Kelet-Magyarország, 1982. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-10 / 34. szám

1982. február 10. Kelet-Magyarország 7 1111iiiii Postabontás Jeges... Levelükben a Budapesti Finomkötöttárugyár má­tészalkai gyárának asszo­nyai, lányai arról panasz­kodtak, hogy mióta beve­zették az ötnapos munkahe­tet a reggeli, illetve a va­csoraidejük a felére csök­kent. E szűkre szabott idő alatt nem tudnak jóízűen enni, különösen tejet és kakaót, mert mindkettőt reggel fagyos állapotban kí­nálják a büfékocsiról. „Nem tudtuk, hogy je­get, vagy tejet iszunk. So­kan panaszkodnak az étke­zés befejeztével gyomor- bántalmakra. Mi azt is vál­lalnánk, hogy 5 vagy 10 percei tovább dolgozzunk, csakhogy egészségünket ne kockáztassuk...” Pontos név nem szerepelt a levelen, de a panasz jo­gosságáról a helyszínen meggyőződtünk. Széplaki László igazgató pedig már kezdetben megnyugtatott: ezek a gondok csak átme­neti jellegűek. Közlekedésszervezési problémák miatt nem tud­ták másként a műszakbe­osztást megoldani csak úgy, ha a reggeli illetve vacso­raidőt valamelyest csök­kentik az év első negyed­évében, most ugyanis 42 órás munkaidőben dolgoz­nak. A második negyedév­től áttérnek a 40 órás mun­kahétre, s akkor körülbelül 5 perccel meg tudják nyúj­tani a most reklamált ét­kezési időket. A gyár dolgozóinak mint­egy 60 százaléka Mátészal­ka környékéről jár be. Az új munkarend kialakításá­nál nagy figyelemmel kel­lett lenniük a gyár vezetői­nek a közlekedés lehetősé­gére. Bár egyeztetések előz­ték meg az új autóbusz­menetrend kialakítását, azonban a műszakkezdést, illetve befejezését nem tud­ták könnyen összhangba hozni a közlekedéssel. A BFK-ban tehát a? első negyedévben marad ez a munkarend. Nem törvény- szerű azonban, hogy az asz- szonyok, lányok jeges tejet igyanak, s egyáltalán ne tudjanak normális körül­mények között reggelizni, illetve vacsorázni. Hogy ez mennyire nem közömbös a gyár vezetői szemszögéből sem, az is igazolja, hogy a gyár igazgatója már megke­resésünk előtt intézkedett. A mátészalkai tejipari vál­lalat illetékeseit kérte, hogy lehetőleg korábban szállít­sák ki a gyárba a tejtermé­keket. Ugyanezt kérte a sü­tőipari vállalattól is a pék­süteményekre vonatkozóan. Ebben a hideg időjárás­ban bizony a tejipar sincs könnyű helyzetben. A tej, a kakaó rövid időn belül szállítás közben is meg­fagy, arról nem is beszélve, hogy hajnalok hajnalán a, kocsik sem indulnak köny- nyen, olykor ez is késlelte­ti a szállítást. Reméljük azonban, hogy a BFK igazgatójának adott ígéretét mindkét vállalat valóra váltja, s a forró fe­ketekávé mellett az asszo­nyok, lányok megtalálják majd a büfékocsin a frissi­ben fogyasztható tejet és kakaót. Erre a gyárban ta­pasztalt törődés garancia. Soltész Ágnes Családi pazarlásaink (VITA) MEGTAKARÍTHATNÁNK Amikor Nyíregyházán a Kossuth utca 2—4—6. szám alatti épületbe a lakók be­költöztek, kis idő múlva mintegy három oldalt kitevő hibajegyzéket állítottak ösz- sze. Ugyanis a tüzetes mű­szaki átadás-átvétel ellené­re is akadtak jócskán hibák, egyik-másik a lakhatóságot is zavarta, ezeket a kivitele­ző vállalat a SZÁÉV viszony­lag gyorsan elhárította. A többi maradt későbbre, vagy volt aki kisiparossal kijavít­tatta, mert hiszen ha folyik a mosogató, a mosdó alatt is leesik a csatlakozó cső, nem lehet tűrni, mint hogy azt sem, ha a W. C.