhangba hozni a közlekedéssel. A BFK-ban tehát a? első negyedévben marad ez a munkarend. Nem törvény- szerű azonban, hogy az asz- szonyok, lányok jeges tejet igyanak, s egyáltalán ne tudjanak normális körülmények között reggelizni, illetve vacsorázni. Hogy ez mennyire nem közömbös a gyár vezetői szemszögéből sem, az is igazolja, hogy a gyár igazgatója már megkeresésünk előtt intézkedett. A mátészalkai tejipari vállalat illetékeseit kérte, hogy lehetőleg korábban szállítsák ki a gyárba a tejtermékeket. Ugyanezt kérte a sütőipari vállalattól is a péksüteményekre vonatkozóan. Ebben a hideg időjárásban bizony a tejipar sincs könnyű helyzetben. A tej, a kakaó rövid időn belül szállítás közben is megfagy, arról nem is beszélve, hogy hajnalok hajnalán a, kocsik sem indulnak köny- nyen, olykor ez is késlelteti a szállítást. Reméljük azonban, hogy a BFK igazgatójának adott ígéretét mindkét vállalat valóra váltja, s a forró feketekávé mellett az asszonyok, lányok megtalálják majd a büfékocsin a frissiben fogyasztható tejet és kakaót. Erre a gyárban tapasztalt törődés garancia. Soltész Ágnes Családi pazarlásaink (VITA) MEGTAKARÍTHATNÁNK Amikor Nyíregyházán a Kossuth utca 2—4—6. szám alatti épületbe a lakók beköltöztek, kis idő múlva mintegy három oldalt kitevő hibajegyzéket állítottak ösz- sze. Ugyanis a tüzetes műszaki átadás-átvétel ellenére is akadtak jócskán hibák, egyik-másik a lakhatóságot is zavarta, ezeket a kivitelező vállalat a SZÁÉV viszonylag gyorsan elhárította. A többi maradt későbbre, vagy volt aki kisiparossal kijavíttatta, mert hiszen ha folyik a mosogató, a mosdó alatt is leesik a csatlakozó cső, nem lehet tűrni, mint hogy azt sem, ha a W. C.-ben állandóan folyik a víz, csak éppen onnan nem, ahonnan kellene. Az ajtók, ablakok is rosszul zárnak. A csempék lehullanak és még lehetne sorolni. Ezeket újra kell csinálni, megjavítani. Holott csak egyszer kellene rendes munkát végezni, és megtakaríthatnánk azt a kiadást, amit a pótmunkák jelentenek. Ezzel is lehetne és kellene takarékoskodni. N. B. Nyíregyháza, Kossuth utca 4. szám. FELESLEGESEN ÉGNEK Elnézem lakótelepünkön hány lépcsőházban ég a villany éjszakánként, arról nem is beszélve, hogy pincékben is. Az előbbinél az ok az lehet, hogy elromlik az automata kapcsoló, a megjavítása helyett — s hogy sötétbe ne maradjon a lépcsőház — inkább tűrik az árampazarlást. A pincében égő villanyok a feledékenységről vallanak, a nemtörődömségről. Pedig legyen az tanácsi bérlakás, vagy magántulajdonú, az energiapazarlás pénzbe ke^ rül. Jármi Mihályné jósavárosi lakos NEM VÁLTOZOTT SEMMI A pazarlással kapcsolatosan megjelenő írásokat érdeklődéssel olvasom. Most pedig elmondom az én tapasztalataimat. Iskolában vagyok takarítónő. Mindennap 4—5 kosár szemetet gyűjtök össze egy-egy emeleten. Szörnyű látni a pazarlást egy ilyen idős asszonynak mint én vagyok, aki sokáig szegény volt. Vajas kenyér, főtt tojás, gyulai kolbász, téliszalámi, csirkemell. A legfinomabb falatok, hiszen azt adja minden szülő gyermekének. Ők pedig eldobják, az almát csak félig eszik meg. Szóltam az igazgatónak, aki szülői értekezleten előadta ezt. Sajnos nem változott semmi, a gyerekek továbbra is pazarolnak. Homoki Mihályné nyíregyházi lakos KÖSZÖNET Nem először élvezem a szocialista brigádok megértő segítségét, támogatását. Most legutóbb különösen nagy öröm ért, a gumigyár Kongresszusi Szocialista Brigádjától egy vízhatlan ponyvát kaptam, amellyel Hycomat kocsim védelmét biztosítani tudom. Köszönöm, hogy gondoltak rám, gondomat megoldották. Kocsis Pál, Nyíregyháza, Őszőlő utca 79. fszt 1. SÖTÉTSÉG Bököny községben a Makarenko és a Damjanich utcában lakókra sajnos elég gyakran borul sötétség, áram- kimaradás miatt. Emiatt készenlétben kell tartanunk a petróleumlámpákat, csakhogy petróleumot a helybeli üzletben nem lehet kapni. Panaszunk természetesen elsősorban az, hogy nincs villanyfény, a gyerekek lámpafénynél nehezen tudnak tanulni. Jó lenne, ha a hibát mielőbb elhárítanák, most ugyanis elég egy kis szél, és sötétség van. H. L-né Bököny, a Makarenko és a Damjanich utca lakói nevében is. KI AZ ILLETÉKES? Immár hét éve, hogy az összkomfortos kilencedik emeleti lakásom beázik. Már a KÖJÁL is megállapította, hogy egészségtelen, intézkedés azonban nem történt. Vajon hol — és kitől remélhetek segítséget, hogy egyszer egészséges lakásban lakjak nyolcadmagammal ? Kiss Jánosné Nyíregyháza, Ungvár sétány 35. 