-ben állandó­an folyik a víz, csak éppen onnan nem, ahonnan kellene. Az ajtók, ablakok is rosszul zárnak. A csempék lehulla­nak és még lehetne sorolni. Ezeket újra kell csinálni, megjavítani. Holott csak egy­szer kellene rendes munkát végezni, és megtakaríthat­nánk azt a kiadást, amit a pótmunkák jelentenek. Ezzel is lehetne és kellene takaré­koskodni. N. B. Nyíregyháza, Kossuth utca 4. szám. FELESLEGESEN ÉGNEK Elnézem lakótelepünkön hány lépcsőházban ég a vil­lany éjszakánként, arról nem is beszélve, hogy pincékben is. Az előbbinél az ok az le­het, hogy elromlik az auto­mata kapcsoló, a megjavítása helyett — s hogy sötétbe ne maradjon a lépcsőház — in­kább tűrik az árampazarlást. A pincében égő villanyok a feledékenységről vallanak, a nemtörődömségről. Pedig legyen az tanácsi bérlakás, vagy magántulajdonú, az energiapazarlás pénzbe ke^ rül. Jármi Mihályné jósavárosi lakos NEM VÁLTOZOTT SEMMI A pazarlással kapcsolato­san megjelenő írásokat ér­deklődéssel olvasom. Most pedig elmondom az én ta­pasztalataimat. Iskolában va­gyok takarítónő. Mindennap 4—5 kosár szemetet gyűjtök össze egy-egy emeleten. Ször­nyű látni a pazarlást egy ilyen idős asszonynak mint én vagyok, aki sokáig sze­gény volt. Vajas kenyér, főtt tojás, gyulai kolbász, télisza­lámi, csirkemell. A legfino­mabb falatok, hiszen azt ad­ja minden szülő gyermeké­nek. Ők pedig eldobják, az almát csak félig eszik meg. Szóltam az igazgatónak, aki szülői értekezleten előadta ezt. Sajnos nem változott semmi, a gyerekek továbbra is pazarolnak. Homoki Mihályné nyíregyházi lakos KÖSZÖNET Nem először élvezem a szocialista brigádok megértő segítségét, támogatását. Most legutóbb különösen nagy öröm ért, a gumigyár Kong­resszusi Szocialista Brigád­jától egy vízhatlan ponyvát kaptam, amellyel Hycomat kocsim védelmét biztosítani tudom. Köszönöm, hogy gondoltak rám, gondomat megoldották. Kocsis Pál, Nyíregyháza, Őszőlő utca 79. fszt 1. SÖTÉTSÉG Bököny községben a Maka­renko és a Damjanich utcá­ban lakókra sajnos elég gyakran borul sötétség, áram- kimaradás miatt. Emiatt ké­szenlétben kell tartanunk a petróleumlámpákat, csakhogy petróleumot a helybeli üz­letben nem lehet kapni. Pa­naszunk természetesen első­sorban az, hogy nincs vil­lanyfény, a gyerekek lámpa­fénynél nehezen tudnak ta­nulni. Jó lenne, ha a hibát mielőbb elhárítanák, most ugyanis elég egy kis szél, és sötétség van. H. L-né Bököny, a Makarenko és a Damjanich utca lakói nevében is. KI AZ ILLETÉKES? Immár hét éve, hogy az összkomfortos kilencedik emeleti lakásom beázik. Már a KÖJÁL is megállapította, hogy egészségtelen, intézke­dés azonban nem történt. Va­jon hol — és kitől remélhetek segítséget, hogy egyszer egészséges lakásban lakjak nyolcadmagammal ? Kiss Jánosné Nyíregyháza, Ungvár sétány 35. 9/33. Szerkesztői üzenetek Kovács Gyula kisvárdai, Szegedi Béláné vajai, Ha­lász István berkeszi, Nanzár Pál rétközberencsi, Mészá­ros Sándorné nagykállói, Kovács Ignác tiszakóródi ol­vasóinknak levélben vála­szoltunk. Kálmán Bálintné tisza- szalkai, Gelics Sándor má- riapócsi, Kása Gáborné pa- posi, Gubacsi Gábor tisza- becsi, Könnyű János nyír­vasvári, Hornyák József ti- szadadai, Koroknay Lászió­né tiszaszalkai, Szép László gemzsei, Horváth Ferenc virányosi, Törő Tiborné le- veleki, Bilecz István keme- csei, Molnár József keme- csei, ifj. Kónya Miklós má­tészalkai, Kozics Emil ajaki, Leskü József laskodi, Éles Gyuláné baktalórántházi, Csonka Lajosné tiszaberce- li, Kiss Jánosné nyíregyhá­zi, Rozmán Ibolya nagykál­lói, Turzik Miklós piricsei, Balogh Miklós nagycserke- szi, Drabik János nyírpa- rasznyai, id. Tóth Bálint őri, és Nyíri Sándor szakolyi ol­vasóink ügyében az illeté­kesek segítségét kértük. Rinyu Ferencné baktaló­rántházi lakos kedves kö­szönő sorait megkaptuk. Örülünk, hogy segíthettünk. Szabados Elemér máté­szalkai levélírónk ügyében a városi tanács költségveté­si üzeme értesítette szer­kesztőségünket, hogy a Köl­csey utca 17. számú épület­ben lévő — fűtéssel össze­függő — szivattyúkkal kap­csolatosan a KÖJÁL-tól szakvéleményt kérnek, s ha szükséges, a zajszint csök­kentése érdekében a szük­séges intézkedéseket meg­teszik. Borbély Józsefné keme- csei olvasónk észrevétele alapján a Dózsa György ut­cában a közvilágítási lám­pákat megjavították. Balku Károly kölesei le­vélírónk fejőgépét a Bos- coop nyíregyházi kirendelt­sége megjavította. NAGYOBB TÖRŐDÉST — Sok mindent tudok bűvészkedni, de a rizslisztet én is keresem... Kétéves kisfiam másfél napok óta éves korától lisztérzékeny. Sajnos, az utóbbi időben ke­veset gondolnak az ilyen gye­rekekre, még a megyeszékhe­lyen Nyíregyházán is. Hó­Munkaidő a mezőgazdasági termelő­szövetkezetekben A munkaidő jogi és önkormányzati szabályozása min­dig jelentős téma volt a mezőgazdasági szövetkezetekben. A jelen időszakban a külső és a belső tényezők egyaránt az érdeklődés kötőbe vonják az ide tartozó kérdéseket. A mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusán is szerepelt a téma, ide értve az ötnapos munkahéttel kap­csolatos kérdéseket is. A MUNKAIDŐ JOGI SZABÁLYOZÁSA A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók munka­idejét az 1967. évi III. törvény, annak végrehajtási ren­deletéi alapján, valamint a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben dolgozók munkaidejéről, munkadíjazásának szabályozásáról szóló 4/1981. (II. 26.) MÉM—MüM számú együttes rendelet figyelembevételével kell kialakítani. A mezőgazdasági szövetkezetek önkormányzati hatáskörben határozzák meg az éves munkaidőhosszat, az egyes ága­zatok tekintetében a szükséghez mérten eltérő módon is. A havi, heti, vagy napi munkaidő hosszát a vezetőség ha­tározza meg az évszaknak, a munka természetének és mennyiségének megfelelően. Az együttes miniszteri rendelet a munkaidő tekinte­tében a korábbi rendelkezéseket részben módosította. A szövetkezetek dolgozóinak a belső szabályzatban megálla­pított munkaideje az alaptevékenységben és az ahhoz kap­csolódó tevékenységben túlórával együttesen, legfeljebb évi 3000 óra, az ipari tevékenységben pedig túlóra nélkül évi 2500 óra lehet, de ez a munkaidő részes művelés ese­tén — engedély nélkül — túlléphető. Jelenleg nincs olyan rendelkezés a mezőgazdasági szövetkezetek dolgozóira nézve, hogy a napi munkaidő minimum 6 óra és maximum 12 óra lehet. Természetesen figyelembe kell venni olyan általános rendelkezéseket, amelyek a mezőgazdasági szövetkezetek dolgozóira is vonatkoznak. Ilyen a 6/1981. (XII. 23.) EüM— MüM számú együttes rendelet is, amely egyes egészségre ártalmas munkakörülmények között dolgozók napi mun­kaidejéről szól. A MUNKAIDŐ KIALAKÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A mezőgazdaság állami szektorában az ötnapos mun­kahétre való áttérés, illetve a szabadnapok számának nö­velése közvetve a szövetkezeteket is érinti. Ezért annak hatásait a szövetkezet vezetőinek figyelembe kell venniük és a szükséges intézkedésekre fel kell készülniük. A me­zőgazdasági szövetkezetekben elsősorban annak kell ér­vényt szerezni, hogy