9/33. Szerkesztői üzenetek Kovács Gyula kisvárdai, Szegedi Béláné vajai, Halász István berkeszi, Nanzár Pál rétközberencsi, Mészáros Sándorné nagykállói, Kovács Ignác tiszakóródi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Kálmán Bálintné tisza- szalkai, Gelics Sándor má- riapócsi, Kása Gáborné pa- posi, Gubacsi Gábor tisza- becsi, Könnyű János nyírvasvári, Hornyák József ti- szadadai, Koroknay Lászióné tiszaszalkai, Szép László gemzsei, Horváth Ferenc virányosi, Törő Tiborné le- veleki, Bilecz István keme- csei, Molnár József keme- csei, ifj. Kónya Miklós mátészalkai, Kozics Emil ajaki, Leskü József laskodi, Éles Gyuláné baktalórántházi, Csonka Lajosné tiszaberce- li, Kiss Jánosné nyíregyházi, Rozmán Ibolya nagykállói, Turzik Miklós piricsei, Balogh Miklós nagycserke- szi, Drabik János nyírpa- rasznyai, id. Tóth Bálint őri, és Nyíri Sándor szakolyi olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Rinyu Ferencné baktalórántházi lakos kedves köszönő sorait megkaptuk. Örülünk, hogy segíthettünk. Szabados Elemér mátészalkai levélírónk ügyében a városi tanács költségvetési üzeme értesítette szerkesztőségünket, hogy a Kölcsey utca 17. számú épületben lévő — fűtéssel összefüggő — szivattyúkkal kapcsolatosan a KÖJÁL-tól szakvéleményt kérnek, s ha szükséges, a zajszint csökkentése érdekében a szükséges intézkedéseket megteszik. Borbély Józsefné keme- csei olvasónk észrevétele alapján a Dózsa György utcában a közvilágítási lámpákat megjavították. Balku Károly kölesei levélírónk fejőgépét a Bos- coop nyíregyházi kirendeltsége megjavította. NAGYOBB TÖRŐDÉST — Sok mindent tudok bűvészkedni, de a rizslisztet én is keresem... Kétéves kisfiam másfél napok óta éves korától lisztérzékeny. Sajnos, az utóbbi időben keveset gondolnak az ilyen gyerekekre, még a megyeszékhelyen Nyíregyházán is. HóMunkaidő a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben A munkaidő jogi és önkormányzati szabályozása mindig jelentős téma volt a mezőgazdasági szövetkezetekben. A jelen időszakban a külső és a belső tényezők egyaránt az érdeklődés kötőbe vonják az ide tartozó kérdéseket. A mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusán is szerepelt a téma, ide értve az ötnapos munkahéttel kapcsolatos kérdéseket is. A MUNKAIDŐ JOGI SZABÁLYOZÁSA A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók munkaidejét az 1967. évi III. törvény, annak végrehajtási rendeletéi alapján, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozók munkaidejéről, munkadíjazásának szabályozásáról szóló 4/1981. (II. 26.) MÉM—MüM számú együttes rendelet figyelembevételével kell kialakítani. A mezőgazdasági szövetkezetek önkormányzati hatáskörben határozzák meg az éves munkaidőhosszat, az egyes ágazatok tekintetében a szükséghez mérten eltérő módon is. A havi, heti, vagy napi munkaidő hosszát a vezetőség határozza meg az évszaknak, a munka természetének és mennyiségének megfelelően. Az együttes miniszteri rendelet a munkaidő tekintetében a korábbi rendelkezéseket részben módosította. A szövetkezetek dolgozóinak a belső szabályzatban megállapított munkaideje az alaptevékenységben és az ahhoz kapcsolódó tevékenységben túlórával együttesen, legfeljebb évi 3000 óra, az ipari tevékenységben pedig túlóra nélkül évi 2500 óra lehet, de ez a munkaidő részes művelés esetén — engedély nélkül — túlléphető. Jelenleg nincs olyan rendelkezés a mezőgazdasági szövetkezetek dolgozóira nézve, hogy a napi munkaidő minimum 6 óra és maximum 12 óra lehet. Természetesen figyelembe kell venni olyan általános rendelkezéseket, amelyek a mezőgazdasági szövetkezetek dolgozóira is vonatkoznak. Ilyen a 6/1981. (XII. 23.) EüM— MüM számú együttes rendelet is, amely egyes egészségre ártalmas munkakörülmények között dolgozók napi munkaidejéről szól. A MUNKAIDŐ KIALAKÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A mezőgazdaság állami szektorában az ötnapos munkahétre való áttérés, illetve a szabadnapok számának növelése közvetve a szövetkezeteket is érinti. Ezért annak hatásait a szövetkezet vezetőinek figyelembe kell venniük és a szükséges intézkedésekre fel kell készülniük. A mezőgazdasági szövetkezetekben elsősorban annak kell érvényt szerezni, hogy valamennyi munkaterületen biztosítsák a szövetkezeti jogszabályokban meghatározott heti pihenőnap kiadását. Törekedni kell a munkaidő hosszának ésszerű csökkentésére, illetve a termelési feladatokat, a mezőgazdasági sajátosságokat, a munka természetét és igényét figyelembe véve a szabadnapok számának növelésére. A megfelelő feltételek megteremtése után is az ötnapos munkahét bevezetése ágazatonként és területenként differenciáltan és csak fokozatosan valósítható meg. Elsősorban a munkarendeket és munkaidő-beosztást kell felülvizsgálni, hogy ez a termelés szempontjából a legkedvezőbb legyen, ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra is, hogy a változtatás a dolgozók számára ne okozzon nehezen elviselhető terhet. Ennek alapján kerülhet sor arra, hogy a heti törvényes munkaidőt a dolgozók öt nap alatt teljesítsék. A szabadnap azonban — a jogi szabályozás szerint — a hét bármely napjára eshet. A heti többlet szabadnapot éves átlagban is lehet biztosítani. Hetente több szabadnapot is ki lehet adni, illetve a heti szabadnapok a termelési, természeti, biológiai tényezőkre tekintettel a termelési ciklus végén, vagy az év más időszakában összevontan is kiadhatók. Az irányadó rendelkezések alapján egyértelmű, hogy az ötnapos munkahétre való áttérés a mezőgazdasági szövetkezetek számára jelenleg nem kötelező, hanem csak lehetőség. A vezetőség részéről igen nagy körültekintést kíván az áttérés fokozatossága. A megalapozatlan áttérés veszélyezteti a termelés folyamatosságát, növeli a túlórák számát és terheli a munkadíj színvonalát is. Ez utóbbi különösen figyelmet érdemel. Dr. Mónus Bertalan mg-i tsz-ek szövetsége nincs rizsliszt, nincs nekik való száraztészta és olykor nehéz hozzájutni kukoricaliszthez is. Kukoricadara ugyan van, de abból süteményt, kenyeret, rántást, habarást nem lehet készíteni. Tudom, hogy viszonylag ritka betegség (a megyében szétszórtan 30—40 kis betegtársa él), nem várhatjuk tehát el, hogy minden kis üzletben áruljanak az ilyen gyerekeknek létszükségletet jelentő élelmiszereket. Ügy vélem viszont, hogy az nem teljesíthetetlen kívánság, hogy a megyeszékhelyen egy-két nagyobb üzlet állandóan tartson a felsorolt cikkekből egy bizonyos készletet. Lipcsei Árpádné Kótaj,, Rákóczi utca 27. szám. „ÖRLŐDÉS” Ajándékba kaptam egy kávéőrlőt, amelyik már kezdetben sem működött, így bevittem a csengeri szervizbe. Ez 1980. január 21-én történt. Nem győztem a javítást kivárni, ezért 1982. január 17-én érte mentem azzal, hogy mindenképpen elhozom a masinát. Ideadták, de ugyanúgy rossz volt, mint mikor bevittem. A jótállási szelvényről egyet ugyan letéptek (legalább ennyit csináltak) de mit érek vele, ha a gép nem működik. Most azt sem tudom, hogy egy másik szervizben hivatkoz- hatom-e jótállási jogaimra, vagy sem. Egyáltalán volna-e aki vállalná a kávéőrlő javítását? örülnék, ha valaki megszánna, ugyanis a csen- geri szervizhez már nincs bizalmam. Márkus Benő Porcsalma, Zöldfa u. 51. szám A szövetkezeti belső szabályozásnál figyelmet érdemel, hogy az új együttes miniszteri rendelet alapján a mező- gazdasági szövetkezeteket érintően a munkaidő általában nem változott, kivéve a részes művelés tekintetében. Ugyanakkor a népgazdaság más területén napirendre került az ötnapos — évi 2184 órás — munkaidő bevezetésével egyidejűleg a heti 44 órás munkaidőnek 42 órára való csökkentése.