valamennyi munkaterületen bizto­sítsák a szövetkezeti jogszabályokban meghatározott heti pihenőnap kiadását. Törekedni kell a munkaidő hosszának ésszerű csök­kentésére, illetve a termelési feladatokat, a mezőgazdasági sajátosságokat, a munka természetét és igényét figyelembe véve a szabadnapok számának növelésére. A megfelelő feltételek megteremtése után is az ötnapos munkahét be­vezetése ágazatonként és területenként differenciáltan és csak fokozatosan valósítható meg. Elsősorban a munkarendeket és munkaidő-beosztást kell felülvizsgálni, hogy ez a termelés szempontjából a legkedvezőbb legyen, ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra is, hogy a változtatás a dolgozók számára ne okozzon nehezen elviselhető terhet. Ennek alapján kerülhet sor arra, hogy a heti törvényes munkaidőt a dolgozók öt nap alatt teljesítsék. A szabadnap azonban — a jogi szabályo­zás szerint — a hét bármely napjára eshet. A heti többlet szabadnapot éves átlagban is lehet biztosítani. Hetente több szabadnapot is ki lehet adni, illetve a heti szabad­napok a termelési, természeti, biológiai tényezőkre tekin­tettel a termelési ciklus végén, vagy az év más időszaká­ban összevontan is kiadhatók. Az irányadó rendelkezések alapján egyértelmű, hogy az ötnapos munkahétre való áttérés a mezőgazdasági szö­vetkezetek számára jelenleg nem kötelező, hanem csak lehetőség. A vezetőség részéről igen nagy körültekintést kíván az áttérés fokozatossága. A megalapozatlan át­térés veszélyezteti a termelés folyamatosságát, növeli a túlórák számát és terheli a munkadíj színvonalát is. Ez utóbbi különösen figyelmet érdemel. Dr. Mónus Bertalan mg-i tsz-ek szövetsége nincs rizsliszt, nincs nekik való száraztész­ta és olykor nehéz hozzájut­ni kukoricaliszthez is. Kuko­ricadara ugyan van, de ab­ból süteményt, kenyeret, rántást, habarást nem le­het készíteni. Tudom, hogy viszonylag ritka betegség (a megyében szétszórtan 30—40 kis betegtársa él), nem várhatjuk tehát el, hogy minden kis üzletben áruljanak az ilyen gyerekek­nek létszükségletet jelentő élelmiszereket. Ügy vélem vi­szont, hogy az nem teljesít­hetetlen kívánság, hogy a megyeszékhelyen egy-két na­gyobb üzlet állandóan tartson a felsorolt cikkekből egy bi­zonyos készletet. Lipcsei Árpádné Kótaj,, Rákóczi utca 27. szám. „ÖRLŐDÉS” Ajándékba kaptam egy ká­véőrlőt, amelyik már kezdet­ben sem működött, így be­vittem a csengeri szervizbe. Ez 1980. január 21-én tör­tént. Nem győztem a javítást kivárni, ezért 1982. január 17-én érte mentem azzal, hogy mindenképpen elhozom a masinát. Ideadták, de ugyanúgy rossz volt, mint mikor bevittem. A jótállási szelvényről egyet ugyan le­téptek (legalább ennyit csi­náltak) de mit érek vele, ha a gép nem működik. Most azt sem tudom, hogy egy másik szervizben hivatkoz- hatom-e jótállási jogaimra, vagy sem. Egyáltalán volna-e aki vállalná a kávéőrlő javí­tását? örülnék, ha valaki megszánna, ugyanis a csen- geri szervizhez már nincs bizalmam. Márkus Benő Porcsalma, Zöldfa u. 51. szám A szövetkezeti belső szabályozásnál figyelmet érdemel, hogy az új együttes miniszteri rendelet alapján a mező- gazdasági szövetkezeteket érintően a munkaidő általában nem változott, kivéve a részes művelés tekintetében. Ugyanakkor a népgazdaság más területén napirendre ke­rült az ötnapos — évi 2184 órás — munkaidő bevezeté­sével egyidejűleg a heti 44 órás munkaidőnek 42 órára való csökkentése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom